190/2023. (V. 22.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A vízügyi igazgatásban – különösen a belvízvédekezés során – a helyi vízkár és a vízhiányból adódó károk elhárítása érdekében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet szerint különösen fontos közcélú feladat a folyók, patakok, kisvízfolyások, belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak rendszeres fenntartása, a mederiszap eltávolítása.

A felszíni vizek medrében felgyülemlett mederiszap részben vagy egészben az erózióból és a megváltozott éghajlati viszonyok miatt kialakuló intenzív csapadékvizek hatására a talajok bemosódásából származik. A mederiszap jelentős része a mezőgazdaság számára értékes anyag, melyet szabályozott és ellenőrzött módon szükséges visszajuttatni a termőterületre. A mederiszap körforgásos gazdaságba való áthelyezése az anyag természeténél fogva egyszerű, a hulladékstátuszból kivett mennyisége nemzetgazdasági szinten is jelentős érték. A mederiszap hasznosításával javulhat víztesteink ökológiai állapota, csökkenhet a vízfolyások és állóvizek helyhiányos parti zónájában felhalmozott iszap mennyisége. A jogszabály által elérni kívánt cél összhangban áll a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel és az Európai Parlament 2021. február 10-i P9_TA(2021)0040 számú állásfoglalásával, amelyek szerint a lineáris gazdaságból a körkörös gazdaságba kell átvezetni a különböző, ma hulladékként kezelt anyagfajtákat, és amelyek hazánkra is kötelezettségeket rónak.

A szabályozás szerint a mederiszap jelentős része, a nem szennyezett talajjavító mederanyag kezelés nélkül, egyszerűsített talajvédelmi terv (vagy a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő meder esetében talajvédelmi nyilatkozat) és vizsgálatok mellett közvetlenül a termőföldre kihelyezhető. A szabályozás a talajjavító mederanyag kihelyezésére a kezelést igénylő iszapnál egyszerűbb eljárást határoz meg: a talajjavító mederanyag mezőgazdasági felhasználására bejelentési eljárás keretében kerülhet sor, ezzel is elősegítve a mezőgazdasági felhasználás gyakoribbá tételét.

A mederiszap másik része, a kis mértékben szennyeződött, kezelt mederiszap talajvédelmi terv készítését, megfelelő kezelés és engedélyezési eljárás lefolytatását követően helyezhető ki a termőföldre. A szabályozással elérni kívánt cél, hogy a szabályozás hatálybalépése előtt hulladékként kezelt mederiszap a termőföldre visszajuttatható legyen.

A mederiszap mezőgazdasági hasznosításának elősegítése érdekében a Korm. rendelet elfogadását megelőzően a hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXVI. törvény módosította a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. § (3) bekezdés g) pontját, egyértelművé téve, hogy a mezőgazdasági felhasználásra kerülő mederiszap (kezelt mederiszap és talajjavító mederanyag) nem minősül hulladéknak.

A Korm. rendelet értelmében előzetes vizsgálatokon alapuló kockázatértékelés, valamint az érintett mezőgazdasági terület talaj- és környezeti adottságainak vizsgálata alapján kerül meghatározásra, hogy az adott mederiszap az adott területen milyen mennyiségben, mikor, milyen technológiával helyezhető ki. A szabályozással elérni kívánt távlati cél, hogy a mederiszap akár több mint 90%-a a termőterületre visszahelyezhető legyen, csökkentve ezzel a mezőgazdaságban fel nem használható, kotrási meddő megnevezésű, hulladéknak minősülő anyag mennyiségét.