PK ÍH 2023/144.

A bírósági ügyintéző a kézbesítési kifogást elutasító végzést csak abban az esetben hozhatja meg, ha nem ítélet vagy eljárást befejező végzés kézbesítésével kapcsolatos kifogás elbírálásáról van szó [Pp.11. § (5) bekezdés; bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdés 9. pont].

Az elsőfokú bíróság 51. sorszámon részítéletet hozott, amelyben a keresetet a III. rendű alperessel szemben elutasította. Ezt elektronikusan kézbesítette a feleknek, az elektronikus rendszer által kiállított értesítés szerint a részítéletet 2023. január 4-én a felperesnek kézbesítettnek kell tekinteni. A felperes a dokumentumot 2023. január 8-án letöltötte. A részítélettel szemben 2023. január 23-án 52. sorszámon fellebbezést terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság 54. sorszámú végzésével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 365. § (6) bekezdése és 366. § (1) bekezdése alapján a felperes fellebbezését elkésettség miatt visszautasította.

A felperes 56. sorszámon kézbesítési kifogást terjesztett elő a részítélet kézbesítésével kapcsolatban.

Az elsőfokú bíróság 57. sorszámú végzésével a felperes kézbesítési kifogását elutasította, figyelemmel a Pp. 138. § (3), (4) és (5) bekezdésére. A végzést az elsőfokú bíróság nevében bírósági ügyintéző hozta meg.

A felperes a végzéssel szemben 59. sorszámon fellebbezést terjesztett elő, amelyben elsődlegesen azt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a végzést helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új határozat meghozatalára, továbbá a megismételt eljárást az elsőfokú bíróság másik tanácsa folytassa le. Másodlagosan kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését egészében változtassa meg és a kézbesítési kifogásának adjon helyt. A hatályon kívül helyezés indokaként előadta, hogy a Pp. 11. § (5) bekezdésének megfelelően a jogszabályban meghatározott esetekben önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül bírósági ügyintéző is eljárhat. A bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdés 9. pontja alapján a bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásokban a kézbesítési kifogásnak helyt adó, azt visszautasító vagy elutasító végzést meghozhatja, azonban kivételt képez az ítélet és az eljárást befejező végzés kézbesítése. Ebből pedig az következik, hogy a részítélet esetében ezt a végzést a bírósági ügyintéző nem hozhatta volna meg, tehát az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, így a Pp. 380. § a) pontja szerinti hatályon kívül helyezési ok áll fenn.

A felperes fellebbezése megalapozott.

A Pp. 11. § (5) bekezdésének megfelelően bírósági ügyintéző önálló döntéshozatalra nem általánosságban, hanem csak jogszabály által meghatározott esetekben jogosult. Ez a jogszabály a felperes fellebbezésében megjelölt Korm. rendelet, amelynek a hivatkozott 7. § (1) bekezdés 9. pontja szerint valóban megállapítható, hogy bírósági ügyintéző a kézbesítési kifogást elutasító végzést csak abban az esetben hozhatja meg, ha nem ítélet vagy eljárást befejező végzés kézbesítésével kapcsolatos kifogás elbírálásáról van szó. Jelen esetben azonban az 57. sorszámú végzéssel a bírósági ügyintéző a felperesnek az 51. sorszámú részítélet kézbesítése miatt előterjesztett kifogását bírálta el, ebből pedig az következik, hogy az ügyben nem volt jogosult eljárni. A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, ezért a Pp. 380. § a) pontja alapján a végzést hatályon kívül kellett helyezni.

A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes kézbesítési kifogását a Pp. 9. § (1) bekezdésében, illetőleg a Pp. 11. § (1) bekezdésében írtaknak megfelelően kell elbírálnia.