2023. évi CXV. törvény indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat a másodfokú eljárásokkal kapcsolatos törvényi módosításokat tartalmazza. Ennek keretében meghatározza, hogy az ügyintézésre hány nap áll a hatóság rendelkezésére, illetve azon ügycsoportokat, amelyekben megnyílik a fellebbezés lehetősége. Ezen szabályok kormányrendeleti szinten kerülnek konkretizálásra. Tipikusan ilyen kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) miatt szükséges.

Meghatározásra kerül, hogy környezetvédelmi hatósági ügyekben – kormányrendeletben meghatározott ügyek esetében – fellebbezésnek lehet helye, annak ügyintézési határideje megegyezik az alapeljárás határidejével.

Az Infotv. 61. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg. E szabály indoka az, hogy a Hatóság határozata elleni keresetindításnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény főszabályának megfelelően nincs halasztó hatálya, de fontos érdek, hogy az adatkezeléssel érintett adatok ne legyenek – a jogalkotó indokolása szerint – „a jogvita bíróság előtti eldönthetősége érdekében” törölhetők, illetve megsemmisíthetők.

A szabály azonban nem rendelkezett ezen adatok sorsáról a Hatóság döntésének végrehajthatósága során, vagyis nem kezeli azt a helyzetet, ha a törléssel, illetve megsemmisítéssel érintett adatok rendelkezésre állására valamilyen más alkotmányos érdek miatt továbbra is szükség van. A Hatóság eljárására alkalmazandó Ákr. végrehajtási szabályai folytán a Hatóság végleges határozatának végrehajtásához való jog elévülésére a szubjektív 3, és az objektív 6 éves határidő vonatkozik.

A gyakorlatban azonban többször előfordul, hogy a Hatóság eljárásával párhuzamosan más közhatalmi eljárások is indulnak vagy ugyanazon tényállás alapján, de más jogág hatály alatt (pl. büntetőjog), vagy a törléssel, illetve megsemmisítéssel érintett adatok bizonyékként való rendelkezésre állása a fenti határidőket követően is alapvető érdek akár az eljáró hatóságok (bíróságok), akár az eljárás alá vont vagy peres személyek számára. A más jogág hatálya alá tartozó eljárások lefolytatásának időtartama azonban bőven meghaladhatja a Hatóság számára a végrehajtás elrendelésére és foganatosításra az általános közigazgatási rendtartásban meghatározott elévülési határidőket. A jelenlegi szabályok alapján a Hatóságnak akkor is intézkednie kell(ene) a megsemmisítés, illetve törlés iránt a végrehajtás során, ha egyébként még folyamatban lévő ügyekben ezekre az adatokra szükség volna. A Hatóság intézkedése ilyen esetben a más eljárásra nézve lényegében akár bizonyítékok megsemmisítését is jelentheti, befolyásolva a más eljárás kimenetelét mind az érintett felek, mind az eljárás folytató közhatalmi szervek szempontjából. A Javaslat az arányosság elvét megtartva, a más eljárást folytató szerv állásfoglalását kívánja meg, hogy az érintett adatok törölhetők, illetve megsemmisíthetők-e, vagy a más eljárásban ezek további rendelkezésre állásához alapvető és nyomós eljárási érdek fűződik, amely a Hatóság végrehajtási intézkedéseinek – ideiglenesen, az elévülési időket ezzel az időtartammal meghosszabbítva – akadályát képezi.

A Javaslat nem kíván változtatni a Hatóság számára is irányadó általános elévülési határidők hosszán, de azokban a speciális, viszont egyre gyakrabban előforduló esetekben, ahol a Hatóság eljárásában párhuzamosan folyamatban lévő, sőt azt időben jóval meghaladó eljárások is folyamatban vannak, és az egyébként törléssel, illetve megsemmisítéssel érintett adatok rendelkezésre állásához alapvető eljárási érdek fűződik, a Javaslat összhangba kívánja hozni a személyes adatok védelméhez fűződő és az egyéb eljárásokban a tisztességes eljáráshoz fűződő jogokat és jogos érdekeket, és meg kívánja teremteni ezen jogok és az állami büntetőhatalom és igény közötti megfelelő egyensúlyt.

A fentiek alapján, és arra is tekintettel, hogy az Ákr. 138. §-a alapján a nyugvó elévülési időtartamok nem hosszabbítják meg az objektív elévülési határidőt, a Javaslat az Infotv. 61. § (6) bekezdésének szabályozási logikáját terjeszti ki a Hatóság meghatározott cselekmény végrehajtásának eljárási szakaszára.

Technikai módosítás, amely lehetővé teszi a másodfokú eljárást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben is.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.