BK ÍH 2023/125.

A törvényszék az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során meghozott végzésében kötelezte V. M. terheltet, hogy fizessen meg W. W. A. sértett jogi képviselője, dr. M. Cs. ügyvéd részére az általános forgalmi adóval együtt jelenléti és felkészülési díjként 59 436 forintot, útiköltségként és parkolási díjként 2660 forintot, valamint a konzultációval, irattanulmányozással és iratszerkesztéssel felmerült költségként 106 680 forintot, azaz összesen 168 776 forintot.

E végzés ellen a terhelt védője jelentett be részletesen indokolt fellebbezést, amelyben indítványozta az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a sértett jogi képviselője részére konzultáció, irattanulmányozás és iratszerkesztés címén megállapított költség mellőzését.

Kiemelte, hogy a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet nem tartalmaz rendelkezést konzultációs, irattanulmányozási és iratszerkesztési díjról, a rendelet 7. § (2) bekezdése csupán azt rögzíti, hogy felkészülési díjként az eljárási cselekményen való részvételért az (1) bekezdés alapján számított díj húsz százalékának megfelelő összeg jár, amelynek minimumát és maximumát a (3) bekezdés határozza meg. Az elsőfokú végzés indokolása szerint az általános forgalmi adóval növelt 59 436 forint összeg tartalmazza a felkészülési díjat is, márpedig a konzultáció, irattanulmányozás és iratszerkesztés tipikusan felkészülési tevékenység, annak kétszeres elszámolására viszont nincs lehetőség.

A fellebbviteli főügyészség a felterjesztett ügyiratokkal együtt megküldött átiratában – a védői fellebbezést alaptalannak értékelve – az elsőfokú végzés helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint a törvényszék helytálló indokokkal és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állapította meg a sértetti jogi képviselő díját és költségeit, téves az a védői felvetés, miszerint a felkészülési jellegű tevékenység kétszeresen lett elszámolva.

Rámutatott arra, hogy a hétórányi tárgyalási jelenlét – általános forgalmi adóval együtt számított – díjának összege 53 340 forint, így a törvényszék által megállapított 59 436 forint összegből fennmaradó 6096 forint nyilvánvalóan nem fedezheti a konzultációval, irattanulmányozással és iratszerkesztéssel felmerült költséget, tehát a kérdéses összeg (6096 forint) kizárólag az előkészítő üléssel és az egyes tárgyalási napokkal kapcsolatos felkészülési díjként merült fel. Ezért kellett a jogi képviselő által hat tételben megjelölt, összesen 106 680 forint költséget megállapítani, amelyhez hozzáadódott a terhelt védője által sem kifogásolt útiköltség és parkolási díj.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a fellebbezés alapos.

A Be. 10. § (1) bekezdés 7. pontjának a) alpontja szerint jogi képviselő az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha a sértett meghatalmazott képviselőjeként jár el. A Be. 58. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés f) pontja, illetőleg a Be. 59. § (1) bekezdés f) pontja alapján az eljárásban a sértett meghatalmazott képviselője segítőként és egyéb érdekeltként jár el.

A Be. 145. § (1) bekezdése alapján bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint

b) a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt költsége akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,

c) a kirendelt védő, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő díja és költsége, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte meg.

A sértett meghatalmazott képviselője a büntetőeljárásban csakugyan egyéb érdekeltnek minősül, de az eljárás e résztvevőjére – szemben az elsőfokú végzés indokolásában írtakkal – nem a Be. 145. § (1) bekezdés b) pontjában, hanem az (1) bekezdés c) pontjában írt rendelkezés az irányadó, ugyanis a meghatalmazott képviselő részére az eljárási cselekményen való részvételért nemcsak költségtérítés, hanem a későbbiekben kifejtettek szerint jelenléti díj is jár.

A terhelt és a meghatalmazott védő, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személyek díjáról és költségéről szóló 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a sértett meghatalmazott képviselője részére megtérítendő díjat és költséget a bíróság a jogerős ügydöntő határozatában, vagy – ha erről a jogerős ügydöntő határozatában nem volt lehetősége rendelkezni – egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során hozott határozatában állapítja meg. A (2) bekezdés értelmében a költség megállapítására a költséggel érintett személy által előterjesztett tételes kimutatás és igazolás alapján van lehetőség; ennek hiányában a bíróság az eljárás ügyiratai alapján állapítja meg a költség összegét.

A Be. 671. § 15. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a bűnügyi költségről.

A Be. 672. § (2) bekezdése szerint az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság, egyébként az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el. A Be. 672. § (4) bekezdése alapján a terhelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra indítvány a határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő.

A törvényszék a 2022. november 10-én kihirdetett – a sértett sérelmére elkövetett testi sértés bűntettében a terhelt bűnösségét megállapító – ítélete az ítélőtábla mint másodfokú bíróság határozata folytán 2023. május 18-án emelkedett jogerőre. A sértett jogi képviselője 2023. május 12-én a törvényszékre nyújtotta be díj és költség megtérítése iránti kérelmét, amelynek a másodfokú bíróság részére történt továbbítására – az iratokban fellelhető bírói utasítás szerint – 2023. május 15-én került sor. Ezért nem helytálló a törvényszéknek az a hivatkozása, miszerint a sértetti jogi képviselő a díj- és költségigényét a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően terjesztette elő.

Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a továbbított kérelem mikor érkezett meg a másodfokú bíróságra, de a másodfokú ügydöntő határozat nem rendelkezik a jogi képviselő díjával és költségével felmerült bűnügyi költségről, így arról szükségszerűen egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kellett lefolytatni. Egy hónapon belül a másodfokú bíróságnak kellett volna eljárnia az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, erre nem került sor, így azt a törvényszék folytatta le. Mindez nem értékelhető hatáskör túllépéseként, azaz olyan eljárási szabálysértésként, amely az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését indokolná, ugyanis a Be. 672. § (2) bekezdésében írt előírás elsődlegesen célszerűségi okokat szolgál: lehetőség szerint az a bíróság döntsön az egyszerűsített felülvizsgálat során, akinél az ügyiratok aktuálisan vannak.

A sértett jogi képviselőjének díját és költségét a bűnösnek kimondott terheltnek kell viselnie, így jelen ügyben csakugyan vizsgálni kellett a Be. 672. § (4) bekezdésében írt feltétel érvényesülését, e körben a törvényszék helyesen rögzítette, hogy a díj és költség megtérítése iránti kérelem előterjesztésének időpontja miatt e törvényi rendelkezés nem sérült.

A törvényszék tehát indokoltan és törvényesen folytatta le az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a sértetti jogi képviselő díj és költség megtérítése iránti – tételes kimutatást is tartalmazó – kérelme kapcsán.

A 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 5. §-a szerint a sértett, az egyéb érdekelt, valamint e személyek meghatalmazott képviselője költségének megállapítása során az 1. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. E rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a sértett meghatalmazott képviselője díjának megállapítása során a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ban, valamint a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (1), (4) és (7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

E rendelkezésekből az következik, hogy a sértetti jogi képviselő esetében a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet kizárólag a díj (nem pedig a költség) megállapítása során irányadó, ezért az elsőfokú végzés indokolásából a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban írt – a költségekre vonatkozó – rendelkezéseinek felhívását mellőzni kellett.

A sértett jogi képviselőjét költségként – a 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 1. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjai alapján – az eljárási cselekményeken való megjelenésével kapcsolatos úti- és szállásköltség, illetve parkolási díj, az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítése költségének, valamint a telefon, a telefax, postai és egyéb indokolt és szükséges költségek megtérítésére jogosult. A jogi képviselő úti- és szállásköltségének megtérítésére a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet 2. és 4. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A sértett jogi képviselőjének díjára vonatkozóan a 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet jelen ügyre vonatkozóan releváns rendelkezéseket nem tartalmaz, ugyanis a 3. § (2) bekezdése az egyes bűncselekmények miatti felmentések, illetve egyes bűncselekmények miatt az eljárás megszüntetése esetén alkalmazandó „díjcsökkentést”, míg a 4. §-a az egyidejűleg vagy egymást követően eljáró több sértetti jogi képviselő díjának és költségeinek megtérítését szabályozza.

Ezért jelen ügyben a sértett jogi képviselője díja kapcsán kizárólag a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (1), (4) és (7) bekezdésében foglaltakat kellett alkalmazni.

A 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a kirendelt védőt az eljárási cselekményen való részvételért az eljárási cselekmény – idézésben megjelölt – kezdő időpontja és a kirendelt védő jelenlétének befejező időpontja között eltelt időtartamra, megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj összege illeti meg. A 7. § (4) bekezdése szerint, ha az eljárási cselekményt valamilyen okból nem lehetett megtartani, a kirendelt védőt az eljárási cselekmény – idézésben vagy értesítésben megjelölt – kezdő időpontja és az eljárási cselekmény megtartásának akadályát képező körülmény megállapításának időpontja között eltelt időtartamra, megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj ötven százalékának megfelelő összeg illeti meg. A 7. § (7) bekezdése szerint, ha a kirendelt védő ugyanabban az ügyben több terhelt védelmét látja el, az (1) bekezdés alapján a kirendelt védőnek járó díj a felével emelhető.

A 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében a 32/2017. (XII. 27.) IM rendeletnek a kirendelt védő felkészülési díjára vonatkozó 7. § (2) és (3) bekezdései a sértett jogi képviselője díjának megállapításakor nem vehetők figyelembe. E megállapítást támasztja alá az a tény is, hogy a 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése kifejezetten akként rendelkezik, hogy a meghatalmazott védő a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §-a szerint megállapított díj megtérítésére jogosult. Tehát a terhelt meghatalmazott védője esetében – szemben a 19/2018. (VI. 28.) IM rendeletnek a sértett meghatalmazott képviselőjére vonatkozó 6. § (1) bekezdésében írtakkal – a jogalkotó nem szűkíti le az alkalmazandó rendelkezéseket a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (1), (4) és (7) bekezdéseire.

Összegezve a fentiekben írtakat, a jogszabályi rendelkezések szerint a sértett meghatalmazott képviselője költségként az eljárási cselekményeken való megjelenésével kapcsolatos úti- és szállásköltség, illetve parkolási díj, az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítése költségének, valamint a telefon, a telefax, postai és egyéb indokolt és szükséges költségek megtérítésére jogosult. Továbbá az eljárási cselekményen való részvételért az eljárási cselekmény kezdő időpontja és a jelenléte befejező időpontja között eltelt időtartamra, megkezdett óránként óradíj illeti meg, amely kizárólag jelenléti díjként minősül.

A törvényszéknek e kritériumoknak megfelelően kellett volna vizsgálnia a sértetti jogi képviselő díj- és költségigényének alaposságát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti kirendelt ügyvédi óradíj – figyelemmel a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény 66. § (4) bekezdésében, illőleg Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 69. § (4) bekezdésében foglaltakra – 2022. és 2023. években 6000 forint. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka.

A sértett jogi képviselője a 2022. április 14-én tartott 9 órára kitűzött és 11 óra 40 perckor befejezett tárgyaláson, a 2022. június 28-án tartott, 8 óra 30 percre kitűzött és 9 óra 15 perckor befejezett tárgyaláson, valamint a 2022. november 10-én tartott, 8 óra 30 percre kitűzött és 13 óra 10 perckor befejezett tárgyaláson vett részt (a hivatkozott tárgyalási napokon végig jelen volt), tehát az óradíja számítása során – szemben a jogi képviselő kérelmében és az elsőfokú végzés indokolásában foglaltakra – 9 órát kellett volna figyelembe venni (nem hét órát). Ebből következően, a Be. 145. § (1) bekezdése, 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 6. § (1) pontja, valamint 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a sértett jogi képviselőjének járó jelenléti díj – az elsőfokú végzésben megállapított összeggel szemben – az általános forgalmi adóval együtt 68 580 forint (54 000 forint + 14 580 forint). A sértett jogi képviselőjét a korábbiakban ismertetett jogszabályi rendelkezések szerint felkészülési díj nem illeti meg.

A sértett jogi képviselője csak a 2022. június 28-án és 2022. november 10-én tartott tárgyalási napokra vonatkozóan kért útiköltséget és parkolási díjat, annak összegszerűségét 2660 forintban határozta meg. Ez az összeg megfelel a tanú útiköltségéről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet 2. § (4) bekezdésében foglaltaknak, sőt a parkolás elszámolt óraszáma inkább alacsonyabb, mint a hivatkozott két tárgyalás tényleges időtartama. Ezért az útiköltségként és parkolási díjként megtéríteni kért összeg mérséklése nem indokolt, ugyanakkor – a jogi képviselő parkolásidíj-igényére figyelemmel – nem volt ok annak felemelésére sem.

A sértetti jogi képviselő konzultáció, irattanulmányozás és iratszerkesztés címén további költségek megtérítését is kérte, azonban ezek a 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 1. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban felsorolt költségek közé még akkor sem illeszthetők, ha a jogszabályi rendelkezés egyéb indokolt, szükséges költségekről is szól. A konzultációval, irattanulmányozással és iratszerkesztéssel összefüggésben valóban merülhetnek fel bizonyos költségek (például leírás, másolás, postázás, telefonálás, útiköltség), ezekre vonatkozóan azonban a kérelem és a tételes kimutatás adatokat nem tartalmaz, maga a jogi képviselő is óradíjon alapuló elszámolásban jelölte meg „költségeit”. E felkészülési jellegű tevékenységek, az e körben elvégzett munka viszont költségként nem számolhatók el, és – a korábbiakban is írtak szerint – a sértett jogi képviselőnek felkészülési díj nem jár.

A törvényszéknek tehát a sértetti jogi képviselő részére a tárgyalásokon való részvételért összesen 68 580 forint jelenléti díjat, valamint 2660 forint útiköltséget és parkolási díjat kellett volna megállapítania, ezt meghaladóan a kérelmet elutasítania.

A sértett jogi képviselőjének jelenléti díjaként és költségeként felmerült bűnügyi költséget a bűnösnek kimondott terhelt a Be. 574. § (1) bekezdése alapján köteles viselni, e jogszabályi rendelkezés felhívásával az elsőfokú végzés indokolása kiegészítésre szorul, miként az elsőfokú végzés rendelkezése is azzal, hogy a jogi képviselő díját és költségét a terheltnek bűnügyi költségként kell megfizetnie.

Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a Be. 674. § (5a) bekezdés I. fordulata alapján tanácsülésen – a fellebbezéssel támadott végzést a Be. 606. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta és a sértett jogi képviselője részére 68 580 forint összegű jelenléti díjat, 2660 forint útiköltséget és parkolási díjat, azaz díjként és költségként összesen 71 240 forintot állapított meg, amelyet a terhelt bűnügyi költségként köteles megfizetni a sértett jogi képviselője részére. Egyebekben a jogi képviselő díj és költség megtérítése iránt előterjesztett kérelmét elutasította.