KÜ BH 2023/171

[1] Az alperesi érdekelt, mint építtető a három, összesen 50 lakást tartalmazó lakóépületre 2021. április 5-én építési engedélyt kért. Az építéshatósági hatáskörben eljáró alperes a kérelmet a 2021. április 13. napján kelt PE/ETDR-EP/6099-14/2021. iktatószámú határozatával elutasította, figyelemmel arra, hogy az épületekben elhelyezett mélygarázsok nem feleltek meg az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásainak. A határozat rendelkező része megállapította továbbá, hogy a felperes település polgármesterének településképi véleményét a benyújtott tervdokumentáció tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tkv.tv.) 9. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak szerint megadottnak tekinti.

[2] A felperes polgármestere a képviselő-testület jogkörében eljárva a 11/2021. (IV. 16.) önkormányzati rendelettel módosította a település területén elrendelt változtatási tilalomról szóló 17/2019. (XII. 11.) számú önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör.), mely alapján a perbeli ingatlant is érintő változtatási tilalmat rendelt el. A módosító rendelet 2021. április 16. napján 13.00 órakor lépett hatályba.

[3] Az alperesi érdekelt 2021. április 18. napján benyújtott újabb építési engedély iránti kérelmét az alperes a 2021. április 20. napján kelt PE/ETDR-EP/8504-4/2021. iktatószámú határozatával ismételten elutasította, hivatkozva az időközben hatályba lépett, a tárgyi ingatlant érintő változtatási tilalomra.

[4] Az alperesi érdekelt 2021. április 30. napján az épületek telepítését, tömegét, terepszint feletti alaprajzi elhelyezését és építészeti kialakítását változatlanul hagyva, kizárólag a gépkocsik elhelyezésére és a tervezett mélygarázsok belső kialakítására vonatkozó változtatások mellett a tervezett lakóparkra ismételten építési engedély iránti kérelmet nyújtott be. A kérelem alapján alperes a 2021. június 16. napján kelt PE/ETDR-EP/9449-13/2021. számú határozatával a tárgyi ingatlanra tervezett új 3 db mélygarázs + földszint + 1 emelet szintszámú, 50 lakást magába foglaló lakóépület építésére vonatkozó építési engedélyt megadta.

[5] A határozat rögzítette, hogy az Ör. alapján immár a tárgyi ingatlan is változtatási tilalom alá esik. A 2021. március 11. napján hatályba lépett, a veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések megkönnyítését szolgáló egyes előírások megállapításáról szóló 113/2021. (III. 10.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet1.) 2. §-ára, valamint az alperesi érdekelt 2021. május 10. napján tett kérelmezői nyilatkozatára utalva ugyanakkor megállapította, hogy a változtatási tilalom 2020. november 3. után lépett hatályba, amely új és szigorúbb kötelezettséget állapít meg az érintett építési telekre vonatkozóan, ezért az alperesi érdekelt építési engedély iránti kérelmét a 2021. május 10. napján tett nyilatkozata alapján a 2020. november 3-án hatályos jogszabályok szerint kellett elbírálni.

[6] A határozat megállapította továbbá, hogy az alperesi érdekelt településképi véleményt kért a polgármestertől 2021. február 25. napján. A polgármester településképi véleményt csak 2021. április 1. napján adott, azzal, hogy a tárgyi telekre tervezett építési tevékenységet engedélyezésre nem javasolta. Az alperes ezzel kapcsolatban rögzítette, hogy mivel Herceghalom polgármestere 15 napon belül nem adott véleményt a Tkv.tv. 9. § (1) bekezdése alapján, a településképi véleményt a (3) bekezdés értelmében megadottnak tekinti. Az elkésett településképi vélemény ellenére azonban az alperes az abban foglalt szempontokat szükségesnek tartotta megvizsgálni annak érdekében, hogy az építési engedély kérelem elbírálása teljes körű legyen. E körben hivatkozott az eljárás megindulásakor hatályos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet2.) 18. § (4a) bekezdésére, miszerint a polgármesternek a tervezett építési tevékenység vonatkozásában kiadott településképi véleményét a hatóság bizonyítékként veszi figyelembe. Végezetül a határozat megállapította, hogy miután a benyújtott kérelem alapján a tervezett építési tevékenység a településrendezési előírásokkal, az általános érvényű jogszabályokkal és előírásokkal, valamint a helyi rendelettel nem ellentétes, a tervdokumentáció a Korm.rendelet2. mellékletében foglalt követelményeket kielégíti, az eljárásba bevont szakhatóságok a tervezett építéshez hozzájárultak, ezért az engedély megadható.

[7] A határozattal szemben előterjesztett keresetében a felperes a változtatási tilalom figyelmen kívül hagyására, az ismételt településképi vélemény beszerzésének hiányára, illetőleg arra hivatkozott, hogy aggályosnak tartja a tervezett lakópark megközelítését a Kozáromi úton.

[8] A Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: az elsőfokú bíróság) a keresetlevelet a 104.K.701.691/2021/4. számú végzésével – tekintettel arra, hogy a keresetlevél előterjesztésére nem elektronikus úton került sor – visszautasította.

[9] A felperes a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 49. §-a szerint ismételten előterjesztette, a keresetét kiegészítve azzal, hogy az alperes nem szerezte be a közmű szolgáltatóktól az arra vonatkozó vizsgálati eredményeket, hogy a megépülő 50 lakásos társasház várhatóan milyen hatással lesz a település víz-, és szennyvízhálózatára.

[10] Az alperes és az alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte.

[11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes eredeti keresetlevelében három okot jelölt meg a határozat jogszabályba ütközése kapcsán, a változtatási tilalom figyelmen kívül hagyását, az ismételt településképi vélemény beszerzésének hiányát, illetőleg utalt arra, hogy aggályosnak tartja a tervezett lakópark megközelítését a Kozáromi úton. A keresetlevél visszautasítását követően annak jogi hatályát egy ismételt kereset benyújtásával tartotta fenn. Az ismételten benyújtott keresetlevél az előzőhöz képest más szerkezetű, más szövegezésű keresetlevél volt, az alapvetően kereset-kiegészítésnek minősült, tiltott keresetváltoztatást is tartalmazott, figyelemmel arra, hogy a Kp. 46. § (4) bekezdése értelmében a jogsérelem megjelölése csak keresetindítási határidőn belül lehetséges, azaz az eredeti 15 napos keresetindítási határidőn túl teljesen új jogsérelemre hivatkozni, amely új, a korábbitól eltérő vizsgálati irányt adna a bíróságnak, nem lehet. Mindezért az elsőfokú bíróság a keresetlevél 9. oldalán a közmű nyilatkozatokkal, és a tervezett építmény közművekkel való ellátásával kapcsolatos felperesi hivatkozások vizsgálatát a Kp. 43. § (1) bekezdése alapján mellőzte.

[12] Az elsőfokú bíróság a változtatási tilalom a Korm. rendelet1. 2. § (1) bekezdésével összefüggő alkalmazhatósága kapcsán kifejtette, hogy az építtető választhatott a 2020. november 3-i állapot szerint hatályos építésügyi előírások, illetőleg az engedélyezéskor hatályos jogszabályi rendelkezések közül, és eldönthette, hogy számára melyik kedvezőbb, melyik alapján kívánja, hogy a hatóság lefolytassa az engedélyezési eljárást. Ezen rendelkezés ugyanis minden építésügyi jogszabályra vonatkozott, mind az abban tételesen felsorolt törvényekre – egyebek mellett az Étv.-re –, mind az ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokra. A változtatási tilalmat pedig az önkormányzat helyi rendeletével rendeli el az Étv.-ből fakadó felhatalmazás alapján, így nem találta tehát alaposnak a felperes azon hivatkozását, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései, illetőleg az önkormányzat eredeti rendeletalkotási jogköre eleve kizárta volna azt, hogy az alacsonyabb rendű jogszabály, jelen esetben a Korm.rendelet1. elvonja azt a jogot az önkormányzattól, hogy változtatási tilalmat rendelhessen el.

[13] A jogerős ítélet szerint a változtatási tilalom új kötelezettséget megállapító, illetve meglévő kötelezettséget szigorító rendelkezésnek minősül. A hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv alapján ugyanis a perbeli ingatlan, az abban meghatározott feltételekkel beépíthető volt, míg az elrendelt változtatási tilalom esetén három évig telket alakítani, és az ingatlant beépíteni egyáltalán nem lehet. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes – az alperesi érdekelt választása szerint – helyesen folytatta le az engedélyezési eljárást a 2020. november 3-án hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, amikor a változtatási tilalmat elrendelő Ör. még nem volt hatályban.

[14] A jogerős ítélet megállapította, hogy a Tkv.tv. 9. § (1) bekezdéséből következően a településképi véleményt az építési engedély iránti kérelem előtt már be lehet szerezni az önkormányzattól, amelyet az önkormányzatnak a kérelem beérkezését követő 15 napon belül kell kiadnia, ellenkező esetben azt megadottnak kell tekinteni. A településképi vélemény beszerzése a perbeli, harmadik építési engedélyezési eljárásban sem maradhatott volna el, mivel minden engedélyezési eljárásban újra meg kell keresni az önkormányzatot, hiszen az a tény, hogy az önkormányzat egyszer kicsúszott a 15 napos határidőből, nem jelenti azt, hogy amennyiben később, akár két nap vagy két év múlva ugyanazon kérelmező egy új építési engedély iránti kérelmet ad be, akkor az önkormányzat településképi véleményét már megadottnak lehetne tekinteni.

[15] Az elsőfokú bíróság szerint azonban ez az eljárási jogszabálysértés nem hatott ki az ügy érdemére. Az alperes határozatában ugyanis – bár rögzítette, hogy a településképi vélemény elkésett, ezért megadottnak kell tekinteni – részletesen reagált az abban foglaltakra, azt eljárásában bizonyítékként értékelte. Figyelembe vette, hogy egyrészt a korábbi tervhez képest csupán kisebb, a mélygarázst érintő változásokról van szó, nem pedig arról, hogy egy teljesen más terv került volna benyújtásra, amely tekintetében egyáltalán nem lehetne figyelembe venni a korábbi településképi véleményben foglaltakat, továbbá a felperes által aggályosnak tartott beépítés intenzitásának kérdése valóban rendeletalkotásra tartozó kérdés, ha a HÉSZ ilyen beépítési lehetőségeket tartalmaz, akkor a helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásainak megfelelő, az azt kimerítő építési szándékra nem mondható, hogy az olyan sűrű beépítéshez vezet, ami nem kívánatos. Az elsőfokú bíróság megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy mindezzel nyilvánvalóan a felperes is tisztában volt, hiszen ezért rendelt el változtatási tilalmat, amelyet azonban a Korm.rendelet1. miatt nem lehetett az ügyben alkalmazni.

[16] A felperes harmadik kereseti hivatkozása sem konkrét jogszabálysértést, sem az ehhez kapcsolódó jogsérelem megjelölését nem tartalmazta, a felperes pusztán azon feltételezésének adott hangot, hogy a tervezett lakópark megépítése közlekedési szempontból is aggályos, az út nem alkalmas arra, hogy a várhatóan kb. 80 db autó okozta plusz terhelést lebonyolítsa. Önmagában ez – a megsértett jogszabályhely megjelölése, és az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztése nélküli – kifogás nem alkalmas arra, hogy kétségbe vonja az építési engedély jogszerűségét, de arra sem, hogy az alapján a bíróság bármilyen bizonyítást folytasson le.

[17] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az ügyben eljárt bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatása, az alperes határozatának megsemmisítése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Az álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 1. §, 2. § (1) bekezdés, 7. §, 17. §, 62. § (1) és (2) bekezdés, a 81. § (1) bekezdés, a Tkv.tv. 9. § (1) és (3) bekezdés, Korm. rendelet2. 16. § (6) bekezdés, Mötv. 13. §, Étv. 62. § (6) bekezdés, 20. § (1) bekezdés, 22. § (1) bekezdés, Kp. 43. § (1) bekezdés, 46. § (4) és (5) bekezdés a) pont, 85. § (1) és (5) bekezdések rendelkezéseit.

[18] Kifejtette, hogy a Kp. 49. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felperes a keresetét – a visszautasítást követően – ismételten joghatályosan előterjesztheti. A jogi képviselő által előterjesztett kereset tartalmában sem volt eltérő, továbbá a Kp. 43. § (1) bekezdése lehetővé teszi továbbá a keresetváltoztatást az első tárgyaláson.

[19] A felperes vitatta a jogerős ítélet változtatási tilalom alkalmazhatóságával kapcsolatos megállapítását, továbbá azt, hogy a településképi vélemény beszerzésének elmulasztása az ügy érdemére nem hatott ki, mivel amennyiben felperes a településképi véleményben nem javasolja az építési engedély megadását, úgy – mint ahogy alperes az első két alkalommal is – az engedély megadását megtagadja. Kiemelte, hogy az alperes mérlegelési jogkörében járt el, az ilyen határozat felülvizsgálatának célja a határozat törvényességének elbírálása. A mérlegelési szempontok vizsgálatának elmulasztása a határozat megalapozatlanságát eredményezi. Jelen esetben azonban az alperes a mérlegeléshez szükséges bizonyítást nem folytatta le, s a mérlegelési szempontok vizsgálatát elmulasztotta, azokat határozatában nem kellően indokolta, így a támadott bírósági ítélet azáltal, hogy a felperesi keresetet elutasította a Kp. 85. § (5) bekezdésébe ütköző döntésnek minősül, az alperes pedig megsértette az Ákr. több rendelkezését.

[20] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet ellentétes a Kúria Kfv.38.347/2018/9. számú ítéletében foglaltakkal. A hivatkozott eseti döntés szerint a szakhatósági állásfoglalás nem lehet mérlegelés tárgya, ahhoz a hatóság kötve van.

[21] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kifejtette, hogy a Korm. rendelet1 nem határozott meg jogalkotói kivételezetti kört, így nem nevezi meg az önkormányzati rendeletet sem, a szabályai értelmében a felperes választásától függött, hogy az alperesnek mely időpontban hatályos rendelkezések alapján kellett eljárni.

[22] Osztotta az elsőfokú bíróság megállapítását abban a körben is, hogy a harmadik engedélyezési eljárásban a településképi vélemény beszerzésének elmaradása nem olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a döntés megsemmisítését eredményezné. Kifejtette továbbá, hogy az elkésetten előterjesztett véleményt bizonyítékként figyelembe vette, az abban foglaltakat részletesen értékelte.

[23] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében szintén a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Az álláspontja szerint mivel az újabb (a perbeli) engedélyezési eljárás alapja az volt, hogy az eredeti tervhez képest csak a parkolók rendezése történt meg, az épület képi megjelenésében nem változott, a jogszabály alapján megadottnak tekintett településképi vélemény beszerzését követően újabb véleményezésre nem kellett, hogy sor kerüljön.

[24] Az alperesi érdekelt utalt arra, hogy a közművekkel kapcsolatos felvetések az eredeti keresetben nem szerepeltek, így azok nem lehetnek a felülvizsgálati eljárás tárgyai sem. Kifejtette továbbá, hogy a véleménye szerint a felperes a számára nyitva álló jogalkotási hatáskört csak az alperesi érdekelt által tervezett beruházás blokkolására használja.

[25] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

[26] A Kp. 120. § (5) bekezdése, valamint a 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

[27] A felülvizsgálati kérelem szerint az elsőfokú bíróság tévesen értékelte tiltott keresetváltoztatásnak a felperes azon hivatkozását, hogy az alperes nem szerezte be a közmű szolgáltatóktól az arra vonatkozó vizsgálati eredményeket, hogy a megépülő 50 lakásos társasház várhatóan milyen hatással lesz a település víz és szennyvíz hálózatára.

[28] A Kp. 43. § (1) bekezdése szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.

[29] A Kúria gyakorlata egységes abban a kérdésben, hogy a kereset-kiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. (Kf.VI.39.149/2020/8.)

[30] A Kúria megállapította, hogy a felperes a keresetindítási határidőben arra, hogy a tervezett beruházás milyen hatással lesz a település víz-, és szennyvízhálózatára nem hivatkozott, ezt csak a Kp. 49. § alapján előterjesztett új keresetlevelében jelölte meg. A kereseti kérelemhez kötöttség elvéből következően tehát a visszautasított keresetlevél alapján (visszautasítás hiányában) ennek vizsgálata a közigazgatási perben nem történhetett volna meg, tehát megállapítható, hogy a felperes keresetindítási határidőn túl megjelölt új hivatkozásai a támadott közigazgatási cselekmény új megtámadási irányát szabták volna meg. Erre azonban a keresetindítási határidőn túl a Kp. 43. § (1) bekezdése nem ad lehetőséget. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy a felperes az újabb a keresetlevelét a visszautasított keresetlevél benyújtása jogi hatályainak fenntartása érdekében terjesztette elő. A Kp. 49. §-ában foglaltak nem eredményezik ugyanis a keresetindítási határidő meghosszabbodását.

[31] Megjegyzi a Kúria, hogy a felperes a keresetlevél 3.2. fejezet 9. pontjában a víz-, és szennyvízhálózattal kapcsolatos jogsérelem körében a megsértett jogszabályokat sem jelölte meg, a hivatkozás már emiatt sem lett volna alkalmas érdemi elbírálásra. A felülvizsgálati kérelmében (11. oldal 2. bekezdésben) ehhez kapcsolódóan olyan új eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozik, amelyek nem képezték az elsőfokú bírósági eljárás tárgyát, így az a Kp. 117. § (3) bekezdése alapján nem lehet a felülvizsgálati eljárás tárgya sem.

[32] A Kúria megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem tért el a Kúria felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kfv.38.347/2018/9. számú határozatától, mert jelen ügyben a felperes a visszautasítást követően újból (azaz joghatályosan) benyújtott keresetlevelében – a fentiekben már kifejtettek szerint – nem új kereseti indokra, hanem olyan új jogszabálysértésre hivatkozott, amelyre csak a perindítási határidőn (15 napon) belül lett volna lehetősége.

[33] A felperes a felülvizsgálati kérelmében vitatta a jogerős ítéletben a Korm. rendelet1 alkalmazhatósága kapcsán kifejtetteket.

[34] A Korm. rendelet1. 2. § (1) bekezdése szerint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet] hatálybalépésének időpontjától kezdődően az építtető a választásától függően

a) jogszerűen alkalmazhatja – függetlenül az alkalmazhatóságukra megállapított rendelkezésektől –

aa) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,

ab) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény,

ac) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, illetve

ad) az aa)–ac) alpont szerinti törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály

bármely építmény tekintetében a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet hatálybalépését követően hatályba lépett vagy lépő, új kötelezettséget megállapító vagy meglévő kötelezettséget szigorító rendelkezését (a továbbiakban együtt: új előírás), vagy

b) – az új előírás helyett – jogszerűen alkalmazhatja az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti jogszabályoknak a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezését.

[35] A Kúria rámutat, hogy a perbeli engedélyezés a Korm. rendelet1. 2. § (1) bekezdés aa) alpontjában nevesített Étv. hatálya alá tartozott. Az Ör. továbbá az Étv. [20. § (1) bekezdés a) pont] felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály [ad) alpont], ahogyan a HÉSZ is. Az Étv. 20. § (1) bekezdés a) pontja 2020. november 3-án és a harmadik engedélyezési eljárás megindításakor, 2021. április 30. napján egyező tartalommal volt hatályban, tehát a HÉSZ-hez kapcsolódó változtatási tilalom az önkormányzat részéről mindkét időpontban elrendelhető volt, a törvényi szabályozás nem lett szigorúbb. Megjegyzi a Kúria, hogy a Korm. rendelet1. idézett rendelkezését, gyakorlatilag egyező tartalommal a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 155. §-a is átvette. A Korm. rendelet1. jelen esetben a választás lehetőségét biztosította az építtetőnek. A változtatási tilalom az alperesi érdekelt által választott időállapotban (2020. november 3-án) a perbeli ingatlanra még nem volt hatályban, ezért a kérelem elbírálásakor az nem lehetett akadálya az engedély kiadásának.

[36] A felperes hivatkozásai szerint a településképi véleményt az újabb engedélyezési eljárásban is be kellett volna szerezni, annak elmaradása az ügy érdemére kiható jogszabálysértést valósított meg.

[37] A jogerős ítélet megállapította, hogy a településképi vélemény beszerzése a perbeli, harmadik építési engedélyezési eljárásban sem maradhatott volna el, mivel minden engedélyezési eljárásban újra meg kell keresni az önkormányzatot, azonban a településképi vélemény ismételt beszerzésének hiánya nem hatott ki az ügy érdemére. Az alperes határozatában ugyanis – bár az szerepelt, hogy a településképi vélemény elkésett, ezért megadottnak kell tekinteni – részletesen reagált az abban foglaltakra, azt eljárásában bizonyítékként értékelte.

[38] A Tkv.tv. 8. § (1) bekezdése értelmében a településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását – a hatósági eljárásoktól független – önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik elő. A 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, településképi véleményezési eljárásban – a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban – véleményt adhat a 8. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

[39] A Kúria megállapította, hogy a településképi véleményezési eljárásban kiadható vélemény olyan településkép-érvényesítési eszköz, amely településkép védelme érdekében az önkormányzatokat az egyedi építésügyi engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódóan megilleti. A perben nem vitatott tényállás szerint az alperesi érdekelt nem azonos tervek alapján kérte az építési engedély megadását, így annak elfogadása, hogy az építésügyi hatóság (jelen esetben az alperes) vagy az építtető (jelen esetben az alperesi érdekelt) meghatározhatná, hogy a tervek milyen szintű megváltozása indokolja újabb településképi véleményezési eljárás lefolytatását, a gyakorlatban az önkormányzat településkép-érvényesítési eszköz alkalmazására való törvényben biztosított jogának elvonását jelentené. Ebből következően tehát a településképi vélemény kiadását minden eljáráshoz kapcsolódóan külön kérni kell, azt megadottnak csak az adott kérelemhez kapcsolódó határidő eredménytelen eltelte után lehet tekinteni. A nem vitatott tényállás szerint azonban az alperesi érdekelt a perbeli építési engedélyezési eljáráshoz (és az alperes által engedélyezett tervekhez) kapcsolódóan nem kért településképi véleményt, amellyel így a felperes településkép-érvényesítési eszköz alkalmazásához való jogát elvonta, ezzel szükségképpen kihatva az ügy érdemére. A Korm. rend.2 17. § (6) bekezdés a) pontja alapján az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, jogszabályban előírt esetekben igazolni kell, hogy a települési önkormányzat polgármestere vagy a főpolgármester településképi véleményt adott. Tehát az igazolás hiányában a kérelem érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség. Az alperes ezt maga is így ítélte meg, amikor erre nézve hiánypótlást adott ki, de az eredménytelen maradt. Ennek ellenére egy korábbi eljáráshoz benyújtott igazolást fogadott el, ami az érdemi döntést (az engedély kiadását) befolyásoló olyan súlyú eljárási hibának tekinthető, mely a perben nem orvosolható.

[40] A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy a Korm. rendelet2. szintén az Étv. – többek között a perben alkalmazandó rendelkezésekhez kapcsolódóan a 62. § (1) bekezdés 17. pontja –felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály, így annak az alperesi érdekelt kérelme szerint a 2020. november 3-i időállapota alkalmazandó. Ebben az időpontban azonban még nem volt hatályban az alperes határozatában és az elsőfokú bíróság ítéletében felhívott 18. § (4a) bekezdése, ami csak 2021. január 1. napjával lépett hatályba.

[41] A Korm. rendelet2. alperesi érdekelt által választott időpontban hatályos 18. § (4) bekezdés c) pontja értelmében az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a kiemelt településképi vélemény vagy településképi véleményében a polgármester nem javasolta.

[42] A Kúria utal továbbá az OTÉK 50. § (2) bekezdés f) és g) pontjaira, amelyek szerint az építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését, építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

[43] A kifejtettek szerint tehát a perbeli eljárásban a településképi vélemény beszerzésére nem került sor, azt nem lehetett megadottnak tekinteni. A határidőben kiadott vélemény továbbá kötőerővel bír, azt a hatóság nem bizonyítékként értékeli, azaz amennyiben a településképi véleményében a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester nem javasolja, úgy az építési engedély iránti kérelmet el kell utasítani. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a településképi vélemény nem minősül szakhatósági engedélynek, így a felperes által felhívott Kfv.38.347/2018/9. számú döntés ebben a körben nem alkalmazható.

[44] Végezetül a Kúria rámutat, hogy az alperes határozata nem mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény, ezért a bíróságnak a döntés jogszerűségi vizsgálata során nem a Kp. 85. § (5) bekezdése alapján kellett eljárnia. Az Ákr. felülvizsgálati kérelemben felhívott rendelkezései a bíróság eljárásában közvetlenül nem alkalmazandók, valamint a felperes ezeket olyan új jogalapként jelölte meg, melyre a Kp. 117. § (3) bekezdése a felülvizsgálati eljárásban nem ad lehetőséget, ezért a Kúria ezeket a hivatkozásokat érdemben nem vizsgálta.

[45] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy az alperes 2021. június 16. napján kelt PE/ETDR-EP/9449-13/2021. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban a településképi vélemény beszerzése nem mellőzhető, továbbá a kérelmet az alperesnek a fentiekben leírtak szerint a Korm. rendelet2-nek a kérelmező által választott időállapotában, 2020. november 3-án hatályos rendelkezései alkalmazásával kell elbírálni.