170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.

A rendelet 9 kormányrendelet módosítását tartalmazza, az alábbiak szerint:

A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításával a jogalkalmazói gyakorlat során felmerült, jogalkotást igénylő problémák kerülnek rendezésre, kapcsolódva az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVII. törvényhez (a továbbiakban: 2022. évi LXVII. törvény). Tekintettel arra, hogy földnek minősülő ingatlanokat érintő közös tulajdon megszüntetése nem minden esetben a korábbi használati rend alapulvételével történik, így az újonnan kialakuló ingatlanokat érintő földhasználat változása bejegyzésének szabályait pontosítani szükséges. A 2022. évi LXVII. törvény érinti a szívességi földhasználati szerződés megszűnésének, valamint a földhasználat felmondással történő megszűnésének szabályait, ezért szükséges a törvénymódosításhoz igazodóan az ezen esetekben irányadó földhasználati nyilvántartási szabályok kiegészítése. Ugyancsak a 2022. évi LXVII. törvény módosítása okán szükséges a földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatás egyes eseteinek pontosítása.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2007. december 30. napjáig hatályos 25/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezdetben az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek is részét képezték a földhasználati nyilvántartásnak. A 2007. december 31. napjától hatályos törvénymódosítás az erdőket kivette a földhasználati nyilvántartás köréből, azonban nem került megalkotásra olyan rendelkezés, ami alapján az ingatlanügyi hatóságok az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre vonatkozó földhasználatot hivatalból törölhették volna, így a földhasználati nyilvántartás jelenleg is tartalmaz erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlanokra vonatkozó földhasználatot. A módosítás erre figyelemmel megteremti az erdőkre vonatkozó használatok hivatalból történő törlésének jogszabályi alapját.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet] módosítása mögött hármas cél húzódik meg. Egyrészről a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet nyilvános árveréssel történő eladásra vonatkozó rendelkezései változnak arra figyelemmel, hogy a 10 hektár méret feletti földrészletek árverés útján való értékesítésére vonatkozó szabályok – a folyamat felgyorsítása érdekében – módosulnak a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben oly módon, hogy az árverés útján történő értékesítés során az elővásárlásra jogosult e jogát nem az adásvételi szerződés kifüggesztése során, hanem az árverésen történő részvétellel és a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat haladéktalanul történő megtételével gyakorolhatja.

Másrészről a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataira figyelemmel szükséges, egyértelműbbé téve a jogi szabályozást, racionalizálva az eljárásokat, esetenként újragondolva azokat.

Harmadrészt a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása jogtechnikai változtatásokat is tartalmaz.

A gyümölcsültetvényekben egyre gyakrabban jelentkező fagykárok megelőzése érdekében megoldást jelenthetnek az ún. fagyvédelmi szélgépek, amelyeknek telepített, vasbeton talapzaton álló változata lényegesen hatékonyabb a mobil változathoz képest. A telepített fagyvédelmi szélgép műtárgynak, azaz építménynek és ültetvényen történő elhelyezése építési tevékenységnek minősül, amelyre az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján építési engedélyt kell kérni. A telepített szélgép ültetvényen való elhelyezéséhez szükséges építmény létesítésének építési engedélyezési eljáráshoz kötése szakmailag nem indokolt, és adminisztratív terhet jelent a gazdák számára. Erre figyelemmel a rendelet módosításával a telepített fagyvédelmi szélgép elhelyezéséhez szükséges építmény építése az ültetvényen mentesül az építési engedélyezési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény jelentős mértékben módosította a hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvételi, illetve haszonbérleti szerződések közzétételének szabályait. A közzétételre már nem a hatósági eljárást megelőzően, hanem a hatósági eljárásba ékelődően, az előzetes hatósági vizsgálati szakaszt követően kerül sor, értelemszerűen csak azon szerződések esetében, amelyeket a hatóság az előzetes vizsgálat során a közzétételre alkalmasnak talál. A közzétételt ennek okán már nem a szerződő felek, hanem a hatóság kezdeményezi a települési önkormányzat jegyzőjénél. Tekintettel arra, hogy a közzétételi eljárás részletszabályait az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet tartalmazza, ezért szükséges ezen kormányrendeleti szintű szabályozás módosítása is a törvényi szabályozás változására figyelemmel.

A rendelet módosításával egyértelműbbé válik a jogutódlás folytán létrejött jogi személy esetében a mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vételnél vizsgálandó feltételek köre.

A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontját az Alkotmánybíróság 12/2022. (VI. 2.) AB határozata megsemmisítette, arra hivatkozással, hogy az abban szereplő feltételt csak törvény írhatja elő. A 2022. évi LXVII. törvény megteremti a szabályozás törvényi alapját, amelyre tekintettel szükséges a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása.

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása annak érdekében szükséges, hogy az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényben meghatározott gazdaságátadási szerződés jóváhagyására a megfelelő hatóságok kijelölésre kerüljenek. Az új jogintézmény, a gazdaságátadási szerződés alkalmazása során az első években kis, párszázas, esetleg -ezres ügyszámra lehet számítani, ezért négy kormányhivatal kerül kijelölésre annak érdekében, hogy az eljárásra vonatkozó tapasztalatok koncentrálódjanak.

Amennyiben a termelőszövetkezeti különlapon nyilvántartott kiadatlan részaránytulajdon jogosultjává öröklés útján a Magyar Állam válik, akkor a termelőszövetkezeti különlap fenntartásának nincs jogi alapja. A kiadatlan részarány-tulajdon ugyanis annak jogosultját a Magyar Állammal szemben kártalanításra jogosítja fel, ez azonban a Magyar Állam mint jogosult esetében nem értelmezhető. Tekintettel arra, hogy az ingatlanügyi hatóságoknak nincs jogszabályi felhatalmazásuk a különlapok törlésére ebben az esetben, szükséges a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Korm. rendelet kiegészítése a hiányzó rendelkezéssel.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény, valamint a 2022. évi LXVII. törvény több ponton módosítja a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló eljárások szabályait, amelyekhez kapcsolódó részletszabályok kormányrendeleti szintű megalkotása, valamint a jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján egyes rendelkezések pontosítása szükséges.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) nemcsak a kisajátítás folytán bekövetkező tulajdonváltozás átvezetését, hanem a tulajdonjog öröklés jogcímén történő bejegyzését is lehetővé teszi a megosztási folyamat során, amelyhez kapcsolódóan szükséges rendezni az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetését.

Rendezésre kerül az az esetkör is, amikor a helyhez kötött jogbejegyzés vagy tényfeljegyzés továbbjegyzéséhez szükséges adatokat sem az ingatlanügyi hatóság, sem a feladatköre által érintett hatóság nem tudja biztosítani. Annak okán, hogy a megosztás ez esetben is elvégezhető legyen, nem szükséges osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást készíteni.

Az osztóprogram felhasználói tapasztalatok alapján a nagyméretű térképvázlatok nyomtatásának megkönnyítése érdekében szükséges módosítani a nyomtatásra vonatkozó feltételeket. Ha a megadott méretarányban a földrészletek megjelenítése meghaladja a szabványos A1 lapméretet, akkor kisebb méretarány is alkalmazható.

Az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek értékbecslési ajánlatának elkészítését elősegítő kiegészítésre azért van szükség, mert az erdő művelési ágú ingatlanok nem minden esetben feleltethetők meg az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő valamely erdőrészletnek. A megosztási folyamat gyorsítását szolgálja továbbá az igazságügyi szakértői értékbecslési szakvélemény elkészítésére meghatározott 30 nap.

A jogalkalmazói gyakorlatból származó tapasztalatok alapján a Foktftv. 12. § (2) bekezdésével összhangban a bekebelezési folyamat sikeres lebonyolításának elősegítésére részletszabályok kerülnek meghatározásra arra az esetre, amikor több tulajdonostárs is jelzi szándékát a bekebelezésre.

Pontosításra kerül továbbá, hogy mely ingatlanok esetében kell átjárási szolgalomról rendelkezni.

A 25. § kiegészül a sikertelenül zárult megosztási eljárás ismételt lefolytatása esetén alkalmazható könnyítésekkel, mivel bizonyos esetekben mellőzhető az újbóli értesítés, illetve ha az újabb eljárásban az ellenérték összege nem változott, akkor a Foktftv. 17/A. § (2) bekezdése alkalmazásában annak igazolása szükséges, hogy a korábbi ellenérték továbbra is bírósági letétben van.

A módosítással a megosztási folyamat lebonyolítására 90 nap helyett 120 nap áll a tulajdonostársak rendelkezésére.