BÜ BH 2023/176

[1] A kerületi bíróság a 2021. szeptember 22-én kihirdetett ítéletével a terheltet járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. § (1) bek.] miatt mint többszörös visszaesőt 1 év, börtönben végrehajtani rendelt, de végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Megállapította, hogy a terhelt a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll, emellett kötelezte az eljárás során felmerült 24 000 forint bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen az arra jogosultak nem jelentettek be fellebbezést, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

[3] A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában írt okra való hivatkozással, a terhelt terhére.

[4] Indokai szerint az eljárt bíróság helyesen állapította meg a terhelt többszörös visszaesői minőségét figyelemmel arra, hogy a kerületi bíróság, illetve a törvényszék mint másodfokú bíróság egy korábbi ítéletével társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt őt mint többszörös visszaesőt 1 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte és a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napja 2019. november 23. volt.

[5] Kifejtette, hogy ekként az alapügyben eljárt bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdés a) pontjában írt kizáró ok ellenére függesztette fel próbaidőre a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását.

[6] E törvénysértés kiküszöbölésére – végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására – azonban a felülvizsgálati eljárás keretében a főügyészség nem látott lehetőséget, ugyanis az elsőfokú eljárásban az ügyészi indítványnak megfelelően kiszabott joghátrányról rendelkező ítéletet a terhelt és a védő is tudomásul vette. Erre figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztő rendelkezés Kúria általi esetleges mellőzését aggályosnak vélte, amely a terhelt jogainak csorbulását is eredményezné.

[7] Kifejtett érvei alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a főügyészség felülvizsgálati indítványát az alábbiak szerint módosítva tartotta fenn.

[9] A főügyészség indokait osztva a Bfv.III.1.020/2021/14. számú határozatban írtakra hivatkozással már arra tett indítványt, hogy a Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány elbírálásának eredményeként a Kúria a törvénynek megfelelő határozat meghozatala – a felfüggesztő rendelkezés mellőzése – helyett kasszációs jogkört gyakorolva a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításáról rendelkezzen.

[10] Erre pedig – álláspontja szerint – akkor kerülhet sor, ha a törvénynek megfelelő határozat meghozatala nem lehetséges. Ilyen helyzet áll elő abban az esetben is, ha a bíróság ítélete a Be. 562. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolással készül, amely nem tartalmazza az ügy elbírálása során figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményekre vonatkozó mérlegelést, és amely a Kúria számára is kizárja, hogy a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezés mellőzéséhez szükséges adatokat feltárhassa. Ennek megfelelően a törvénysértő határozat megváltoztatása helyett a tisztességes eljárás követelményének, a terhelt jogorvoslati jogának biztosítása végett maga is a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett érvelt.

[11] A Kúria 1/2020. BJE határozatának felhívásával arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén is vizsgálandó a megismételt eljárás lefolytatásának olyan akadálya, amely bizonyítás felvétele nélkül is megállapítható. Igenlő válasz esetén ugyanis a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése mellett annak megszüntetéséről is rendelkezni kell.

[12] E körben utalt rá, hogy a terheltet a kerületi bíróság a 2022. március 1-jén jogerőre emelkedett büntetővégzésével ugyancsak elmarasztalta a 2021. július 19-én elkövetett azonos bűncselekmény, járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt.

[13] Mindemellett a vezetői engedéllyel nem rendelkező terheltet 2020. július 22., 23. és 27. napján engedély nélküli vezetés szabálysértés miatt, illetve 2020. évben további közlekedési szabálysértések miatt is elmarasztalták, amely szabálysértési előéletét is értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a terhelt az alapügy tárgyát képező bűncselekményt és a kerületi bíróság hivatkozott büntetővégzésével elbírált bűncselekményt egységes elhatározásból követte el.

[14] A BH 2008.319. számon közzétett eseti döntés elvi tartalmát idézve rámutatott, hogy a Btk. 6. § (2) bekezdésében írt folytatólagos egység az egyéb törvényi feltételek megléte mellett az azonos sértett sérelmére történő elkövetés hiányában is megállapítható. Ennek megfelelően a támadott ítélettel, valamint a büntetővégzéssel elbírált bűncselekményeket a folytatólagosság törvényi egységébe tartozónak látta.

[15] Hozzátette, hogy a 6/2009. BJE határozat alapján ugyanakkor nincs helye az újabb vádemelésnek az olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét.

[16] Ennek megfelelő megítélése szerint a támadott ítélet indítványozott hatályon kívül helyezése esetén az alapügy tárgyát képező cselekmény a büntetővégzésre figyelemmel ítélt dolgot képez.

[17] Indokai alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett – a főügyészség indítványától eltérően – [a Be. 653. § (1) bekezdésére, a 617. §-ára és az 589. §-ára figyelemmel] az eljárás Be. 567. § (1) bekezdés b) pontján alapuló megszüntetésére tett indítványt.

[18] A módosított felülvizsgálati indítvány alapos.

[19] A Be. 660. § (1) bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. § (2) bek. a) pont].

[20] Figyelemmel arra, hogy e figyelmeztetés után az arra jogosultak nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria az ügyben tanácsülésen járt el és hozott határozatot.

[21] Az ügyiratokból kitűnően a kerületi bíróság 2021. október 18-án közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a főügyészség 2022. március 3-án, azaz a Be. 652. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a terhelt terhére a felülvizsgálati indítványt.

[22] A Legfőbb Ügyészség azonban azt – a már leírtak szerint – módosított tartalommal tartotta fenn, kifejezetten az eljárás megszüntetésére irányuló döntés kimondásának szükségessége mellett érvelve. Ez egyúttal az indítvány irányának a megfordulását is eredményezte.

[23] Ennek megfelelően a Kúria a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakra tekintettel a felülvizsgálati indítványt a terhelt javára előterjesztettnek tekintette, mely esetében a Be. 652. § (3) bekezdésében meghatározott határidő megtartását azonban nem kell és nem lehet vizsgálni.

[24] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe.

[25] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.

[26] A főügyészség a felülvizsgálat okaként a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját jelölte meg, indítványában ugyanakkor amellett sorakoztatta fel érveit, hogy a bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdés a) pontjában írt kizáró feltétel ellenére függesztette fel próbaidőre a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést.

[27] Ez pedig – valósága esetén – a büntető anyagi jog szabályainak a Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati okot megvalósító megsértését meríti ki.

[28] A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontja szerint ugyanis felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

[29] A szabadságvesztés végrehajtása pedig nem függeszthető fel azzal szemben, aki többszörös visszaeső [Btk. 86. § (1) bek. a) pont].

[30] Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az új bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el [Btk. 459. § (1) bek. 31. b) pont].

[31] Az ügyiratokból és a Kúria által beszerzett ítéletkiadmányból pedig kitűnik, hogy a kerületi bíróság a 2017. december 1-jén kihirdetett, illetve a törvényszék a 2018. április 23-án jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt mint többszörös visszaesőt 1 év 4 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Kúria által ugyancsak beszerzett szabadítási értesítő tanúsága szerint a szabadságvesztés utolsó napja 2019. november 23., a szabadon bocsátás napja pedig 2020. április 6. volt.

[32] Azaz, a terheltet az alapügyben elbírált, 2021. augusztus 14-én megvalósított járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségének elkövetését megelőzően a kerületi bíróság többszörös visszaesőként ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, és e korábban meghozott ítélettel kiszabott szabadságvesztés kitöltésétől az alapügy tárgyát képező újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig nem telt el három év.

[33] Ehhez képest a kerületi bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletében törvényesen szabott ki büntetést a terhelttel mint többszörös visszaesővel szemben, azonban a Btk. 86. § (1) bekezdés a) pontjában írt szabályok megszegésével függesztette fel próbaidőre a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását.

[34] A törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat hozatala [Be. 662. § (2) bek. c) pont].

[35] Amennyiben azonban a törvénynek megfelelő határozat hozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja lehetővé teszi a Kúria számára a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását is.

[36] A jelen ügyben erről van szó.

[37] A jogerős határozatot meghozó bíróság ítélete a Be. 562. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolással készült, amely nem tartalmazza az ügy elbírálása során figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülményekre vonatkozó mérlegelést.

[38] A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye, ezért a Kúria nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzéséhez szükséges adatokat, körülményeket feltárhassa, illetve azokat a megalapozott döntéshez szükséges mértékben megismerhesse.

[39] Emiatt nem látta lehetségesnek a Be. 662. § (2) bekezdés c) pontja alapján a felülvizsgálattal megtámadott határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, az kizárólag a Be. 633. §-a szerint megismételt elsőfokú eljárásban (lenne) lehetséges. Abban a perjogi helyzetben nyílik ugyanis lehetőség a terhelt javára és terhére szóló mindazon körülmények megvizsgálására, amelyek figyelembevételével a törvényes büntetőjogi joghátrány meghatározható (Kúria Bfv.III.158/2021/15.).

[40] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése esetére a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja az alapügyben eljárt bíróság új eljárásra utasítását írja elő.

[41] Értelemszerűen nincs helye azonban az alapügyben eljárt bíróság új eljárásra utasításának, ha olyan ok áll fenn, amely a megismételt eljárásban szükségképpen az eljárást megszüntető végzés hozatalára vezetne [Be. 567. § (1) bek. a)–b) pont, g) pont, 607. § (1) bek., 625. § (1) bek.]. Az eljárás megszüntetésére alapot adó ok észlelése esetén ugyanis a bíróság nyomban megszünteti az eljárást [Be. 567. § (3) bek.], amely törvényi rendelkezés a Be. 589. §-a, 617. §-a és a 653. § (1) bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is irányadó.

[42] Ilyen, az eljárás megszüntetését eredményező körülmény, ha a cselekményt jogerősen elbírálták [Be. 4. § (3) bek., 567. § (1) bek. b) pont].

[43] A jogerősen elbírált bűncselekmény egységébe tartozó cselekmény – tettazonosság folytán – ítélt dolognak minősül. Ez a bűncselekményegység valamennyi fajtájára egyaránt érvényes.

[44] Ennek megfelelően a jogerős határozat meghozatalának a folytatólagosság egységébe tartozó bűncselekmény esetén is egységteremtő hatása van. A törvényi egységbe tartoznak mindazok a (rész)cselekmények, amelyek elkövetésére a jogerős határozat meghozatalát megelőzően került sor (6/2009. BJE határozat).

[45] Ha tehát a hatályon kívül helyezéssel érintett ítélet tárgyát képező cselekmény a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik a terhelt valamely más jogerős ítéletben megállapított cselekményével, és így az egyik ügyben jogerősen megállapították a folytatólagos egységet, akkor a további cselekmény odatartozása (vagy a cselekmények egybetartozása) már csak rendkívüli jogorvoslattal, perújítás révén érhető el. Ilyenkor csak az a perjogi lehetőség adódik, hogy a bíróság – a hatályon kívül helyezés folytán – még jogerősen el nem bírált részcselekmény miatt indított eljárást megszüntesse.

[46] Ezzel párhuzamosan: amennyiben a törvényi egységet képező bűncselekmény részcselekményeinek egy részét a bíróság már jogerősen elbírálta, a további részcselekmények miatt a más eljárásban hozott ítélet hatályon kívül helyezése mellett az új eljárásra utasítás törvénysértő (Bt.III.1.625/2015/5.).

[47] A konkrét ügyre vonatkoztatva mindez az alábbiakat jelenti.

[48] Az alapügyben a kerületi bíróság a 2021. augusztus 14-én elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt marasztalta el a terheltet.

[49] Ezt követően azonban a kerületi bíróság a 2022. február 10-én meghozott, és 2022. március 1-jén jogerőre emelkedett büntetővégzésével a 2021. július 19-én elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt is büntetést szabott ki vele szemben. A bíróságok által megállapított tényállásból kitűnően a terhelt soha nem rendelkezett vezetői engedéllyel.

[50] Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el [Btk. 6. § (2) bek.].

[51] Ugyan a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségének passzív alanya (sértettje) nincs, az azonos sértett sérelmére történő elkövetés hiánya az egyéb törvényi feltételek meglétében – a 4/2004. BJE határozat II. pontjában írtakra figyelemmel – nem zárja ki a folytatólagosság megállapítását. Ekként a folytatólagosság megállapítása szempontjából csak a Btk. 6. § (2) bekezdésében felsorolt további feltételeknek: az ugyanolyan (így szükségszerűen azonos jogi tárgyat sértő) bűncselekménynek a többszöri, egységes elhatározásból való véghezvitelének van jelentősége.

[52] E fennmaradó ismérvek közül az ugyanolyan bűncselekmény terhelt általi elkövetése nem vitásan teljesül.

[53] Ennek tükrében csak az igényel megfontolást, hogy a 2021. július 19-én és 2021. augusztus 14-én elkövetett azonos bűncselekményt rövid időköz választja-e el, illetve egységes elhatározás fűzi-e össze.

[54] A két ismérv közötti összefüggés pedig szoros. Minél hosszabb ugyanis az egyes részcselekmények között eltelt idő, annál valószínűbb az egységes akaratelhatározás hiánya (BH 2013.1. szám alatt közzétett Bfv.III.53/2012/6. számú határozat). Ebből adódóan az egyes részcselekmények időbeli közelsége éppen az egységes akaratelhatározás megléte mellett szól.

[55] Az alapügyben, illetve a kerületi bíróság büntetővégzésével elbírált cselekmények között eltelt idő pedig rövid, egy hónapot sem elérő, amely az előbbiekben kifejtetteknek megfelelően az elkövetésre irányuló egységes terhelti elhatározás fennállásának irányába mutat. Ezt erősíti, hogy a vezetői engedéllyel soha nem rendelkező terheltet – a bűncselekmény elkövetésének előfeltételeként – már korábban eltiltották a járművezetéstől, ami arra utal, hogy a terhelt az engedélyhez kötött járművezetés szabályait általában is figyelmen kívül hagyva nem alkalomszerű elhatározásból vette semmibe a vele szemben kiszabott járművezetéstől eltiltást, hanem ahhoz az egységes elhatározás fogalmának megfeleltethető általános közömbösséggel viszonyulva követte el 2021. július 19-ét követően augusztus 14-én is az azonos minősülés alá eső cselekményét.

[56] Az előbbiekre figyelemmel az alapügy tárgyát képező cselekmény és a büntetővégzéssel elbírált cselekmény a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik. Ebből fakadóan a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezését követően az eljárás megszüntetése indokolt, mert a kerületi bíróság büntetővégzésével a cselekményt jogerősen elbírálta.

[57] A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen – a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletet a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt indított eljárást a Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a Be. 4. § (3) bekezdésére, 589. §-ára, 617. §-ára és a 653. § (1) bekezdésére – megszüntette.

[58] A Be. 856. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bűnügyi költség összegét a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság vele szemben az eljárást megszüntette. A Be. 857. § (1) bekezdése alapján a visszatérítésről felülvizsgálat esetén a Kúria rendelkezik. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére a bűnügyi költség eddig esetlegesen megfizetett összegének mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését.