14/2023. (IV. 19.) AM rendelet indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A tervezet szerinti feltételesség (vagy kondicionalitás) nem más, mint a korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014–2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, amely tartalmaz az említetteken felül néhány további új elemet is. Két fő csoportra oszthatók az elvárások, amelyeket minden olyan termelőnek be kell tartania a gazdasága teljes területén, aki igénybe vesz közvetlen támogatásokat vagy területalapú II. pilléres támogatásokat: jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK), illetve a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) előírásai.

Az évek óta – és számos követelmény és előírás esetében másfél évtizede – ismert szabályok mellett megjelenő új elemek a következők: (i) a vizek mezőgazdasági eredetű diffúz foszfátszennyezése elleni fellépés; (ii) HMKÁ 2., azaz a lápok és vizenyős területek védelme érdekében azok lehatárolása a MePAR-ban 2025-től; (iii) fenntartható növényvédőszer-használat szabályai; (iv) a vetésváltás és az erózióvédelem szabályainak szigorodása. A korábbi zöldítési követelmények (érzékeny és egyéb állandó gyepek fenntartása, ökológiai jelentőségű területek kijelölése a szántóterület arányában) ugyan tartalmilag nem jelentenek újdonságot, kiterjesztésük a teljes támogatási tömegre jelentőségük növekedését eredményezi.

A feltételesség a követelmények és előírások mellett lényegi elemként tartalmazza az előbbiek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, ami az esetek legnagyobb részében támogatáscsökkentést jelent. A tagállami szubszidiaritás jegyében az ellenőrzési és szankciórendszer részletszabályainak kidolgozása – amelyek eddig a közvetlenül hatályos uniós végrehajtási rendeletekben voltak rögzítve – tagállami hatáskörbe kerül. E szabályok az auditkockázatok minimalizálása érdekében jórészt az eddig működő uniós szabályok mintájára kerültek kialakításra.

Az Európában is tapasztalható élelmiszer- és takarmánypiaci válság miatt az Európai Bizottság 2022-ben végrehajtási határozatot adott ki, amelyben a 2023. támogatási évre derogációs lehetőséget adott a tagállamoknak a HMKÁ 7. előírás szerinti vetésváltás, valamint a HMKÁ 8. előírás szerinti parlagterületek vonatkozásában. Az erre vonatkozó tagállami döntésünket tartalmazza a jóváhagyott KAP Stratégiai Terv, és ezek tükröződnek a rendelet átmeneti rendelkezései között is.

A támogatási rendszer koncepciója, az egyes támogatások jogosultsági feltételei, valamint a feltételesség horizontális követelményei az Európai Bizottság által jóváhagyott KAP Stratégiai Tervben kerültek rögzítésre.

A kihirdetést követő napon történő hatálybalépés amellett, hogy a jogalkalmazók számára szükséges felkészülési időt biztosítja, elősegíti, hogy az érintettek számára mielőbb alkalmazhatóak legyenek a rendelet szerinti támogatási szabályok.