1202/2023. (V. 22.) Korm. határozat

1. elfogadja a részére bemutatott, a gyermekek jogainak garanciáit biztosító nemzeti cselekvési terv 2030 (a továbbiakban: Cselekvési Terv) című dokumentumot;

2. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a Cselekvési Terv kormányzati portálon történő közzétételéről;

3. felhívja az érintett minisztereket, hogy gondoskodjanak a Cselekvési Terv végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló, 1. melléklet szerinti feladatok végrehajtásáról;

4. felhívja az érintett minisztereket, hogy a Cselekvési Tervben foglaltakat vegyék figyelembe a szakpolitikák alakítása, valamint a hazai és az európai uniós társfinanszírozású programjaik kialakítása és végrehajtása során;

5.¹ felhívja az érintett minisztereket, hogy az 1. melléklet szerinti és a Cselekvési Tervben foglalt feladatok végrehajtásáról 2025-től kezdődően a belügyminiszter felkérésére készítsenek beszámolót;

6. felhívja a belügyminisztert, hogy az 5. pont szerinti beszámolók alapján kétévente készítsen jelentést a Kormány részére a Cselekvési Tervben foglalt feladatok végrehajtásáról;

7. felhívja a belügyminisztert, hogy továbbra is biztosítsa a 2021/1004 tanácsi ajánlás szerinti nemzeti koordinátori feladatok ellátását, és ennek keretében gondoskodjon az Európai Gyermekgarancia Nemzeti Kapcsolattartó Pontok Hálózatával való együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

1. Létre kell hozni egy szakértőkből álló munkacsoportot a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet minősítése kapcsán felmerült kihívások feltárására és a hatályos szabályozás – beleértve a jogosultság megállapításának feltételeire, a jogosultaknak nyújtott kedvezmények körére vonatkozó rendelkezések – szükség szerinti felülvizsgálatára.

2. A Cselekvési Tervvel összefüggésben – építve a már létező eszközökre, így különösen a területi célzás során és a hátrányos helyzet meghatározásában használt jogszabályi fogalmakra – ki kell dolgozni egy, a Cselekvési Tervben szereplő intézkedések vizsgálatát elősegítő egységes szempontrendszert. A szempontrendszer használatával meg kell vizsgálni, hogy a Cselekvési Tervben szereplő beavatkozások elérik-e a szegénységben élő gyermekeket és az azon belüli alcsoportokat, mint a fogyatékossággal élő, a mentális egészségi problémával küzdő, az alternatív gondozásban részesülő és a harmadik országokból származó, kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket.

3. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 indikátorrendszeréhez kapcsolódóan, a Cselekvési Tervben szereplő indikátorok (mérőszámok) figyelembevételével ki kell alakítani a nyomon követésére alkalmas mutatók rendszerét.

4. A hátrányos helyzetű gyermekeket nagy arányban nevelő, így különösen a felzárkózó településeken működő óvodák és iskolák bevonásának előmozdítása révén növelni kell a szegénységben élő gyermekek részvételét az OkosÓvoda 2.0 Programban és a Kortárs NETMENTOR Programban.

5. A Köznevelési stratégia 2021–2030. kiemelt céljával összhangban a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának részletesebb vizsgálata alapján egyes térségek, tanulói csoportok esetében a felmenő rendszerű információs és kommunikációs technológiai eszközbiztosítás eredményeként az 5–12. évfolyamos tanulók 85%-ának és minden pedagógusnak biztosítani kell a korszerű, személyes használatba is adható eszközt. Az eszközök kiosztása során a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak elsőbbséget kell élvezniük, és lehetőség szerint figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal élő gyermekek szempontjaira. Emellett az esélyteremtés érdekében a tanulói eredményesség javítása és a kulcskompetenciák fejlesztése is szükséges. Ennek érdekében a tanulói lemorzsolódás mérséklését támogató komplex intézményfejlesztési programba 700 feladatellátási hely bevonása szükséges.

6. Fejlesztéseket kell indítani 35 feladatellátási helyen a korszerű képzési körülmények megteremtése érdekében, amely révén biztosítható a szegénységnek kitett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtése és magasabb színvonalú oktatáshoz való hozzáférése.

7. Legalább 45 000 sajátos nevelési igényű vagy a pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő gyermek, tanuló bevonásával fejleszteni kell a pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő, illetve az inkluzív nevelési-oktatási formában ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését szolgáló módszereket. A gyógypedagógiai intézmények támogató szerepének, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmények szakmai munkájának erősítése és a minőségi pedagógiai szakszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében támogatni kell a szakmai munka minőségbiztosítását és hozzáférhetővé tételét.

8. A pedagógus-továbbképzés megújítása során előnyben kell részesíteni azon pedagógusok Mentálhigiénés Alapképzésben (a továbbiakban: MAP) való részvételét, akik az iskolai erőszakkal érintett köznevelési intézményekben dolgoznak, illetve a gyermekek jogainak garanciáit biztosító program célcsoportjával foglalkoznak. A MAP révén erősíteni kell a pedagógusok mentálhigiénés szemléletmódját, bővíteni kell a módszertani ismereteiket, problémamegoldó és stresszkezelő technikáikat.

9. A pedagógus-továbbképzés megújítása során előnyben kell részesíteni azokat az iskolai erőszakkal érintett köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusokat, akik a gyermekek jogainak garanciáit biztosító program célcsoportjával foglalkoznak. Az érintett köznevelési intézményekben támogatni kell az osztálytermi foglalkozásokra épülő ENABLE szakmai program elterjesztését.

10. A gyermekekkel kapcsolatos mentális egészségfejlesztés három fő iránya – a destigmatizáció, a stresszkezelés és a depresszió-öngyilkosság prevenció – megvalósulása érdekében ki kell egészíteni a lelki egészségközpont funkcióval (a továbbiakban: LEK) azt a 23 egészségfejlesztési irodát (a továbbiakban: EFI), amelyek jelenleg nem rendelkeznek LEK-kel, és amelyek elsősorban a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti járásban találhatóak. Továbbá a fenti célok maradéktalan teljesülése érdekében törekedni kell a meglévő EFI-hálózat „országos egészségfejlesztési hálózattá” bővítésére.

11. A felzárkózó településeken a magzat és a kisgyermek egészséges fejlődését célzó kora gyermekkori beavatkozásokat kell indítani.

12. A szegénységnek kitett családok szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és a gyermekeik oktatási esélynövelésének elősegítése érdekében tovább kell fejleszteni a felzárkózási célú közösségi szolgáltató tereket (Jó Kis Helyek, járási gyerekesély programok közösségi házai, közösségi szolgáltató terei, Jelenlét Pontok, Csillag Szolgáltató Pontok, Csillag Szolgáltató Házak).

13. Támogatni kell a gyermekek családban történő nevelkedését. A gyermekvédelmi szakellátásba kerülés megelőzése érdekében erősíteni kell a szülőkre irányuló figyelmet. A családi válsághelyzetek, a családban lévő működési zavarok kezelése, csökkentése érdekében támogatni kell a szülői kompetenciafejlesztésre, a szülők edukációjára irányuló programok megvalósítását és a megelőző közösségi alapú kezdeményezéseket, figyelemmel a fogyatékossággal élő gyermekek szempontjaira is. Továbbá elő kell segíteni a saját családjukat nélkülözni kényszerülő, örökbefogadható kisgyermekek örökbefogadó családba kerülését.