PK ÍH 2023/136.

A felperes a módosított keresetében a házastársi közös vagyon megosztását, és – többek között – a p.-i …helyrajzi számú, „kivett lakóház, udvar” megnevezésű, a felperes és az I. rendű alperes 1/2-1/2 arányú közös tulajdonát képező ingatlanon fennálló tulajdonközösség árverés útján való megszüntetését kérte.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a peres eljárást a G.-i Járásbíróság előtt 16.P.21.567/2019. számon folyamatban lévő per jogerős befejezéséig – hivatalból – felfüggesztette. A döntését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 123. § (2) bekezdésére alapította. A határozata indokolása szerint a felperes a G.-i Járásbíróság előtt indult perben a lakáshasználat rendezése iránti keresetet terjesztett elő. A járásbíróság e kereset tekintetében az eljárás részbeni megszüntetése iránti kérelmét elutasította; az alperes pedig a pontosított viszontkeresetében a lakáshasználat bírósági rendezését maga is kérte. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:80. § (3) bekezdése értelmében a közös tulajdon megszüntetéséről a házastársi közös lakáshasználat rendezését megelőzően nem lehetséges dönteni. A lakáshasználat mikénti rendezése tárgyában a járásbíróság előtti perben hozandó döntés ezért előkérdése a jelen perben elbírálandó közös tulajdon megszüntetésének.

A végzéssel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést – a Pp. 369. § (1) bekezdése szerinti felülbírálati jogkört megjelölve – annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróságnak a peres eljárás folytatására utasítása érdekében. A jogorvoslati kérelmét azzal indokolta, hogy a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) talaján kialakult, a BH 1982.8.333. és BH 1999.298.I. számon közzétett döntésekben is tükröződő korábbi bírói gyakorlatot a Ptk. 4:80. § (3) bekezdése felülírta, és e rendelkezés valamennyi vitás kérdésnek lehetőleg egy perben való rendezését, a későbbi elszámolási viták megakadályozását szolgálja. A Ptk. 4:80. § (3) bekezdéséhez fűzött kommentárt (Az új Ptk. Magyarázata III/VI. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 136. oldal) idézve kiemelte, hogy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perindítással mind a lakáshasználat rendezése, mind az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése immár a törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartozik. A járásbíróság járt el tévesen, amikor az eljárás hivatalból történő részleges megszüntetése iránti kérelmét elutasította. Érvelése szerint a lakáshasználat rendezése azért sem előkérdése a közös tulajdon megszüntetésének, mert az egyébként életvitelszerűen már egyik házastárs által sem lakott volt közös lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését a perben tett egyező nyilatkozataik alapján a felperes és az I. rendű alperes is árverési értékesítés útján kéri. A fellebbezését azzal is indokolta, hogy a per mikénti befejezése szempontjából teljesen indokolatlan felfüggesztés csak további felesleges késedelmet eredményez, és sérti az eljárás észszerű időn belüli befejezéséhez fűződő alapvető jogát.

A fellebbezésre az alperesek nem tettek észrevételt.

A fellebbezés alapos.

A Ptk. 4:80. § (3) bekezdése alapján, ha valamelyik házastárs – házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben – a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi.

A felperes a fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy a jogalkotó e rendelkezés törvénybe iktatásával szakítani kívánt azzal a bírói gyakorlattal, amely szinte feltétel nélkül mindig a lakáshasználat rendezésének tulajdonított elsőbbséget a közös tulajdon megszüntetésével szemben azzal az indokkal, hogy ettől függően határozható meg, ki tekinthető „bennlakó tulajdonostársnak” [Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez, Vékás Lajos (szerk.) Complex Kiadó Kft. Budapest, 2008, 459. oldal]. Lényeges változás tehát a Csjt.-hez kapcsolódó korábbi ítélkezési gyakorlathoz képest, hogy a Ptk. hatálya alá tartozó ügyekben az ingatlanon fennálló közös vagyon megosztása során a lakáshasználat rendezése nem minősül előkérdésnek, hanem a lakáshasználat szabályozását és a házastársi közös vagyon megosztását – ha annak eljárásjogi előfeltételei fennállnak – lehetőség szerint egy perben és egymással egyidejűleg kell rendezni. Ebből következően a G.-i Járásbíróság előtt folyó perre figyelemmel, előkérdésre hivatkozva, a Pp. 123. § (2) bekezdése alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének.

Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazott 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az eljárás felfüggesztését mellőzte.