GK ÍH 2023/149.

A jogi képviselő köteles a munkáját olyan oly módon megszervezni, hogy a polgári peres eljárás törvényi szabályainak megfelelhessen. Amennyiben az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi képviselő otthoni elektronikus eszköz hiányában esetleges akadályoztatása esetén nem tud intézkedni, úgy az akadály felmerültét megelőzően kell gondoskodnia előzetesen az irodai helyettesítés megszervezéséről [1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 6. § (3) bekezdés; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 150. § (1) bekezdés, 151. § (1) és (2) bekezdés, 153. § (1) és (3) bekezdés].

Az adós ellen 2020. október 28-ai kezdő időponttal indult felszámolási eljárásban a kifogásolók 2021. március 24. napján a felszámoló intézkedése ellen benyújtott kifogásukban kérték, hogy a bíróság a 2021. március 12. napján megküldött hitelezői listát semmisítse meg és kötelezze a felszámolót új eljárásra, valamint marasztalja az eljárás költségeiben.

Az elsőfokú bíróság a 21. sorszámú végzésével a kifogást elutasította. A kézbesítésről kiállított letöltési igazolás szerint a kifogásolók jogi képviselője a 21. sorszámú végzést 2022. július 18. napján vette át. A végzés ellen 2022. augusztus 10-én fellebbezést, míg a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentése céljából igazolási kérelmet terjesztett elő. Az igazolási kérelmét azzal indokolta, hogy a fellebbezési határidőt önhibáján kívül mulasztotta el, mert Covid-gyanús tünetekkel két hétig az otthonában tartózkodott, nem tudott az irodában dolgozni, otthonában pedig nem rendelkezik az elektronikus eljáráshoz szükséges infrastruktúrával, illetőleg a fellebbezés elkészítéséhez szükséges jogszabályokkal. Előadta, hogy a végzés 2022. július 18-ai átvételéhez képest 2022. augusztus 2-án járt le a fellebbezési határidő, ugyanakkor 2022. július 21-től egyhetes nyári szabadságon volt, a külföldi foglalás visszaigazolását csatolta. A foglalás ugyan 2022. július 28-ig szólt, de korábban hazatért, mivel rosszul érezte magát. 2022. július 26. napján betegen érkezett haza és ezt követően két hétig nem tudott munkába állni. Mellékelte a háziorvos igazolását, amely szerint 2022. július 26. és 2022. augusztus 9. közötti időszakban beteg volt.

Az ítélőtábla a végzésének indokolásában kifejtette, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatát megelőzően elsődlegesen az igazolási kérelem tárgyában kellett döntést hoznia.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 6. § (3) bekezdése értelmében azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Pp. 365. § (6) bekezdése alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől [Pp. 351. § (2) bekezdés] számított 15 nap, míg a Pp. 150. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a fél valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül lehet előterjeszteni [Pp. 151. § (1) bekezdés]. A Pp. 151. § (2) bekezdése értelmében az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. A Pp. 153. § (1) bekezdése szerint az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság. A Pp. 153. § (3) bekezdésének utolsó mondata előírja: azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni.

A 21. sorszámú végzés elleni fellebbezési határidő 2022. augusztus 2. napján lejárt, erre tekintettel a 2022. augusztus 10-én benyújtott fellebbezés elkésett.

Az ismertetett jogszabályi rendelkezések értelmében valamely mulasztás igazolási kérelemmel való orvoslására csak akkor van lehetőség, ha a mulasztás vétlen volt. A Pp. céljaival ellentétes lenne, ha a bíróság a félnek az üggyel kapcsolatos felelőtlenségre mutató kimentési okot a méltányosság alkalmazásával elfogadná, ezért következetes a bírói gyakorlat abban, hogy az eljárásban részt vevő feleket a saját gondatlanságuk nem mentesíti az eljárási szabályokban meghatározott határidő elmulasztásához fűződő következmények alól.

A fellebbező fél a mulasztása vétlenségét betegségére, illetve az irodán kívüli otthoni infrastrukturális körülmények hiányra alapította.

Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a jogi képviselő betegsége általában nem alkalmas indok a mulasztás kimentésére, mert a helyettesítésről az általa képviselt fél jogainak megóvása érdekében ebben az esetben is köteles gondoskodni (BH 2000.493.). Arra nézve a jogi képviselő nem adott elő semmilyen érvet, hogy milyen akadály állt fenn, ami a helyettesítésről való gondoskodásban is megakadályozta, így mulasztása vétlensége nem nyert valószínűsítést, tehát a jogi képviselő hivatkozása mulasztását nem teszi vétlenné, ezért a betegségre történő hivatkozással nem tudta a késedelmét kimenteni.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a jogi képviselő köteles oly módon megszervezni a munkáját, hogy a polgári peres eljárás törvényi szabályainak megfelelhessen. Amennyiben az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett otthoni elektronikus eszköz hiányában esetleges akadályoztatása esetén nem tud intézkedni, úgy az akadály felmerültét megelőzően kell gondoskodnia előzetesen az irodai helyettesítés megszervezéséről.

A Pp. előírja a méltányos eljárást az igazolási kérelmek elbírálásakor, azonban a jelen ügyben a jogi képviselő nem valószínűsített olyan méltányolható körülményt, amelyet az ítélőtábla értékelni tudott volna. E körben utal arra, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben előfordulhattak méltányolható körülmények, azonban a kifogásolók jogi képviselője ilyen körülményt nem adott elő, mert az orvosi igazolása sem támasztotta alá, hogy Covid-megbetegedésben szenvedett volna. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla álláspontja szerint a jogi képviselő nem tudta eredményesen igazolni, hogy önhibáján kívül mulasztotta el a fellebbezési határidőt, ezért az alaptalan igazolási kérelmét a másodfokú bíróság a Pp. 153. § (1) bekezdésében írt jogkörében eljárva elutasította.

A 22. sorszámú végzés elleni fellebbezési határidő 2022. augusztus 2. napján járt le. Az igazolási kérelem elutasítása folytán a 2022. augusztus 10-én benyújtott fellebbezést nem lehet határidőben előterjesztett jogorvoslati kérelemnek tekinteni, ezért az ítélőtábla a Pp. 367. § (1) bekezdésében írt jogkörében eljárva a 366. § (1) bekezdése értelmében az adós elkésett fellebbezését visszautasította.