KK ÍH 2023/157.

A közfeladatot ellátó szervezetek a hivatali kapura érkező nagyszámú küldemény feldolgozását meghatározott minőségi követelményeknek, funkcióknak megfelelő szoftverekkel feldolgozhatják. Ez a felhatalmazás azonban nem írja felül az elektronikus dokumentum formájában közlendő hivatalos iratok törvényi kézbesítési szabályait, azt, hogy a bírósági szervezetnek mely közlési időponthoz és igazoláshoz kapcsolódóan kell kézbesítettnek tekintenie egy hivatalos iratot [2017. évi I. törvény (Kp.) 36. § (1) bekezdés c) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 135. § (1) bekezdés, 608. § (1) bekezdés; 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) 14. § (4) bekezdés a) pont, 16. § (1) bekezdés, 52. § (2)–(3) bekezdés; 3/2018. (II. 21.) BM rendelet 32. § (2) bekezdés].

Az alperes határozatával a felperes éves teljesítményértékelés és sérelmezése tárgyában benyújtott szolgálati panaszát annak megalapozatlansága miatt elutasította. A felperes közszolgálati jogvitát kezdeményezett az alperessel szemben az éves teljesítményértékelésének jogszerűsége tárgyában. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát és a panasszal érintett teljesítményértékelést megsemmisítette, és az alperest a felperes minősítésének elvégzése céljából új eljárásra kötelezte. Az ítéletet a KR Értesítő tanúsága szerint 2022. november 18. napján töltötték le.

A másodfokú bíróság által felvett bizonyítás eredménye szerint a feladási értesítőn és a letöltési értesítőn egyaránt az „Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)” szerepel. A Bírósági Integrált Informatikai Rendszer (BIIR) BIRO alrendszer Fővárosi Törvényszék, Közigazgatási peres ügyek lajstromnak az elsőfokú ügyre vonatkozó, az elektronikus Intézkedések fülön keresztül elérhető adati szerint az ítéletet az alperes részére 2022-11-18 11:46:15-kor indították el a BIRO rendszerből a „Készenléti Rendőrség” címzett kiválasztásával. A Fővárosi Ítélőtábla által a https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=75a6a3b1-530f-4523-87df-b277beae72c4 oldalon a hivatali kapuval rendelkező szervezetek listáján végzett ellenőrzés eredménye szerint az alperes nem rendelkezik saját hivatali kapuval, kizárólag az ORFK rendelkezik hivatali kapu kóddal. A Fővárosi Ítélőtábla a 2. sorszámú végzésében arról tájékoztatta az alperest, hogy „…a csatoltan megküldött letöltési igazoláson – a bíróság ismeretei szerint – azért szerepel az ORFK, mert a rendőrségi szervezet az elektronikus beadványok fogadására egy központi hivatali kapuval rendelkezik (hasonlóan a bírósági szervezetnek az igazságszolgáltatási tevékenységéhez országosan használt egy hivatali kapujához), amelyekhez tartozó al-címzetteket a BIIR lajstromprogramban lehet kiválasztani annak érdekében, hogy a küldemény egyből az al-címzetthez jusson (automatizált, gépi szétválogatással). A másodfokú bíróság ellenőrzése szerint az alperest választotta ki címzettként az elsőfokú bíróság, a lajstromadatok ezt tanúsítják.” A 2022.11.18. 13:13:23 letöltési időpontot visszaigazoló, NISZ Zrt. által a vonatkozó jogszabályok szerint készített és elektronikusan hitelesített, a hagyományos postai szolgáltatásokban használt tértivevénynek megfelelő elektronikus igazolást, amely tanúsítja Feladó (bíróság) részére, hogy a Címzett a küldeményt átvette.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasította. Döntését a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 102. § (1) bekezdés c) pontjára alapította. Megállapította, hogy a 20. sorszámú ítélet elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló tizenöt napos határidő az alperes tekintetében 2022. november 19. napján nyílt meg és – figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 617. §-a szerinti, 2022. november 26. napjára eső üzemzavarra – 2022. december 5. napján telt le. Erre tekintettel az alperes a fellebbezés 2022. december 7. napján történő benyújtásával a fellebbezésre nyitva álló határidőt két nappal elmulasztotta, igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

Az alperes fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kérte. Jogsérelmét a Pp. 365. § (6) bekezdéseire alapította. Állította, hogy a végzés jogszabálysértő, tévesen állapította meg, hogy az ítéletet 2022. november 18. napján töltötte volna le, miután annak beérkezési időpontja a csatolt, integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerének (Robotzsaru) érkeztetési azonosító adatai szerint 2022.11.22 13 óra 39 perce. A fellebbezését 2022. december 7. napján 14 óra 39 perckor nyújtotta be, amelyet aznap az Országos Bírósági Hivatal befogadott, az elsőfokú bíróság pedig 21. sorszám alatt utóiratként lajstromba vett. Erre figyelemmel a Kp. 100. § (1) bekezdése szerinti törvényi határidő megtartott. Hangsúlyozta, hogy nem azonos a letöltési igazolás szerinti címzett ORFK-val, hanem attól különböző szerv, a hivatalos iratokat pedig a címzett részére kell kézbesíteni. Az ítélet 2022. november 22-i átvételi dátumának igazolására bontási metaadatokat is tartalmazó PrintScreen felvételt is csatolt, amelyek az elektronikus dokumentum első ügykezelési időpontját rögzítik, azaz ettől az időponttól tekinthető átvettnek a dokumentum a részéről. Nyilatkozott arról, hogy a NISZ Zrt. felé nem élt megkereséssel, mivel álláspontja szerint a fellebbezésre nyitva álló határidőt megtartotta. Az alperes nyilatkozatában megerősítette, hogy nincs önálló hivatali kapuja, a beérkező küldemények elsődlegesen az ORFK-ra érkeznek, mivel a rendőrség 1 hivatali kaput üzemeltet. Az ORFK-n keresztül történik az iratok szétosztása annak megfelelően, hogy a címzett mely rendőri szervet érinti. A címzett rendőri szerv kézhezvételét a Robotzsaru rendszer naplózza és a beérkezés időpontjaként rögzíti. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Pp. 135. § (1) bekezdésében foglaltak alapján hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzett részére kézbesíteni az iratokat, az iratot – a bontási metaadatok tanúsága szerint – 2022. 11. 22. napján vette át, ezért álláspontunk szerint a fentiek alapján a fellebbezésre nyitva álló határidőt megtartotta.

A fellebbezés nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezés visszautasítása szempontjából releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, és azok megfelelő, a joggyakorlatra is kitekintő alkalmazásával helytálló döntést hozott, amelynek indokaival a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett, a fellebbezésre tekintettel az alábbiakat emeli ki.

Mindenekelőtt rögzíti, hogy az alperes nem fejtette ki egyértelműen, hogy a Pp. 135. § (1) bekezdése alapján az ítélet papíralapú kézbesítését várta volna-e el, illetve nem részletezte, hogy a saját iratkezelésére vonatkozó szabályok hogyan élvezhetnének elsőbbséget a törvényi rendelkezésekkel szemben. Miután a fellebbezésben – tartalmát tekintve – a fellebbezési határidő el nem mulasztásához kapcsolódó érvelés szerepelt, a másodfokú bíróság a jogorvoslathoz való jog és a tisztességes eljárás követelményének megvalósítására tekintettel szükségesnek értékelte az e körben felvett bizonyítást, tényállástisztázást, amelynek eredményét a tényállás szerint állapította meg.

A Kp. 36. § (1) bekezdés c) pontja alapján a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni a kézbesítésre. A Pp. 135. § (1) bekezdése értelmében a bírósági iratokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzett részére kézbesíteni. Azonban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 52. § (2)–(3) bekezdése alapján az együttműködő szervek – ha azt törvény nem zárja ki – egymással elektronikus úton tartják a kapcsolatot; az együttműködő szervek elektronikus információs rendszerüket úgy alakítják ki, meglévő elektronikus információs rendszerüket pedig olyan módon fejlesztik, hogy az – az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő módon – alkalmas legyen az e törvény szerinti informatikai együttműködésük (a továbbiakban: informatikai együttműködés) megvalósítására. Az E-ügyintézési tv.16. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód alkalmazásához, az ügyfél – az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva – szabadon választja meg az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való elektronikus kapcsolattartás módját. A Pp. 608. § (1) bekezdésének megfelelően, az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére, kivéve a tárgyaláson csatolt vagy kézbesíthető iratot, illetve határozatot. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet és a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 3/2018. (II. 21.) BM rendeletnek (a továbbiakban: BM rendelet) megfelelően a hivatali kapura érkező nagyszámú küldemény feldolgozását a közfeladatot ellátó szervezetek meghatározott minőségi követelményeknek, funkcióknak megfelelő (iratkezelési) szoftverekkel dolgozhatják fel, amelyeknek az elektronikusan érkezett dokumentumok tekintetében a vonatkozó metaadatok kezelésére és tárolására (változtatás nélkül, naplózással) képesnek kell lennie (elektronikus érkeztető nyilvántartás).

Az alperes olyan hivatalos szerv, amely elektronikus kapcsolattartásra – egyezően a bírósággal – kötelezett. A bíróság és a per vonatkozásában az alperes az E-ügyintézési tv. 52. § (2)–(3) bekezdése alapján köteles egymással elektronikusan kapcsolatot tartani. Ennélfogva a Kp. 36. § (1) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Pp. 135. § (1) bekezdéséhez képest nem a papíralapú kapcsolattartás szabályait kellett alkalmazni az ítélet kézbesítésére. Miután az alperes a bírósági eljárás vonatkozásában ügyfél, így a részére elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint kialakított elektronikus rendszer(ek) használatával történt kézbesítés tekintetében releváns törvényi rendelkezése az E-ügyintézési tv. 14. § (4) bekezdés a) pont, amelynek alapján az alperes számára a 2. sorszámú végzéssel megküldött letöltésigazolás tanúsítja az ítélet, mind hivatalos (elektronikus dokumentum) közlésének pontos idejét. Az állami szervként az alperes, illetve a közegét jelentő rendőrségi szervezet terhére esik, hogy miként szervezi meg az elektronikus kapcsolattartását, ahhoz milyen köz- és piaci szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve rendel meg – közbeszerzési értékhatár felett akár – közbeszerzés keretében, s ennek során az informatikai-műszaki specifikáció meghatározása során mit fogalmaz meg elvárásként. Az alperes, illetve a közegét jelentő rendőrségi szervezet, mint közfeladatot ellátó szervezetek ugyanis a 3/2018. (II. 21.) BM rendeletnek megfelelően a hivatali kapura érkező nagyszámú küldemény feldolgozását meghatározott minőségi követelményeknek, funkcióknak megfelelő (iratkezelési) szoftverekkel feldolgozhatja. Ez a felhatalmazás azonban nem írja felül az elektronikus dokumentum formájában közlendő hivatalos iratok törvényi kézbesítési szabályait, azt, hogy a bírósági szervezetnek mely közlési időponthoz és igazoláshoz kapcsolódóan kell (és nem csak lehet) kézbesítettnek tekintenie egy hivatalos iratot. Ennélfogva a BM rendelet szerinti, hivatali kapura érkező küldemény feldolgozása vagy azt is ellátó szoftverekben keletkező, ún. belső adatok figyelembevétele kizárt.

A kifejtettek alapján az alperes fellebbezésében előadott érvei nem voltak alkalmasak az elsőfokú bíróság végzése jogszerűségének megdöntésére, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése révén alkalmazandó 109. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.