1365/2023. (VIII. 7.) Korm. határozat

a) képviselje hazánk álláspontját, miszerint Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót, és határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, valamint hogy Magyarország számára a szomszédos országban folyó háború nagy biztonsági kockázatot jelent, ezért érdekeltek vagyunk ennek a konfliktusnak a mielőbbi békés lezárásában, és egyértelmű érdekünk a fenntartható ukrajnai béke mielőbbi létrejötte;

b) képviselje hazánk álláspontját, amely szerint a multilaterális rendszer jelenlegi formája – ahogy azt a közelmúlt válságai kapcsán a nemzetközi közösség által adott multilaterális válaszreakció hiányosságai is megmutatják – reformokra szorul, és hazánk ennek érdekében kész a nyitott együttműködésre.

a) támogassa az ENSZ vezető nemzetközi szerepét, valamint összehangolt, hatékony globális fellépését a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben, továbbá az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának az erre irányuló multilaterális erőfeszítések kifejtésében betöltött szerepének erősítését, az ENSZ Globális Terrorizmus Ellenes Stratégiájának 8. felülvizsgálatáról elfogadott közgyűlési határozat, az ENSZ keretében elfogadott 19 terrorizmusellenes nemzetközi dokumentum, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem terén elfogadott határozatai alapján;

b) támogassa a világ számos térségében hitük miatt üldözött és diszkriminált közösségek – kiemelten az üldözött keresztények – megsegítésére irányuló kezdeményezéseket;

c) fordítson kiemelt figyelmet a migrációra vonatkozó magyar kormányzati álláspont érvényesítésére az ENSZ keretein belül, beleértve a közös uniós álláspont egyeztetését, különös tekintettel a magyar szavazati magatartást meghatározó kormányhatározatokra, és képviselje a tagállamok határvédelemmel és a területükön való tartózkodás szabályainak meghatározásával kapcsolatosan meglévő nemzeti szabályozási hatáskörét, valamint utaljon a migráció jelentette közvetlen biztonsági kockázatokra;

d) képviselje határozottan Magyarország álláspontját, miszerint az ENSZ-ben tartózkodjanak az új közgyűlési határozatokban, illetve hivatalos állásfoglalásokban a Globális Migrációs, valamint a Globális Menekültügyi Megállapodásra utaló hivatkozások megjelenítésétől, tekintve, hogy azokat hazánk mellett több más tagállam sem írta alá, és ennek következményeképpen azok végrehajtásában semmilyen módon nem kívánunk részt venni;

e) támogassa, hogy a közel-keleti békefolyamattal (MEPP) kapcsolatos tárgyalások és szövegezések során a kiegyensúlyozottság érvényesüljön az egyoldalú felelősségre vonás helyett;

f) támogassa az ENSZ leszerelési mechanizmusának megfelelő működését célzó törekvéseket, ezen belül az ENSZ BT 1540 (2004). sz. határozatának végrehajtását és átfogó felülvizsgálatát, a genfi Leszerelési Értekezlet (CD) idei magyar elnökségére is tekintettel a CD tevékenységével összefüggő folyamatokat, a CD érdemi munkájának újraindítását, az Atomsorompó Szerződés (NPT) végrehajtásának erősítését, az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) mielőbbi hatálybalépését, az atomfegyverekben alkalmazható nukleáris hasadóanyagok termelésének tilalmáról szóló nemzetközi szerződés (FMCT) létrehozatalára irányuló tárgyalások mielőbbi megkezdését, a Biológiai és Toxinfegyver Tilalmi Egyezmény (BTWC) egyetemessé tétele érdekében végzett erőfeszítéseket és alkalmazásának megerősítését, a Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) egyetemessé tételét, teljes körű végrehajtását és részes államainak konferenciáin elért eredmények továbbfejlesztését, illetve a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) tiltott kereskedelme elleni küzdelmet;

g) a kiberdiplomáciai erőfeszítések keretében kísérje figyelemmel és támogassa a kibertér biztonságának erősítése érdekében tett konszenzusépítési erőfeszítéseket; az A/RES/75/240 sz. közgyűlési határozattal a 2021–2025-ös évekre létrehozott nyílt végű munkacsoportban (Cyber OEWG) való konstruktív magyar szerepvállalás előmozdítását, támogassa az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének (Budapest Egyezmény) végrehajtását, valamint hívja fel a figyelmet az Egyezményhez történő csatlakozás lehetőségére, továbbá a tárgyalások dinamikájától, irányától függően, valamint a közös uniós álláspont figyelembevételével kövesse nyomon a 2019. december 27-én elfogadott 74/247 sz. közgyűlési határozat alapján létrehozott ad hoc Bizottság (AHC) tevékenységét, és szükség szerint fordítson figyelmet a kiberbűnözés elleni új, univerzális egyezmény elfogadását célzó tárgyalásokban való konstruktív magyar szerepvállalás előmozdítására.

a) mind nemzeti szinten, mint pedig a fejlődő világ vonatkozásában járuljon hozzá a 2015-ben kialakított globális fenntartható fejlődési keretrendszerben foglalt célok eléréséhez, kiemelten kezelve a végrehajtásnak új lendületet adni kívánó SDG Csúcstalálkozó eseményét, valamint – a magyar rendszer természetéhez igazodó, annak sajátosságait figyelembe vevő álláspont képviseletével – aktívan vegyen részt a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer végrehajtásához kapcsolódó magas szintű üléseken, így a fejlesztésfinanszírozás tárgyában, továbbá az egészségügyi ellátás egyetemessé tétele és a járványügyi felkészülés és válaszadás erősítése tárgyában megrendezendő, valamint a tuberkulózis elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű üléseken;

b) támogassa a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásának nemzetközi utókövetésére szolgáló folyamatokat, valamint vegyen részt aktívan a témában rendezendő Magas Szintű Politikai Fórumon;

c) továbbra is fordítson kiemelt figyelmet a vízzel és szanitációval kapcsolatos célok és alcélok végrehajtására irányuló nemzetközi folyamatokra, segítse elő a célkitűzések megvalósításához szükséges intézményrendszeri reformok meghozatalát, ennek megfelelően szükség esetén erősítse meg Magyarország elkötelezettségét egy, a vízügyi kérdések szakpolitikai irányítását nemzetközi szintre emelő kormányközi platform távlati megteremtésével kapcsolatban, és támogassa az ENSZ vízügyi különmegbízott pozíciójának létrehozását;

d) a c) alponthoz kapcsolódóan ismertesse hazánk aktív vízdiplomáciai tevékenységét, különös tekintettel a hazai szervezésű 2013. évi, 2016. évi és 2019. évi Budapesti Víz Világtalálkozókon, illetve a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón elért eredményekre, valamint a 2023. évi ENSZ Vízügyi Konferencián és a Sendai Keretrendszer félidei felülvizsgálati konferenciáján tanúsított magas szintű és proaktív részvételre.

a) támogassa a kezdeményezés párhuzamos folyamatainak minél ambiciózusabb megvalósulását a magyar álláspont következetes képviselete mellett, különösen a migráció és gender tekintetében;

b) járuljon hozzá a folyamat sikerességéhez, különösen a fiatalok globális ügyekbe való bevonásával, a jövő generációinak érdekvédelmével, a világűr békés és fenntartható használatával, valamint a konfliktusmegelőzéssel kapcsolatos jó gyakorlatok becsatornázása segítségével.

a) lépjen fel Magyarország nemzetközi emberi jogi szerződéses kötelezettségeivel összhangban a Magyarország számára kiemelten fontos területeken, úgymint az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a hitük miatt üldözött és diszkriminált közösségek, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek, az őshonos népek, illetve a nők, a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, különös tekintettel a többszörösen hátrányos helyzetű személyekre;

b) támogassa a nemek közötti egyenlőség és a nők helyzetének előmozdítását, valamint a gyermekek jogainak védelmét, mutassa be a Magyarország által a gyermekvállalás elősegítésére tett intézkedéseket, továbbá hangsúlyozza a család fontos társadalomépítő szerepét és a hagyományos családmodell megerősítésének szükségességét a családok szükségleteihez hangolt szakpolitikák által;

c) lépjen fel az ENSZ fórumain a hagyományos szemlélet mentén a női-férfi nemekre, valamint a családmodellre vonatkozóan és a szélsőséges genderideológiákkal szemben, egyúttal az egyezményes nyelvezet kiterjesztésére irányuló javaslatok ellen, a szexuális reproduktív egészség és jogok és a szexuális nevelés kérdései kapcsán egyaránt;

d) képviselje határozattan az álláspontot, amely szerint az ENSZ Emberi Jogi Tanács (EJT) reformjára van szükség annak érdekében, hogy a határozatok, kezdeményezések átpolitizálása csökkenjen, a Tanács munkája pedig valóban a konszenzusépítést és a párbeszédet segíthesse elő.

a) továbbra is aktívan vegyen részt az emberiesség elleni bűncselekmények megelőzéséről és tilalmáról szóló új, univerzális egyezmény elfogadását célzó tárgyalásokon;

b) álljon ki a Nemzetközi Bíróság és az egyéb általánosan elismert nemzetközi vitarendező testületek működése mellett, és támogassa a Nemzetközi Bíróság joghatóságának általános elismerését;

c) a nemzetközi jog meglévő keretein belül aktívan vegyen részt a nemzetközi környezetvédelem, valamint a nemzetközi büntető-igazságszolgáltatás erősítését célzó nemzetközi folyamatokban.

a) kísérje figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsa kibővítésére és munkamódszereinek átalakítására vonatkozó javaslatok alakulását, a kormányközi tárgyalások folyamatát és eredményeit, folytassa a Biztonsági Tanács munkamódszereinek javítására és működésének átláthatóbbá tételére irányuló együttműködésben való aktív részvételt;

b) képviselje, hogy a megújuló Biztonsági Tanácsnak meg kell felelnie a 21. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind tekintettel kell lennie a hatékonyság követelményére is, amelyekre tekintettel indokolt egy további nem állandó tagsági hely megadása a kelet-európai regionális csoport számára, amely növelné Magyarország Biztonsági Tanácsba való bekerülésének esélyeit;

c) erősítse meg, hogy Magyarország támogatja az ENSZ főtitkár elképzeléseit a világszervezet irányításának reformját illetően, valamint a Közgyűlés szerepének megújítása és az ENSZ fejlesztési és környezetvédelmi rendszerének reformja tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a folyamat előmozdításához;

d) erősítse meg az Ifjúsági Küldött Programot az annak esetleges kiterjesztésére vonatkozó reform támogatásával, az ifjúságnak az ENSZ folyamatokba történő minél hatékonyabb és átfogóbb bevonása érdekében.

a) használja fel az ENSZ Közgyűlés fórumait, valamint a Közgyűlés margóján létrejövő két- és többoldalú magas szintű találkozókat Magyarország ENSZ-szervekbe benyújtott jelölései támogatottságának felmérésére és növelésére, továbbá egyes ENSZ-szervezetek, intézmények vezetői posztjaira benyújtott magyar jelölések sikerének előmozdítására;

b) fordítson megkülönböztetett figyelmet hazánk nemzetközi jelöléseire, és mérje fel további pályázatok benyújtásának lehetőségét, így is erősítve Magyarország ENSZ-rendszeren belüli szerepvállalását a jövőben.

a) kísérje figyelemmel a nemzetközi sportdiplomáciai együttműködést érintő egyes eseményeket, valamint a témában az ENSZ Közgyűlés elé beterjesztendő határozati javaslatok tárgyalásait;

b) folytasson intenzív lobbitevékenységet az Egyesült Nemzetek tagállamai, illetve intézményei körében hazánknak a Fair Play Világnapjának május 19-ére történő kitűzésével kapcsolatos kezdeményezése kapcsán, és működjön közre a hivatalos Fair Play Világnap elismerésére irányuló kormányzati szándék végrehajtásában.