14/2023. (X. 5.) LÜ utasítás

1. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 107–109. §-a által meghatározott körben és módon, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerinti médiatartalom-szolgáltató útján és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó természetes vagy nem természetes személy részére

2. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. pontjában és 32. §-ában, valamint az Smtv. 9. §-ában foglaltak teljesítése érdekében – az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 31. § (1) bekezdésében és 34. §-ában foglaltak figyelembevételével –, az ügyészi szervezet hatáskörébe tartozó közjogi tevékenység kapcsán az 1. § a)–e) pontjában meghatározottak szerint nyújtható tájékoztatás.

3. § Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak 1. és 2. §-ban nem szereplő, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó tevékenységéről ügyészségi tájékoztatást az 1. § a)–e) pontjában meghatározott személyek nyújthatnak.

4. § A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a Kommunikációs és Sajtófőosztály, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és a sajtószóvivő átfogó jogi témában, általános jelleggel, ismeretterjesztő tájékoztatást nyújthat a nyilvánosság részére.

5. § Az 1–4. §-ban foglalt tájékoztatást az ügyészség hivatalos honlapján és közösségi média felületein a Kommunikációs és Sajtófőosztály teljesíti.

6. § (1) Sajtószóvivőnek a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész ügyészt jelöl ki.

(2) A legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész a legfőbb ügyészségi, a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő tevékenységének segítésére helyettes sajtószóvivőként ügyészt, alügyészt vagy ügyészségi megbízottat jelöl ki.

(3) Ahol ez az utasítás sajtószóvivőt említ, a helyettes sajtószóvivőt is érteni kell.

(4) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelöléséhez, valamint a kijelölés visszavonásához a Kommunikációs és Sajtófőosztály előzetes véleményét kell kérni. A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelölését csak az új fellebbviteli főügyészségi és az új főügyészségi sajtószóvivő kijelölésével egyidejűleg lehet visszavonni.

(5) A legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész a legfőbb ügyészségi, a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő tevékenységének adminisztratív segítésére sajtótitkárt jelölhet ki, aki az (1) és (2) bekezdésben megjelölteken túl más ügyészségi alkalmazott is lehet.

7. § (1) A Kommunikációs és Sajtófőosztállyal való rendszeres kapcsolattartás a fellebbviteli főügyészségi, valamint a főügyészségi sajtószóvivő feladata, aki ennek során tájékoztatja – elsődlegesen elektronikus úton, a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére küldött e-mailben – a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt

(2) A jelentéstételi kötelezettségről szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél alapján jelentéstétel alá eső olyan ügyekben, amelyeknél a jelentéstételi kötelezettség alapja az, hogy az ügyet közfigyelem kíséri, az (1) bekezdés alá eső tájékoztatás oly módon is teljesíthető, hogy a legfőbb ügyész részére küldött jelentést elektronikus úton a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére is megküldi a fellebbviteli főügyész és a főügyész.

(3) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő a hét első munkanapján elektronikus úton összefoglalót küld a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére az előző héten végzett sajtószóvivői tevékenységéről.

(4) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő a hét utolsó munkanapját megelőző munkanapon elektronikus úton összefoglalót küld a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére a következő hétre tervezett kommunikációs tevékenységéről.

(5) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő – az ügyészség hivatalos honlapján történő közzététel céljából – a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére soron kívül, elektronikus úton megküldi a fellebbviteli főügyészség és a főügyészség sajtóközleményét.

(6) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő közreműködik az ügyészség hivatalos közösségi média felületein megjelenő anyagok biztosításában.

8. § (1) Az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI) a szervezetéről és működéséről szóló legfőbb ügyészi utasítás rendelkezései szerinti körben és módon látja el a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos feladatait.

(2) Az OKRI és a Kommunikációs és Sajtófőosztály közötti kapcsolattartást az OKRI igazgatója által kijelölt sajtószóvivő és helyettes sajtószóvivő végzi.

(3) Az OKRI sajtószóvivője elektronikus úton

9. § A nyilvánosság tájékoztatásának eszközei a sajtóközlemény, a nyilvánosság részére kiadott proaktív helyi hír, a sajtótájékoztató, a tájékoztatást kérő részére adott nyilatkozat, az ügyészség saját előállítású, tájékoztatást, ismeretterjesztést szolgáló anyagai. A sajtóközleményhez, a proaktív helyi hírhez kapcsolódóan az ügyészség előtt folyamatban volt vagy lévő eljárás iratanyagát képező videófelvétel, fénykép adható ki.

10. § Az ügyészség előtt folyamatban volt vagy lévő eljárásról történő tájékoztatás alapjául az ügyészség kezelésében lévő papíralapú vagy elektronikus adatbázisban szereplő iratanyagok, nyilvántartások, videó- és fényképfelvételek, egyéb tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adatok és egyéb adatok szolgálnak.

11. § (1) Sajtóközleményt a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes, a Kommunikációs és Sajtófőosztály, a fellebbviteli főügyész, valamint a főügyész adhat ki. A fellebbviteli főügyész, a főügyész a sajtóközleményt az általa vezetett szervezeti egység nevében adja ki.

(2) A sajtóközleményt a sajtószóvivő készíti elő.

12. § A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő helyi közérdeklődésre számot tartó ügyben a nyilvánosság részére proaktív helyi hírt adhat ki.

13. § (1) Sajtótájékoztató – a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes sajtótájékoztatójának kivételével – a Kommunikációs és Sajtófőosztály előzetes engedélye alapján tartható.

(2) A Legfőbb Ügyészségen a Kommunikációs és Sajtófőosztály készíti elő és szervezi a sajtótájékoztatókat.

(3) A fellebbviteli főügyészségen és a főügyészségen a sajtótájékoztatót a fellebbviteli főügyész és a főügyész tartja. A sajtótájékoztató előkészítésével és megszervezésével a sajtószóvivő is megbízható.

(4) A fellebbviteli főügyészség és a főügyészség az országos érdeklődésre számot tartó ügyekben szervezett sajtótájékoztatójáról a Legfőbb Ügyészség illetékes szakmai főosztályát is értesíti.

14. § (1) Kérelemre történő nyilatkozatot a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és a sajtószóvivő adhat. A fellebbviteli főügyész, a főügyész, a sajtószóvivő a megkeresésre adott írásbeli nyilatkozatot az általa képviselt ügyészségi szervezeti egység nevében is megadhatja.

(2) A kérelemre történő nyilatkozat megadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a kérelem a Be. 107. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. Ezen feltételek teljesülésének hiányában – a Be. 109. § (4) bekezdésének megfelelően – a tájékoztatás mellőzhető, kivéve, ha a kérelem – tartalma szerint – közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatigénylésként értékelhető.

(3) A Be. 109. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a tájékoztatást meg kell tagadni.

15. § Az ügyészség előtt folyamatban volt vagy lévő eljárás iratanyagát képező fénykép- és videófelvétel az ügyben kiadott sajtóközleményhez vagy proaktív helyi hírhez kapcsolódóan – a személyes adatok anonimizálása mellett, az ügyészség hivatalos logójával – adható ki.

16. § (1) A Kommunikációs és Sajtófőosztály az 1–4. §-ban meghatározott körben tájékoztatási, ismeretterjesztési célból saját előállítású anyagot készíthet. Ezen anyagok megjelenési felülete elsődlegesen az ügyészség hivatalos honlapja és közösségi média felületei.

(2) A sajtószóvivő az 1. § c)–e) pontjában és a 2–4. §-ban meghatározott körben tájékoztatási, ismeretterjesztési célból saját előállítású anyagot készíthet, amelyet kiadás előtt a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére meg kell küldeni. A megjelentetést a Kommunikációs és Sajtófőosztály engedélyezi, szükség esetén a megjelentetést elősegíti.

(3) A (2) bekezdés szerinti saját előállítású anyagokat a Kommunikációs és Sajtófőosztály a hatáskörébe tartozó tájékoztatás során felhasználhatja.

17. § A nyilvánosság részére az adott ügyben elsődlegesen az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban adható felvilágosítás. Felvilágosítás adható különösen

18. § (1) Amennyiben olyan statisztikai adatkérés érkezik, amely az ügyészség egészének tevékenységére irányul, a kérelmet a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához kell továbbítani.

(2) Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban meghatározott, az ügyészség által gyűjtött vagy előállított statisztikai adatot a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a legfőbb ügyészségi sajtószóvivő és a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetője – az ügyészség statisztikai tevékenységéről szóló 10/2021. (IX. 17.) LÜ utasításra is figyelemmel – adhatja át a nyilvánosságnak.

(3) A fellebbviteli főügyész és a főügyész, valamint a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő is nyújthat tájékoztatást a fellebbviteli főügyészségre és a főügyészségre vonatkozó, rendelkezésükre álló helyi adatokból és az országos tájékoztatók adataiból.

19. § (1) A nyilvánosságnak az ügyészség részéről történő tájékoztatása során tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét, a személyes adatok, valamint a személyiségi jogok védelméről szóló jogszabályi rendelkezéseket, és ennek a megfogalmazásban is kifejezésre kell jutnia.

(2) Nem adható olyan tájékoztatás, amelyben a tájékoztatás tárgyát képező ügyben szereplő, bűncselekményt megvalósító közlés az eredeti formájában szerepel. A tájékoztatás során eredeti formájában olyan elektronikus hálózaton közzétett adat vagy tárgyi bizonyítási eszköz nem tehető közzé, amelynek nagy nyilvánosság előtti vagy más általi megismerése bűncselekményt valósít meg.

(3) A tájékoztatás során tekintettel kell lenni a büntetőeljárás és az egyes eljárási cselekmények eredményességéhez, zavartalanságához fűződő érdekre, valamint arra, hogy a büntetőeljárás résztvevői befolyás és megfélemlítés nélkül gyakorolhassák a büntetőeljárási jogaikat, teljesíthessék kötelezettségeiket. A tájékoztatás nem eredményezheti azt, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga közvetlen veszélybe kerüljön. A tájékoztatás nem eredményezheti védett adat, minősített adat, zárt tárgyaláson felvett bizonyítás felfedését.

(4) A folyamatban lévő ügy bizonyítékai, a tényállás várható alakulása, illetve a várható jogkövetkezmények a tájékoztatás során nem értékelhetők.

(5) Az olyan ügyészségi intézkedésről vagy határozatról, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a nyilvánosságot csak azt követően lehet tájékoztatni, hogy a jogorvoslatra jogosult számára az intézkedést közölték, vagy a határozatot a részére kiadták.

(6) Az olyan ügyészségi intézkedésről, amelyet a bíróság részére kell megküldeni, a nyilvánosságot csak azt követően lehet tájékoztatni, hogy az intézkedést a bíróság részére kiadták.

(7) A tájékoztatásnak – amennyiben a tájékoztatás 18. életévét be nem töltött személyt is érint – a 18. életévét be nem töltött személy mindenek felett álló érdekének figyelembevételével kell történnie.

20. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónak adott nyilatkozat esetén – lehetőség szerint – kérni kell az újságcikk tervezetének megküldését, illetve a hangfelvétel meghallgatásának vagy a képfelvétel megtekintésének lehetővé tételét [Smtv. 15. § (2) bekezdése].

(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó természetes vagy nem természetes személy részére kizárólag írásban adható tájékoztatás.

(3) Ha az ügyész a letartóztatott terheltnek engedélyezi az Smtv. 1. § 6. pontjában meghatározott sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő nyilatkozattételt, az erről szóló határozatának egy példányát megküldi a szolgálati helye szerinti ügyészi szerv sajtószóvivőjének is, aki ezt országos sajtóérdeklődésre számot tartó ügyben jelenti a Kommunikációs és Sajtófőosztálynak.

21. § (1) Az ügyészségen készült vagy ott felhasznált, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében kért hivatalos iratba való betekintést – figyelembe véve az Ütv. 32. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is – a legfőbb ügyész vagy a legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a szakág szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes engedélyezhet.

(2) A fellebbviteli főügyészségre, a főügyészségre és a járási ügyészségre érkezett betekintés iránti kérelmet – amennyiben az ügy jellege, tárgya, súlya vagy egyéb körülmény miatt a fellebbviteli főügyészség vagy a főügyészség a hivatalos iratba való betekintést a nyilvánosság részéről kivételesen indokoltnak és engedélyezhetőnek tartja – rövid állásponttal együtt fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Kabinetjének Adatvédelmi és Biztonsági Osztályára.

(3) Az Adatvédelmi és Biztonsági Osztály a megkereső ügyészséget és a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt egyidejűleg írásban értesíti döntéséről.

22. § Az Ütv. 32. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási tilalom az ügyészség valamennyi tevékenységi körében akkor tekinthető a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából feloldottnak, ha a legfőbb ügyész a nyilvánosságra hozatali engedélyében erről külön rendelkezik.

23. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónál megjelenő, az ügyészség tevékenységével kapcsolatban valótlan vagy valós, de hamis színben feltüntetett tényállításokat tartalmazó közlés esetén a Legfőbb Ügyészség mint jogi személy képviseletében a Kommunikációs és Sajtófőosztály jogosult – a legfőbb ügyész jóváhagyásával – az Smtv. 12. § (1) bekezdése szerinti helyreigazító közlemény közzétételére vonatkozó kérelemnek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti sajtószervhez történő benyújtására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlés esetén az érintett szóvivő haladéktalanul, rövid úton, írásbeli megkeresésben megkísérli elérni, hogy a közlés kiadója a közlést megfelelő módon javítsa ki.

(3) A felhívás eredménytelensége esetén, a fellebbviteli főügyész és a főügyész a hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben – soron kívül eljárva – a Kommunikációs és Sajtófőosztálynál az (1) bekezdés szerinti sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtását kezdeményezheti.

(4) A Kommunikációs és Sajtófőosztály a sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtásáról – a kérelem egyidejű megküldésével – tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályát és – a (3) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – a fellebbviteli főügyészt vagy a főügyészt.

(5) Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és a sajtó-helyreigazítási igényt a Legfőbb Ügyészség polgári perben kívánja érvényesíteni, akkor a Kommunikációs és Sajtófőosztály a kereset benyújtásához szükséges iratokat – különösen a legfőbb ügyész perindítási jóváhagyását tartalmazó iratot és a helyreigazítási kérelem kézhezvételéről szóló iratot – haladéktalanul, de mindenképpen a kereset előterjesztéséhez szükséges észszerű időben továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak.

24. § (1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatónál megjelenő, az ügyészség tevékenységével kapcsolatban valótlan vagy valós, de hamis színben feltüntetett, a jóhírnevet, a becsületet a közéleti szereplőkre vonatkozó körben sértő tényállításokat tartalmazó közlés esetén – lehetőség szerint – a sajtószóvivő rövid úton, írásbeli megkeresésben, az Ekertv. 7. §-ára történő hivatkozással, megkísérli elérni azt, hogy a tartalomszolgáltató a közlést a megfelelő módon javítsa ki.

(2) A tartalomszolgáltatóhoz intézett felhívás eredménytelensége esetén, a kifogásolt információ eltávolítása érdekében a felhívás – az Ekertv. 8–10. §-ára történő hivatkozással – a közvetítő szolgáltató felé is megkísérelhető.

(3) Amennyiben a tartalomszolgáltató vagy a közvetítő szolgáltató haladéktalanul nem intézkedik a közlemény módosítása, illetve a kifogásolt információ eltávolítása iránt, személyiségi jog sérelme miatt polgári per indításáról a legfőbb ügyész dönt.

(4) A fellebbviteli főügyész és a főügyész a hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben polgári per indítását kezdeményezheti a Kommunikációs és Sajtófőosztálynál. Amennyiben a Kommunikációs és Sajtófőosztály a polgári per kezdeményezésével egyetért, a kereset benyújtásához szükséges iratokat – a legfőbb ügyész perindítási jóváhagyásával – továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak.

25. § Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.