2023. évi CXIX. törvény indokolás

A 2004-ben hatályba lépett, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) átfogó módosítása az időközben elfogadott uniós normákkal való harmonizáció, illetve a magyar szabályozási környezet változásaira tekintettel vált időszerűvé.

Az uniós normákkal való harmonizáció érdekében a törvénytervezetek a törvény szövegében rögzítésre kerülnek egyes új fogalmak, illetve fogalmakat értelmező vagy konkretizáló rendelkezések. Módosításra kerülnek továbbá a vállalkozásfejlesztési tanácsról szóló rendelkezések a vállalkozásfejlesztési tanács hatékony működésének biztosítása érdekében.

A módosítások segítségével a KKV tv. hatálya alá tartozó minden kis- és középvállalkozásra (a továbbiakban: kkv), azaz a kkv szektorra vonatkozó ágazati szabályozás a hazai és az uniós előírásokkal összhangba kerül, könnyebben értelmezhetővé és alkalmazhatóvá válik.

A törvénytervezet pontosítja a kkv-nak minősülést megalapozó foglalkoztatotti és bevételi adatok számításának módját, az uniós előírásokkal összhangban meghatározza kapcsolódó és partner vállalkozásnak minősülés szempontjából releváns érintett piac fogalmát.

A módosítás megteremti az uniós szabályozás által a 2021–27-es programozási időszakban bevezetett új támogatási forma, a tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék alkalmazásának alapjait, és meghatározza annak alapvető kereteit. A 2021/1060 európai parlamenti és a tanácsi rendelet által bevezetett új kkv támogatási forma egy olyan támogatási eszköz, amely visszatérítendő támogatást és vissza nem térítendő támogatást egyetlen pénzügyi eszköz műveletben (egyetlen finanszírozási megállapodásban) nyújt. A támogatás a kedvezményezett részére kölcsön formájában kerül nyújtásra, amely a támogató által előre meghatározott feltételek teljesülése esetén részben a követelés elengedésével vissza nem térítendő támogatássá alakul.

A törvénytervezet biztosítja – a külön szabályozás hatálya alá tartozó Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével – a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatások esetén a jelenleg csak veszélyhelyzeti szabályként érvényesülő eltérési lehetőséget az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szabályaitól, melynek következtében a vállalható tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét a Kormány egyedi, nyilvános határozatában állapíthatja meg.

Pontosításra kerülnek továbbá a Vállalkozásfejlesztési Tanács működésének feltételei, valamint a kkv szektor helyzetének elemzéséhez szükséges adatszolgáltatásokra vonatkozó szabályok.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A módosítást az EVA megszűnése, és az arra vonatkozó rendelkezések törlésének szükségessége indokolja. Pontosításra kerül továbbá, hogy a beszámolónak az arra jogosult által jóváhagyottnak kell lennie, valamint egyértelműsítésre kerül, hogy az egyéni vállalkozó esetén a foglalkoztatotti létszámot vagy az adóbevallása, vagy a nyilvántartása alapján kell figyelembe venni.

A pontosított szövegben az állami támogatásokra vonatkozó Csoportmentességi rendelet [a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i (EU) 651/2014 bizottsági rendelet] szövegével összhangban, a jelenlegi jogszabályi szövegezéshez képest egyértelműbben, könnyebben értelmezhetőbben kerül meghatározásra a kkv minőség megszerzésére, illetve elvesztésére irányadó kétéves szabály.

A korábban a központi költségvetési törvényben „Gazdaságfejlesztési célelőirányzat” elnevezéssel szereplő, a kkv-k költségvetési finanszírozási forrását biztosító előirányzatra való hivatkozás meghaladottá vált a hatályos szabályozás mellett arra is figyelemmel, hogy a kkv-k jelenleg más és több előirányzatról is támogatásra kerülnek. A módosítás ezt a változást követi le.

A kkv-k támogatására használható támogatási formák államháztartási szabályozással összhangban történő meghatározása miatt szükséges módosítás, amely pontosítja, hogy az itt felsoroltak mellett más támogatási formákban is részesíthetőek a kkv-k.

A módosítás megteremti a lehetőséget, hogy – a külön szabályozás hatálya alá tartozó Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével – a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott kamat-, kezességidíj-, kezelésiköltség- és egyéb költségtámogatások esetén a támogatások fedezetét biztosító kiadási előirányzata terhére kötelezettséget az államháztartásról szóló törvény előírásaitól eltérően úgy lehessen vállalni, hogy a tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét – ütemezés nélkül – a Kormány egyedi, nyilvános határozatában állapítsa meg.

A központi költségvetési törvénnyel való összhang miatt szükséges módosítás.

A 2021/1060 európai parlamenti és a tanácsi rendelet által bevezetett új kkv támogatási forma, a tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék alkalmazásának alapjait lefektető rendelkezések. A tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék olyan támogatási eszköz, amelynek keretében visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást egyetlen pénzügyi eszköz műveletben (egyetlen finanszírozási megállapodásban) kerül nyújtásra. A tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék a kedvezményezett részére visszatérítendő támogatás formájában kerül nyújtásra, amely támogatás a támogató által előre meghatározott feltételek teljesülése esetén a követelés részbeni elengedésével vissza nem térítendő támogatássá alakul.

A pontosító rendelkezések célja a kkv fejlesztés állami feladatainak ellátásának, és a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elősegítése, gördülékenyebbé, hatékonyabbá tétele. Az elkülönített állami pénzalap külön nevesítése annak a központi költségvetésbe való tartozása miatt nem szükséges.

A Vállalkozásfejlesztési Tanács működésére, tagjaira vonatkozó pontosítást tartalmazó előírások.

A vállalkozás fogalmának pontosítását, egyértelműbbé tételét, és a jelenleg a szabályozásból hiányzó érintett piac definíciójának meghatározását tartalmazó módosítások, amelyek célja a vállalkozásoktól érkezett visszajelzéseknek megfelelően a jogalkalmazás egyszerűbbé tétele és segítése. A vállalkozásnak minősülő gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok példálózó felsorolása – a gyakorlati alkalmazásban sokszor felmerülő kérdéses helyzetek kezelése érekében – kiegészül a vagyonkezelő alapítvánnyal, valamint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepével, továbbá az egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy tekintetében szükséges megjegyezni, hogy egyházi jogi személy főtevékenységként hitéleti tevékenységet végez, kizárólag másodlagos tevékenységként végezhetnek gazdasági-vállalkozási tevékenységet, erre tekintettel a törvény támogatási szabályai csak a másodlagos, azaz kiegészítő tevékenységet is végző egyházi jogi személyekre, és nem általánosan minden egyházi jogi személyre vonatkoznak.

Az 5. §-sal a KKV tv.-be beépülő tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék szabályozását megalapozó uniós irányelvnek való megfelelésről rendelkező szakasz.

Szövegcserés módosítások, hatályon kívül helyező rendelkezések, hatályba léptető rendelkezés, valamint uniós jogharmonizációs rendelkezés.

A szövegcserés módosítások célja a Csoportmentességi rendelet szöveghasználatával való összhang megteremtése, és a jelenlegi szövegezés alapján nehezen értelmezhető és megfogható vállalkozási nyilvántartás helyett a pontosabban azonosítható beszámoló meghatározás alkalmazása.

A Kormány által az Országgyűlés számára készített, a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a KKV-k részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentés benyújtásának gyakorisága két év helyett négy évre módosul. Ennek szakmai indoka, hogy a jelenlegi két éves időszak alatt kevéssé láthatóak a kkv támogatások eredményei és hatásai, valamint a kkv-szektorban megmutatkozó folyamatok iránya és hatásfoka. A rövidebb időszakban továbbá kevéssé tisztíthatóak le a vállalkozások között mutatkozó folyamatok a gyorsan változó külső körülmények miatti átmeneti változásoktól, és a kkv-k fejlődésének íve, az állami támogatások valódi eredménye a négyéves időszakban jelenik meg, válik valóban érzékelhetővé és mérhetővé.

A hatályon kívül helyezett előírás egy jelenleg már nem létező tisztség törlését valósítja meg.