KK ÍH 2023/120.

A felperes a gyógyászati segédeszközt használó, vele egy háztartásban élő gyermekére tekintettel villamosenergia-fogyasztási támogatás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: alperes) előtt, személyesen eljárva. A kérelem-formanyomtatványon a felperes saját lakcímét tüntette fel, a kérelem mellékleteként csatolt számla a villamosenergia-felhasználási hely a felperes lakóhelye. A kérelmet az alperes elutasította.

A felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: FT) megállapította illetékességének hiányát, ezzel egyidejűleg az eljárást megszüntette, és elrendelte a keresetlevél áttételét a Budapest Környéki Törvényszékhez (a továbbiakban: BKT). Döntését a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (1) bekezdés c) pontjára alapította. Eszerint, ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az a) és b) pontban meghatározottak kivételével, a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a felperes lakóhelye ...község településen van, amely Pest megyében található. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Bírósági illetékességi tv.) 3/A. §-a alapján a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek közigazgatási jogvitákban a 4. mellékletben meghatározott illetékességi területen járnak el. A 4. melléklet 2. pontjában foglaltak értelmében Pest megye a BKT illetékességi területéhez tartozik. Döntése meghozatala során figyelemmel volt a Kúria Jogegységi Tanácsa 2/2020. KJE határozatában foglaltakra is, amely szerint „az országos illetékességű, másodfokon eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során az a bíróság rendelkezik illetékességgel (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában), ahol a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található”.

A BKT végzésében szintén megállapította az illetékességének a hiányát és az illetékességgel rendelkező bíróság kijelölése érdekében kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtábla eljárását. Hivatkozott a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontjára, továbbá az egyes fogyasztók által használt gyógyászati segédeszközök villamosenergia-fogyasztásának támogatásáról szóló 295/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (1) bekezdésére is, ami szerint a kedvezményre való jogosultság tekintetében – a jogosult kérelmére – a felhasználási hely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. Megállapította, hogy a Rendelet lex specialis-nak minősül a kormányhivatalok hatáskörét szabályozó egyéb jogszabályokhoz képest. A Rendelet 4. § (1) bekezdéséből ugyanis kétséget kizáróan megállapítható, hogy a perbeli ügy tárgyát képező támogatási ügyekben valamennyi kormányhivatal, így a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok is eljárnak. Mivel a perbeli ügy tárgya nem a Kp. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, és nem is a Kp. 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység bejelentése vagy engedélyezése, továbbá az alperes a perbeli ügyben nem több vármegyére kiterjedő illetékességgel járt el, így a bíróság illetékessége a Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja, vagyis a felperes lakóhelye okán sem állapítható meg, ezért az illetékesség meghatározásánál a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontja az irányadó. Ebből következően, mivel a közigazgatási cselekményt a Budapest Főváros Kormányhivatala valósította meg, amelynek székhelye Budapesten található, a BKT illetékessége nem áll fenn.

A Fővárosi Ítélőtáblának a kijelölési eljárásban azt kellett eldöntenie, hogy a község, utca szám alatt lakó felperes által kezdeményezett támogatási eljárásban meghozott alperesi határozat melyik közigazgatási jogvitában eljáró bíróság előtt támadható, a Kp. 13. § (1) bekezdés mely pontja alapján kell megállapítani az elsőfokú bíróságként eljáró törvényszék illetékességét.

A perben érintett, a veszélyhelyezi jogalkotás eredményeként megalkotott Rendelet szerinti támogatás célja az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek az elhárításaként, a Rendelet szerinti támogatási évre teljesen vagy arányosítottan igénybe vehető, mindösszesen 1697 kWh mennyiségű villamosenergia-kedvezmény. A Rendelet szerinti szabályozás egészéből következően a támogatás személyenként mindig egy felhasználási helyre vehető igénybe, amely azonban a támogatási időszakra nézve változhat és változtatható, annak érdekében, hogy a közreműködő, aktuálisan érintett egyetemes szolgáltató(k) el tudjanak számolni, a perbeli támogatás tehát felhasználási helyhez kötött személyi juttatás. A felhasználási hely a villamosenergia-szabályozás ágazati szabályozásban absztrakt módon definiált (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 16. pont), lakossági fogyasztó esetén, a Rendelet alkalmazásában a háztartást jelentő, a lakcímnyilvántartás rendszerében bejelentett lakó vagy tartózkodási háztartási helyként minősülő, életvitelszerű bentlakást szolgáló ingatlan.

A Kp. illetékességi szabályait tartalmazó 13. § rendelkezéseit a 2020. április 1. napjával hatályba lépett, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Ejht.) 206. §-a állapította meg. A módosítás indoka a szervezetrendszer megváltozása, a közigazgatási eljárások egyfokúvá tétele volt. A módosító rendelkezéshez fűzött jogalkotói indokolás értelmében: „…az illetékességi okok rendszerében továbbra is az általános illetékességi ok a tevékenység megvalósulásának helye. [...] Az általános illetékességi okot megelőzi több különös illetékességi ok, hiszen szükséges bizonyos esetkörökre az egyenletes ügyeloszlás érdekében eltérő szabályokat alkotni. Így, ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekszik, tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorlásának helye, vagy tervezett helye található, az előbbi két esetkör kivételével a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található. Mulasztás esetén különös illetékességi ok a mulasztó közigazgatási szerv székhelye. E különös illetékességi okok hiányában az illetékességet a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény – többfokú eljárásban megvalósított cselekmény esetén az elsőfokú közigazgatási cselekmény – megvalósulásának a helye alapítja meg.”

A Kp. illetékességi szabályairól rendelkező 13. § (1) bekezdése akként épül fel, hogy az e) pont határozza meg az általános illetékességi okot, az ezen pont szerinti illetékességi ok alkalmazására csak a Kp. 13. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti különös illetékességi okok hiányában kerül sor. A Kp. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti különös illetékességi ok az a) és a b) pontok hiányában alkalmazandó, és aszerint a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található [Kúria 2/2020. KJE határozat].

Az elsőfokú bíróságok helytállóan kutatták a Kp. 13. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti különös illetékességi okokat. Az ilyen eljárás során a perbeli közigazgatási jogvita tárgyát, az arra vonatkozó ágazati szabályozást azonban a maga komplexitásában szükséges megvizsgálni ahhoz, hogy a Kp. 13. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti különös illetékességi okokat a törvény szabályozási logikáját követve – a különös illetékességi okokon haladva az általános illetékességi ok felé – sorrendben zárja ki az illetékességét vizsgáló bíróság.

A Fővárosi Ítélőtábla megvizsgálva a perbeli támogatást, annak ingatlanhoz kapcsolódása kérdését, a szabályozás egészének vizsgálata alapján arra jutott, hogy a Kp. illetékességi szabály-rendszerében az érintett támogatás – noha vitathatatlanul személyhez is kötött, mégis – ingatlanhoz kapcsolódó, a releváns ágazati (villamosenergia) szabályozás szerinti felhasználási helyhez kötötten érvényesíthető jogként minősítendő. Mivel a felhasználási hely, a felperes lakóhelye Pest vármegyében található, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 15. § (3) bekezdése szerint a BKT-t jelölte ki az eljárás lefolytatására, figyelemmel a Bírósági illetékességi tv. 3/A. §-a, 4. melléklet 2. pontjára.