13/2023. (IX. 21.) IM rendelet indokolás

A tervezethez fűzött indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kjvhr.) jogtechnikai módosítása a kapcsolódó törvénymódosítások okán több ponton szükséges.

Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző tagból álló közös közjegyzői iroda számára indokolt engedélyezni, hogy az illetékességi területén a közjegyzői iroda székhelyén kívül is tarthasson fenn irodát, így is elősegítve a közjegyzői szolgáltatásokhoz történő széles körű hozzáférést.

A közjegyző működésének vizsgálata kapcsán célszerű jogszabályi felhatalmazást teremteni a közjegyző működésének vizsgálatát lefolytató közjegyzők számára a vizsgált közjegyző székhelyén rögzített ügyviteli rendszerbeli adatokhoz való hozzáférés engedélyezéséről.

A közjegyzőhelyettes szolgálati érdekből átmeneti jellegű más közjegyző mellé történő beosztása esetén, illetve ha a közjegyző akadályoztatása esetén vagy megüresedett közjegyzői állás helyettesítésére rendelik ki, célszerű egyértelművé tenni a normaszövegben, hogy a közjegyzőhelyettes részére fizetés nélküli szabadságot csak a kérelme esetén szükséges és kötelező engedélyezni. Ezáltal nyilvánvalóvá válik, hogy ezt nem kötelező kérnie, amennyiben más munkabeosztásban, akár részmunkaidőben megoldható a munkaköreinek zökkenőmentes ellátása.

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvény 11. §-ára tekintettel módosult a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 32. § (2) bekezdése 2023. január 1-jei hatállyal. Ettől fogva nyugalmazott bírót még kivételesen sem lehet kirendelni közjegyző helyettesítésére, ezért a Kjvhr. vonatkozó rendelkezésének pontosítása szükséges.

Az utóbbi évek tapasztalataiban felmerült hatósági megkeresések folytán indokolt a nyilvántartásba bejegyzett adatok lekérdezésére jogosult személyek, szervek felsorolásának bővítése. A Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról szóló 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet 17. §-a hatályos formájában egyes esetekben a közjegyzőknek biztosít hozzáférést, de külföldi bíróság, közjegyző vagy más hatóság kérelme esetén az országos kamara jogosult az adatok lekérdezésére. Ezen rendszer a belföldi nyomozó hatóságok megkeresése esetén nem teszi lehetővé a kérelem teljesítését. Minderre tekintettel célszerű egyes belföldi hatósági megkeresések teljesítésének lehetőségével kiegészíteni a felsorolást, hogy az országos kamara jogosult legyen a hatóság számára szükséges adatokat lekérdezni és átadni. Emellett a külföldi hagyatéki eljárást lefolytató szervek sokszínűségére tekintettel is célszerű kiegészíteni a felsorolást, az egyre gyakoribbá váló, külföldi elemet is tartalmazó eljárások okán.

A rendelet korábban hatályon kívül helyezett 10. §-ában foglalt szabályt is indokolt módosult formában újraszabályozni, ugyanis a közjegyzők ügyviteli alkalmazása a lekérdezést adategyeztetés céljából a bejegyzés előtt biztosítja.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 20. § (1) bekezdés a) pontjának módosulása okán szükséges a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet (a továbbiakban: Űrlaprendelet) mellékleteinek módosítása. A módosítás egyértelművé teszi, hogy mind jogosulti, mind kötelezetti oldalon szükséges az adószám feltüntetése. A változások az Űrlaprendelet 1–4. mellékletét érintik, így mindezek esetében szükséges a módosítás.

Indokolt továbbá néhány elírás, felesleges szóismétlés helyreigazítása is az Űrlaprendelet 1. mellékletében.

Az Űrlaprendelet 4. mellékletének újragondolása is szükségessé vált a gyakorlati tapasztalatok alapján, továbbá a fent említett módosítások miatti adatbővítés szintén irányadó. Az eljárásban először megjelenő fél vagy képviselő adatainak pontos és részletes rögzítése a későbbi kapcsolattartás okán is indokolt.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 36. § (2) bekezdésének és 74. §-ának módosításával több ponton is szükségessé válik a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) rendelkezéseinek a törvényhez igazítása. Utalva a Hetv. módosításának indokolására is, a biztosítási intézkedések költségeire a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése óta nem alkalmazható a közjegyzői letét elnevezés, mivel az a Ptk. 6:56. §-a és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 36/L–36/O. §-a szerint egy külön eljárás, melynek célja a pénztartozás teljesítése. A biztosítási intézkedések költségei azonban eljárási jellegű költségek, amelyeket nem letétbe helyezni, hanem előlegezni kell, ezért a Kjnp. általános szabályaira – különösen annak 12. § (3) bekezdésére – utalás a Hetv.-ben is indokolt volt, tekintettel arra, hogy az eljárás során átvett pénz nem a Ptk. szerinti közjegyzői letétbe, hanem bizalmi őrzésbe kerül. A költségek előlegezésének elmulasztása nem vonja maga után az ügy érdemi elbírálását, tehát a kérelem visszautasításának van helye. Ugyanez irányadó a zárgondnok, az ügygondnok és az eseti gondnok, valamint az eseti gyám díjazása és költségei tekintetében is, melyek esetén a megfizetett pénzösszeg kezelését a biztosítási intézkedések költségeire vonatkozó szabályokra utaló rendelkezéssel rendezi a rendelet. A Ptk. hatálybalépése óta helytelen a közjegyzői eljárásokban költségletét szabályait meghatározni, így a rendelet több rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről is szükséges rendelkezni.

Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVII. törvény 60. §-a egy új alcímmel egészítette ki a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény II. Fejezetét. Ez a szakasz speciális szabályokat állapít meg az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére öröklés esetén. Ezen rendelkezésekről, a lehetőségekről indokolt a hagyatéki eljárás résztvevőit már annak kezdetekor, a jegyzői szakaszban a jegyző által tájékoztatni, annak érdekében, hogy az örököstársak minél hamarabb ki tudják alakítani a véleményüket a számukra legelőnyösebb megoldásról. Mindezekre tekintettel célszerű előírni már a leltározási szakaszban az örökösként érdekeltek jegyző általi tájékoztatását.

A KIM rendelet mellékletében egyes pontosító jellegű, továbbá az érdekeltekkel történő kapcsolattartást elősegítő javaslatok mellett az önkormányzat törvényes öröklésének Ptk.-beli szabályozása folytán szükséges a hagyatéki leltár adattartalmának bővítése is.

2023. július 11-én kihirdetésre került a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet], mely 2024. január 1-jén lép hatályba. A módosítás célja a Kormány otthonteremtési és családpolitikai törekvéseinek támogatása továbbra is azáltal, hogy a lakáscélú hitelfelvétel során további közjegyzői díjkedvezményben részesíti azokat a magánszemélyeket, akik állami kamattámogatott hitelt vesznek igénybe a 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint.

A módosítás következtében a folyósítás feltételeként a pénzügyi intézmények által megkövetelt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közokiratba foglalásáért az adósnak legfeljebb 19 500 Ft-ot kell megfizetnie, ami magában foglalja a közjegyzői okirat elkészítéséért fizetendő munkadíj, költségátalány és készkiadás összegét, ideértve az okiratról készített és az okiratkészítés során kiállítani kért elektronikus hiteles kiadmány díját is.

A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 37. § (1) bekezdése tartalmazza a jelenlegi otthonteremtéssel kapcsolatos jogszabályokra történő hivatkozást. A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Oftr.) szerinti támogatás (otthonfelújítási támogatás) és az otthonfelújítási kölcsön – amely a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendeletben található, a Díjrendelet 37. § (1) bekezdés b) pontjaként továbbra is megmarad – 2023. március 31. napja óta már nem igényelhető, ezért az Oftr.-re történő hivatkozás helyett 2024. január 1-jei hatálybalépéssel a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló kormányrendelet kerül be az otthonteremtéssel kapcsolatos jogszabályok felsorolásába.

A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) több technikai, pontosító jellegű módosítása indokolt a gyakorlati tapasztalatok alapján.

A Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 62/2009. (XII. 17.) IRM rendeletben foglalt ellenőrzési kötelezettség, illetve a levéltári anyag használatával kapcsolatos feladatok indokolják azt, hogy a közjegyzői levéltár is teljeskörűen hozzáférjen az egységes ügykezelő alkalmazáshoz, amely központi jelleggel teszi lehetővé a közjegyzői nyilvántartások adatainak tárolását.

Téves ügyrögzítések elkerülése végett indokolt, hogy az egységes ügykezelő alkalmazás figyelmeztesse az „N” ügykategóriába tartozó ügyek esetében is az ügyintézőt az ügyben érintett fél ugyanolyan – folyamatban lévő vagy befejezett – közjegyzői nemperes eljárásban való érdekeltségére, tekintettel a póthagyatéki vagy egyesítéssel érintett ügyek gyakoriságára is.

A Küsz. 20. § (1) bekezdés b) pontjának bővítése a Kjtv. módosítása miatt indokolt, tekintettel arra, hogy a képviseleti jog tanúsítása is logikusan a „Z” ügykategóriába sorolandó a hitelesítések közé. Az ügyvitel különös szabályai között ugyanakkor azt is indokolt rögzíteni, hány ügyszámon szükséges a közjegyzőnek dolgoznia ezen esetekben.

Szintén technikai jellegű módosítás, hogy a nemperes eljárás során az ügyintéző által készített közjegyzői irathoz fűződő kijavítások megtörténte után a kijavítást tartalmazó egységes szerkezetű kiadmány is elkészüljön, és az ügyviteli rendszerbe rögzítsék, továbbá archiválják a későbbi elérhetőség megkönnyítése érdekében.

Az archiválási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések bővítése a fontosabb eljárási iratok megőrzését, illetve a későbbiekben az archívumból történő egyszerűbb előhívását szolgálják.

Tekintettel arra, hogy 2022. július 1-je óta a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i 2020/1784/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó a polgári eljárásokban keletkezett iratoknak az Európai Unió valamely másik tagállamában történő kézbesítésével kapcsolatban, indokolt a rendeletre utaló rész módosítása.

A nem selejtezhető iratok körében pontosításokra van szükség a különböző státuszú végintézkedések megőrzése érdekében, az okirat vagy információhordozó megőrzésével kapcsolatos eljárások irataival kapcsolatban, valamint a közjegyzői okiratszerkesztési kérelmek és költségjegyzékek selejtezésének elkerülése végett. A hozzáfűzési kötelezettség egyértelművé tétele is az iratok megőrzését szolgálja.

Hiteles fordítás készítése, valamint fordítás helyességének tanúsítása tekintetében az összefűzési szabály az egységes formátumú iratkezelést segíti elő, mely által külső szemlélők számára is könnyen beazonosítható lesz a közjegyző által készített tanúsítvány.

A hagyatéki eljárásokkal – amely a közjegyzők egyik legfontosabb hatásköre – kapcsolatos iratkezelési szabályok egyértelműsítései szintén az egységes iratkezelés miatt szükségesek, illetve a módosítás a Levéltárba adás szabályainak értelmezéséhez kisegítő szabály beillesztésére tesz javaslatot. A hagyatéki eljárásokban a végintézkedések kihirdetésére vonatkozó tájékoztatás, valamint a megkeresések és válaszok KÜR-ben történő rögzítésének előírása is indokolt, mely által elektronikus formában elérhetővé és maradandóbbá válnak ezen iratok.

A melléklet tartalmát tekintve több helyen található változtatási javaslat: bizonyos helyeken elírásokra vonatkozó, illetve szövegcserés módosítások, máshol az ügycsoport elnevezésének kiegészítése, valamint egyes ügyek áthelyezésre kerülnének az ügyviteli szabályokra tekintettel, továbbá a módosítás új ügytípusok beemelésére is javaslatot tesz.

Az okirat és információhordozó megőrzése iránti eljárást a „K” (és nem az „N”) ügykategóriában kell nyilvántartásba venni, ezért az „N” ügykategória iratait felsoroló 1. alcsoportból ezeket a tételeket át kell helyezni a 3. alcsoportba, azzal, hogy a 3. alcsoport egyes irattípusokat már jelenleg is tartalmaz, így azok megnevezését pontosítani kell. Ezen javítások indokoltak a normaszöveg 56. §-ának módosulásaira tekintettel is, mivel változik a nem selejtezhető iratok köre.

Az 1. alcsoportban egyes ügycsoportok elnevezése kiegészítésre szorul a jogerőt tanúsító határozatokkal kapcsolatban. A hagyatéki ügyek irataival kapcsolatos korrekciók az előzőekben taglalt javaslatokkal is összefüggenek.

A 2. alcsoport és a 3. alcsoport egyes tételeinél az 5 éves őrzési időre utaló szám tévesen a levéltári oszlopban szerepel, így ennek korrigálása szükséges.

A 4. alcsoportot szükséges kiegészíteni két új irattípussal: egyrészt a külön nem nevesített záradéki ténytanúsítási eljárásban hozott érdemi határozattal (például közreműködést megtagadó végzés) és jegyzőkönyvvel, másrészt a záradéki ténytanúsítási eljárások fentieken kívüli nem érdemi irataival (pl. érdemi határozat ellen benyújtott fellebbezés, hiánypótlásra felhívó végzés).

A 4. alcsoportba tartozó JÜB lekérdezés eredménye és a Záradéki ténytanúsítási eljárásban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alá tartozó esetekben az okiratmásolat és az ügyfél által tett papíralapú nyilatkozat 8 év után selejtezhető, de ezeket a közjegyzőnek kell elvégezni, mert a Kjtv. szerint a MOKK Levéltár csak „K” és „N” ügykategóriába tartozó iratokat vesz át, a „Z” ügykategóriába tartozó iratokat nem, kivéve az ügyfél által aláírt aláírólapokat és a papíralapú nyilvántartó könyveket. Tekintettel arra, hogy ezen iratok az ügyleti okirat szerkesztésére irányuló eljárások iratai tekintetében sem kerülnek átadásra a Levéltárnak, ugyanez az áthelyezés indokolt a 2. alcsoportban is.

A 4. alcsoportnál a Hitelbiztosítéki nyilatkozatot tartalmazó irat (bejegyzés, módosítás, törlés) azért kerül a közjegyző általi selejtezés körébe, mert a 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet 2. § a) és b) pontja tartalmazza, mi tekinthető levéltári anyagnak [Kjtv. 166. § (1) bekezdés a)–d) és e) pont]. Ezek között nem szerepelnek a „Z” ügykategóriában keletkezett iratok, így azok nem kerülnek levéltárba, azokat a közjegyzőnek kell selejteznie. Időközben megszűnt szolgálati viszony esetén az utód közjegyzőnek vagy tartós helyettesnek kell a selejtezést elvégezni. Ez vonatkozik a táblázat utolsó előtti sorában foglaltakra is.

Az egyes alcsoportokban az 1. alcsoporthoz hasonlóan a „2./3./4. alcsoportba tartozó ügyek fentieken kívüli nem érdemi iratai” felvétele, valamint azok selejtezési idejének megjelölése szükséges.