BÜ BH 2023/181

[1] A törvényszék a nyilvános tárgyaláson meghozott végzésével a 2022. augusztus 8. napján 22 óra 35 perctől őrizetben volt, 2022. augusztus 10. napjától ideiglenes átadási letartóztatásban lévő terhelt átadási letartóztatását és átadását egy szlovák járásbíróság a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancsa vonatkozásában elrendelte. Rendelkezett arról, hogy a terheltet legkésőbb a határozat véglegessé válásától számított 10 napon belül át kell adni a szlovák hatóságoknak, amennyiben ezen időpontig nem veszik át, szabadlábra kell helyezni. Megállapította, hogy a specialitás szabálya a terhelt tekintetében alkalmazandó.

[2] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság – tanácsülésen – meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta azzal, hogy az átadási letartóztatás az átadásig tart. A terhelt utónevét pontosította és megállapította, hogy az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam a Szlovák Köztársaság. A törvényszék határozata a másodfokú végzés folytán véglegessé vált.

[3] A terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be a megjelölt végzésekkel szemben a Be. 648. § c) pont II. fordulatára hivatkozással és indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott végzéseket változtassa meg és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, tagadja meg a terhelt átadását a Szlovák Köztársaság részére. Másodlagosan kérte, hogy a Kúria az indítvány elbírálásáig a terhelt átadását a Szlovák Köztársaság részére függessze fel.

[4] Felülvizsgálati indítványát a Be. 648. § c) pontjában foglalt azon felülvizsgálati okra alapította, mely szerint felülvizsgálatnak „nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján van helye”. Hivatkozott arra, hogy a szlovák bíróság korábbi eljárásának ismeretében nem garantálják a terheltnek az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogait.

[5] Az indítvány alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása törvényben kizárt.

[6] A Be. XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben és kizárólag a törvényben meghatározott okokra történő hivatkozással, azok fennállása esetén van helye. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[7] A Be. 648. §-a egyértelműen meghatározza, hogy felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye.

[8] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott végzések nem ügydöntő határozatok, ezért azok felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség.

[9] A Be. 456. § (1) bekezdése szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról.

[10] Az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott bírósági végzés nem a vádról, a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról dönt, emiatt nem ügydöntő határozat, ezért ellene felülvizsgálatnak sincs helye.

[11] Jogerőre kizárólag a bíróság ügydöntő határozata emelkedhet. A Be. 459. § (1) bekezdése értelmében az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően a határozatra vezetett záradékkal tanúsítja az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének tényét és a jogerőre emelkedés napját. A felülvizsgálati indítvánnyal támadott bírósági határozatok nem ügydöntő végzések, amelyek a Be. 460. § (1) bekezdésére figyelemmel nem jogerőre emelkednek, hanem véglegessé válnak [Be. 449. § (1) bek. a) pont és b) pont].

[12] A Kúria megállapította, hogy emellett a védő felülvizsgálati okra hivatkozása is téves.

[13] A Be. 648. § c) pontjában írt felülvizsgálati okot, mely szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján is van helye, a Be. 649. § (3)–(5) bekezdése részletezi.

[14] A Be. 649. § (4) és (5) bekezdése alapján egyértelmű, hogy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján csak abban az ügyben és csak az azzal érintett terhelt tekintetében lehet felülvizsgálati indítványt előterjeszteni, amely üggyel és terhelttel kapcsolatosan a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv egyedi döntésében megállapította, hogy az érintett ügyben az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését; illetve, ha a nemzetközi szerződés azon rendelkezésének megsértését állapította meg, amely olyan eljárási szabálysértést valósított meg, amely a törvény szerint felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható. Mindezekre figyelemmel általánosságban nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv más ügyben, más személyt érintően hozott határozatai alapján a határozattal nem érintett ügyben, illetve személy esetében felülvizsgálati indítvány előterjesztésének nincs helye.

[16] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva, a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt mint törvényben kizárt indítványt elutasította.