KÜ BH 2023/166

[1] A felperes köznevelési feladatot ellátó, ezen belül kizárólagosan alapfokú művészetoktatást folytató intézményeket tart fenn. Az elsőfokú hatóság a felperes fenntartásában lévő egyes köznevelési intézményeknél 2019. január 1. és december 31. közötti időszakra ellenőrizte a központi költségvetési támogatás elszámolását és felhasználását. Az ellenőrzés megállapításai alapján az elsőfokú hatóság a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakra különböző jogcímekhez rendelten finanszírozási különbözetet állapított meg. Alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

[2] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a Kfv.I.35.413/2021/6. számú ítéletével hatályában fenntartotta ezen jogerős ítéletet.

[3] A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság kiegészített határozatában 34 546 800 forint finanszírozási különbözetet, és 1 520 666 forint igénybevételi kamatot állapított meg. Alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

[4] A felperes közvetlenül az elsőfokú bírósághoz nyújtotta be az azonnali jogvédelem iránti kérelmét 2022. március 31-én. A 2022. április 20. napján keltezett keresetlevelet a jogi képviselő 2022. április 21-én a Magyar Államkincstárnál terjesztette elő.

[5] Az alperes a keresetlevelet 7. sorszám alatt lajstromozott védirat-kiegészítésének mellékleteként, 2022. június 3. napján terjesztette be az elsőfokú bírósághoz.

[6] Az elsőfokú bíróság érdemben elbírálta a hozzá 7. sorszám alatt érkezett keresetet. Jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatára kiterjedő hatállyal megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új határozat meghozatalára kötelezte.

[7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra utasítását kérte.

[8] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben érdemi és súlyos eljárási hiba az, ha a közigazgatási hatóság az eljárás felfüggesztésének ideje alatt hozza meg érdemi határozatát. A jogerős ítélet a digitális aláírások tekintetében sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. 81. § (1) bekezdését. Téves az elsőfokú bíróságnak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre való hivatkozása is a kiadmányozás kapcsán.

[11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy felperes jogi képviselője a keresetlevelet és annak mellékleteit akként nyújtotta be, hogy elektronikus aláírásként a saját ügyfélkapuját használta. Felperes jogi képviselőjének azonban kötelezően a cégkapuról kellett volna benyújtani a keresetlevelet és annak mellékleteit, az elsőfokú bíróságnak az eltérést hivatalból észlelni kellett volna és ennek folytán a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján vissza kellett volna utasítani.

[13] Az alperes felülvizsgálati kérelme eljárásjogi részében alapos. A Kúria az alábbiakra tekintettel mellőzte az alperes felülvizsgálati kérelme további részének, valamint a felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálását.

[15] A Kp. 37. § (1) és 39. § (5) bekezdései következtében a közigazgatási per nem indulhat meg addig, nem állhat be a perfüggőség, amíg nem kerül sor a keresetlevél benyújtására. A felperes jogi képviselője a keresetlevelet a Magyar Államkincstárhoz nyújtotta be. Ez érkezett az elsőfokú bírósághoz 7. sorszám alatt. Az elsőfokú bíróság előtt keresetlevél hiányában keletkeztek az 1–6. sorszámú peres iratok.

[16] Az elsőfokú bíróság a közigazgatási pert megindító iratként lajstromozta 1. sorszám alatt a felperesnek a jogi képviselő útján előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelmét, melyben a felperes kifejezetten közölte, hogy a beadvány nem keresetlevél, a keresetlevelet majd csak később fogja előterjeszteni: „Kérelmező tájékoztatja a bíróságot, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló keresetlevelét hamarosan megküldi ezért ezen kérelmet a Kp. 50. § (3) bekezdése szerint közvetlenül a bíróságnak nyújtja be.” Az elsőfokú bíróság ezt a beadványt a közigazgatási pert megindító keresetlevélként kezelte, de nem küldte meg az első fokon eljárt közigazgatási szervhez. A Kúria előtt lévő peradatok alapján nem is állapítható meg, hogy fennállt-e a megküldésnek a Kp. 39. § (3) és (3a) bekezdései szerint, vagy a felperes által alkalmazott űrlapon megjelölt Kp. 41. § által biztosított lehetősége. A beadvány nem keresetlevél, hanem egyéb intézkedést igénylő kezdőirat. A 1. számú felperesi beadvány kapcsán a peres iratok szerint az elsőfokú bíróság a Kp.-ban ismeretlen jogi megoldást alkalmazott. A 3. sorszámú, jogerősítő végzést követően a 4. sorszámú végzésben felhívta az alperest, hogy a végzés „kézhezvételétől számított 8 napon belül nyújtsa be a bírósághoz a perrel támadott döntés alapját képező elsőfokú határozatot, valamint az alperes védiratát, mert azt a bírósághoz beterjesztett iratanyag nem tartalmazza”. Iratanyagot azonban az alperes nem nyújtott be, az elsőfokú bíróság előtt a felperesnek az azonnali jogvédelem iránti kérelemhez csatolt mellékletei voltak ismertek.

[17] Az 1. sorszám alatt lajstromozott beadványt a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelemként nyújtotta be, hivatkozással a Kp. 50. § (3) bekezdésére. Az elsőfokú bíróság a kérelmet 2. sorszámú, első fokon jogerős végzésével elbírálta. A Kp. 50. § (3) bekezdése azonban csak a 42. § (3) bekezdésével együtt értelmezhető. A Kp. szabályai alapján a felperes vagy a közigazgatási szervhez benyújtott keresetlevelében kéri az azonnali jogvédelmet, és arról a keresetlevélnek a bírósághoz történő beterjesztéskor az alperes már nyilatkozik is Kp. 42. § (3) bekezdése szerint, vagy ha már megindult a közigazgatási per, és a keresetlevélben még nem volt ilyen kérelem, a felperes a későbbiekben közvetlenül fordulhat a bírósághoz a Kp. 50. § (3) bekezdés szerint. Egyik szabály sem alkalmazható azonban keresetlevél – közigazgatási per indulásának – hiányában.

[18] A Kp. a keresetlevél alapján meghatározott sorrendben, meghatározott cselekmények elvégzését írja elő a bíróság számára. Ezek között a keresetlevél alapján megteendő intézkedések megelőzik a perelőkészítés feladatait. A keresetlevél alapján megteendő intézkedések között kerül sor annak vizsgálatára, hogy van-e olyan tény, körülmény, amely szükségessé teszi a keresetlevél visszautasítását. A Kp. 48. § (1) bekezdés a)–i) pontjait, szemben a j)–m) pont szerintiekkel, az egész eljárás során hivatalból veszi figyelembe a bíróság. Az a)–i) pontok alkalmazása így adott esetben a Kp. 81. § (1) bekezdés a) pontja szerinti permegszüntetést is eredményezhet.

[19] A perelőkészítés során a tárgyalás kitűzését a Kp. 58. § (1) és (2) bekezdése a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezéséhez köti. Az elsőfokú bíróság azonban úgy tűzte ki az első tárgyalást 5. sorszámú végzésével, hogy a keresetlevél nem volt előtte ismert, az még nem érkezett meg a bírósághoz. A felek 2022. május 11-én vették át az idézést. A keresetlevelet az alperes a 7. sorszámú „védirat-kiegészítése” megnevezésű beadványának mellékleteként 2022. június 3. napján nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz. A tárgyalás ily módon való kitűzésével az elsőfokú bíróság megsértette a közigazgatási per előkészítésének alapvető szabályát: a még meg sem indult közigazgatási perben tűzött ki tárgyalást.

[20] Az elsőfokú bíróság nem tartotta meg sem a keresetlevél alapján megteendő intézkedések-, sem a perelőkészítés szabályait. Ennek következtében a keresetlevélnek a bíróság által a Kp. 45. § (1) bekezdés szerint hivatalból vizsgálandó elemei, ezen belül a visszautasítási okok körében a Kúria előtt rendelkezésre álló adatok szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálódott.

[21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a keresetlevél Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontján alapuló visszautasításának szükségességére hivatkozott. Az elsőfokú bíróság Kp. szabályainak meg nem feleltethető eljárása következtében azonban olyan atipikus perjogi helyzet alakult ki, amely miatt az eljárás jelen szakaszában a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ebben a körben nem foglalhat állást.

[22] Erre tekintettel a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja mellett valamennyi további visszautasítási okot meg kell vizsgálni, azokra a feleket szükség szerint nyilatkoztatni kell, majd a Kp. által megszabott keretek között alkalmazni kell a szükséges és lehetséges perjogi következményeket. A Kúria sem a megállapítható tényekre, körülményekre, sem az alkalmazandó jogkövetkezményekre nem ad az elsőfokú bíróság számára kötelező iránymutatást.

[23] A jogerős ítélet eljárásjogi okból történő hatályon kívül helyezésére tekintettel a Kúria mellőzte a felek felülvizsgálati kérelmeinek érdemi elbírálását. Amennyiben az elsőfokú bíróság értékelése szerint sem a keresetlevél visszautasítására, sem az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor, a keresetet ismételten teljes körűen el kell bírálnia.