2023. évi CXVIII. törvény indokolás

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvény indokolását az Indokolások Tárában – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján – szükséges közzétenni.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosítására alapvetően a jogalkalmazás segítése és egységesítése miatt, valamint az egyes jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében van szükség.

Felhatalmazó rendelkezés szükséges arra vonatkozóan, hogy miniszteri rendelet állapítsa meg a munkavédelmi képesítések besorolását, megfeleltetését aszerint, hogy az adott végzettség közép- vagy felsőfokúnak minősül. Ennek megvalósítása régi szakmai és munkáltatói igény, továbbá szükségszerű az Mvt. 2026-tól hatályba lépő módosítása kapcsán, mely szerint elkülönülnek a közép- és a felsőfokú végzettségekkel ellátható szaktevékenységek.

Az egészségügyi szolgáltató mint munkáltató adminisztratív terheinek csökkentése valósul meg, azáltal, hogy nem kell a munkavédelmi hatóság számára bejelentést tenni és a kockázatértékelést megküldeni az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközökkel kapcsolatban. A munkavédelmi hatóság az előírt adatokkal rendelkezik az Mvt. 63/F. §-a szerinti bejelentés és a munkavédelmi ellenőrzések során ellenőrzött dokumentációk alapján.

A munkavédelmi bírság kiszabására vonatkozó részletes szabályok a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendeletben szerepelnek. Folyamatban van a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése és új kormányrendelet megalkotása, mely egyben tartalmazza a munkavédelmi bírságra vonatkozó egységes szabályozást (a bírság mértékét és kiszabásának szabályait), ezért az Mvt.-ből a bírságösszeg törlésre kerül.

Ezen túl a tervezet tartalmaz olyan szakmai indokok (hatósági ellenőrzési, jogalkalmazói és a tanácsadási tapasztalatok) alapján szükséges módosításokat is, melyek megvalósulása az egységes jogalkalmazást segítik (pl. technológia fogalmának bevezetése, terminológia használat egységesítése, egyes munkavédelmi tárgyú bejelentések adatainak pontosítása, munkaeszköz fogalmának bővítése).

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat és az időszakos biztonsági felülvizsgálat munkaegészségügyi szaktevékenység is, de veszélyes technológia vizsgálatát csak munkabiztonsági szakértő végezheti. A munkabiztonsági szakértő munkaegészségügyi szakértelemmel nem rendelkezik, ezért indokolt, hogy a veszélyes technológia üzembe helyezés előtti vizsgálata és időszakos felülvizsgálata munkaegészségügyi szaktevékenység is legyen. [Mvt. 21. § (9) bekezdés]

Az építési munkahelyen végzett tevékenység bejelentésével kapcsolatos adatokat szükséges pontosítani, mert az építtető és bejelentő nem szükségszerűen ugyanaz a személy. [Mvt. 63/D. § (2) bekezdés k), l) pont]

A hatósági ellenőrzési és tanácsadási tapasztalatok alapján a könnyebb és egyértelműbb jogalkalmazás érdekében szükséges a munkabalesetek kivizsgálására, bejelentésére vonatkozó rendelkezések pontosítása, szerkezeti módosítása. [Mvt. 64. § (1a) bekezdés, (4) bekezdés, (4a)–(4b) bekezdés]

A súlyos munkabalesetek esetén félreértésre adott okot a rendelkezés szóhasználata, mivel a súlyos munkabalesetről a munkavédelmi hatóságot értesíteni kell. A bejelentést a munkabaleseti jegyzőkönyv megküldésével kell megtenni. [Mvt. 64. § (5) bekezdés]

A foglalkozási megbetegedés bejelentésével kapcsolatos adatok pontosítása. [Mvt. 64/C. § (2) bekezdés a) pont)]

Tekintettel arra, hogy az Mvt. 70/A. § (1) bekezdés a) pontja munkáltatói kötelezettséget állapít meg, ahhoz határidőt is szükséges meghatározni. Jelenleg nincs szabályozva mennyi időn belül kell munkavédelmi képviselőt választani a tevékenység megkezdését követően, így a választás megtartása hosszú ideig elodázható, mely idő alatt a munkavállalók nem tudnak élni érdekképviseleti jogaikkal. [Mvt. 70/A. § (1a) és (1b) bekezdés]

Az Országos Munkavédelmi Bizottság feladatkörének módosítása szükséges, mert a Bizottság a munkavédelem nemzeti politikájának intézkedési és ütemtervének kialakításában, a nemzeti politika felülvizsgálatában nem vesz részt. [Mvt. 79. § (1) bekezdés b) pont]

A technológia fogalma eddig nem volt definiálva. Mivel több kérdés érkezik ezzel kapcsolatban indokolt a definíció meghatározása a könnyebb jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében. [Mvt. 87. § 16. pont]

A munkavédelmi jogszabályok több esetben hivatkoznak a munkavédelmi végzettség fokára azonban a képesítések besorolása, megfeleltetése (hogy közép vagy felsőfokúnak számít-e egy képzettség) jelenleg hiányzik. A miniszteri rendeleti felhatalmazással rendeletbe kerülne ez a megfeleltetés, ami segítené a munkáltatókat annak eldöntésében, hogy a munkavédelmi feladatokat ellátó személy közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik-e. A felhatalmazó rendelkezés és ezt követően a képesítések besorolása elengedhetetlen az Mvt. már elfogadott és 2026. január 1-jén hatályba lépő módosítása miatt, mely szerint egyes munkabiztonsági szaktevékenységek esetén elkülönül, hogy azt közép vagy felsőfokú végzettséggel lehet ellátni. [Mvt. 88. § (4b) bekezdés]

Szövegcserés módosítások

Az a) ponthoz

A jelenlegi oktatási rendszer szabályai alapján az Mvt.-ben szereplő szakképesítés megnevezés már nem fedi le teljes egészében a munkavédelem területén megszerezhető végzettségeket, valamint a szakképzésben és a felsőoktatásban is más kontextusban használják a szakképzettséget, ezért szükséges az Mvt.-ben a tágabb fogalom használata. [Mvt. 21. § (8) bekezdés, 23. § (1) bekezdés]

A b) ponthoz

A mentési terv a bekövetkezett események miatt (elsősegélynyújtás) munkaegészségügyi- és orvosi mentési feladatokat is tartalmaz, ezért ezt indokolt az Mvt.-ben is munkaegészségügyi szaktevékenységként nevesíteni. [Mvt. 45. § (3) bekezdés]

A c) ponthoz

A szak- és felnőttképzés kapcsán bekövetkezett változások miatt szükséges a szakképzettség szó módosítása, a rendelkezés pontosítása. [Mvt. 51. § (1) bekezdés]

A d) és e) pontokhoz

A bejelentésekkel kapcsolatos adatok pontosítása. [Mvt. 63/G. §, Mvt. 63/H §.]

Az f) ponthoz

A bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzékét jelenleg a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzétett jegyzék tartalmazza. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak tv.) 3. számú melléklete is tartalmazza a bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzékét.

A 10184. számú EU Pilot eljárás kapcsán szükséges módosítás , hogy a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a honlapon közzétett jegyzék helyett az Eüak tv. mellékletére hivatkozzon, így ezzel párhuzamosan a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében szükséges az Mvt. rendelkezés módosítása is. [Mvt. 64/C. § (1) bekezdés]

A g) ponthoz

Szükséges annak konkrét rögzítése, hogy a súlyos munkabaleset kivizsgálása is munkaegészségügyi szaktevékenység. [Mvt. 65. § (3) bekezdés]

A h) ponthoz

A munkavédelmi képviselők képzése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzés keretében valósul meg. Az Fktv. tartalmazza a felnőttképzésre vonatkozó nyilvántartás őrzési idejét, így azt nem szükséges az Mvt.-ben is feltüntetni. [Mvt. 75. § (4) bekezdés]

Az i) ponthoz

Nyelvhelyességi pontosítás [Mvt. 79. § (1)–(2) bekezdés]

A j) ponthoz

Az Országos Munkavédelmi Bizottság feladatkörének módosítása tekintettel arra, hogy a döntési hatáskör államigazgatási feladat. [Mvt. 79. § (1) bekezdés g) pont]

A k) ponthoz

A j) ponttal összefüggő nyelvhelyességi módosítás. [Mvt. 79. § (1) bekezdés g) pont]

Az l) ponthoz

A munkavédelmi hatóság nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását ellenőrzi, hanem a szaktevékenységek ellátását, ezért szükséges a pontosítás. [Mvt. 81. § (4) bekezdés a) pont]

Az m) ponthoz

Az Mvt. 64. § (5) bekezdésének módosításával összhangban szükséges módosítás. A súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóság köteles kivizsgálni, függetlenül attól, hogy arról a baleset bekövetkezésekor értesül, vagy a baleset bejelentésekor (munkabaleseti jegyzőkönyv megküldése) szerez tudomást. [Mvt. 84. § (2) bekezdés]

Az n) ponthoz

Jogtechnikai és szerkesztési pontosítás. [Mvt. 84. § (3) bekezdés]

Az o) ponthoz

A hatósági és jogalkalmazói tapasztalatok alapján bővíteni szükséges a munkaeszköz fogalmát. [Mvt. 87. § 4. pont]

A p) ponthoz

Összhangban a 12. § d) pontjában foglalt módosítással, módosítani szükséges a bírsággal kapcsolatos felhatalmazás elnevezését. [Mvt. 88. § (2) bekezdés d) pont]

A q) ponthoz

A felhatalmazó rendelkezés pontosítása. [Mvt. 88. § (2) bekezdés g) pont]

Az r) ponthoz

Technikai módosítás a 2022/431 EU irányelv szóhasználatának megfelelően. [Mvt. 88. § (4) bekezdés d) pont di) alpont]

Hatályon kívül helyező rendelkezések

Az a) ponthoz

A kötőszót érintően technikai módosítás az Mvt. 63/D. § módosítása miatt. [Mvt. 63/D. § (2) bekezdés i) pont]

A b) ponthoz

A HOSPEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló, 2010. május 10-i keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010/32/EU tanácsi irányelv nem írja elő a kockázatértékelés megküldését a munkavédelmi hatóság számára és az Mvt. 63/I. §-ban meghatározott adattartalom szerinti bejelentést. A magyar szabályozás szigorúbb, mint amit az irányelv előír.

A kockázatértékelés dokumentuma az egészségügyi szolgáltató méretétől és az általa nyújtott szolgáltatások komplexitásától függően akár több száz oldalas is lehet, így ennek megküldése és a dokumentumok megőrzése nyomtatott és elektronikus formában is nehézséget jelenthet (több száz megabájtnyi fájlok tömörítése és mentése).

Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközökkel kapcsolatban a munkavédelmi hatóság az előírt adatokkal rendelkezik az Mvt. 63/F. §-a szerinti bejelentés és a munkavédelmi ellenőrzések során ellenőrzött dokumentációk alapján, ezért a 2 bejelentés között jelentős átfedés van. A tervezetben szereplő módosítás csökkenti a munkáltatók és a munkavédelmi hatóság adminisztratív terheit. [Mvt. 63/I. §]

A c) ponthoz

Az Országos Munkavédelmi Bizottság feladatkörének módosítása szükséges, a Bizottság nem rendelkezik olyan saját adatokkal, mely a tanácsadási tevékenység ellátását segítené. [Mvt. 79. § (1) bekezdés f) pont]

A d) ponthoz

Folyamatban van a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése és új kormányrendelet megalkotása, mely egyben tartalmazza a munkavédelmi bírságra vonatkozó egységes szabályozást (a bírság mértékét és kiszabásának szabályait), ezért az Mvt.-ből a bírságösszeg törlésre kerül. [Mvt. 82. § (3) bekezdés]

Hatályba léptető rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.