PÜ BH 2023/132

[1] A felperes 1 575 000 forint biztosítási összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes kérte a kereset elutasítását.

[2] Az elsőfokú bíróság a kereset szerint marasztalta az alperest. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

[3] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet csatolt.

[4] Felülvizsgálati kérelmében felülvizsgálni kért jogszabálysértésként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 536. § (1) bekezdését és az 556. § (1) bekezdés d) pontját jelölte meg. Az ennek alátámasztásaként kifejtett jogi érvelésében utalt a Jpe.I.60.009/2022/10. számú jogegységi határozatra, valamint a Kúria Pfv.V.21.402/2019/8. számú döntésére, amelyek – megítélése szerint – a saját álláspontját támasztják alá.

[5] A felülvizsgálat engedélyezését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. § (3) bekezdése alapján kérte. Indokolása szerint a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria közzétett Jpe.I.60.009/2022/10. számú jogegységi hatályú határozatában, a Pfv.III.21.464/2013/12. és a Pfv.V.21.402/2019/8. számú, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pfv.21.623/2009/4. számú határozatában, továbbá a BDT 202.641. számú eseti döntésben foglaltaktól.

[6] A Pp. 408. § (1) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték nem haladja meg az ötmillió forintot. A per vagyonjogi pernek minősül, mert az abban érvényesített igény a felperes vagyoni jogain alapul, továbbá értéke pénzösszegben kifejezhető [Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pont]. A felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, így nincs helye felülvizsgálatnak. Az ügyben ezért felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjeszteni [Pp. 409. § (1) bekezdés és 410. § (1) bekezdés].

[7] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alkalmas érdemi elbírálásra.

[8] A Pp. 406. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálat az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással kérhető. Ezzel összhangban a Pp. 409. § (2) és (3) bekezdése a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit külön szabályozza az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, valamint a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés esetén. Ehhez igazodva a Pp. 413. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Pp. 410. § (2) bekezdés b) pontja és a c) pont ca)–cc) alpontjai, valamint a cd) alpontja is külön szabályozza a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem tartalmi elemeit az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, valamint a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre vonatkozóan.

[9] A felülvizsgálat engedélyezése a polgári eljárás elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati kérelmen alapuló szakasza, a két kérelem között így tartalmi összefüggés áll fenn (Kúria Pfv.VI.20.764/2020/3., megjelent: BH 2020.366.). A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 10. pontjához fűzött indokolás szerint a felülvizsgálat engedélyezése esetén a Kúria a jogerős ítéletet csak az eredményes engedélyezési okkal összefüggésben vizsgálja felül. A Pp. 413. § (1) bekezdése és a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül (Kúria Pfv.I.20.748/2021/8. [19]).

[10] A felperes felülvizsgálati kérelmét jogszabálysértésre, felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét ugyanakkor a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapította. Mivel az adott esetben a felülvizsgálat kivételes engedélyezésének a felperes által hivatkozott feltétele a felülvizsgálat megjelölt alapjától eltér, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem közötti közvetlen tartalmi összefüggés hiányában a Kúria – a felülvizsgálati kérelem kereteire figyelemmel – a felülvizsgálat engedélyezése esetén sem vizsgálhatná a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértést. A két kérelem tartalmi ellentmondása egyidejűleg kizárja a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának a lehetőségét is éppen azért, mert a Kúria eredményes engedélyezési kérelem esetén sem végezhetné el a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát.

[11] A két kérelem tartalmi ellentmondása miatt a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem felel meg a Pp. 410. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltaknak, ezért azt a Kúria visszautasította a Pp. 410. § (4) bekezdése alapján.