2023. évi CXVI. törvény indokolás

A törvényjavaslat célja, hogy az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekttel (a továbbiakban: E-Ing) összefüggésben – amely projekt átfogó célja a magyar gazdaság versenyképességének növelése azzal, hogy csökkentésre kerüljön a földügyi eljárások átfutási ideje, költségszintje, és a kapcsolódó közigazgatási adminisztratív terhek mértéke – indítványozza egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények módosítását.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) módosításának célja, hogy pontosítsa a Díjtv. személyes díjmentességre vonatkozó rendelkezését tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén, továbbá, hogy hatályon kívül helyezze a Díjtv.-nek a tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén fizetendő, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díjak mértékét megállapító rendelkezéseit.

Egyre nagyobb számban fordulnak elő esetek, amikor olyan örökhagyó után maradt belföldi ingatlan, akinek szokásos tartózkodási helye az Európai Unió valamely más tagállamában volt halálakor. Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel évekkel ezelőtt egységesített új joghatósági szabályok értelmében ilyen esetekben az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamnak van joghatósága öröklési eljárások lefolytatására a teljes hagyatékra kiterjedően, beleértve a magyarországi ingatlan hagyatékot is. A külföldi öröklési eljárást lefolytató közjegyzőnek, hagyatéki bíróságnak (vagy a külföldön kirendelt hagyatéki gondnoknak) ilyen esetekben vizsgálnia kell az örökhagyó után maradt magyarországi ingatlan meglétét és hagyatékhoz tartozását; az öröklésben érdekeltek azonban némely esetben nem tudják megjelölni az örökhagyó után maradt magyarországi ingatlan fekvését és azonosító adatait. A javaslat erre figyelemmel a külföldön induló hagyatéki eljárás céljára is lehetővé teszi azt, hogy a közjegyző az örökhagyó természetes személyazonosító adatai alapján végezzen lekérdezést (más tagállami közjegyző, hagyatéki bíróság vagy a külföldi eljárásban kirendelt hagyatéki gondnok kérelmére), és amennyiben azt állapítja meg, hogy az örökhagyó után maradt belföldi ingatlan, a tulajdoni lap tartalmát a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 146. §-ában meghatározott módon tanúsíthatja. Lényeges belföldi jogi érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy az örökhagyó hagyatékához tartozó belföldi ingatlan ne maradjon ismeretlenül a más tagállamban lefolytatásra kerülő öröklési eljárásban sem, így az annak eredményeként kiállításra kerülő európai öröklési bizonyítvány alapján az örökösök tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön a hazai ingatlan-nyilvántartásba.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításának célja felhatalmazás biztosítása az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter számára, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját rendeletben állapíthassa meg.

A jogszabály-módosítás célja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) egyes elektronikus és egyéb adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása.

A jogszabály-módosítás célja az Fttv. soron kívüli eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása az elektronikus ügyintézésre történő átállás okán.

További célként fogalmazható meg annak egyértelműsítése, hogy az ingyenes adatszolgáltatások csak abban az esetben valósíthatók meg hálózati kapcsolat útján, ha arra a technikai feltételek adottak, mivel a fogadó fél esetenként nem tudja kialakítani az adatok átvételéhez szükséges interfészeket. A folyamatos hálózati kapcsolat üzemeltetése a földmérési és térinformatikai szerv számára költségekkel jár, melyre forrás nincs biztosítva, ezért a módosítás értelmében a jövőben – egyedi megállapodás alapján – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv jogosult az üzemeltetési költségeinek megtérítését kérni az adatszolgáltatást igénybe vevőtől.

Az Fttv. 6. § (14) és (21) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert az ott megjelölt feladatok ellátásához nem csak a honvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozó adatbázisokból szükséges az adatátadás.

Az állami alapadatok felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. 21.) FVM–HM–PM együttes rendelet tartalmazza, mely rendelet 2024. március 25-én hatályát veszti. Az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezések törvényi szintet igényelnek, ezért ezt követően az Fttv.-ben szükséges szabályozni.

A módosítást a honvédelmi térképészeti feladatok ellátásának 2012 óta megváltozott rendje, illetve az új honvédelmi törvényből eredő eltérő fogalomhasználat indokolja.

Felhatalmazó rendelkezés az egyes földmérési és térképészeti hatósági eljárások szabályainak és a térképmásolat tartalmának megállapítására.

Korábban felmerült igények és az ingatlan-nyilvántartás ez irányú egységességének megteremtése okán szükséges az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető és természetben vagy területi mértékben meghatározott jogok és tények állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő megjelenítése. A térképi megjelenítésre az E-Ing rendszer biztosít lehetőséget.

Szövegpontosító rendelkezések az Fttv.-vel összefüggésben.

Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés.

Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés.

Eltérő szöveggel történő hatálybalépésről szóló rendelkezések, valamint hatályba nem lépésről szóló rendelkezések az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvénnyel (a továbbiakban: Inytv.) összefüggésben szükséges szövegpontosítások elvégzése érdekében.

E szakasz szabályozza a tárgyánál fogva díjmentes elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezéseket. A módosítás célja annak biztosítása, hogy a terrorizmust elhárító szerv díjmentesen igényelhessen elektronikus tulajdonilap-másolatot.

Mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az iratokat elektronikus vagy elektronikussá alakított formában kell majd benyújtani az Inytv. 35. §-ának (3) bekezdése alapján, indokolt az Inytv. 43. §-ában is a közjegyzői okirat elektronikus hiteles kiadmányára utalni.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépéséről szóló rendelkezések az Inytv. módosításával összefüggésben a szabályozási koherencia biztosítása érdekében.

Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés.

Hatályba léptető rendelkezés.