• Tartalom

2/2023. (I. 17.) MNB rendelet

2/2023. (I. 17.) MNB rendelet

adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról

2023.01.18.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelet [a továbbiakban: 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelet] 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adatszolgáltató a 2. melléklet

a) „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 63. és 65. sorában, valamint „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 7. és 9. sorában meghatározott felügyeleti jelentést az adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról szóló 2/2023. (I. 17.) MNB rendelet (a továbbiakban: módosító MNB rendelet) 2. mellékletével megállapított táblaszerkezetben és a 3. mellékletnek a módosító MNB rendelet 3. melléklet 1. pontjával megállapított II. 49. és II. 50. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

b) „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK” megnevezésű táblázat 75. sorában meghatározott felügyeleti jelentést a 3. mellékletnek a módosító MNB rendelet 3. melléklet 2. pontjával megállapított II. 57. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint

első alkalommal 2023. I. negyedévre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(5) Az adatszolgáltató a módosító MNB rendelet 4. mellékletével megállapított 12. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat

a) 1–7. és 10–15. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan, 2023. augusztus 31-ig,

b) 8. és 9. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2023. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan, 2024. június 15-ig,

a módosító MNB rendelet 5. mellékletével megállapított 13. mellékletben foglalt kitöltési előírások szerint teljesíti.”

2. § (1) A tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelet [a továbbiakban: 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelet] 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Az adatszolgáltató a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 56/2021. (XI. 24.) MNB rendelet [a továbbiakban: 56/2021. (XI. 24.) MNB rendelet] szerinti, 2023. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítése során – az 56/2021. (XI. 24.) MNB rendelet 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 12. és 14. sorában meghatározott felügyeleti jelentés kivételével – az 56/2021. (XI. 24.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(2) Az adatszolgáltató a 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat

a) 12. sorában meghatározott felügyeleti jelentést az 5. mellékletnek az adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról szóló 2/2023. (I. 17.) MNB rendelet (a továbbiakban: módosító MNB rendelet) 7. melléklet 1. pontjával megállapított II. 10. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

b) 14. sorában meghatározott felügyeleti jelentést az 5. mellékletnek a módosító MNB rendelet 7. melléklet 2. pontjával megállapított II. 12. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint

első alkalommal 2022. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(3) Az adatszolgáltató a módosító MNB rendelet 8. mellékletével megállapított 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat

a) 1–7., 10–16. és 19–24. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan, 2023. augusztus 31-ig,

b) 8., 9., 17. és 18. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2023. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan, 2024. június 15-ig,

a módosító MNB rendelet 9. mellékletével megállapított 7. mellékletben foglalt kitöltési előírások szerint teljesíti.”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

1. Az 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 1. melléklet 1. pontja a következő 1.78a. alponttal egészül ki:

„1.78a. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról, valamint az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 15-i (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet;”

2. Hatályát veszti az 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 1. melléklet 2. pont 2.1., 2.27., 2.43., 2.55., 2.72., 2.74., 2.83., 2.87., 2.115., 2.135., 2.149–2.152. és 2.160. alpontja.

2. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

1. Az 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 2. mellékletében a 9R2 táblakódú felügyeleti jelentés táblája helyébe a következő tábla lép:
2. Az 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 2. mellékletében a 9R4 táblakódú felügyeleti jelentés táblája helyébe a következő tábla lép:

3. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

1. Az 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 3. melléklet II. 49. és 50. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
49. 9R1 Banki könyvi kamatlábkockázat – Kamatkockázati adatok, 9R2 Banki könyvi kamatlábkockázat – Kamatkockázati eredmények és 9R3 Banki könyvi kamatlábkockázat ─ Felügyeleti outlier tesztek
Az adatszolgáltatónak a táblák kitöltésekor – eltérő előírás hiányában – figyelembe kell vennie a nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó kamatlábkockázat kezeléséről szóló EBA/GL/2018/02 számú iránymutatás (a továbbiakban: EBA iránymutatás) vonatkozó pontjait.
9R1 Kamatkockázati adatok
Általános kitöltési előírások
Minden, banki könyvbe besorolt kamatozó instrumentumot szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban. A kereskedési könyvi instrumentumok nem szerepelhetnek az adatszolgáltatásban.
Kötelezően jelentendő devizanemek: HUF, EUR, USD. Az adatszolgáltatónak legalább annyi devizanemben kell jelentenie, hogy a jelentett devizanemek eszközeinek vagy forrásainak összesített értéke elérje vagy meghaladja az összes eszköz vagy forrás értékének 90%-át (a továbbiakban: jelentős devizanemek). A további devizanemekben fennálló állományok összevontan, egyéb devizás tételként jelentendők.
Jelentendők továbbá a banki és kereskedési könyv között kötött, belső elszámolású ügyletek is.
Az adatok nagyságrendje egységnyi forint, a devizás tételek esetében a referenciadátumon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani az értékeket.
A kamatérzékeny állományokhoz tartozó pénzáramlásokat és átárazódásokat a megadott csoportosító a)–g) oszlop mentén kell összegezni és jelenteni a h)-j) oszlopban. Ennek értelmében nem fordulhat elő, hogy az adatszolgáltatás különböző soraiban jelentett rekordok minden csoportosító a)–g) oszlop mentén megegyeznek.
A pénzáramlásokat az irányuknak megfelelő előjellel kell jelenteni, vagyis a beáramlásokat pozitív, a kiáramlásokat negatív előjellel. Az átárazódásokat pozitív előjellel kell jelenteni, ha követelésnek, illetve negatív előjellel, ha kötelezettségnek minősül.
Adatszolgáltatás módszertana
Az adatszolgáltatásban a tőke- és kamatfizetésekhez, valamint a tőke átárazódásához tartozó összegek jelentendők. A tőke- és a kamatfizetéssel kapcsolatos események hatása külön jelentendő.
Az adatszolgáltató az EBA iránymutatás értelmében választhat, hogy a kamatfizetésekhez tartozó összegeket a kamatfelárral vagy anélkül jelenti, azonban ügyelnie kell arra, hogy a 9R2 kódú táblában számolt EVE-érzékenységek számszerűsítése során alkalmazott módszertannal (felárral/felár nélkül) konzisztens módon töltse ki a 9R1 kódú táblát. A fix kamatozású instrumentumok esetében ezek egyrészt a tőketörlesztések, másrészt a fix kamatok kifizetései. A zérókupon kötvények a fix kamatozású instrumentumok közé sorolandók, nulla kamattal.
A változó kamatozású instrumentumok az első átárazódás előtt a fix kamatozású instrumentumokkal azonos módon jelentendők. A referenciakamat és egy konstans szorzatához kötött kamatozású termékek feláraként a képletben szereplő felárat kell jelenteni (pl. AKK × 130% + 0% esetében 0%-ot). Az átárazódáskor a fennálló tőketartozás összegét kell jelenteni, ezt követően az előző bekezdés értelmében a kamatfizetések további hatása 0-nak tekintendő, vagy a felár komponense jelentendő a szerződés lejáratáig, a felárakra vonatkozó alkalmazott módszertannal konzisztens módon.
Az olyan instrumentumoknál, ahol az adatszolgáltatónak lehetősége van egyoldalúan megváltoztatni a kamatot, a legkorábbi ilyen időpont tekintendő az első átárazódás időpontjának, és a továbbiakban a változó kamatozású instrumentumoknál ismertetett módon kell eljárni. Azokat a tételeket, melyekhez átárazási periódust a szerződés nem köt ki, és az adatszolgáltató a kamatmozgásoknak megfelelően szabadon változtathatja a kamatlábat, az 1–30 napos oszlopba kell besorolni. A változtatható kamatozású termékek esetében a kamatfelárat az ügyleti kamatláb és a legutolsó átárazás napján érvényes kockázatmentes kamatláb különbségeként kell meghatározni. A derivatívákat követelés és kötelezettség lábakra kell bontani, és ennek megfelelően szerepeltetni a táblázatban.
A tábla oszlopai
a) Devizanem
A pénzáramlás devizaneme ISO kód formátumban. A nem jelentős devizanemekben denominált pénzáramlásokat összevontan (Egyéb deviza) kell jelenteni.
b) Termékkód
A kódtár szerinti termékkódokat alkalmazva kell megadni.
A tábla vonatkozásában a hitelek magukban foglalják az eszköz oldali betéteket is. Ezzel összhangban a betétekbe beleértendők a felvett hitelek is.
c) Kamatozás típusa
Itt a kamatozás típusát kell megadni, amely lehet fix, változó vagy lejárat nélküli.
d) Pénzáramlás (átárazódás) típusa
Tőke vagy kamat.
e) Átárazódás időkategóriája
A tőketörlesztés, tőke átárazódása vagy kamatfizetés dátuma, besorolva a kódtárban megadott értékek egyikébe.
f) Átárazódási periódus (eredeti)
A kódtár szerinti átárazódási periódust alkalmazva kell megadni.
Az a)–f) oszlophoz tartozó lehetséges kódértékeket az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
g) Átlagos ügyleti kamat (%)
Azt kell megadni, hogy az adott oszlopokba/kategóriákba (deviza-terméktípus-kamatozás típus-pénzáramlás típus-átárazódási/lejárati sávba és átárazódási periódus szerinti bontás) eső tőkeelemeknek mi a kockázati és egyéb – a források oldalán alap esetben negatív – felárakat is tartalmazó, a jelentés vonatkozási időpontjában érvényes átlagos ügyleti kamatszintje (pénzáramlással súlyozva). A kamat mértékét százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal kell megadni (például 12,34%: 12,34)
h) Modellezett pénzáramlás (átárazódás) összege
Amennyiben az adatszolgáltató a banki könyvi kamatlábkockázat mérésére modellezett pénzáramlásokat és átárazódásokat használ, akkor ezeket itt kell feltüntetni. Ezeknek pontosnak kell lenniük, kapcsolódniuk kell az adatszolgáltató jelenlegi mérlegéhez, figyelembe véve az esetleges opcionalitást és az adatszolgáltató magatartásra vonatkozó feltételezéseit (például az előtörlesztéseket).
Amennyiben a kamatok szintje és a modellezett pénzáramlás nem független egymástól, akkor a kamatszint változatlansága mellett feltételezett pénzáramlásokat kell jelenteni.
i) Szerződés szerinti pénzáramlás (átárazódás) összege
Az adatszolgáltatónak a nem modellezett pénzáramlásokat és átárazódásokat itt kell feltüntetnie. Ebben az esetben a pénzáramlások és átárazódások futamidő-kategóriák szerinti bontását a mindenkori szerződéses feltételeknek megfelelően kell elkészíteni, anélkül, hogy tükröznék az opcionalitást és a magatartásra vonatkozó feltételezéseket (például az előtörlesztéseket).
A h) és az i) oszlop együttesen tartalmazza az adatszolgáltató teljes várt pénzáramlásait és átárazódásait.
j) Modellezett termékek eredeti (szerződéses) pénzáramlásának (átárazódásának) összege
Az adatszolgáltatónak itt kizárólag a modellezett portfóliók eredeti, szerződés szerinti pénzáramlásait és átárazódásait kell feltüntetniük. Ebben az esetben a pénzáramlások és átárazódások futamidő-kategóriák szerinti bontását a mindenkori szerződéses feltételeknek megfelelően kell elkészíteni, anélkül, hogy tükröznék az opcionalitást és a magatartásra vonatkozó feltételezéseket (például az előtörlesztéseket).
Itt csak a modellezett portfóliók pénzáramlásait és átárazódásait szabad feltüntetni.
A termékbe való besorolással kapcsolatos elvárások
Amennyiben az adatszolgáltató a nem teljesítő hiteleket is szerepelteti a kamatkockázati számításokban, akkor az i) oszlopban a várható megtérüléssel járó pénzáramlásokat kell a megfelelő idősávokban jelenteni, az adatszolgáltató saját feltételezései mellett.
A táblában a spot és egyéb azonnali konverziókból származó nyitott pozíciókat nem kell szerepeltetni.
Az OTC határidős kamatláb megállapodásokat (FRA) egy hosszú és egy rövid pozíció kombinációjaként kell szerepeltetni. Egy FRA lejárati sávba sorolásának alapja a leszállításig vagy elszámolásig hátralévő időtartam, plusz – ahol az értelmezhető – a mögöttes termék (alapügylet) futamideje [például egy áprilisi kötésű júniusi három hónapos tőzsdei kamatláb ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy 5 hónapos lejárati sávba tartozó hosszú (követelés) pozíciót és egy két hónapos lejárati sávba tartozó (kötelezettség) rövid pozíciót].
Határidős hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vétele esetén a kötési értéket a vétel időpontjának megfelelő lejáratnál, mint kötelezettséget kell szerepeltetni, a követelések között pedig az értékpapír átárazódásának megfelelő sávba kell helyezni. Határidős értékpapír eladása esetén fordítva kell eljárni.
Az adatszolgáltatónak az „Egyéb” sorokon (Eszközök vagy Források) kizárólag azokat a banki könyvi kamatozó instrumentumokhoz kapcsolódó cash flow-kat kell feltüntetnie, amelyek más kategóriában nem kerültek kimutatásra, és amelyek nem minősülnek saját tőkének. Az „Egyéb kamatozó források” sor nem a saját tőke feltüntetésére szolgál.
Az adatszolgáltatónak a mérleg alatti eszközök és források soraiban kizárólag azokat a banki könyvi mérlegen kívüli tételeket kell megjelenítenie, amelyek a tábla más soraiban nem kerültek feltüntetésre, megkülönböztetve a Banki könyvi eszközöket és a Banki könyvi forrásokat.
Nem jelentendő tételek, a teljesség igénye nélkül: részvények, részesedések, ingatlanok, saját tőke.
9R2 Kamatkockázati eredmények
Az ebben a táblában jelentett adatok áttekintést nyújtanak az alábbiakról:
• egy ± 200 bázispontos párhuzamos kamatlábváltozás, valamint az EBA iránymutatásban ismertetett 6 felügyeleti kamatszcenárió hatása az adatszolgáltató alábbi mutatóira:
- gazdasági érték – 9R202–9R209 sor;
- becsült 12 havi nettó kamatjövedelem – 9R210–9R217 sor;
- valós értéken értékelt pozíciók – 9R218–9R233 sor;
- felárak alkalmazására vonatkozó információ – 9R234 sor.
Az adatszolgáltatónak valamennyi jelentős devizanemben jelentenie kell a különböző hozamgörbe feltételezések melletti gazdasági érték, becsült kamatjövedelem és valós érték mutatókat. Kötelezően jelentendő: HUF, EUR, USD, továbbá legalább annyi devizanem, hogy a jelentett devizanemek eszközeinek vagy forrásainak összesített értéke elérje vagy meghaladja az összes eszköz vagy forrás értékének 90%-át.
A tábla sorai
9R2011 A banki könyvi becsült gazdasági tőkeértéke az alapforgatókönyvben (amelyhez viszonyítva a változást számszerűsítik)
A 9R202–9R209 sor esetében viszonyítási alapként használt banki könyvi becsült gazdasági tőke értéke.
9R2012 A becsült nettó kamatbevétel az alapforgatókönyvben (amelyhez viszonyítva a változást számszerűsítik)
A 9R210–9R217 sor esetében viszonyítási alapként használt becsült nettó kamatbevétel értéke.
9R2013, 9R2014 A valós értéken értékelt pozíciók értéke az alapforgatókönyvben (amelyhez viszonyítva a változást számszerűsítik)
Ezekben a sorokban a 9R218–9R233 sorokban feltüntetett valós érték változások viszonyítási alapjaként használt valós értékek jelentendők. A 9R2013 sorban minden valós értéken értékelt pozíció alapforgatókönyvben számított értékét, míg a 9R2014 sorban a pozíciók közül csak a számviteli fedezeti elszámolásba bevont állományok értékét kell feltüntetni.
9R202–9R233 A banki könyv becsült gazdasági tőkeértékének, nettó kamatbevételének és valós értéken értékelt pozíciói értékének változása
Ezekben a sorokban három blokkban a banki könyvi kamatkockázat tőkekövetelményének meghatározásában szerepet játszó komponenseket – a gazdasági tőkeérték (EVE), a nettó kamatbevétel és a valós értéken értékelt pozíciók értékének a különböző kamat forgatókönyvekben mért változásait – kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatóknak az EBA iránymutatás és az MNB honlapján közzétett „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című kézikönyv (a továbbiakban: MNB ICAAP kézikönyv) elvárásaival összhangban kell a számításokat elvégezni és az adatpontokat megadni.
9R202–9R209 (első blokk): a gazdasági tőkeértéknek (EVE) a feltételezett kamat forgatókönyvekben becsült változásait tartalmazza
Az EBA iránymutatással összhangban az adatszolgáltató választhat, hogy a kamatfelárakat milyen módon veszi figyelembe az EVE-érzékenység számítása során, azonban ennek mind a pénzáramlásokban, mind az alkalmazott diszkontrátákban tükröződniük kell. Így a kamatfelárat tartalmazó pénzáramlások kerülnek diszkontálásra a kockázatmentes hozamgörbe + felárral, vagy a felár nélküli pénzáramlások diszkontálódnak a kockázatmentes hozamgörbével. A választott módszertannak konzisztensnek kell lennie a 9R1 kódú táblában jelentett kamat pénzáramlásokkal a felár tartalmazását tekintve.
9R210–9R217 (második blokk): itt a – jövedelem egyik komponenseként – nettó kamatbevételnek (NII) a feltételezett kamatforgatókönyvekben becsült változásait kell jelenteni.
9R218–9R233 (harmadik blokk): ezekben a sorokban – a jövedelem másik komponenseként – a valós értéken értékelt pozíciók (beleértve a követelések és származékos ügyletek) értékváltozásait kell szerepeltetni, minden forgatókönyv esetén két soron. Az egyes forgatókönyvekben külön soron jelentendő a valós értéken értékelt pozíciók teljes (fedezeti elszámolásban szereplő és nem szereplő) állományának értékváltozása, illetve külön soron – az előbbin belül – a számviteli fedezeti elszámolási kapcsolatba bevont pozíciók értékváltozása.
9R234 Felárak alkalmazása az EVE változások számításakor
Itt kell megadni, hogy a gazdasági tőkeérték és annak változása számításakor a kockázatmentes hozamok feletti felárakat a pénzáramlások, illetve a diszkontáláshoz használt kamatláb tartalmazzák-e. „Igen” jelentendő, ha a felárak benne vannak a kalkulációban, „Nem”, ha a felárakat az intézmény nem veszi figyelembe a számításokban. Minden devizára egységesen töltendő, a devizanemek szerint a felárak alkalmazásának módszere nem különbözhet.
9R3 Felügyeleti outlier tesztek
Ebben a táblában az EBA iránymutatás illetve az MNB ICAAP kézikönyvben meghatározott két limit szintjét kell jelenteni, kiegészítve a mutatók számlálóinak és nevezőinek értékével.
A tábla oszlopai
a) Párhuzamos 200 bp fel/le minimum EVE érzékenysége
A 9R2 kódú táblában is jelentett, a hozamgörbe azonnali 200 bázispontos felfelé, illetve lefelé eltolódásának hatására bekövetkező EVE-változás, a két forgatókönyvben devizánként összegezve oly módon, hogy a pozitív eredményeket 50%-os súllyal szükséges figyelembe venni, az oszlopban a két forgatókönyv összegzett eredménye közül a kisebbet kell feltüntetni.
b) EBA szcenárók minimum EVE-érzékenysége
A 9R2 kódú táblában is jelentett, a 6 EBA-forgatókönyv (párhuzamos fel/le, meredekebbé, laposabbá válás, rövid hozamok fel/le elmozdulása) devizánként a fenti módon összegzett (azaz a pozitív érzékenységeket 50%-kal figyelembe véve) EVE-érzékenységei közül a minimum érték (legnagyobb negatív érzékenység).
c) és d) T1 tőke, szavatolótőke
Az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti C 01.00 táblának megfelelően kell kitölteni.
e) 15%-os limit szintje
A b) és c) oszlopban jelentett értékek hányadosa.
f) 20%-os limit szintje
Az a) és d) oszlopban jelentett értékek hányadosa.
50. 9R4 Valós érték pozíciók
Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltató mérlegében lévő, kamatkockázat szempontjából releváns, számvitelileg valós értéken értékelt pozíciókat kell szerepeltetni, a kamatkockázat szempontjából meghatározó paraméterek szerint aggregálva.
A kamatérzékeny pozíciókhoz tartozó ügyleti kamatláb, kamat spread és záró állományokat a megadott csoportosító a)–v) oszlopok mentén kell összegezni és jelenteni a w)–y) oszlopban. Ennek értelmében nem fordulhat elő, hogy az adatszolgáltatás különböző soraiban jelentett rekordok minden csoportosító a)–v) oszlop mentén megegyeznek.
A táblában használandó kódokat az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (kódlista) tartalmazza.
A tábla oszlopai
a) Azonosító: az ügylet vagy aggregátum azonosítója vagy sorszáma, a táblában 1-től indítva.
b) Intézmény: az adatszolgáltató megnevezése. Bankcsoporton belül annak a csoporttagnak a megnevezése, amely mérlegében az adott pozíció szerepel (pl. XY Jelzálogbank.)
f) A pozíció fedezeti elszámolásba bevont-e: a fedezeti elszámolásba bevont pozíciók esetében „Igen”, a fedezeti elszámolásba nem bevont pozíciók esetében „Nem” jelentendő. A részben fedezeti elszámolásba bevont pozíciók esetén a jelentendő adat a pozíció nominális értékének 50%-át meghaladó aránynál „Igen”, ez alatti aránynál „Nem”.
h) Terméknév: a terméknek az adatszolgáltató nyilvántartásában szereplő neve. A hasonló kamatkockázati tulajdonságú termékek egy csoportba sorolhatók.
k) Teljesítő/Nem teljesítő: követelések esetén a CRR 178. cikke szerinti teljesítő/nem teljesítő kategóriát kell megadni a kódlista szerint. Követeléseken kívüli kategóriákban értéke:„Y”.
l) Türelmi idő: azt kell megadni a kódlista szerint, hogy a követelés tőke, illetve kamat fizetésére vonatkozóan van-e türelmi idő (beleértve a COVID miatti moratórium alá eső pozíciókat is).
m) Lejárati dátum: általában a mérlegből való kivezetés napja (pl. hitel esetében az utolsó törlesztő részlet napja, értékpapír esetében az eladás értéknapja, lejárat napja).
o) Tőkefizetés gyakorisága: az adatot hónapokban kell megadni. pl. hiteleknél havi törlesztés esetén 1, negyedéves törlesztés esetén 3, „Bullet” típus esetén a StartDate és MaturityDate közötti idő hónapok szerinti számát kell megadni. Egyedi cash flow esetén vagy nem meghatározható esetben a jelentendő adat 0.
p) Következő tőkefizetés: a soron következő tőkefizetés időpontja (Bullet típus tőketörlesztés esetén=lejárat).
r) Átárazás gyakorisága: az átárazás (kamatváltozás) gyakoriságát (periódusát) hónapokban kell megadni. „Fix” típus esetén megegyezik a futamidővel hónapokban, „Disc” és egyéb nem meghatározható esetben a jelentendő adat 0.
s) Következő átárazás: a soron következő átárazás (kamatváltozás) időpontja, „Változó”, „Változtatható” és „Disc” típus esetén. „Fix” típus esetén megegyezik a lejárat időpontjával. Nem meghatározható esetben a vonatkozási időponttal egyezik meg.
t) Kamatbázis: az indexhez kötött, „Változó" árazási típusú termékek árazásának alapja (pl. 3 havi BUBOR, jegybanki alapkamat), egyéb típus esetén megegyezik az átárazás típusával.
u) Kamatfizetés gyakorisága (hó): kamatfizetés gyakorisága (periódusa) hónapokban megadva (pl. hiteleknél havi fizetés esetén 1, negyedéves fizetés esetén 3). Egyedi cash flow esetén vagy nem meghatározható esetben = 0.
v) Következő kamatfizetés: a következő kamatfizetés időpontja.
w) Ügyleti kamatláb (%): állománnyal súlyozott átlagos ügyleti kamatláb.
x) Kamat spread (%): átlagos kamat spread. Az átlagos kamatláb és az árazás alapjául szolgáló (utolsó árazáskori piaci kamat, illetve transzferár) kamatláb különbözete. Fix kamatozás esetén az ügylet kamata és az induláskori benchmark kamat különbözete.
A kamat mértékét százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal kell megadni (például 10,45%: 10,45).
y) Állomány: az adott időpontra vonatkozó záróállomány forintban, külföldi devizák esetén a vonatkozási időpontban érvényes MNB árfolyamon átszámítva.”
2. Az 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 3. melléklet II. 57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. 20AA Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója és 20AB Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója
A CRR prudenciális konszolidációra vonatkozó rendelkezései (Első rész, II. Cím, 2. fejezete), valamint a Hpt. 172. §-a szerinti, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek a 20AA Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek negyedéves szöveges beszámolóját, az egyéb hitelintézeteknek a 20AB Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézetek negyedéves szöveges beszámolóját kell negyedévente elkészítenie.
Az összevont alapú felügyeleti jelleg általános rendező elve mellett az MNB dönthet úgy, hogy a jellegétől eltérő adatszolgáltatás teljesítését rendeli el a hitelintézetre, ha azt a hitelintézet kockázatainak sajátossága, tevékenységének összetettsége és ezek változása indokolttá teszi.
20AA Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója
A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket kell bemutatni. A jelentésben más helyen rendelkezésre álló számszaki adatokat itt nem kell megismételni. Hangsúlyozni kell, hogy az elkövetkező időszakban milyen tendenciákat prognosztizál az intézmény az egyes témakörökben. A kötelezően elvárt elemeken túl az MNB a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet felügyeleti tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.
A jelentés elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél – jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tárgyidőszakot megelőző egy évtől (bázistól) bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Lényeges, hogy az alábbiakban rögzített struktúra nem kötött, csupán azokat a pontokat tartalmazza, amelyekre a hitelintézetnek minimálisan ki kell térnie. A kötelezően elvárt elemeken túl a hitelintézet a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.
I. Mérlegbeli és mérlegen kívüli tételek alakulása
1. Azokat a változásokat kell részletezni, indokolni, a számszaki változások mögötti folyamatokat bemutatni,
a) amelyek az előző év ugyanazon időszakához vagy az előző negyedévhez képest 5%-nál nagyobb elmozdulást jelentenek,
b) amelyek mögött tudatos üzleti döntés húzódik meg,
c) amelyek a normál üzletmenettől, a portfolió természetes időszakos ingadozásaitól eltérnek, vagy
d) amelyek esetében bizonyos tendencia figyelhető meg.
2. Minimálisan a következő tételekben bekövetkezett változásokat és azok alapvető okait kell bemutatni, kitérve a vonatkozó tervek megvalósulására is:
2.1. Mérleg főcsoportok (SF0101, SF0102, SF0103),
2.2. Mérlegen kívüli tételek
a) mérlegen kívüli követelések, a következő megbontás szerint
aa) fedezetek, biztosítékok (biztosítéki értéken),
ab) egyéb mérlegen kívüli tételek;
b) mérlegen kívüli kötelezettségek, a következő megbontás szerint:
függő kötelezettségek, ezen belül
ba) peres ügyekkel kapcsolatos állományok,
bb) egyéb függő kötelezettségek.
II. Piaci megjelenés
1. Ismertetni kell, hogy milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat kíván a hitelintézet a jövőben bevezetni.
2. Be kell mutatni, milyen főbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetően (pl. speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések).
3. Be kell mutatni, milyen együttműködési formák, szövetségek jöttek létre más pénzügyi és nem pénzügyi intézményekkel, illetve a pénzügyi közvetítő rendszer egyéb tagjaival. Mi az együttműködés célja és formája (többek között közös termék, egy adott termék értékesítése, közös vállalat).
III. Vállalatirányítás
1. Be kell mutatni, milyen intézményen, illetve intézménycsoporton belüli szervezeti, belső szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében.
2. Ismertetni kell, hogy a hitelintézet milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezetett be (többek között értékpapírosítás, speciális biztosítékok, biztosítások).
3. Tájékoztatást kell nyújtani a hitelintézetnek a Hpt. 100. §-ában meghatározott tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalásra, valamint a 101. és 102. §-ában meghatározott befektetési korlátozásokra vonatkozóan.
4. Intézménycsoport
a) az intézménycsoporthoz tartozó, illetve az intézménycsoporthoz nem tartozó, de a hitelintézettel stratégiai kapcsolatban lévő (pl. közös anyabankjuk van, közös külföldi anyabankhoz tartoznak, a bank közvetett tulajdonában vannak) nem banki pénzügyi közvetítőkkel (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztár, pénzügyi- és befektetési vállalkozások) való együttműködés jellemzői (pl. üzletpolitika, közös tevékenység, közös termékek, hitelkapcsolat, keresztértékesítések);
b) az összevont alapú felügyelet alá „bevont” vállalkozások [az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F 40.01 kódú tábla] közül az MNB által egyedileg nem felügyelt csoporttagok aktivitásának, a mérlegfőösszeg, jövedelmezőség, portfolió minőség, saját tőke változások bemutatása;
c) az időszakban a jelentősebb vezetők körében, továbbá az irányító testületekben történt személyi, valamint döntési, hatásköri változások bemutatása;
d) amennyiben a hitelintézet felülvizsgálta stratégiáját és üzleti tervét, ismertesse a változásokat, kitérve a kiemelt üzletágakat érintő módosulásokra.
IV. Hitelkockázat
1. Tájékoztatást kell adni a nem pénzügyi vállalati hitelportfolió állományának nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlásáról (pl. feldolgozóipar, építőipar, vendéglátás, kereskedelem, kommunikáció, pénzügy), koncentrációs kockázatáról [földrajzi (pl. Budapest, vidék), termék].
2. Ismertetni kell az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott nem teljesítő hitelek volumenváltozása mögötti folyamatokat, okokat, továbbá indokolni kell az értékvesztéssel való fedezettség változásának okát a következő megbontás szerint:
a) vállalati hitelek,
b) háztartási hitelek, ezen belül jelzáloggal fedezett hitelek, fedezetlen hitelek, egyéb,
c) külföldi hitelek,
d) önkormányzati hitelek,
e) pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek.
3. Meg kell jelölni azokat az ágazatokat, termékeket, amelyeknél a hitelintézet további portfolióromlásra számít.
4. Be kell mutatni a negyedév során az átstrukturált hitelek volumenében bekövetkezett változások okait, továbbá azt, hogy a negyedév során hozott átstrukturálási döntések közül melyek voltak a jellemzőek (pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása), azok milyen termékekhez kapcsolódtak és hány ügyletet érintettek.
5. Ismertetni kell a tárgyidőszaki, csoporton belüli jelentősebb, nem rendszeres hitelportfolió értékesítések gazdasági okait és összegét, szegmens, terméktípus, eladó és vevő megjelöléssel. Ezen túlmenően tájékoztatást kell adni az eladott vagy megvásárolt hitelportfolió minőségéről (90+ aránya, biztosítékokkal fedezettség aránya).
6. A banki nagykockázat vállalásával összefüggésben a hitelintézetnek ki kell térnie:
a) a legnagyobb ügyfél és ügyfélcsoportokkal szembeni kockázatvállalások alakulásának értékelésére, különös tekintettel az ügyfelek, ügyfélcsoportok részére történő limitmegállapításra, az ügyfél és ügylet minősítés változására, az értékvesztés- és céltartalékképzésre, a default eseményekre, az egyedi kockázatkezelési, behajtási eljárások alkalmazására (az ügyfélcsoport fogalmára a CRR 4. cikk (1) bekezdés 39. pontja az irányadó). Az értékelés során a nem teljesítő minősítésű ügyfeleket egyedenként is elemezni kell.
b) a más bankkal, bankcsoporttal szembeni nagykockázati kitettségeire;
c) a legnagyobb kockázatok tekintetében a Hpt. 302. §-ában valamint a CRR 400. cikkében foglalt mentesítésekre vonatkozó tájékoztatásra.
7. A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek adatairól (az ügyfél neve, konzorcium szervezés esetén a többi résztvevő bank neve, a hitelnyújtás devizaneme, a bank felé fennálló tartozás összege devizában és forintban, a saját hitelkeret devizaneme, a saját hitelkeret teljes összege devizában, forintban, a még le nem hívott összeg devizában, forintban, a kötés és a lejárat ideje) tájékoztatást kell adni. A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is – nevesítve – ismertetni kell.
8. Tájékoztatást kell nyújtani, ha a hitelintézet a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység keretében pénzügyi szolgáltatás, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Ismertetni kell a határon átnyúló szolgáltatás volumenének alakulását. Annak jelentős nagyságrendje, vagy jelentős változása esetén tájékoztatást kell adni a nyújtott szolgáltatások fajtáiról.
V. Likviditás
1. Az anyabanktól származó források alakulásának bemutatása (amennyiben releváns). Ismertetni kell a változás okait, külön kitérve az éven túli állományváltozás indokaira.
2. Tájékoztatást kell nyújtani a szabadrendelkezésű repó képes értékpapírok állományának alakulásáról.
3. Ismertetni kell a partnerbankok a hitelintézettel szemben érvényesített (hitelintézet által ismert) MM limitjeinek, azok kihasználtságának alakulását.
4. Be kell mutatni, hogyan alakult a hitelintézet forrásköltsége, az eszközoldali aktivitásbővülést milyen jellegű, lejárati struktúrájú források finanszírozzák.
a) Ismertetnie kell az egyes forrástípusokban bekövetkezett változások okait, részletezve a tárgyidőszakban esedékes lejáratok teljesítését, valamint a lejárt források megújítását, a külső forrásbevonásokat.
b) Betétállományok stabilitásának értékelése.
5. Részletesen ki kell fejteni, hogy a nagybetétek hogyan változtak, milyen tényezők befolyásolták a változást.
VI. Piaci kockázat
1. Ismertetni kell a főbb állománycsoportok (beleértve a mérlegen kívüli állományokat is) jellemző kamat típusát (ahol releváns), az esetleges benchmarkokat, a hitelintézet árazási gyakorlatát, a kamatpolitika kialakításánál követett megfontolásokat, várakozásokat. Ismertetni kell az intézmény banki és kereskedési könyvi kamatkockázat kezelésére vonatkozó stratégiáját.
2. Ismertetni kell a kamat-, a devizaárfolyam, az áru és részvényárfolyam kockázatát. Ki kell térni a releváns kockázati forrásokra, figyelembe véve a mérlegen kívüli állományokat is. Az elemzés térjen ki külön a kereskedési és külön a banki könyvre is.
3. Be kell mutatni a hitelintézet árazási gyakorlatát, illetve a piaci kockázati politika kialakításánál figyelembe vett feltételezéseket, várakozásokat. Szükséges a tárgyidőszakban előfordult, a piaci kockázatokat jelentősen befolyásoló események bemutatása is.
VII. Működési kockázat
1. Ismertetni kell, milyen jelentősebb fejlesztéseket tervez a hitelintézet és mekkora ezek várható költségvonzata (pl. számviteli, információs rendszer bővítése).
2. Be kell mutatni, milyen működési kockázatcsökkentő intézkedések történtek a hitelintézetnél a tárgynegyedévben.
VIII. Jövedelmezőség
1. Értékelni kell az eszközök jövedelemtermelő képességének, a forrás költségeinek alakulását, azok eredményre gyakorolt hatását.
2. Ismertetni kell a főbb eredmény-összetevők alakulását, a változást kiváltó mögöttes okokat, valamint a nagyobb egyedi tranzakciók hatását az eredményre. Az értékelésnél a jelentés I. részében a mérlegtételek bemutatására vonatkozó feltételek szerint kell eljárni.
3. Ismertetni kell, melyek voltak a hitelintézetnél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai és jutalék változtatási döntések és mi indokolta ezeket.
4. Részletesen ismertetni kell, hogy az egyéb (máshol nem szereplő egyéb) ráfordítások és bevételek főbb tételei miből adódtak.
5. Ismertetni kell a hitelintézet költségeinek alakulására ható főbb tényezőket, kiemelve a jelentősebb költségtételeket.
6. Részletezni kell a pénzügyi műveletek eredményének alakulását meghatározó tényezőket.
7. Értékelni kell a jövedelmezőségre vonatkozó terv időarányos alakulását, továbbá melyek a jövedelmezőségre vonatkozó jövőbeni tervek.
IX. Banki könyvi kamatlábkockázati kérdések (a 9R1 és 9R2 táblakódú felügyeleti jelentésekhez kapcsolódóan)
Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek esetében az alábbi kérdéseket csak a bankcsoportot vezető hitelintézet válaszolja meg.
1. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató mely kockázatmentes hozamgörbéket használja a felügyeleti standard kamatlábsokk kiszámításához. Az EBA iránymutatás szerint egy megfelelő általános kockázatmentes hozamgörbét kell alkalmazni. Ezt az információt az összes jelentős devizanemre meg kell adni.
2. Ismertetni kell, hogy a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázat mérésének az EBA iránymutatás I. és II. mellékletében szereplő módszerei közül melyeket használja az intézmény a felügyeleti standard kamatlábsokk és a jövedelmezőségi mutatók kiszámításához.
Az EBA iránymutatás I. és II. melléklete ismerteti a kamatlábkockázat mérésének módszereit és a szofisztikációs szintjeit. A módszerek használatát meg kell indokolni.
3. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató a felügyeleti standard kamatlábsokk kiszámításakor kiszűrte-e a kereskedelmi felárakat (marzsokat).
Az EBA iránymutatás 115. pont (i) alpontja szerint az intézménynek lehetősége van a kereskedelmi felárak hatásának kizárására a felügyeleti kamatlábsokk számításakor, amiről értesítenie kell a kompetens hatóságot.
4. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltatás legutóbbi teljesítése óta változott-e bármely, a felügyeleti standard kamatlábsokk számítása mögött meghúzódó lényeges feltételezés.
Amennyiben igen, fel kell sorolni a változásokat. A válaszban ki kell fejteni, hogy a mögöttes módszertanban vagy feltételezésekben történt‑e egyéb lényeges változás.
5. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a CET1, AT1 és T2 tőkeelemeket a gazdasági érték és a nettó kamatjövedelem érzékenységének számításakor.
6. Részletezni kell, hogy melyek a modellezett cash flow-k mögött meghúzódó főbb modellezési feltételezések tételtípusonként. A lejárat nélküli betétek esetében meg kell adni az adatszolgáltató saját becslését a stabilnak tekinthető állomány nominális értékéről, arányáról, valamint az átlagos átárazásig hátralévő idejéről.
7. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a banki könyvben a beágyazott automatikus opcionalitással rendelkező termékeket a gazdasági érték és a nettó kamatjövedelem érzékenységének számításakor.
8. Ismertetni kell, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a banki könyvben a beágyazott fogyasztói magatartás alapú opcionalitással rendelkező termékeket. Továbbá meg kell adni az előtörlesztési modellezésben szereplő portfóliók értékét, a modellezés nélküli átlagos hátralévő futamidőt, valamint az átlagos modellezett előtörlesztési rátát.
9. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a nem teljesítő eszközöket a 9R2 táblában feltüntetett adatok kiszámításakor. Részletezni kell az ezen számítások alkalmával, valamint a 9R1 kódú tábla adatainak számításaihoz felhasznált módszertanokat.
Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató a nem teljesítő eszközöket kamatozó vagy nem kamatozó eszközöknek tekintette-e, és hogyan kezelte azokat a 9R1 és 9R2 kódú táblák kitöltésekor.
10. Ismertetni kell, hogy alkalmaz-e az adatszolgáltató kamatkockázati hatással járó belső ügyleteket a banki és kereskedési könyv között. Ha igen, akkor meg kell adni az ezzel kapcsolatos eljárások és stratégia leírását.
X. Egyéb
1. Részletesen ki kell térni az egyéb vizsgálatokra és hatósági megkeresésekre.
2. Jelenteni kell a Hpt. előírásainak megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.
3. A jelzálog-hitelintézetnek a jelzáloglevél-programok vonatkozásában az alábbi információkat is jelentenie kell:
a) az eszközök elfogadhatósága és a fedezeti halmazra vonatkozó követelmények [a Jht. 5. § (6) és (8) bekezdésével, 14. § (3), (5), (7), (11), (12) és (16) bekezdésével, valamint 14/A. §-ával összhangban];
b) a fedezeti eszközök elkülönítésének bemutatása [a Jht. 1/A. § 4. pontjával, 14. § (14) bekezdésével és 20. § (5) bekezdésével összhangban];
c) a vagyonellenőr időszaki vizsgálatainak eredménye [a Jht. 16. § (1)–(7) és (9) bekezdésével és 17. §-ával összhangban];
d) fedezeti követelmények teljesülése [a Jht. 14. § (1)–(4), (6), (8)-(12) és (17) bekezdésével összhangban];
e) a fedezeti halmaz likviditási pufferének alakulása (a Jht. 14/B. §-ával összhangban);
f) a meghosszabbítható lejárati szerkezetekre vonatkozó feltételek teljesülése (a Jht. 14/C. §-ával összhangban).
4. Ismertetni kell a további, a hitelintézet által lényegesnek ítélt változásokat és fontosnak vélt információkat.
XI. Konszolidált szintű információk
Az egyéb rendszerszinten jelentős (O-SII) hitelintézetnek és az MNB által kijelölt hitelintézetnek az alábbi tárgykörökhöz tartozó kérdések esetében a konszolidált szintű információkat is részleteznie kell, amennyiben azok az egyedi szintű információkhoz képest releváns információval bírnak:
I. Mérlegbeli és mérlegen kívüli tételek alakulása
IV. Hitelkockázat
V. Likviditás
VI. Piaci kockázat
VII. Működési kockázat
VIII. Jövedelmezőség
20AB Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója
A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket kell bemutatni. A jelentésben más helyen rendelkezésre álló számszaki adatokat itt nem kell megismételni. Hangsúlyozni szükséges, hogy az elkövetkező egy évre vonatkozóan milyen kockázatokat, veszélyeket prognosztizál az intézmény az egyes témakörökben. A kötelezően elvárt elemeken túl az MNB a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet felügyeleti tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.
A jelentés elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél a tárgyidőszakot megelőző egy évtől (bázistól) bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Lényeges, hogy az alábbiakban rögzített struktúra nem kötött, csupán azokat a pontokat tartalmazza, amelyekre a hitelintézetnek minimálisan ki kell térnie. A kötelezően elvárt elemeken túl a hitelintézet a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal bővítheti, amelyet tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.
I. Mérlegbeli, mérlegen kívüli és eredmény tételek alakulása
1. Azokat a változásokat kell részletezni, indokolni, a számszaki változások mögötti folyamatokat bemutatni,
a) amelyek az előző év ugyanazon időszakához vagy az előző negyedévhez képest 5%-nál nagyobb elmozdulást jelentenek,
b) amelyek mögött tudatos üzleti döntés húzódik meg,
c) amelyek a normál üzletmenettől, a portfólió természetes időszakos ingadozásaitól eltérnek, vagy
d) amelyek esetében bizonyos tendencia figyelhető meg.
2. Fent írtakkal összhangban minimálisan a következő tételekben bekövetkezett változásokat és azok alapvető okait kell bemutatni, kitérve a vonatkozó tervek megvalósulására is:
2.1. Mérleg főcsoportok (SF0101, SF0102, SF0103 kódú tábla szerint)
2.2. Eredménykategóriák (SF02 kódú tábla szerint)
2.3. Mérlegen kívüli tételek
a) a mérlegen kívüli követelések a következő megbontás szerint:
aa) fedezetek, biztosítékok (biztosítéki értéken)
ab) egyéb mérlegen kívüli tételek
b) a mérlegen kívüli kötelezettségek a következő megbontás szerint:
függő kötelezettségek, ezen belül
ba) peres ügyekkel kapcsolatos állományok
bb) egyéb függő kötelezettségek
II. Piaci megjelenés
1. Ismertetni kell, hogy milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat kíván a hitelintézet a jövőben bevezetni.
2. Be kell mutatni, milyen főbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetően (pl. speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések).
3. Meg kell nevezni azon hitelintézeteket vagy pénzügyi intézményi kört, amelyeket a hitelintézet legfontosabb versenytársának tart.
4. Be kell mutatni milyen együttműködési formák, szövetségek jöttek létre más pénzügyi és nem pénzügyi intézményekkel, illetve a pénzügyi közvetítő rendszer egyéb tagjaival. Mi az együttműködés célja és formája (pl. közös termék, egy adott termék értékesítése, közös vállalat).
5. Ismertetni kell a negyedév végén fennálló (duplikáció mentes) ügyfélszámot üzletáganként (vállalati, háztartási stb.) megbontva.
6. Tájékoztatást kell nyújtani arról, ha a hitelintézet a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység keretében pénzügyi szolgáltatás, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Ismertetni kell a határon átnyúló szolgáltatás volumenének alakulását. Annak jelentős nagyságrendje, vagy jelentős változása esetén tájékoztatást kell adni a nyújtott szolgáltatások fajtáiról.
III. Vállalatirányítás
1. Be kell mutatni, milyen intézményen, illetve intézménycsoporton belüli szervezeti, belső szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében.
2. Ismertetni kell, hogy a hitelintézet milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezetett be (pl. értékpapírosítás, speciális biztosítékok, biztosítások).
3. Tájékoztatást kell nyújtani a hitelintézetnek a Hpt. 100. §-ában meghatározott tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalásra, valamint a 101. és 102. §-ában meghatározott befektetési korlátozásokra vonatkozóan.
4. Intézménycsoport
a) az intézménycsoporthoz tartozó, illetve az intézménycsoporthoz nem tartozó, de a hitelintézettel stratégiai kapcsolatban lévő (pl. közös anyabankjuk van, közös külföldi anyabankhoz tartoznak, a bank közvetett tulajdonában vannak) nem banki pénzügyi közvetítőkkel (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztár, pénzügyi- és befektetési vállalkozások) való együttműködés jellemzői (üzletpolitika, közös tevékenység, közös termékek, hitelkapcsolat, keresztértékesítések stb.);
b) a csoporttagok aktivitásának, a mérlegfőösszeg, jövedelmezőség, saját tőke változásának bemutatása. Az egyes csoporttagok esetében megvalósított tőkepótlás, illetve a várható tőkepótlás szükségessége.
5. A harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének felsorolás szintjén meg kell adnia a fióktelep tevékenységeihez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyek nevét és feladatkörét.
IV. Hitelkockázat
1. Tájékoztatást kell adni a nem pénzügyi vállalati hitelportfólió állományának nemzetgazdasági ágazati összetételéről (ipar, mezőgazdaság stb.), terméktípusonkénti megoszlásáról, minőségéről, koncentrációs kockázatáról (ágazati, földrajzi, termék stb.).
2. Indokolni kell az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott nem teljesítő hitelek értékvesztéssel való fedezettségének szintjét (pl. magas vagy alacsony biztosítéki fedezettség). Meg kell jelölni azokat az ágazatokat, termékeket, amelyeknél a nem teljesítő hitelek aránya a hitelintézet átlagától lényegesen eltér, vagy amelyeknél a hitelintézet további portfólióromlásra számít.
3. Ismertetni kell a devizaárfolyam-változás hatását a hitelportfólió-minőségre (pl. a forint hitelekhez képest hogyan változott a devizahitelek törlesztési hajlandósága).
4. Be kell mutatni, hogy a negyedév során hozott átstrukturálási döntések közül melyek voltak a jellemzőek (pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása), azok milyen termékekhez kapcsolódtak és hány ügyletet érintett.
5. Tájékoztatást kell adni az állami konstrukció keretében átstrukturált hiteleknél az állami mentőcsomag elemeiről (pl. állami garanciavállalás mértéke).
6. A banki nagykockázat vállalásával összefüggésben ki kell térni:
a) a legnagyobb ügyfél és ügyfélcsoportokkal szembeni kockázatvállalások alakulásának értékelésére, különös tekintettel az ügyfelek vagy csoportok részére történő limitmegállapításra, az ügyfél és ügylet minősítés változására, az értékvesztés/céltartalék képzésre, a default eseményekre, az egyedi kockázatkezelési, behajtási eljárások alkalmazására (az ügyfélcsoport meghatározás CRR-ben foglalt kritériumok szerinti ügyfélcsoportra vonatkozik.); az értékelés során a nem teljesítő minősítésű ügyfeleket egyedenként is elemezni kell;
b) más bankkal, bankcsoporttal szembeni nagykockázati kitettségeire;
c) a legnagyobb kockázatok tekintetében a Hpt. 302. §-ában valamint a CRR. 400. cikkében foglalt mentesítésekre vonatkozó tájékoztatásra.
V. Likviditás
1. Tájékoztatást kell nyújtani a szabadrendelkezésű repó képes értékpapírok állományának alakulásáról.
2. Ismertetni kell a partnerbankok a hitelintézettel szemben érvényesített (hitelintézet által ismert) MM limiteinek, azok kihasználtságának alakulását (különös tekintettel az anyabank finanszírozási hajlandóságára, készségére).
3. Be kell mutatni, hogy hogyan alakult a hitelintézet forrásköltsége, az eszközoldali aktivitásbővülést milyen jellegű, lejárati struktúrájú források finanszírozzák.
4. Részletesen ki kell fejteni, hogy a nagybetétek hogyan változtak, milyen tényezők befolyásolták a változást.
VI. Piaci kockázat
Ismertetni kell a főbb állománycsoportok (mérlegen kívüli állományok is) kamattípusát, az esetleges benchmarkokat, a hitelintézet árazási gyakorlatát, a kamatpolitika kialakításánál követett megfontolásokat, várakozásokat. Értékelni kell az intézmény kamatkockázatát.
VII. Működési kockázat
1. Ismertetni kell, hogy milyen jelentősebb fejlesztéseket tervez a hitelintézet és mekkora ezek várható költségvonzata (pl. számviteli, információs rendszer bővítése).
2. Be kell mutatni, hogy milyen működési kockázatcsökkentő intézkedések történtek a hitelintézetnél a tárgynegyedévben.
VIII. Jövedelmezőség
1. Értékelni kell az eszközök jövedelemtermelő képességének, a forrás költségeinek alakulását, azok eredményre gyakorolt hatását.
2. Ismertetni kell, melyek voltak a hitelintézetnél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai és jutalék változtatási döntések és mi indokolta ezeket.
3. Részletesen ismertetni kell, hogy az egyéb (máshol nem szereplő egyéb) ráfordítások és bevételek főbb tételei miből adódtak.
4. Ismertetni kell a hitelintézet költségeinek alakulására ható főbb tényezőket, kiemelve a jelentősebb költségtételeket.
5. Ismertetni kell, hogy milyen elképzelései (tervei) vannak a tőkehelyzet és a jövedelmezőség vonatkozásában.
IX. Banki könyvi kamatlábkockázati kérdések (a 9R1 és 9R2 táblakódú felügyeleti jelentésekhez kapcsolódóan)
1. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató mely kockázatmentes hozamgörbéket használja a felügyeleti standard kamatlábsokk kiszámításához. Az EBA iránymutatás szerint egy megfelelő általános kockázatmentes hozamgörbét kell alkalmazni. Ezt az információt az összes jelentős devizanemre meg kell adni.
2. Ismertetni kell, hogy a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázat mérésének az EBA iránymutatás I. és II. mellékletében szereplő módszerei közül melyeket használja az intézmény a felügyeleti standard kamatlábsokk és a jövedelmezőségi mutatók kiszámításához.
Az EBA iránymutatás I. és II. melléklete ismerteti a kamatlábkockázat mérésének módszereit és a szofisztikációs szintjeit. A módszerek használatát meg kell indokolni.
3. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató a felügyeleti standard kamatlábsokk kiszámításakor kiszűrte-e a kereskedelmi felárakat (marzsokat).
Az EBA iránymutatás 115. pont (i) alpontja szerint az intézménynek lehetősége van a kereskedelmi felárak hatásának kizárására a felügyeleti kamatlábsokk számításakor, amiről értesítenie kell a kompetens hatóságot.
4. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltatás legutóbbi teljesítése óta változott-e bármely, a felügyeleti standard kamatlábsokk számítása mögött meghúzódó lényeges feltételezés.
Amennyiben igen, fel kell sorolni a változásokat. A válaszban ki kell fejteni, hogy a mögöttes módszertanban vagy feltételezésekben történt‑e egyéb lényeges változás.
5. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a CET1, AT1 és T2 tőkeelemeket a gazdasági érték és a nettó kamatjövedelem érzékenységének számításakor.
6. Részletezni kell, hogy melyek a modellezett cash flow-k mögött meghúzódó főbb modellezési feltételezések tételtípusonként. A lejárat nélküli betétek esetében meg kell adni az adatszolgáltató saját becslését a stabilnak tekinthető állomány nominális értékéről, arányáról, valamint az átlagos átárazásig hátralévő idejéről.
7. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a banki könyvben a beágyazott automatikus opcionalitással rendelkező termékeket a gazdasági érték és a nettó kamatjövedelem érzékenységének számításakor.
8. Ismertetni kell, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a banki könyvben a beágyazott fogyasztói magatartás alapú opcionalitással rendelkező termékeket. Továbbá meg kell adni az előtörlesztési modellezésben szereplő portfóliók értékét, a modellezés nélküli átlagos hátralévő futamidőt, valamint az átlagos modellezett előtörlesztési rátát.
9. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a nem teljesítő eszközöket a 9R2 táblában feltüntetett adatok kiszámításakor. Részletezni kell az ezen számítások alkalmával, valamint a 9R1 kódú tábla adatainak számításaihoz felhasznált módszertanokat.
Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató a nem teljesítő eszközöket kamatozó vagy nem kamatozó eszközöknek tekintette-e, és hogyan kezelte azokat a 9R1 és 9R2 kódú táblák kitöltésekor.
10. Ismertetni kell, hogy alkalmaz-e az adatszolgáltató kamatkockázati hatással járó belső ügyleteket a banki és kereskedési könyv között. Ha igen, akkor meg kell adni az ezzel kapcsolatos eljárások és stratégia leírását.
X. Egyéb
1. Részletesen ki kell térni az egyéb vizsgálatokra és hatósági megkeresésekre.
2. Jelenteni kell a Hpt. előírások megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.
3. Ismertetni kell a negyedév során tartott felügyelő bizottsági és igazgatósági ülések lényeges pontjait.
4. Be kell mutatni a belső ellenőrzés által a negyedév során feltárt főbb hiányosságokat és az azokra tett intézkedéseket.
5. A jelzálog-hitelintézetnek a jelzáloglevél-programok vonatkozásában az alábbi információkat is jelentenie kell:
a) az eszközök elfogadhatósága és a fedezeti halmazra vonatkozó követelmények [a Jht. 5. § (6) és (8) bekezdésével, 14. § (3), (5), (7), (11), (12) és (16) bekezdésével, valamint 14/A. §-ával összhangban];
b) a fedezeti eszközök elkülönítésének bemutatása [a Jht. 1/A. § 4. pontjával, 14. § (14) bekezdésével és 20. § (5) bekezdésével összhangban];
c) a vagyonellenőr időszaki vizsgálatainak eredménye [a Jht. 16. § (1)–(7) és (9) bekezdésével és 17. §-ával összhangban];
d) fedezeti követelmények teljesülése [a Jht. 14. § (1)-(4), (6), (8)–(12) és (17) bekezdésével összhangban];
e) a fedezeti halmaz likviditási pufferének alakulása (a Jht. 14/B. §-ával összhangban);
f) a meghosszabbítható lejárati szerkezetekre vonatkozó feltételek teljesülése (a Jht. 14/C. §-ával összhangban).
6. Ismertetni kell a további, a hitelintézet által lényegesnek ítélt változásokat és fontosnak vélt információkat.”

4. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

„12. melléklet az 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelethez

5. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

„13. melléklet az 51/2022. (XI. 29.) MNB rendelethez
Kitöltési előírások a hitelintézetek javadalmazási felügyeleti jelentéséhez
I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.
1.2. A táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmak
a) Alapjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom.
b) Azonosított munkavállaló: azon munkavállaló, aki összevont alapon az összes intézményt és egyéb leányvállalatot tekintve az (EU) 2021/923 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kritériumokkal összhangban lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személy), és akire a CRD 92. és 94. cikkében foglalt, javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, azzal a megkötéssel, hogy a leányvállalatok vezető testületének tagját nem a „vezető testület” feladatkör alatt, hanem a tevékenységi területek alatt kell jelenteni. Azonosított munkavállalónak minősül:
ba) az intézmény azon azonosított munkavállalója, aki a prudenciális konszolidáció körébe tartozik, függetlenül attól, hogy a munkavállalót egyedi vagy konszolidált szinten azonosítják;
bb) a CRD 109. cikk (5) bekezdésével összhangban azon munkavállaló, aki olyan szakmai tevékenységek ellátására kap megbízást, amelyek közvetlen, lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára vagy üzleti tevékenységére olyan leányvállalaton belül, amely vagyonkezelő társaság vagy a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklet A. szakasz (2)–(4), (6) és (7) pontjában felsorolt befektetési szolgáltatásokat nyújtó és tevékenységeket folytató vállalat;
bc) olyan leányvállalat azonosított munkavállalója, amelyre az adott tagállam a CRD 109. cikk (6) bekezdésével összhangban összevont alapon alkalmazza a CRD 92., 94. és 95. cikkét, amennyiben a munkavállaló konszolidált szinten lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára; valamint
bd) egyéb olyan jogalany azonosított munkavállalója, akire a CRD 92. és 94. cikke csak összevont alapon vonatkozik, azaz olyan jogalany, amely se nem intézmény, se nem olyan leányvállalat, amelyre a CRD 109. cikk (4) bekezdésével összhangban egyedi javadalmazási keretrendszer alkalmazandó azon munkavállaló tekintetében, akinek szakmai tevékenységei konszolidált szinten lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára.
c) Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti fogalom.
d) Garantált teljesítményjavadalmazás: az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.
e) Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti fogalom.
f) Javadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 47. pontja szerinti fogalom.
g) Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenységek.
h) Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 84. pontja szerinti fogalom.
i) Portfóliókezelési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vagyonkezelési tevékenység.
j) Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazás k) pont kc) alpontja szerinti eleme.
k) Tárgyévi javadalmazás:
ka) alapjavadalmazásként az intézmény által a tárgyévben kifizetett, valamint a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott jövedelem;
kb) nem halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt és kifizetett, valamint a tárgyévi teljesítményért odaítélt, a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem;
kc) halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt, a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem.
l) Tárgyévi teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazás k) pont kb) és kc) alpontja szerinti eleme.
m) Teljesítményjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti javadalmazás.
n) Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenység.
2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
3.1. A felügyeleti jelentést a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni.
3.2. Az intézmény a vezető állású személyeket és munkavállalókat a munkaköri leírás alapján üzletágakba sorolja. A vezető állású személyt és munkavállalót kizárólag abban az üzletágban kell figyelembe venni, amelyben tevékenysége jelentős részét végzi.
3.3. A munkavállalók létszámát a pénzügyi év végén meghatározott létszámnak megfelelően kell jelenteni (azaz a pénzügyi év során távozott munkatársak nem számítandók bele, míg a pénzügyi év során felvett munkatársak igen, tekintetbe véve a szerződés szerinti munkaidő-beosztásukat).
3.4. Ahol a munkavállalók létszámát főben kell megadni, a természetes személyek létszámát kell jelenteni, függetlenül attól, hogy hány munkaórán alapul a szerződésük vagy hogy miként változott a személyzet létszáma az év során, és figyelembe véve az adott évre biztosított javadalmazás teljes összegét.
Ahol a létszámot teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva kell megadni, ott a létszámot az adott munkavállaló alkalmazási idejének a teljes munkaidős szerződés szerinti időhöz viszonyított arányában kell megadni (pl. a teljes munkaidős szerződés szerinti idő 50%-ában dolgozó alkalmazott esetében a megadandó szám 0,5 lesz).
3.5. A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje euro. Ha a tárgyévi javadalmazást az intézmény eurótól eltérő pénznemben nyújtotta, akkor a javadalmazás összegét át kell számítani euróra a tárgyév végére vonatkozó, az EU költségvetésének tervezéséhez alkalmazott árfolyamon, melyet az Európai Bizottság a honlapján megjelentet.
https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/procedures-guidelines-tenders/information-contractors-and-beneficiaries/exchange-rate-inforeuro_en
Például forint esetében a forint összeget a 2 tizedesjegy pontossággal megadott EUR/HUF árfolyammal kell osztani.
3.6. Amennyiben valamely azonosított munkavállaló a pénzügyi év vége előtt távozik az intézménytől, az adott pénzügyi évre nyújtott javadalmazást – beleértve a végkielégítést és minden egyéb javadalmazási formát – jelenteni kell, az adott munkavállaló azonban nem számítandó bele az azonosított munkavállalók jelentett létszámába, ha a szerződés már a pénzügyi év vége előtt megszűnt. Az intézményhez a pénzügyi év során érkezett azonosított munkavállalót bele kell számítani az azonosított munkavállalók létszámába, figyelembe véve a szerződés szerinti munkaidő-beosztását (például a pénzügyi év során érkezett, teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló a pénzügyi év végén mindig 1-nek számít), és a pénzügyi év során ezen azonosított munkavállaló számára nyújtott valamennyi javadalmazást szerepeltetni kell a felügyeleti jelentésben.
3.8. A felügyeleti jelentésben javadalmazási adatként a személyi jövedelemadó alapját képező bruttó adatokat kell szerepeltetni.
3.9. A javadalmazás elemeit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti javadalmazási politika alkalmazásáról szóló 4/2022. (IV. 8.) MNB ajánlással [a továbbiakban: 4/2022. (IV. 8.) MNB ajánlás] összhangban kell az alapjavadalmazás vagy a teljesítményjavadalmazás kategóriához rendelni.
3.10. A felügyeleti jelentést a javadalmazási gyakorlatok, a nemek közötti bérkülönbségek és a jóváhagyott magasabb arányok 2013/36/EU irányelv szerinti összehasonlító elemzését célzó adatszolgáltatásról szóló EBA iránymutatás (EBA/GL/2022/06) és a magas jövedelmű személyekre vonatkozóan a 2013/36/EU irányelv és az (EU) 2019/2034 irányelv szerint végzett adatgyűjtésről szóló EBA iránymutatás (EBA/GL/2022/08) alapján kell teljesíteni.
3.11. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.
II.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes előírások
1. R_01.00 Általános információk és a teljes személyzet javadalmazására vonatkozó információk
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117–121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett intézménynek kell teljesítenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A tábla oszlopai
0010 Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.2. c) pont tartalmazza. Az intézménynek a leányvállalatai felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a 0030-0080 oszlopban szereplő tevékenységi területekhez kell sorolnia.
0020 Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.2. e) pont tartalmazza. Az intézménynek a leányvállalatai irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a 0030-0080 oszlopban szereplő tevékenységi területekhez kell sorolnia.
0030 Befektetési banki tevékenység: ebbe a körbe a vállalatfinanszírozási tanácsadási szolgáltatások, részvény- és tőkepiaci szolgáltatások, kereskedés és értékesítés sorolandó.
0040 Lakossági banki tevékenység: ebbe a körbe a betétgyűjtés és a teljes kölcsönnyújtási tevékenység (magánszemélyeknek és vállalatoknak) sorolandó.
0050 Eszközkezelés: ebbe a körbe a portfóliókezelés, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás és az eszközkezelés más formái sorolandók.
0060 Vállalati funkciók: minden funkció, amely konszolidációs szinten a teljes intézményért és egyedi szinten a leányvállalatok ilyen funkciójáért (pl. Emberi Erőforrások, IT) felelős.
0070 Független kontroll funkciók: a független kockázatkezelési, megfelelőségbiztosítási és belső ellenőrzési funkciókban dolgozók az EBA belső irányításra vonatkozó iránymutatásaiban leírtak szerint.
0071 A leányvállalatok egyedi javadalmazási keretrendszer alá tartozó munkavállalói: minden olyan leányvállalatnál alkalmazott munkavállaló ide értendő, amely egyedi javadalmazási keretrendszer alá tartozó befektetési vállalkozás, ÁÉKBV vagy ABAK, és nem alkalmazandók rá konszolidált szinten a CRD 109. cikkében meghatározott javadalmazási követelmények.
0080 Egyéb tevékenység: azon munkavállalók, akiket nem lehet besorolni a táblában nevesített egyik üzleti területre sem. Az intézményeknek meg kell adniuk e munkavállalók funkcióját a Tájékoztató adatoknál.
A tábla fentiekben nem nevesített oszlopait az I. 1.2. pontban meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
A tábla sorai
Az R_01.000020 Munkavállalók összlétszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva (fő) sorban a munkavállalók létszámát a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva, a munkavállalók év végi létszámának alapulvételével, az egyedi munkaidő-beosztásoknak megfelelően kell megadni.
Az R_01.000030 A tárgyév adózás utáni nettó eredménye sorban az adózás utáni nettó eredménynek a felügyeleti jelentéshez használt számviteli rendszeren kell alapulnia. Csoportok esetében ez a konszolidált éves beszámoló szerinti nyereség (vagy veszteség).
A tábla fentiekben nem nevesített sorait az I. 1.2. pontban meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
2. R_02.00 Az azonosított munkavállalók javadalmazására vonatkozó további információk
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117-121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett intézménynek kell teljesíteni.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A tábla oszlopai
0010 Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.2. c) pont tartalmazza. Az intézménynek a leányvállalatai felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a 0100 Egyéb azonosított munkavállalók kategóriához kell hozzárendelnie.
0020 Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.2. e) pont tartalmazza. Az intézménynek a leányvállalatai irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a 0090 Egyéb felsővezetés kategóriába kell sorolni.
A tábla sorai
A nem kötelező nyugdíjjuttatásokat szerepeltetni kell az R_09.00 táblában, illetve halasztás alkalmazása esetén az R_11.00 táblában a teljesítményjavadalmazás egyéb formái között, és emellett jelenteni kell az R_02.00 táblában is.
Ha a teljesítményjavadalmazás alapja többéves teljesítménymérési időszak, amely nem indul évente újra, azaz az intézmény nem kezd új többéves teljesítménymérési időszakot minden évben, azt az R_09.00 táblában – illetve halasztás alkalmazása esetén az R_11.00 táblában – teljes egészében az arra a pénzügyi évre vonatkozó összes teljesítményjavadalmazáshoz kell hozzárendelni, amelyben a javadalmazást megítélték, figyelmen kívül hagyva a teljesítményjavadalmazás tényleges kifizetésének időpontját vagy a teljesítménymérési időszak hosszát. Az adott teljesítményjavadalmazás összegét az R_02.00 táblában is szerepeltetni kell.
Annak az intézménynek, amelyre a Hpt. 119. § (5) bekezdés a) pontjában említett mentesség nem alkalmazandó, a Hpt. 119. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti mentességek hatására vonatkozó R_05.00 táblán túlmenően az R_02.00 táblában meg kell adnia azon azonosított munkavállalói alapjavadalmazását és teljesítményjavadalmazását, akikre a Hpt. 119. § (5) bekezdés b) pontjában említett mentességek valamelyike alkalmazandó.
3. R_03.00 Egymillió euro vagy azt meghaladó összegű tárgyévi javadalmazásban részesülő, azonosított munkavállalókra vonatkozó információk
A CRR 450. cikk (1) bekezdés i) pontja alapján teljesítendő jelentés.
A tábla kitöltésére az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet XXXIV. mellékletét a jelen mellékletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117–121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett intézménynek kell jelentenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A táblában az egyes fizetési sávokba tartozó azonosított munkavállalók számát kell jelenteni. A fizetési sávokat euróban, a következőképpen kell kialakítani:
- az ötmillió euro alatti javadalmazások esetében 500 ezer eurós fizetési sávok,
- az ötmillió euro összegű vagy afeletti javadalmazás esetében egymillió eurós fizetési sávok.
(1 500 000 euro alatt, 1 500 000–1 999 999 euro, …, 5 000 000–5 999 999 euro stb.)
A táblában annyi sort kell szerepeltetni, amennyi különböző fizetési sávban van egymillió euro vagy azt meghaladó összegű javadalmazásban részesülő, a kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személy.
4. R_04.00.a, R_04.00.b, R_04.00.c A magas jövedelmű személyek javadalmazására vonatkozó információk
A táblákat az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A táblákban az egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyekkel és munkavállalókkal kapcsolatos adatokat kell jelenteni. Minden olyan alkalmazottat jelenteni kell, aki a pénzügyi évben 1 millió euro vagy azt meghaladó javadalmazásban részesült, még akkor is, ha a pénzügyi év vége előtt távozott az intézménytől, vagy ha az 1 millió euro összeget csak a garantált teljesítményjavadalmazás vagy végkielégítés odaítélése miatt érte el.
Az adatokat az intézménynek országonkénti bontásban, minden olyan EGT-állam, valamint minden olyan 1 millió eurós fizetési kategória (1 000 000–1 999 999 euro, 2 000 000–2 999 999 euro stb.) tekintetében jelentenie kell, amelyben magas jövedelmű személyek vannak. Minden egyes magas jövedelmű személyt a pénzügyi évre megítélt teljes javadalmazás alapján be kell sorolni a fizetési kategóriába.
Azon intézménynek, amely nem nyújtott egyetlen vezető állású személynek vagy munkavállalónak sem egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazást, a felügyeleti jelentést nemlegesen kell teljesítenie.
A magas jövedelmű személyek létszámát a természetes személyek létszámaként kell jelenteni, függetlenül a szerződésükben rögzített munkaidőtől. A magas jövedelmű személyek tekintetében jelenteni kell a megítélt javadalmazást, a javadalmazás egyes elemeit, a tagállamot, a feladatot vagy tevékenységi területet, valamint a felelősségi kört.
A magas jövedelmű személyeket azon tagállam, feladat vagy tevékenységi terület és felelősségi kör alá kell besorolni, amelyben szakmai tevékenységük fő részét végzik. A magas jövedelmű személy javadalmazásának teljes összegét ezen tagállamnál, feladatnál vagy tevékenységi területnél és felelősségi körnél kell jelenteni.
Amennyiben egy magas jövedelmű személy esetében két vagy több terület egyforma súlyú, az intézménynek a magas jövedelmű személy és annak javadalmazása besorolásakor figyelembe kell vennie a többi magas jövedelmű személy besorolását, hogy a jelentés a lehető legjobban tükrözze a magas jövedelmű személyek eloszlását az intézményen belül.
Azon magas jövedelmű személyt, aki az EU-n belül és azon kívül egyaránt végez szakmai tevékenységet, csak akkor kell valamely tagállam alá besorolni, ha a szakmai tevékenysége fő részét az EU-n belül végzi. Ellenkező esetben az alkalmazottat nem kell a táblákban jelenteni.
A magas jövedelmű személyek javadalmazásáról és a teljesítményjavadalmazás konkrét elemeiről minden magas jövedelmű személy tekintetében tájékoztatást kell nyújtani, függetlenül attól, hogy a magas jövedelmű személy azonosított munkavállaló-e vagy sem. Ugyanez érvényes a Hpt. 117. § (4) bekezdésével összhangban egyedi javadalmazási keretrendszer hatálya alá tartozó magas jövedelmű személy esetében, ahol a kezelt portfóliókban található eszközöket tükröző, nem készpénzjellegű eszközökben nyújtott javadalmazást vagy a jóváhagyott alternatív megoldások alapján nyújtott javadalmazást az „egyéb eszközök” közé kell sorolni.
A nem pénzbeli javadalmazási tételeket a pénzbeli ellenértékükkel (pl. az adózott összeggel) együtt kell jelenteni, és a javadalmazás „egyéb formái” között kell szerepeltetni.
A végkielégítéseket, a garantált teljesítményjavadalmazást és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat bele kell számítani a teljes teljesítményjavadalmazásba, és a tábla további információkat tartalmazó részében is jelenteni kell.
A magas jövedelmű személyekre vonatkozó adatszolgáltatás során a magas jövedelmű munkavállalót „azonosított munkavállalóként” kell jelenteni, ha az intézmény konszolidált vagy egyedi szinten „azonosított munkavállalóként” kezeli őt, figyelembe véve a következőket:
az azonosított munkavállalók körének magában kell foglalnia
a) az intézmény és leányvállalatai azon azonosított munkavállalóit, akikre a CRD 92. és 94. cikke szerinti javadalmazási követelményeket egyedi vagy konszolidált alapon alkalmazza; és
b) a leányvállalatok azon alkalmazottait, akik a CRD 109. cikk (4) bekezdésével összhangban egyedi javadalmazási keretrendszer hatálya alá tartoznak, de a CRD 109. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban a CRD 92. és 94. cikke szerinti javadalmazási követelmények vonatkoznak rájuk.
A táblák sorai
R_04.00a0020 Kontrollfunkciókat ellátó személyek száma (fő)
Az ebben a sorban jelentendő adatnak tartalmaznia kell az üzleti egységeken belül a kontrollfunkciókban, valamint a független megfelelőségbiztosítási, kockázatellenőrzési és belső ellenőrzési funkcióban dolgozó valamennyi magas jövedelmű személyt.
R_04.00.a0030 Egyéb alkalmazottak száma (fő)
Ebben a sorban a vezető állású és a kontrollfunkciót betöltő munkavállalók közé nem tartozó, magas jövedelmű személyek számát kell feltüntetni.
A táblák fentiekben nem nevesített sorait az I. 1.2. pontban meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
5. R_05.00 Mentességek azon követelmények alkalmazása alól, amelyek szerint a teljesítményjavadalmazás egy részét a Hpt. értelmében halasztva és instrumentumokban kell kifizetni
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117-121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett intézménynek kell teljesítenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
Az intézménynek meg kell adnia, hogy jogosult-e a Hpt. 119. § (5) bekezdése szerinti mentesség alkalmazására azon követelmény tekintetében, amely szerint a teljesítményjavadalmazás egy részét instrumentumokban kell kifizetni és halasztási szabályokat kell rájuk alkalmazni, és jelentenie kell az előírt adatokat a mentesség alá tartozó azonosított munkavállalók tekintetében. Az adatok összevont alapon történő megadásakor az azonosított munkavállalók létszáma és javadalmazása egyenlő az összes jogalanyon belüli mindazon azonosított munkavállalók létszámával és javadalmazásuk összegével, akik a prudenciális konszolidáció tárgyát képező és a CRD javadalmazási követelményei alá tartozó jogalanyoknál mentességben részesülnek.
A Hpt. 119. § (5) bekezdése szerinti mentességeket alkalmazottnak kell tekinteni, ha a mentesség hatálya alá tartozó intézmény úgy dönt, hogy nem alkalmazza a halasztva nyújtandó vagy instrumentumokban kifizetendő részre vonatkozó, a Hpt. 118. §-a szerinti minimumkövetelményeket (például a mentességet akkor is alkalmazza, ha az ügyvezető igazgató teljesítményjavadalmazásának 30%-át biztosítja halasztva, vagy csak három évre halasztja el, miközben a legalább négy évig történő 40%-os halasztás minimumkövetelménye nem teljesült).
6. R_06.00.a, R_06.00.b A nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó információk
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117–121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett azon intézménynek kell kitöltenie, amely – nem számítva a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait – legalább 50 fő munkavállalóval rendelkezik. Annak az intézménynek, amely ─ ide nem értve a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait ─ 50 főnél kevesebb munkavállalóval rendelkezik, a felügyeleti jelentést nemlegesen kell beküldenie.
Az adatokat az intézménynek egyedi szinten kell jelentenie.
Az R_06.00.b táblában a százalékos értékeket egységnyi értékben kifejezve, négy tizedesjegy pontossággal (például 42,43%-ot 0,4243-ként) kell jelenteni.
Az intézménynek egyedi alapon kell kiszámítania a nemek közötti bérkülönbséget, a munkavállalói figyelembevételével, beleértve az ugyanazon tagállamon belüli fióktelepnél dolgozó azon munkavállalókat, akik túlnyomórészt az intézmény székhelye szerinti tagállamban végzik tevékenységüket. A túlnyomórészt más tagállamban lévő fióktelepnél vagy harmadik országban tevékenykedő munkavállalók nem vehetők figyelembe.
Az intézménynek listát kell készítenie a teljes személyzetről, és meg kell határoznia, mely munkavállalókat kell bevonni a nemek közötti bérkülönbség számításába, összhangban az alábbi kritériumokkal:
a) a nemek közötti bérkülönbséget azon munkavállalók vonatkozásában kell kiszámolni, akik a pénzügyi év végén a személyzet tagjai, azaz ezen adatszolgáltatásnál nem veendők figyelembe azok a munkavállalók, akik a pénzügyi év során távoztak az intézménytől;
b) azon munkavállalók, akik a rendes éves összjavadalmazásuknál kevesebbet kapnak, mert a pénzügyi év végén szülői szabadságon, tartós betegszabadságon vagy egyéb tartós távolléten tartózkodtak, nem veendők figyelembe ezen adatszolgáltatás során; tartós szabadság alatt a legalább három hónapos egybefüggő időszakon át tartó szabadság értendő;
c) a pénzügyi év utolsó három hónapjában felvett munkatársakat ezen adatszolgáltatás során figyelmen kívül kell hagyni;
d) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait munkavállalóként és azonosított munkavállalóként kell kezelni;
e) a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai nem veendők figyelembe a számításnál, kivéve, ha a munkavállalók képviselőiről van szó;
f) a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület azon tagjait, akik munkavállalók képviselői, munkavállalókként kell figyelembe venni a számításnál, és csak akkor veendők figyelembe az azonosított munkavállalókra vonatkozó számításnál, ha a munkavállalóként betöltött feladatkörük alapján azonosított munkavállalók.
A nemek közötti bérkülönbség kiszámításához a férfiak és a nők átlagos javadalmazása közötti különbséget kell figyelembe venni, a férfiak átlagos javadalmazásának százalékos arányában kifejezve. Az intézménynek a munkavállalók éves bruttó javadalmazását kell használnia a számításhoz, a teljes munkaidős egyenérték alapulvételével. A 4/2022. (IV. 8.) MNB ajánlással összhangban az intézménynek a nemek közötti bérkülönbség számításakor figyelembe kell vennie a nyújtott teljes javadalmazást, valamint – a legnagyobb gondosság elve alapján – a munkaidő-beosztásokat, az éves szabadságok időszakait és az egyéb pénzügyi és nem pénzügyi juttatásokat, szem előtt tartva a következő bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
Az intézménynek minden olyan munkavállaló esetében, akit figyelembe kell vennie a nemek közötti bérkülönbség számításába, az alap- és teljesítményjavadalmazás összegeként kell meghatároznia az éves bruttó javadalmazást, figyelembe véve az alábbiakat.
a) A nem pénzbeli juttatásokat (például cégautó, kamatmentes hitel, ingyenes vállalati óvoda) adózott pénzbeli egyenértékükkel kell számításba venni.
b) A nyugdíjrendszerbe és az egész személyzet egészségbiztosításába történő rendszeres befizetések nem veendők figyelembe. A nem kötelező nyugdíjjuttatásokat figyelembe kell venni.
c) A számítás alapjául szolgáló pénzügyi év során lezárult valamennyi teljesítménymérési időszakra vonatkozó teljesítményjavadalmazás egészét alkalmazni kell, még akkor is, ha egy évnél hosszabb teljesítménymérési időszakra vonatkoznak. Ez magában foglalja a nem újrainduló többéves teljesítménymérési időszakokon alapuló teljesítményjavadalmazást.
d) A garantált teljesítményjavadalmazás (aláírási bónusz) és a végkielégítés (például amikor a munkavállaló szerződése a pénzügyi év végén még nem ért véget) nem veendő számításba.
e) Azon munkavállaló esetében, aki akár csak a pénzügyi év egyes részeiben részmunkaidőben dolgozott, akit nem az egész pénzügyi évre alkalmaztak vagy aki az év egyes időszakaiban szabadságon volt (például fizetés nélküli vagy szülői szabadság), a legnagyobb gondosság elve alapján meg kell határozni az alap- és teljesítményjavadalmazás azon, teljes évi összegét, amelyben a munkavállaló akkor részesült volna, ha a teljes pénzügyi évre teljes munkaidő alapján kapott volna javadalmazást. Az intézmény az összeget kiszámíthatja úgy, hogy a ténylegesen nyújtott javadalmazást – például a részidős foglalkoztatásért nyújtott javadalmazást – kivetíti a teljes munkaidőn alapuló teljes éves bruttó javadalmazásra (például az 50%-os részidős szerződéssel dolgozó munkavállaló javadalmazását megszorozza kettővel, hogy megkapja a teljes munkaidős éves javadalmazást).
Az intézménynek a nemek közötti bérkülönbséget ki kell számítania az összes munkavállalóra vonatkozóan – beleértve az azonosított munkavállalókat, egyedileg azonosítva –, valamint külön az azonosított munkavállalói vonatkozásában. Az intézménynek az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és uniós jogi aktussal összhangban minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie munkavállalói nemének meghatározása érdekében. Az intézmény figyelmen kívül hagyhatja azokat a munkavállalókat, akiknek nemét nem lehet megállapítani.
A legalább 250 munkavállalóval rendelkező intézménynek a teljes javadalmazás minden egyes kvartilisének vonatkozásában, és összesítve is ki kell számítaniuk a nemek közötti bérkülönbséget. A kevesebb mint 250 munkavállalóval rendelkező intézménynek csak a teljes személyzetre vonatkozó összesített számadatok alapján kell jelentenie a nemek közötti bérkülönbséget.
A legalább 250 azonosított munkavállalóval rendelkező intézménynek a teljes javadalmazás minden egyes kvartilisének vonatkozásában, és összesítve is ki kell számítania a nemek közötti bérkülönbséget. A kevesebb, mint 250 azonosított munkavállalóval rendelkező intézménynek csak az azonosított munkavállalókra vonatkozó összesített számadatok alapján kell jelentenie a nemek közötti bérkülönbséget.
Az intézménynek az egyes nemek képviselete tekintetében fennálló, nemek közötti bérkülönbséget a férfi és a női munkavállalók százalékos arányában kell kiszámítania a teljes személyzet, illetve az összes azonosított munkavállaló létszámának alapulvételével. Amennyiben az előző bekezdések értelmében alkalmazandó, akkor ezt kvartilisenként el kell végezni, úgy, hogy a férfiak és a nők képviseletére vonatkozó százalékos aránynak összesítve adott esetben 100,00%-ot kell kitennie minden egyes kiszámított kvartilis esetében, valamint a teljes személyzetre és az azonosított munkavállalókra vonatkozó összesített számadatok esetében.
A bruttó javadalmazás alapján fennálló, nemek közötti bérkülönbséget a férfi és a női munkavállalók javadalmazási szintjének különbözetével kell kifejezni, a következők szerint:
a) a férfiak átlagos javadalmazása és a nők átlagos javadalmazása közötti különbség, a férfiak átlagos javadalmazásának százalékos arányában kifejezve, valamint
b) a férfiak javadalmazásának medián értéke és a nők javadalmazásának medián értéke közötti különbség, a férfiak javadalmazásának medián értéke százalékos arányában kifejezve [a nemek közötti bérkülönbség százalékos értéke = (a férfiak átlagos javadalmazása – a nők átlagos javadalmazása) × 100 / a férfiak átlagos javadalmazása].
A számításokat az intézménynek a következők szerint kell elvégeznie.
a) A munkavállalók javadalmazását (nemtől függetlenül) összeg szerint sorba kell rendezni, kezdve a legalacsonyabb összeggel. Minden egyes munkavállalói javadalmazás összegét hozzá kell rendelni a férfi vagy a női nemhez, és fel kell jegyezni, hogy az adott munkavállaló azonosított munkavállaló-e.
b) A férfi vagy női nemtől eltérő nemű munkavállalókat ahhoz a nemhez kell hozzárendelni, amilyenként meghatározzák magukat, vagy amennyiben ez nem ismert vagy eltér a férfi vagy női nemtől, ezeket a munkavállalókat ahhoz a – férfi vagy női – nemhez kell hozzárendelni, amelyhez összességében kevesebb munkavállaló tartozik.
c) A személyzetről készített listát – amennyiben ez alkalmazandó – kvartilisekre kell bontani.
d) Ki kell számítani az összes férfi és női munkavállaló, valamint külön a férfi és női azonosított munkavállalók javadalmazásának medián értékét és átlagát, összességében és – amennyiben ez alkalmazandó – kvartilisekként.
7. R_07.00 A teljesítmény- és alapjavadalmazás közötti, jóváhagyott magasabb arányok – intézmények
A táblát csak a Hpt. 117–121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett intézménynek kell teljesítenie.
Az adatokat az intézménynek egyedi szinten kell jelentenie.
A garantált teljesítményjavadalmazás és a végkielégítések – amennyiben nem foglaltatnak benne az arányszámításban – nem veendők figyelembe.
8. R_09.00 A pénzügyi évre vonatkozóan megítélt javadalmazás, R_10.00 Különleges kifizetések azon munkavállalók számára, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (azonosított munkavállalók), R_11.00 Halasztott javadalmazás, R_12.00.a és R_12.00.a Információ azon munkavállalók javadalmazásáról, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (azonosított munkavállalók)
A táblákat csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117-121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett intézménynek kell teljesítenie.
A táblákat az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A táblák kitöltésére az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet XXXIV. mellékletét a jelen mellékletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni, figyelembe véve az alábbiakat:
a) az R_09.00 tábla megegyezik a REM 1 táblával,
b) az R_10.00 tábla megegyezik a REM 2 táblával,
c) az R_11.00 tábla megegyezik a REM 3 táblával,
d) az R_12.00.a és R_12.00.b tábla megegyezik a REM 5 táblával.
Az R_09.00 táblában a javadalmazás adóköteles nem pénzbeli elemeit pénzbeli egyenértékükkel, a javadalmazás „egyéb formáiként” kell a táblában szerepeltetni.
Az R_09.00 tábla „Ebből: halasztott” soraiban csak a pénzügyi évre nyújtott teljesítményjavadalmazás halasztott összegeit kell jelenteni, míg a korábbi évekre vonatkozó halasztott javadalmazást külön kell feltüntetni, összhangban az R_11.00 táblára vonatkozó előírásokkal.
Az azonosított munkavállalóknak fizetett végkielégítéseket bele kell foglalni a teljesítményjavadalmazás összegébe az R_09.00 táblában, amellett, hogy jelenteni kell az R_10.00 tábla külön soraiban és – halasztás alkalmazása esetén – az R_11.00 táblában is.
A garantált teljesítményjavadalmazást bele kell foglalni a teljesítményjavadalmazás összegébe az R_09.00 táblában, amellett, hogy jelenteni kell az R_10.00 táblában és – halasztás alkalmazása esetén – az R_11.00 táblában is.

6. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

1. Az 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 1. melléklet 1. pontja a következő 1.38a. alponttal egészül ki:

„1.38a. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról, valamint az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2021. március 15-i (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet;”

2. Az 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 1. melléklet 1. pont 1.37. pontjában a „tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „tanácsi rendelet (a továbbiakban: IFR)” szöveg lép.

3. Hatályát veszti az 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 1. melléklet 3. pont 3.1., 3.11., 3.12., 3.18., 3.19., 3.21., 3.22., 3.26., 3.27., 3.34–3.36. és 3.40. alpontja.

7. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

1. Az 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 5. melléklet II. 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. 50P Befektetési alapra terhelt költségek
A tábla kitöltése
A táblát az alapkezelő által kezelt összes nyilvános befektetési alap vonatkozásában ki kell tölteni, a tárgyévi adatokkal.
A tábla adatait alaponként, és azon belül sorozatonként kell megadni.
A jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a %-os értéket legalább két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, tizedesvessző alkalmazásával (pl. 2,63% esetén 2,63 jelentendő).
Az érték adatokat forintban kell megadni, függetlenül a sorozat devizanemétől. Az eredetileg devizában szereplő adatokat a tárgyév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
A „0”-át (nullát) mint számjegyet, más karakterekkel nem lehet helyettesíteni (ilyen esetben nem elfogadható a „-”, „–” stb. jelek használata, vagy a „nincs”, „nem” szöveg alkalmazása.)
Negatív előjelű adatot csak költség jóváírása esetében szabad szerepeltetni, minden más esetben az előjel használata nem megengedett ebben a táblában.
A sorozatokat (alapokat) az év végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. Ha az 1-6. oszlop adatai a tárgyév során megváltoztak, a változás tényét, időpontját, továbbá a változás előtti és utáni értékeket a jelentéshez csatolt külön dokumentumban kell megadni.
A tábla oszlopai
1. oszlop: az alapkezelő által kezelt befektetési alap megnevezése.
2. oszlop: az alapkezelő által kezelt befektetési alap sorozatának megnevezése.
3. oszlop: az 50L táblának megfelelően, a befektetési jegy sorozat ISIN kódja. Amennyiben nem rendelkezik ISIN kóddal, akkor az alapkezelő által megadott azonosító.
4. oszlop: fajta szerint lehet „nyíltvégű” vagy „zártvégű” alap.
5. oszlop: futamidő vonatkozásában lehet „határozott” vagy „határozatlan” futamidejű alap.
6. oszlop: típusa szerint lehet „értékpapír”, „ingatlan”, „alapok alapja”, „indexkövető” vagy „származtatott” alap.
7. oszlop: a befektetési politika alapján a befektetési alap az alábbi kategóriákba sorolható. A tábla kitöltésekor karakterhelyesen kell a következők valamelyikét megadni:

Likviditási alapok

Pénzpiaci alapok

Rövid kötvényalapok

Hosszú kötvényalapok

Szabad futamidejű kötvényalapok

Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes alapok

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

Dinamikus vegyes alapok

Részvényalapok

Árupiaci alapok

Abszolút hozamú alapok

Tőkevédett alapok

Származtatott alapok

Közvetlen ingatlanokba fektető alapok

Közvetett ingatlanokba fektető alapok

8. oszlop: a földrajzi kitettség vonatkozásában az alap „hazai” vagy „külföldi” kategóriába sorolható.
9. oszlop: a befektetési alap (sorozat) nyilvántartási devizanemének ISO-kódja.
10. oszlop: az átlagot egyszerű számtani átlagként kell meghatározni azon napok figyelembevételével, amelyekre a nettó eszközérték meghatározásra és közzétételre került.
A 11. és 12. oszlopot csak azon alapok esetében kell kitölteni, amelyek tárgyévben hozamot fizettek ki.
13. oszlop: a tárgyévi hozamot 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.
14. oszlop: a tárgyévi referenciahozamot 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.
A 15–19. és 21–23. oszlop adatait az alapkezelési szabályzat alapján kell kitölteni, a tárgyévben érvényben lévő adatok alapján. A sávos, befektetési formától függő díjakat részletesen is fel kell tüntetni. Amennyiben az a folyamatos díjtól eltérő, be kell mutatni az egyszeri indulási, illetve megszűnési díjat is. Az adatokat százalékban kell megadni, két tizedesjegy pontossággal.
20. oszlop: a sikerdíj elszámolásának gyakorisága: „éves”, „egyéb”.
A 24. és 25.oszlopban a dátumokat ÉÉÉÉ.HH.NN dátumformátumban kell megadni (például: 2023.03.11).
A 26-42. oszlopot forintban kell megadni, függetlenül a sorozat devizanemétől.
A 26. oszlopban jelentett értéknek konzisztensnek kell kellenie az adott év során az 50C adatszolgáltatásban jelentett költségekkel. A 26. oszlopban szereplő érték egyenlő a 27–35. oszlopban, valamint a 37–42. oszlopban jelentett értékek összegével.
A 33. oszlopban kell szerepeltetni a közzétételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan az alapra terhelt költségeket is.
A 35. oszlopban az értékpapírok adásvételéhez kapcsolódó megbízási díjakat, jutalékokat és transzferköltségeket kell szerepeltetni.
Ha a 29-35. oszlopban szerepeltetendő költségeket az alapkezelési díj tartalmazza, azt az adott oszlopban kizárólag „0”-val (nullával) kell jelölni.
A 38. oszlopban az alapra (sorozatra) terhelt és továbbszámlázott költségeket, illetve az értékcsökkenési leírást összesítve kell megadni.
A 42. oszlopban az alapra terhelt egyéb költségeket összesítve kell megadni. Ha ennek értéke meghaladja a 26. oszlopban szereplő összköltség 5%-át, akkor a 42. oszlopban megadott értéket az 50Q kódú táblában részletesen be kell mutatni.
A 43. oszlopot akkor kell kitölteni, ha a kollektív értékpapírokba történő befektetés részaránya a sorozat nettó eszközértékhez viszonyítva meghaladja a 10%-ot. A 43. oszlopban szereplő adatnak és az 50R kódú tábla 6. oszlopában szereplő részletezett értékeknek összhangban kell lenniük.
A 45. oszlopban szükséges megadni, hogy az egyes alapokra és sorozatokra vonatkozó adatok előzetesek-e, vagy auditált adatokon alapulnak. Ha az adatszolgáltató március 10-ig már auditált adatokon alapuló adatszolgáltatást nyújt be, akkor a május 30-ig történő újabb adatszolgáltatás alól mentesül. A lehetséges értékek: „1”: auditált, „0”: előzetes.
A 46. oszlopban szükséges megadni – amennyiben van – az adott sorozat esetében alkalmazott referencia mutatót, például: 30% BUX + 50% S&P 500 + 20% MAX. Ha az adott sorozat nem alkalmaz referencia mutatót, de sikerdíjat felszámíthat, akkor a sikerdíjmodell tájékoztatóban szereplő rövid változatát kell szerepeltetni, szöveges formában, százalékos érték esetén tizedespont alkalmazásával (például HWM + 3% küszöbhozam, vagy HoH + 2.5% hozamkorlát).”
2. Az 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelet 5. melléklet II. 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. 50R Implicit költségek részletezése
A tábla kitöltése
Az 50R kódú táblában a sorozat nettó eszközértékének 10%-ánál nagyobb arányt képviselő kollektív értékpapírokba történő befektetés implicit költségeit kell részletezni.
A tábla oszlopai:
3. oszlop: az 50L táblának megfelelően, a befektetési jegy sorozat ISIN kódja, amennyiben nem rendelkezik ISIN kóddal, akkor az alapkezelő által megadott azonosító.
4. oszlop: a sorozat nettó eszközértékének 10%-ánál nagyobb arányt képviselő kollektív értékpapírba történő befektetés megnevezése.
5. oszlop: a 4. oszlopban szereplő kollektív értékpapír ISIN kódja, ha nem rendelkezik ISIN kóddal, akkor egyéb azonosítója.
A 6. oszlopban a 10%-nál nagyobb arányt képviselő kollektív értékpapírokba történő befektetéshez kapcsolódó arányosított folyó díjterhelési mutatót kell szerepeltetni (%-ban). Az itt feltüntetett értéket a kiemelt befektetői információs tájékoztató elkészítésének és alkalmazásának főbb alapelveiről a befektetési alapok és a befektetési alapok alapkezelőinek számára című 7/2012. (V. 31.) PSZÁF ajánlás II. 8. és 15. pontjában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
A 7. oszlopot a kiemelt befektetői információs tájékoztató elkészítésének és alkalmazásának főbb alapelveiről a befektetési alapok és a befektetési alapok alapkezelőinek számára című 7/2012. (V. 31.) PSZÁF ajánlás II. 8. pont a)–e) alpontjában meghatározott módszertan alapján kell kitölteni, az oszlopban az alkalmazott módszert (alpontot) kell szerepeltetni.
8. oszlop: ha az alap eszközértékében szereplő kollektív értékpapírt intézményi befektetők számára hozták létre, azt „Igen”-nel kell jelölni, ellenkező esetben „Nem”-et kell szerepeltetni.
9. oszlop: ha a mögöttes alapot (kollektív értékpapírt) az alapkezelő vagy a Tpt. szerinti kapcsolt vállalkozása kezeli, azt „Igen”-nel kell jelölni, ellenkező esetben „Nem”-et kell feltüntetni.
10. oszlop: a mögöttes alap (kollektív értékpapír) kezelési díja, %-ban kifejezve.”

8. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

„6. melléklet az 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelethez

9. melléklet a 2/2023. (I. 17.) MNB rendelethez

„7. melléklet az 52/2022. (XI. 29.) MNB rendelethez
Kitöltési előírások a befektetési vállalkozás javadalmazási felügyeleti jelentéséhez
I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
1.2. Az IFR-t alkalmazó befektetési vállalkozások által teljesítendő táblákban és a kapcsolódó kitöltési előírásokban használt fogalmak
a) Alapjavadalmazás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 95. pontja szerinti fogalom.
b) Azonosított munkavállaló azon munkavállaló, akinek szakmai tevékenysége egyedi alapon lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy az általa kezelt eszközökre.
Amennyiben a befektetési vállalkozás egyedi alapon nyújtja be a felügyeleti jelentést, azonosított munkavállalónak a ba) alpontban meghatározott munkavállaló minősül. Amennyiben a befektetési vállalkozás az IFR 7. cikkével összhangban összevont alapon nyújtja be a felügyeleti jelentést, azonosított munkavállalónak a bb) alpontban meghatározott munkavállaló minősül, és a leányvállalatok vezető testületének tagját nem a „vezető testület” feladatkör alatt, hanem a tevékenységi területek alatt kell jelenteni. Azonosított munkavállalónak minősül:
ba) a befektetési vállalkozás azon azonosított munkavállalója, aki a prudenciális konszolidáció körébe tartozik, és akire a Bszt. 4. melléklete szerinti javadalmazási rendelkezések alkalmazandók, függetlenül attól, hogy a munkavállalót egyedi alapon vagy összevont szinten azonosítják, valamint
bb) egyéb jogalany azonosított munkavállalója, akire a Bszt. 4. melléklete kizárólag összevontan alkalmazandó, azon munkavállaló tekintetében, akinek szakmai tevékenysége összevont alapon lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy az általa kezelt eszközökre.
c) Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 98. pontja szerinti fogalom.
d) Garantált teljesítményjavadalmazás: a befektetési vállalkozás által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.
e) Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 97. pontja szerinti fogalom.
f) Javadalmazás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 82. pontjában meghatározott fogalom.
g) Kereskedelmi banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdés 2. táblázat 4. sorában meghatározott fogalom.
h) Kereskedés és értékesítés: a CRR 317. cikk (4) bekezdés 2. táblázat 2. sorában meghatározott fogalom.
i) Lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésének 2. táblázat 5. sorában meghatározott fogalom
j) Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazás k) pont kb) és kc) alpontja szerinti eleme.
k) Tárgyévi javadalmazás:
ka) a tárgyév teljesítményéért a befektetési vállalkozás által a tárgyévben kifizetett, az Szja. tv. szerinti jövedelem, valamint a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, nem halasztott jövedelem,
kb) a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő halasztott jövedelem és
kc) a tárgyévet megelőző üzleti év, illetve évek teljesítményéért a tárgyévre halasztott, és a befektetési vállalkozás által a tárgyévben kifizetett vagy elhatárolt jövedelem, kivéve, ha azt a befektetési vállalkozás a tárgyévet megelőző üzleti évben, illetve években a b) pont szerint számvitelileg elhatárolta.
l) Teljesítményjavadalmazás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. pontjában meghatározott fogalom.
m) Vállalati pénzügyek: a CRR 317. cikk (4) bekezdés 2. táblázat 1. sorában meghatározott fogalom.
1.3. A CRR-t alkalmazó befektetési vállalkozások által teljesítendő táblákban és a kapcsolódó kitöltési előírásokban használt fogalmak
a) Alapjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom.
b) Azonosított munkavállaló: azon munkavállaló, aki összevont alapon az összes befektetési vállalkozást és egyéb leányvállalatot tekintve az (EU) 2021/923 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kritériumokkal összhangban lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára (kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személy), és akire a CRD 92. és 94. cikkében foglalt, javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, azzal a megkötéssel, hogy a leányvállalatok vezető testületének tagját nem a „vezető testület” feladatkör alatt, hanem a tevékenységi területek alatt kell jelenteni. Azonosított munkavállalónak minősül:
ba) a befektetési vállalkozás azon azonosított munkavállalója, aki a prudenciális konszolidáció körébe tartozik, függetlenül attól, hogy a munkavállalót egyedi vagy konszolidált szinten azonosítják;
bb) a CRD 109. cikk (5) bekezdésével összhangban azon munkavállaló, aki olyan szakmai tevékenységek ellátására kap megbízást, amelyek közvetlen, lényeges hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy üzleti tevékenységére olyan leányvállalaton belül, amely vagyonkezelő társaság vagy a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklet A. szakasz (2)–(4), (6) és (7) pontjában felsorolt befektetési szolgáltatásokat nyújtó és tevékenységeket folytató vállalat;
bc) olyan leányvállalat azonosított munkavállalója, amelyre az adott tagállam a CRD 109. cikk (6) bekezdésével összhangban összevont alapon alkalmazza a CRD 92., 94. és 95. cikkét, amennyiben a munkavállaló konszolidált szinten lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára; valamint
bd) egyéb olyan jogalany azonosított munkavállalója, akire a CRD 92. és 94. cikke csak összevont alapon vonatkozik, azaz olyan jogalany, amely se nem befektetési vállalkozás, se nem olyan leányvállalat, amelyre a CRD 109. cikk (4) bekezdésével összhangban egyedi javadalmazási keretrendszer alkalmazandó azon munkavállaló tekintetében, akinek szakmai tevékenységei konszolidált szinten lényeges hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára.
c) Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti fogalom.
d) Garantált teljesítményjavadalmazás: a befektetési vállalkozás által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.
e) Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti fogalom.
f) Javadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 47. pontja szerinti fogalom.
g) Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenységek.
h) Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 84. pontja szerinti fogalom.
i) Portfóliókezelési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vagyonkezelési tevékenység.
j) Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazás k) pont kc) alpontja szerinti eleme.
k) Tárgyévi javadalmazás:
ka) alapjavadalmazásként a befektetési vállalkozás által a tárgyévben kifizetett, valamint a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott jövedelem;
kb) nem halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért a befektetési vállalkozás által odaítélt és kifizetett, valamint a tárgyévi teljesítményért odaítélt, a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem;
kc) halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért a befektetési vállalkozás által odaítélt, a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem.
l) Tárgyévi teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazás k) pont kb) és kc) alpontja szerinti eleme.
m) Teljesítményjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti javadalmazás.
n) Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenység.
2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
3.1. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei az IFR-t alkalmazó befektetési vállalkozások esetében
3.1.1. A felügyeleti jelentést a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni.
3.1.2. A befektetési vállalkozás a vezető állású személyeket és munkavállalókat a munkaköri leírás alapján üzletágakba sorolja. A vezető állású személyt és munkavállalót kizárólag abban az üzletágban kell figyelembe venni, amelyben tevékenysége jelentős részét végzi.
3.1.3. A munkavállalók létszámát a pénzügyi év végén meghatározott létszámnak megfelelően kell jelenteni (azaz a pénzügyi év során távozott munkatársak nem számítandók bele, míg a pénzügyi év során felvett munkatársak igen, tekintetbe véve a szerződés szerinti munkaidő-beosztásukat).
3.1.4. Ahol a munkavállalók létszámát főben kell megadni, a természetes személyek számát kell jelenteni, függetlenül attól, hogy hány munkaórán alapul a szerződésük. Ahol a létszámot teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva kell megadni, ott a létszámot az adott munkavállaló alkalmazási idejének a teljes munkaidős szerződés szerinti időhöz viszonyított arányában kell megadni (pl. a teljes munkaidős szerződés szerinti idő 50%-ában dolgozó alkalmazott esetében a megadandó szám 0,5 lenne).
3.1.5. A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje euro. Ha a tárgyévi javadalmazást a befektetési vállalkozás eurótól eltérő pénznemben nyújtotta, akkor a javadalmazás összegét át kell számítani euróra a tárgyév végére vonatkozó, az EU költségvetésének tervezéséhez alkalmazott árfolyamon, melyet az Európai Bizottság a honlapján megjelentet (https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/procedures-guidelines-tenders/information-contractors-and-beneficiaries/exchange-rate-inforeuro_en). Például forint esetében a forint összeget a 2 tizedesjegy pontossággal megadott EUR/HUF árfolyammal kell osztani.
3.1.6. Amennyiben valamely azonosított munkavállaló a pénzügyi év vége előtt távozik a befektetési vállalkozástól, az adott pénzügyi évre nyújtott javadalmazást – beleértve a végkielégítést és minden egyéb javadalmazási formát – jelenteni kell, az adott munkavállaló azonban nem számítandó bele az azonosított munkavállalók jelentett létszámába, ha a szerződés már a pénzügyi év vége előtt megszűnt. A befektetési vállalkozáshoz a pénzügyi év során érkezett azonosított munkavállalót bele kell számítani az azonosított munkavállalók létszámába, figyelembe véve a szerződés szerinti munkaidő-beosztását (például a pénzügyi év során érkezett, teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló a pénzügyi év végén mindig 1-nek számít), és a pénzügyi év során ezen azonosított munkavállaló számára nyújtott valamennyi javadalmazást szerepeltetni kell a felügyeleti jelentésben.
3.1.7. A felügyeleti jelentésben javadalmazási adatként a személyi jövedelemadó alapját képező bruttó adatokat kell szerepeltetni.
3.1.8. A javadalmazás elemeit a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti javadalmazási politika alkalmazásáról szóló 14/2022. (VIII. 15.) MNB ajánlással [a továbbiakban: 14/2022. (VIII. 15.) MNB ajánlás] összhangban kell az alapjavadalmazás vagy a teljesítményjavadalmazás kategóriához rendelni.
3.1.9. A felügyeleti jelentést a javadalmazási gyakorlatok és a nemek közötti bérkülönbség (EU) 2019/2034 irányelv szerinti összehasonlító elemzését célzó adatszolgáltatásról szóló EBA iránymutatás (EBA/GL/2022/07) és a magas jövedelmű személyekre vonatkozóan a 2013/36/EU irányelv és az (EU) 2019/2034 irányelv szerint végzett adatgyűjtésről szóló EBA iránymutatás (EBA/GL/2022/08) alapján kell teljesíteni.
3.1.10. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.
3.2. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei a CRR-t alkalmazó befektetési vállalkozások esetében
3.2.1. A felügyeleti jelentést a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni.
3.2.2. A befektetési vállalkozás a vezető állású személyeket és munkavállalókat a munkaköri leírás alapján üzletágakba sorolja. A vezető állású személyt és munkavállalót kizárólag abban az üzletágban kell figyelembe venni, amelyben tevékenysége jelentős részét végzi.
3.2.3. A munkavállalók létszámát a pénzügyi év végén meghatározott létszámnak megfelelően kell jelenteni (azaz a pénzügyi év során távozott munkatársak nem számítandók bele, míg a pénzügyi év során felvett munkatársak igen, tekintetbe véve a szerződés szerinti munkaidő-beosztásukat).
3.2.4. Ahol a munkavállalók létszámát főben kell megadni, a természetes személyek létszámát kell jelenteni, függetlenül attól, hogy hány munkaórán alapul a szerződésük vagy hogy miként változott a személyzet létszáma az év során, és figyelembe véve az adott évre biztosított javadalmazás teljes összegét.
Ahol a létszámot teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva kell megadni, ott a létszámot az adott munkavállaló alkalmazási idejének a teljes munkaidős szerződés szerinti időhöz viszonyított arányában kell megadni (pl. a teljes munkaidős szerződés szerinti idő 50%-ában dolgozó alkalmazott esetében a megadandó szám 0,5 lesz).
3.2.5. A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje euro. Ha a tárgyévi javadalmazást a befektetési vállalkozás eurótól eltérő pénznemben nyújtotta, akkor a javadalmazás összegét át kell számítani euróra a tárgyév végére vonatkozó, az EU költségvetésének tervezéséhez alkalmazott árfolyamon, melyet az Európai Bizottság a honlapján megjelentet.
https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/procedures-guidelines-tenders/information-contractors-and-beneficiaries/exchange-rate-inforeuro_en
Például forint esetében a forint összeget a 2 tizedesjegy pontossággal megadott EUR/HUF árfolyammal kell osztani.
3.2.6. Amennyiben valamely azonosított munkavállaló a pénzügyi év vége előtt távozik a befektetési vállalkozástól, az adott pénzügyi évre nyújtott javadalmazást – beleértve a végkielégítést és minden egyéb javadalmazási formát – jelenteni kell, az adott munkavállaló azonban nem számítandó bele az azonosított munkavállalók jelentett létszámába, ha a szerződés már a pénzügyi év vége előtt megszűnt. A befektetési vállalkozáshoz a pénzügyi év során érkezett azonosított munkavállalót bele kell számítani az azonosított munkavállalók létszámába, figyelembe véve a szerződés szerinti munkaidő-beosztását (például a pénzügyi év során érkezett, teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló a pénzügyi év végén mindig 1-nek számít), és a pénzügyi év során ezen azonosított munkavállaló számára nyújtott valamennyi javadalmazást szerepeltetni kell a felügyeleti jelentésben.
3.2.7. A felügyeleti jelentésben javadalmazási adatként a személyi jövedelemadó alapját képező bruttó adatokat kell szerepeltetni.
3.2.8. A javadalmazás elemeit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti javadalmazási politika alkalmazásáról szóló 4/2022. (IV. 8.) MNB ajánlással [a továbbiakban: 4/2022. (IV. 8.) MNB ajánlás] összhangban kell az alapjavadalmazás vagy a teljesítményjavadalmazás kategóriához rendelni.
3.2.9. A felügyeleti jelentést a javadalmazási gyakorlatok, a nemek közötti bérkülönbségek és a jóváhagyott magasabb arányok 2013/36/EU irányelv szerinti összehasonlító elemzését célzó adatszolgáltatásról szóló EBA iránymutatás (EBA/GL/2022/06) és a magas jövedelmű személyekre vonatkozóan a 2013/36/EU irányelv és az (EU) 2019/2034 irányelv szerint végzett adatgyűjtésről szóló EBA iránymutatás (EBA/GL/2022/08) alapján kell teljesíteni.
3.2.10. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.
II.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes előírások
1. Az IFR-t alkalmazó befektetési vállalkozások táblái
1.1. R_01.01 Általános információk és a befektetési vállalkozások teljes személyzetére vonatkozó javadalmazási információk
A táblát az IFR 1. cikk (2) és (5) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, illetve annak 12. cikke szerinti kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem tekinthető, a MiFID II szerinti befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A tábla oszlopai
0010 Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.2. c) pont tartalmazza. A leányvállalatok felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a befektetési vállalkozásnak az R_02.01 táblában az „Egyéb azonosított munkavállalók” kategóriába, az R_01.01 és R_02.02 táblákban pedig az adott tevékenységi területhez kell sorolnia.
0020 Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.2. e) pont tartalmazza. A leányvállalatok irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a befektetési vállalkozásnak az R_02.01 táblában az „Egyéb felső vezetés” kategóriába, az R_01.01 és R_02.02 táblákban pedig az adott tevékenységi területhez kell sorolnia.
0030 Sajátszámlás kereskedés, jegyzési garanciavállalás és pénzügyi eszközök elhelyezése: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 58., 33. és 52. pontjában meghatározott tevékenység.
0040 Befektetési tanácsadás és megbízások végrehajtása: a Bszt. 5. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott tevékenység.
0050 Portfóliókezelés: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 53. pontja szerinti tevékenységet, valamint azokat a munkavállalókat foglalja magában, akik az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. és 32. cikkének alkalmazása alá eső, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásnak (ÁÉKBV) vagy alternatívbefektetésialap-kezelőnek (ABAK) minősülő leányvállalatoknál kezelnek eszközöket, összevont alapon.
0060 Multilaterális kereskedési rendszer (MTF)/szervezett kereskedési rendszer (OTF) működtetése:
a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott tevékenység.
0070 Független kontrollfunkciók: kizárólag az (EU) 2019/2034 irányelv szerinti belső irányítási rendszerről szóló EBA iránymutatásban (EBA/GL/2021/14) meghatározott független kockázatkezelési, megfelelőségbiztosítási és belső ellenőrzési feladatokat ellátó munkavállalókat foglalják magukban.
0080 Egyéb tevékenység: a 0010-0070 oszlopokba nem tartozó tevékenységet végző munkavállalókat foglalja magában.
A tábla sorai
R_01.010020 Munkavállalók összlétszáma a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva (fő): a létszámokat a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva, a munkavállalók év végi létszámának alapulvételével, az egyedi munkaidő-beosztásoknak megfelelően kell megadni.
R_01.010030 A tárgyév adózás utáni nettó eredménye: az adózás utáni nettó eredménynek a felügyeleti jelentéshez használt számviteli rendszeren kell alapulnia.
R_01.010070 A befektetési vállalkozás belső szabályzatában meghatározott, a teljesítményjavadalmazás és az alapjavadalmazás közötti maximális arány az azonosított munkavállalókra vonatkozóan: a százalékos értékeket egységnyi értékben kifejezve, négy tizedesjegy pontossággal (például 42,43%-ot 0,4243-ként) kell jelenteni.
R_01.010080 Él-e a befektetési vállalkozás intézményi szinten a Bszt. 4. melléklet 26a. pont a) alpontja szerinti mentességgel? igen/nem
R_01.010090 A befektetési vállalkozás egy, a CRD hatálya alá tartozó uniós anyaintézmény leányvállalata? igen/nem
1.2. R_02.01 A befektetési vállalkozások azonosított munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó információk
A táblát az IFR 1. cikk (2) és (5) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, illetve annak 12. cikke szerinti kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem tekinthető, a MiFID szerinti befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni.
A tábla oszlopai
0090 Egyéb felsővezetés: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 69a. pontjában meghatározott személyzet, a legmagasabb konszolidált szinten működő vezető testület tagjainak kivételével.
0100 Egyéb azonosított munkavállalók: azokat a munkavállalókat, akik se az „egyéb felsővezetésbe” nem tartoznak, se vezető testületnek nem tagjai, az „egyéb azonosított munkavállalók” alatt kell jelenteni.
A tábla fentiekben nem nevesített oszlopaira az R_01.01 kódú tábla oszlopainál leírtak irányadók.
A tábla egyes sorai
R_02.010020 Az azonosított munkavállalók száma a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva (fő): a munkavállalók létszámát teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva, a munkavállalók év végi létszámának alapulvételével, az egyedi munkaidő-beosztásoknak megfelelően kell megadni.
A tábla „Ebből: Jóváhagyott alternatív megoldások” soraiban a Bszt. 4. melléklet 18a. pontja szerinti megoldásokat kell feltüntetni.
A tábla „Ebből: halasztott” soraiban csak a teljesítményjavadalmazás azon összegei jelentendők, amelyeket a befektetési vállalkozás a pénzügyi évre nyújtott és elhalasztott. A korábbi időszakokra vonatkozó halasztott teljesítményjavadalmazást a tábla további információk részében kell szerepeltetni.
A végkielégítéseket, a garantált teljesítményjavadalmazást és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat a „Tárgyévi teljesítményjavadalmazás összesen” sorban és a megfelelő alkategóriában kell feltüntetni. Az összegeket a tábla további információkkal kapcsolatos szakaszának külön soraiban is jelenteni kell.
Ha a teljesítményjavadalmazás alapja többéves teljesítménymérési időszak, amely nem indul évente újra, azaz a befektetési vállalkozás nem kezd új többéves teljesítménymérési időszakot minden évben, a táblában az adott javadalmazás teljes összegét az arra a pénzügyi évre vonatkozó teljes teljesítményjavadalmazáshoz kell hozzárendelni, amelyben a javadalmazást megítélték, figyelmen kívül hagyva a teljesítményjavadalmazás tényleges kifizetésének időpontját vagy a teljesítménymérési időszak hosszát. Az adott teljesítményjavadalmazás összegét a tábla „További információk” részében is szerepeltetni kell.
Annak a befektetési vállalkozásnak, amely nem minősül a Bszt. 4. melléklet 26a. pont a) alpontja szerinti befektetési vállalkozásnak, a táblában jelentenie kell azon azonosított munkavállalói alap- és teljesítményjavadalmazását, akikre a Bszt. 4. melléklet 26a. pont b) alpontja szerinti mentesség alkalmazandó.
1.3. R_02.02 Az azonosított munkavállalók javadalmazására vonatkozó információk tevékenységi területenként
A táblát az IFR 1. cikk (2) és (5) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, illetve annak 12. cikke szerinti kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem tekinthető, a MiFID II szerinti befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A tábla oszlopai
Az oszlopok tartalmára az R_01.01 kódú tábla oszlopainál leírtak irányadók.
A tábla egyes sorai
R_02.020020 Az azonosított munkavállalók száma a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva (fő): az azonosított munkavállalók számát teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva, a munkavállalók év végi létszámának alapulvételével, az egyedi munkaidő-beosztásoknak megfelelően kell megadni.
R_02.020030 Az egyéb felsővezetés létszáma: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 69a. pontjában meghatározott személyzet, a legmagasabb konszolidált szinten működő vezető testület tagjainak kivételével.
R_02.020031 Az egyéb azonosított munkavállalók létszáma: azokat a munkavállalókat, akik se az „egyéb felső vezetésbe” nem tartoznak, se a vezető testületnek nem tagjai, az „egyéb azonosított munkavállalók” alatt kell bejelenteni.
1.4. R_04.01.a, R_04.01.b és R_04.01.c A magas jövedelmű személyek javadalmazására vonatkozó információk
A táblákat az IFR 1. cikk (2) és (5) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, illetve annak 12. cikke szerinti kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem tekinthető, a MiFID II szerinti befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
A táblákat az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
Magas jövedelmű azon alkalmazott, aki legalább 1 millió euro javadalmazást kap a beszámolási pénzügyi évben.
Minden olyan alkalmazottat jelenteni kell, aki a pénzügyi évben 1 millió euro vagy azt meghaladó javadalmazásban részesült, még akkor is, ha az alkalmazott a pénzügyi év vége előtt távozott a befektetési vállalkozástól, vagy ha az 1 millió euro összeget csak a garantált teljesítményjavadalmazás vagy végkielégítés odaítélése miatt érte el.
Az adatokat a befektetési vállalkozásnak országonkénti bontásban, minden olyan EGT-állam, valamint minden olyan 1 millió eurós fizetési kategória (1 000 000–1 999 999 euro, 2 000 000–2 999 999 euro stb.) tekintetében jelentenie kell, amelyben magas jövedelmű személyek vannak. Minden egyes magas jövedelmű alkalmazottat a pénzügyi évre megítélt teljes javadalmazás alapján be kell sorolni a fizetési kategóriába.
Azon befektetési vállalkozásnak, amely nem nyújtott egyetlen vezető állású személynek vagy munkavállalónak sem egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazást, a felügyeleti jelentést nemlegesen kell teljesítenie. A magas jövedelmű személyek létszámát a természetes személyek létszámaként kell jelenteni, függetlenül a szerződésükben rögzített munkaidőtől.
A magas jövedelmű személyeket azon tagállam, feladat vagy tevékenységi terület és felelősségi kör alá kell besorolni, amelyben üzleti tevékenységük fő részét végzik. A magas jövedelmű személy javadalmazásának teljes összegét ezen tagállamnál, feladatnál vagy tevékenységi területnél és felelősségi körnél kell jelenteni. Amennyiben egy adott magas jövedelmű személy esetében két vagy több terület egyforma súlyú, a befektetési vállalkozásnak a magas jövedelmű személy és annak javadalmazása besorolásakor figyelembe kell vennie a többi magas jövedelmű személy besorolását, hogy a jelentés a lehető legjobban tükrözze a magas jövedelmű személyek eloszlását a befektetési vállalkozáson belül.
Azon magas jövedelmű személyt, aki az EU-n belül és azon kívül egyaránt végez szakmai tevékenységet, csak akkor kell valamely tagállam alá besorolni, ha a szakmai tevékenység fő részét az EU-n belül végzi. Ellenkező esetben az alkalmazottat nem kell a táblákban jelenteni.
A magas jövedelmű személyek javadalmazásáról és a teljesítményjavadalmazás konkrét elemeiről minden magas jövedelmű személy tekintetében tájékoztatást kell nyújtani, függetlenül attól, hogy a magas jövedelmű személy azonosított munkavállaló-e vagy sem.
A nem pénzbeli javadalmazási tételeket a pénzbeli ellenértékükkel (pl. az adózott összeggel) együtt kell jelenteni, és a javadalmazás „egyéb formái” között kell szerepeltetni.
A végkielégítéseket, a garantált teljesítményjavadalmazást és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat bele kell számítani a teljes teljesítményjavadalmazásba, és a tábla további információkat tartalmazó részében is jelenteni kell.
A táblák oszlopai
Az oszlopok tartalmára az R_01.01 kódú tábla oszlopainál leírtak irányadók.
A táblák sorai
Az R_04.01.a0020 „Kontrollfunkciókat ellátó személyek száma” sorban jelentendő adatnak tartalmaznia kell az üzleti egységeken belül a kontrollfunkciókban, valamint a független megfelelőségbiztosítási, kockázatellenőrzési és belső ellenőrzési funkcióban dolgozó valamennyi magas jövedelmű személyt.
1.5. R_05.01 Mentességek azon követelmények alól, amelyek szerint a befektetési vállalkozások esetében a teljesítményjavadalmazás egy részét a Bszt. értelmében halasztva és instrumentumokban kell kifizetni
A táblát az IFR 1. cikk (2) és (5) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, illetve annak 12. cikke szerinti kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem tekinthető, a MiFID II szerinti befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A befektetési vállalkozásnak meg kell adnia, hogy Bszt. 4. melléklet 26a. pontja szerinti mentességek hatálya alá tartozik-e azon követelmény tekintetében, amely szerint a teljesítményjavadalmazás egy részét instrumentumokban kell kifizetni és halasztási szabályokat kell rájuk alkalmazni, és jelenteni kell az előírt információkat a mentesség alá tartozó azonosított munkavállalók tekintetében.
A Bszt. 4. melléklet 26a. pontja szerinti mentességeket alkalmazottnak kell tekinteni, ha a mentesség hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás úgy dönt, hogy nem alkalmazza a halasztva nyújtandó vagy instrumentumokban kifizetendő részre vonatkozó, a Bszt. 4. melléklete szerinti minimumkövetelményeket (például a mentességet akkor is alkalmazza, ha az ügyvezető igazgató teljesítményjavadalmazásának 30%-át biztosítja halasztva, vagy csak három évre halasztja el, miközben a legalább négy évig történő 40%-os halasztás minimumkövetelménye nem teljesült).
A tábla egyes sorai
R_05.010010, R_05.010020, R_05.01000100 és R_05.0100170 sor: igen/nem.
1.6. R_06.01.a és R_06.01.b A nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó információk – befektetési vállalkozások
A táblát az IFR 1. cikk (2) és (5) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, illetve annak 12. cikke szerinti kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem tekinthető, a MiFID II szerinti azon befektetési vállalkozásnak kell kitöltenie, amely – nem számítva a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait – legalább 50 fő munkavállalóval rendelkezik. Annak a befektetési vállalkozásnak, amely ─ ide nem értve a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait ─ 50 főnél kevesebb munkavállalóval rendelkezik, a felügyeleti jelentést nemlegesen kell beküldenie.
A táblát a befektetési vállalkozásnak egyedi alapon kell kitöltenie a teljes személyzete figyelembevételével, beleértve az ugyanazon tagállamon belüli fióktelepnél dolgozó azon munkavállalókat, akik túlnyomórészt a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállamban végzik tevékenységüket. A túlnyomórészt más tagállamban lévő fióktelepnél vagy harmadik országban tevékenykedő munkavállalók nem vehetők figyelembe.
Az R_06.01.b táblában a százalékos értékeket egységnyi értékben kifejezve, négy tizedesjegy pontossággal (például 42,43%-ot 0,4243-ként) kell jelenteni.
A befektetési vállalkozásnak listát kell készítenie a teljes személyzetről, és meg kell határoznia, mely munkavállalókat kell bevonni a nemek közötti bérkülönbség számításába, összhangban az alábbi kritériumokkal:
a) a nemek közötti bérkülönbséget azon munkavállalók vonatkozásában kell kiszámolni, akik a pénzügyi év végén a személyzet tagjai, azaz ezen adatszolgáltatásnál nem veendők figyelembe azok a munkavállalók, akik a pénzügyi év során távoztak a befektetési vállalkozástól;
b) azon munkavállalók, akik a rendes éves összjavadalmazásuknál kevesebbet kapnak, mert a pénzügyi év végén szülői szabadságon, tartós betegszabadságon vagy egyéb tartós távolléten tartózkodtak, nem veendők figyelembe ezen adatszolgáltatás során; tartós szabadság alatt a legalább három hónapos egybefüggő időszakon át tartó szabadság értendő;
c) a pénzügyi év utolsó három hónapjában felvett munkatársakat ezen adatszolgáltatás során figyelmen kívül kell hagyni;
d) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait munkavállalókként és azonosított munkavállalókként kell kezelni;
e) a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai nem veendők figyelembe a számításnál, kivéve, ha a munkavállalók képviselőiről van szó;
f) a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait, akik munkavállalók képviselői, munkavállalókként kell figyelembe venni a számításnál, és csak akkor veendők figyelembe azonosított munkavállalókként, ha a munkavállalóként betöltött funkciójuk alapján azonosított munkavállalók.
A nemek közötti bérkülönbség kiszámításához a férfiak és a nők átlagos javadalmazása közötti különbséget kell venni, a férfiak átlagos javadalmazásának százalékos arányában kifejezve. A befektetési vállalkozásnak a munkavállalók éves bruttó javadalmazását kell használnia a számításhoz, a teljes munkaidős egyenérték alapulvételével. A 14/2022. (VIII. 15.) MNB ajánlással összhangban a befektetési vállalkozásnak a nemek közötti bérkülönbség számításakor figyelembe kell vennie a nyújtott teljes javadalmazást, valamint – a legnagyobb gondosság elve alapján – a munkaidő-beosztásokat, az éves szabadságok időszakait és az egyéb pénzügyi és nem pénzügyi juttatásokat, szem előtt tartva a következő bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
A befektetési vállalkozásnak minden olyan munkavállaló esetében, akit figyelembe kell vennie a nemek közötti bérkülönbség számításába, az alap- és teljesítményjavadalmazás összegeként kell meghatároznia az éves bruttó javadalmazást, figyelembe véve az alábbiakat.
a) A nem pénzbeli juttatásokat (például cégautó, kamatmentes hitel, ingyenes vállalati óvoda stb.) adózott pénzbeli egyenértékükkel kell számításba venni.
b) A nyugdíjrendszerbe és az egész személyzet egészségbiztosításába történő rendszeres befizetések nem veendők figyelembe. A nem kötelező nyugdíjjuttatásokat figyelembe kell venni.
c) A számítás alapjául szolgáló pénzügyi év során lezárult valamennyi teljesítménymérési időszakra vonatkozó teljesítményjavadalmazás egészét alkalmazni kell, még akkor is, ha egy évnél hosszabb teljesítménymérési időszakra vonatkoznak.
d) A garantált teljesítményjavadalmazás (aláírási bónusz) és a végkielégítés (például amikor a munkavállaló szerződése a pénzügyi év végén még nem ért véget) nem veendő számításba.
e) Azon munkavállaló esetében, aki akár csak a pénzügyi év egyes részeiben részmunkaidőben dolgozott, akit nem az egész pénzügyi évre alkalmaztak vagy az év egyes időszakaiban szabadságon volt (például fizetés nélküli vagy szülői szabadság), a legnagyobb gondosság elve alapján meg kell határozni a teljesítményjavadalmazás és az alapjavadalmazás azon teljes éves összegét, amelyben a munkavállaló akkor részesült volna, ha a teljes pénzügyi évre teljes munkaidő alapján kapott volna javadalmazást. A befektetési vállalkozás az összeget kiszámíthatja úgy, hogy a ténylegesen nyújtott javadalmazást – például a részidős foglalkoztatásért nyújtott javadalmazást – kivetíti a teljes munkaidőn alapuló teljes éves bruttó javadalmazásra (például az 50%-os részidős szerződéssel dolgozó munkavállaló javadalmazását megszorozza kettővel, hogy megkapja a teljes munkaidős éves javadalmazást).
A befektetési vállalkozásnak a nemek közötti bérkülönbséget ki kell számítania a teljes személyzetre vonatkozóan – beleértve az azonosított munkavállalókat, egyedileg azonosítva –, valamint külön az azonosított munkavállalói vonatkozásában. A befektetési vállalkozásnak az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és uniós jogi aktussal összhangban minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie munkavállalói nemének meghatározása érdekében. A befektetési vállalkozás figyelmen kívül hagyhatja azokat a munkavállalókat, akiknek nemét nem lehet megállapítani.
A legalább 250 munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak a teljes javadalmazás minden egyes kvartilisének vonatkozásában és összesítve is ki kell számítania a nemek közötti bérkülönbséget. A kevesebb, mint 250 munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak csak a teljes személyzetre vonatkozó összesített számadatok alapján kell jelentenie a nemek közötti bérkülönbséget.
A legalább 250 azonosított munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak a teljes javadalmazás minden egyes kvartilisének vonatkozásában és összesítve is ki kell számítania a nemek közötti bérkülönbséget. A kevesebb, mint 250 azonosított munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak csak az azonosított munkavállalókra vonatkozó összesített számadatok alapján kell jelentenie a nemek közötti bérkülönbséget.
A befektetési vállalkozásnak az egyes nemek képviselete tekintetében fennálló, nemek közötti bérkülönbséget a férfi és a női munkavállalók százalékos arányában kell kiszámítania az összes munkavállaló, illetve az összes azonosított munkavállaló létszámának alapulvételével – amennyiben legalább 250 munkavállalóval rendelkezik, akkor kvartilisenként –, úgy, hogy a férfiak és a nők képviseletére vonatkozó százalékos arányoknak összesítve adott esetben 100,00%-ot kell kitenniük minden egyes kiszámított kvartilis esetében, valamint a munkavállalókra és az azonosított munkavállalókra vonatkozó összesített számadatok esetében.
A bruttó javadalmazás alapján fennálló, nemek közötti bérkülönbséget a férfi és a női munkavállalók javadalmazási szintjének különbözetével kell kifejezni, a következők szerint:
a) a férfiak átlagos javadalmazása és a nők átlagos javadalmazása közötti különbség, a férfiak átlagos javadalmazásának százalékos arányában kifejezve, valamint
b) a férfiak javadalmazásának medián értéke és a nők javadalmazásának medián értéke közötti különbség, a férfiak javadalmazásának medián értéke százalékos arányában kifejezve [a nemek közötti bérkülönbség százalékos értéke = (a férfiak átlagos javadalmazása – a nők átlagos javadalmazása) × 100 / a férfiak átlagos javadalmazása].
A számításokat a befektetési vállalkozásnak a következők szerint kell elvégeznie.
a) A munkavállalók javadalmazását (nemtől függetlenül) összeg szerint sorba kell rendezni, kezdve a legalacsonyabb összeggel. Minden egyes munkavállalói javadalmazás összegét hozzá kell rendelni a férfi vagy a női nemhez, és fel kell jegyezni, hogy a munkavállaló azonosított munkavállaló-e.
b) A férfi vagy női nemtől eltérő nemű munkavállalókat ahhoz a nemhez kell hozzárendelni, amilyenként meghatározzák magukat, vagy amennyiben ez nem ismert vagy eltér a férfi vagy női nemtől, ezeket a munkavállalókat ahhoz a férfi vagy női nemhez kell hozzárendelni, amelyhez összességében kevesebb munkavállaló tartozik.
c) A legalább 250 munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak a személyzetről készített listát kvartilisekre kell bontani.
d) Ki kell számítani az összes férfi és női munkavállaló, valamint külön a férfi és női azonosított munkavállalók javadalmazásának mediánértékét és átlagát, összességében és – a legalább 250 munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak – kvartilisekként.
2. A CRR-t alkalmazó befektetési vállalkozások táblái
2.1. R_01.00 Általános információk és a teljes személyzet javadalmazására vonatkozó információk
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117-121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A tábla oszlopai
0010 Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.3. c) pont tartalmazza. A befektetési vállalkozásnak a leányvállalatai felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a 0030–0080 oszlopban szereplő tevékenységi területekhez kell sorolnia.
0020 Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.3. e) pont tartalmazza. A befektetési vállalkozásnak a leányvállalatai irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a 0030–0080 oszlopban szereplő tevékenységi területekhez kell sorolnia.
0030 Befektetési banki tevékenység: ebbe a körbe a vállalatfinanszírozási tanácsadási szolgáltatások, részvény- és tőkepiaci szolgáltatások, kereskedés és értékesítés sorolandó.
0040 Lakossági banki tevékenység: ebbe a körbe a betétgyűjtés és a teljes kölcsönnyújtási tevékenység (magánszemélyeknek és vállalatoknak) sorolandó.
0050 Eszközkezelés: ebbe a körbe a portfóliókezelés, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás és az eszközkezelés más formái sorolandók.
0060 Vállalati funkciók: minden funkció, amely konszolidációs szinten a teljes intézményért és egyedi szinten a leányvállalatok ilyen funkciójáért (pl. Emberi Erőforrások, IT) felelős.
0070 Független kontroll funkciók: a független kockázatkezelési, megfelelőségbiztosítási és belső ellenőrzési funkciókban dolgozók az EBA belső irányításra vonatkozó iránymutatásaiban leírtak szerint.
0071 A leányvállalatok egyedi javadalmazási keretrendszer alá tartozó munkavállalói: minden olyan leányvállalatnál alkalmazott munkavállaló ide értendő, amely egyedi javadalmazási keretrendszer alá tartozó befektetési vállalkozás, ÁÉKBV vagy ABAK, és nem alkalmazandók rá konszolidált szinten a CRD 109. cikkében meghatározott javadalmazási követelmények.
0080 Egyéb tevékenység: azon munkavállalók, akiket nem lehet besorolni a táblában nevesített egyik üzleti területre sem. A befektetési vállalkozásnak meg kell adnia e munkavállalók funkcióját a Tájékoztató adatoknál.
A tábla fentiekben nem nevesített oszlopait az I. 1.3. pontban meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
A tábla sorai
Az R_01.000020 Munkavállalók összlétszáma a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva (fő) sorban a munkavállalók létszámát a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva, a munkavállalók év végi létszámának alapulvételével, az egyedi munkaidő-beosztásoknak megfelelően kell megadni.
Az R_01.000030 A tárgyév adózás utáni nettó eredménye sorban az adózás utáni nettó eredménynek a felügyeleti jelentéshez használt számviteli rendszeren kell alapulnia. Csoportok esetében ez a konszolidált éves beszámoló szerinti nyereség (vagy veszteség).
A tábla fentiekben nem nevesített sorait az I. 1.3. meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
2.2. R_02.00 Az azonosított munkavállalók javadalmazására vonatkozó további információk
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117-121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett befektetési vállalkozásnak kell teljesíteni.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A tábla oszlopai
0010 Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.3. c) pont tartalmazza. A befektetési vállalkozásnak a leányvállalatai felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a 0100 Egyéb azonosított munkavállalók kategóriához kell hozzárendelnie.
0020 Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: fogalmát az I. 1.3. e) pont tartalmazza. A befektetési vállalkozásnak a leányvállalatai irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületeinek tagjait a 0090 Egyéb felsővezetés kategóriába kell sorolni.
A tábla sorai
A nem kötelező nyugdíjjuttatásokat szerepeltetni kell az R_09.00 táblában, illetve halasztás alkalmazása esetén az R_11.00 táblában a teljesítményjavadalmazás egyéb formái között, és emellett jelenteni kell az R_02.00 táblában is.
Ha a teljesítményjavadalmazás alapja többéves teljesítménymérési időszak, amely nem indul évente újra, azaz a befektetési vállalkozás nem kezd új többéves teljesítménymérési időszakot minden évben, azt az R_09.00 táblában – illetve halasztás alkalmazása esetén az R_11.00 táblában – teljes egészében az arra a pénzügyi évre vonatkozó összes teljesítményjavadalmazáshoz kell hozzárendelni, amelyben a javadalmazást megítélték, figyelmen kívül hagyva a teljesítményjavadalmazás tényleges kifizetésének időpontját vagy a teljesítménymérési időszak hosszát. Az adott teljesítményjavadalmazás összegét az R_02.00 táblában is szerepeltetni kell.
Annak a befektetési vállalkozásnak, amelyre a Hpt. 119. § (5) bekezdés a) pontjában említett mentesség nem alkalmazandó, a Hpt. 119. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti mentességek hatására vonatkozó R_05.00 táblán túlmenően az R_02.00 táblában meg kell adnia azon azonosított munkavállalói alapjavadalmazását és teljesítményjavadalmazását, akikre a Hpt. 119. § (5) bekezdés b) pontjában említett mentességek valamelyike alkalmazandó.
2.3. R_03.00 Egymillió euro vagy azt meghaladó összegű tárgyévi javadalmazásban részesülő, azonosított munkavállalókra vonatkozó információk
A CRR 450. cikk (1) bekezdés i) pontja alapján teljesítendő jelentés.
A tábla kitöltésére az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet XXXIV. mellékletét a jelen mellékletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117–121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett befektetési vállalkozásnak kell jelentenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A táblában az egyes fizetési sávokba tartozó azonosított munkavállalók számát kell jelenteni. A fizetési sávokat euróban, a következőképpen kell kialakítani:
- az ötmillió euro alatti javadalmazások esetében 500 ezer eurós fizetési sávok,
- az ötmillió euro összegű vagy afeletti javadalmazás esetében egymillió eurós fizetési sávok.
(1 500 000 euro alatt, 1 500 000–1 999 999 euro, …, 5 000 000–5 999 999 euro stb.)
A táblában annyi sort kell szerepeltetni, amennyi különböző fizetési sávban van egymillió euro vagy azt meghaladó összegű javadalmazásban részesülő, kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személy.
2.4. R_04.00.a, R_04.00.b, R_04.00.c A magas jövedelmű személyek javadalmazására vonatkozó információk
A táblákat az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A táblákban az egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyekkel és munkavállalókkal kapcsolatos adatokat kell jelenteni. Minden olyan alkalmazottat jelenteni kell, aki a pénzügyi évben 1 millió euro vagy azt meghaladó javadalmazásban részesült, még akkor is, ha a pénzügyi év vége előtt távozott a befektetési vállalkozástól, vagy ha az 1 millió euro összeget csak a garantált teljesítményjavadalmazás vagy végkielégítés odaítélése miatt érte el.
Az adatokat a befektetési vállalkozásnak országonkénti bontásban minden olyan EGT-állam, valamint minden olyan 1 millió eurós fizetési kategória (1 000 000–1 999 999 euro, 2 000 000–2 999 999 euro stb.) tekintetében jelentenie kell, amelyben magas jövedelmű személyek vannak. Minden egyes magas jövedelmű személyt a pénzügyi évre megítélt teljes javadalmazás alapján be kell sorolni a fizetési kategóriába.
Azon befektetési vállalkozásnak, amely nem nyújtott egyetlen vezető állású személynek vagy munkavállalónak sem egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazást, a felügyeleti jelentést nemlegesen kell teljesítenie.
A magas jövedelmű személyek létszámát a természetes személyek létszámaként kell jelenteni, függetlenül a szerződésükben rögzített munkaidőtől. A magas jövedelmű személyek tekintetében jelenteni kell a megítélt javadalmazást, a javadalmazás egyes elemeit, a tagállamot, a feladatot vagy tevékenységi területet, valamint a felelősségi kört.
A magas jövedelmű személyeket azon tagállam, feladat vagy tevékenységi terület és felelősségi kör alá kell besorolni, amelyben szakmai tevékenységük fő részét végzik. A magas jövedelmű személy javadalmazásának teljes összegét ezen tagállamnál, feladatnál vagy tevékenységi területnél és felelősségi körnél kell jelenteni.
Amennyiben egy magas jövedelmű személy esetében két vagy több terület egyforma súlyú, a befektetési vállalkozásnak a magas jövedelmű személy és annak javadalmazása besorolásakor figyelembe kell vennie a többi magas jövedelmű személy besorolását, hogy a jelentés a lehető legjobban tükrözze a magas jövedelmű személyek eloszlását a befektetési vállalkozáson belül.
Azon magas jövedelmű személyt, aki az EU-n belül és azon kívül egyaránt végez szakmai tevékenységet, csak akkor kell valamely tagállam alá besorolni, ha a szakmai tevékenysége fő részét az EU-n belül végzi. Ellenkező esetben az alkalmazottat nem kell a táblákban jelenteni.
A magas jövedelmű személyek javadalmazásáról és a teljesítményjavadalmazás konkrét elemeiről minden magas jövedelmű személy tekintetében tájékoztatást kell nyújtani, függetlenül attól, hogy a magas jövedelmű személy azonosított munkavállaló-e vagy sem. Ugyanez érvényes a Hpt. 117. § (4) bekezdésével összhangban egyedi javadalmazási keretrendszer hatálya alá tartozó magas jövedelmű személy esetében, ahol a kezelt portfóliókban található eszközöket tükröző, nem készpénzjellegű eszközökben nyújtott javadalmazást vagy a jóváhagyott alternatív megoldások alapján nyújtott javadalmazást az „egyéb eszközök” közé kell sorolni.
A nem pénzbeli javadalmazási tételeket a pénzbeli ellenértékükkel (pl. az adózott összeggel) együtt kell jelenteni, és a javadalmazás „egyéb formái” között kell szerepeltetni.
A végkielégítéseket, a garantált teljesítményjavadalmazást és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat bele kell számítani a teljes teljesítményjavadalmazásba, és a tábla további információkat tartalmazó részében is jelenteni kell.
A magas jövedelmű személyekre vonatkozó adatszolgáltatás során a magas jövedelmű munkavállalót „azonosított munkavállalóként” kell jelenteni, ha a befektetési vállalkozás konszolidált vagy egyedi szinten „azonosított munkavállalóként” kezeli őt, figyelembe véve a következőket:
az azonosított munkavállalók körének magában kell foglalnia
a) a befektetési vállalkozás és leányvállalatai azon azonosított munkavállalóit, akikre a CRD 92. és 94. cikke szerinti javadalmazási követelményeket egyedi vagy konszolidált alapon alkalmazza; és
b) a leányvállalatok azon alkalmazottait, akik a CRD 109. cikk (4) bekezdésével összhangban egyedi javadalmazási keretrendszer hatálya alá tartoznak, de a CRD 109. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban a CRD 92. és 94. cikke szerinti javadalmazási követelmények vonatkoznak rájuk.
A táblák sorai
R_04.00.a0020 Kontrollfunkciókat ellátó személyek száma (fő)
Az ebben a sorban jelentendő adatnak tartalmaznia kell az üzleti egységeken belül a kontrollfunkciókban, valamint a független megfelelőségbiztosítási, kockázatellenőrzési és belső ellenőrzési funkcióban dolgozó valamennyi magas jövedelmű személyt.
R_04.00.a0030 Egyéb alkalmazottak száma (fő)
Ebben a sorban a vezető állású és a kontrollfunkciót betöltő munkavállalók közé nem tartozó, magas jövedelmű személyek számát kell feltüntetni.
A táblák fentiekben nem nevesített sorait az I. 1.3. pontban meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
2.5. R_05.00 Mentességek azon követelmények alkalmazása alól, amelyek szerint a teljesítményjavadalmazás egy részét a Hpt. értelmében halasztva és instrumentumokban kell kifizetni
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117-121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A befektetési vállalkozásnak meg kell adnia, hogy jogosult-e a Hpt. 119. § (5) bekezdése szerinti mentesség alkalmazására azon követelmény tekintetében, amely szerint a teljesítményjavadalmazás egy részét instrumentumokban kell kifizetni és halasztási szabályokat kell rájuk alkalmazni, és jelentenie kell az előírt adatokat a mentesség alá tartozó azonosított munkavállalók tekintetében. Az adatok összevont alapon történő megadásakor az azonosított munkavállalók létszáma és javadalmazása egyenlő az összes jogalanyon belüli mindazon azonosított munkavállalók létszámával és javadalmazásuk összegével, akik a prudenciális konszolidáció tárgyát képező és a CRD javadalmazási követelményei alá tartozó jogalanyoknál mentességben részesülnek.
A Hpt. 119. § (5) bekezdése szerinti mentességeket alkalmazottnak kell tekinteni, ha a mentesség hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás úgy dönt, hogy nem alkalmazza a halasztva nyújtandó vagy instrumentumokban kifizetendő részre vonatkozó, a Hpt. 118. §-a szerinti minimumkövetelményeket (például a mentességet akkor is alkalmazza, ha az ügyvezető igazgató teljesítményjavadalmazásának 30%-át biztosítja halasztva, vagy csak három évre halasztja el, miközben a legalább négy évig történő 40%-os halasztás minimumkövetelménye nem teljesült).
2.6. R_06.00.a, R_06.00.b A nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó információk
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117–121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett azon befektetési vállalkozásnak kell kitöltenie, amely – nem számítva a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait – legalább 50 fő munkavállalóval rendelkezik. Annak a befektetési vállalkozásnak, amely – ide nem értve a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjait – 50 főnél kevesebb munkavállalóval rendelkezik, a felügyeleti jelentést nemlegesen kell beküldenie.
Az adatokat a befektetési vállalkozásnak egyedi szinten kell jelentenie.
Az R_06.00.b táblában a százalékos értékeket egységnyi értékben kifejezve, négy tizedesjegy pontossággal (például 42,43%-ot 0,4243-ként) kell jelenteni.
A befektetési vállalkozásnak egyedi alapon kell kiszámítania a nemek közötti bérkülönbséget, a munkavállalói figyelembevételével, beleértve az ugyanazon tagállamon belüli fióktelepnél dolgozó azon munkavállalókat, akik túlnyomórészt a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállamban végzik tevékenységüket. A túlnyomórészt más tagállamban lévő fióktelepnél vagy harmadik országban tevékenykedő munkavállalók nem vehetők figyelembe.
A befektetési vállalkozásnak listát kell készítenie a teljes személyzetről, és meg kell határoznia, mely munkavállalókat kell bevonni a nemek közötti bérkülönbség számításába, összhangban az alábbi kritériumokkal:
a) a nemek közötti bérkülönbséget azon munkavállalók vonatkozásában kell kiszámolni, akik a pénzügyi év végén a személyzet tagjai, azaz ezen adatszolgáltatásnál nem veendők figyelembe azok a munkavállalók, akik a pénzügyi év során távoztak a befektetési vállalkozástól;
b) azon munkavállalók, akik a rendes éves összjavadalmazásuknál kevesebbet kapnak, mert a pénzügyi év végén szülői szabadságon, tartós betegszabadságon vagy egyéb tartós távolléten tartózkodtak, nem veendők figyelembe ezen adatszolgáltatás során; tartós szabadság alatt a legalább három hónapos egybefüggő időszakon át tartó szabadság értendő;
c) a pénzügyi év utolsó három hónapjában felvett munkatársakat ezen adatszolgáltatás során figyelmen kívül kell hagyni;
d) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülettagjait munkavállalóként és azonosított munkavállalóként kell kezelni;
e) a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai nem veendők figyelembe a számításnál, kivéve, ha a munkavállalók képviselőiről van szó;
f) a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület azon tagjait, akik munkavállalók képviselői, munkavállalókként kell figyelembe venni a számításnál, és csak akkor veendők figyelembe az azonosított munkavállalókra vonatkozó számításnál, ha a munkavállalóként betöltött feladatkörük alapján azonosított munkavállalók.
A nemek közötti bérkülönbség kiszámításához a férfiak és a nők átlagos javadalmazása közötti különbséget kell figyelembe venni, a férfiak átlagos javadalmazásának százalékos arányában kifejezve. A befektetési vállalkozásnak a munkavállalók éves bruttó javadalmazását kell használnia a számításhoz, a teljes munkaidős egyenérték alapulvételével. A 4/2022. (IV. 8.) MNB ajánlással összhangban a befektetési vállalkozásnak a nemek közötti bérkülönbség számításakor figyelembe kell vennie a nyújtott teljes javadalmazást, valamint – a legnagyobb gondosság elve alapján – a munkaidő-beosztásokat, az éves szabadságok időszakait és az egyéb pénzügyi és nem pénzügyi juttatásokat, szem előtt tartva a következő bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
A befektetési vállalkozásnak minden olyan munkavállaló esetében, akit figyelembe kell vennie a nemek közötti bérkülönbség számításába, az alap- és teljesítményjavadalmazás összegeként kell meghatároznia az éves bruttó javadalmazást, figyelembe véve az alábbiakat.
a) A nem pénzbeli juttatásokat (például cégautó, kamatmentes hitel, ingyenes vállalati óvoda) adózott pénzbeli egyenértékükkel kell számításba venni.
b) A nyugdíjrendszerbe és az egész személyzet egészségbiztosításába történő rendszeres befizetések nem veendők figyelembe. A nem kötelező nyugdíjjuttatásokat figyelembe kell venni.
c) A számítás alapjául szolgáló pénzügyi év során lezárult valamennyi teljesítménymérési időszakra vonatkozó teljesítményjavadalmazás egészét alkalmazni kell, még akkor is, ha egy évnél hosszabb teljesítménymérési időszakra vonatkoznak. Ez magában foglalja a nem újrainduló többéves teljesítménymérési időszakokon alapuló teljesítményjavadalmazást.
d) A garantált teljesítményjavadalmazás (aláírási bónusz) és a végkielégítés (például amikor a munkavállaló szerződése a pénzügyi év végén még nem ért véget) nem veendő számításba.
e) Azon munkavállaló esetében, aki akár csak a pénzügyi év egyes részeiben részmunkaidőben dolgozott vagy akit nem az egész pénzügyi évre alkalmaztak vagy aki az év egyes időszakaiban szabadságon volt (például fizetés nélküli vagy szülői szabadság), a legnagyobb gondosság elve alapján meg kell határozni az alap- és teljesítményjavadalmazás azon, teljes évi összegét, amelyben a munkavállaló akkor részesült volna, ha a teljes pénzügyi évre teljes munkaidő alapján kapott volna javadalmazást. A befektetési vállalkozás az összeget kiszámíthatja úgy, hogy a ténylegesen nyújtott javadalmazást – például a részidős foglalkoztatásért nyújtott javadalmazást – kivetíti a teljes munkaidőn alapuló teljes éves bruttó javadalmazásra (például az 50%-os részidős szerződéssel dolgozó munkavállaló javadalmazását megszorozza kettővel, hogy megkapja a teljes munkaidős éves javadalmazást).
A befektetési vállalkozásnak a nemek közötti bérkülönbséget ki kell számítania az összes munkavállalóra vonatkozóan – beleértve az azonosított munkavállalókat, egyedileg azonosítva –, valamint külön az azonosított munkavállalói vonatkozásában. A befektetési vállalkozásnak az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és uniós jogi aktussal összhangban minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie munkavállalói nemének meghatározása érdekében. A befektetési vállalkozás figyelmen kívül hagyhatja azokat a munkavállalókat, akiknek nemét nem lehet megállapítani.
A legalább 250 munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak a teljes javadalmazás minden egyes kvartilisének vonatkozásában, és összesítve is ki kell számítaniuk a nemek közötti bérkülönbséget. A kevesebb mint 250 munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak csak a teljes személyzetre vonatkozó összesített számadatok alapján kell jelentenie a nemek közötti bérkülönbséget.
A legalább 250 azonosított munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak a teljes javadalmazás minden egyes kvartilisének vonatkozásában, és összesítve is ki kell számítania a nemek közötti bérkülönbséget. A kevesebb mint 250 azonosított munkavállalóval rendelkező befektetési vállalkozásnak csak az azonosított munkavállalókra vonatkozó összesített számadatok alapján kell jelentenie a nemek közötti bérkülönbséget.
A befektetési vállalkozásnak az egyes nemek képviselete tekintetében fennálló, nemek közötti bérkülönbséget a férfi és a női munkavállalók százalékos arányában kell kiszámítania a teljes személyzet, illetve az összes azonosított munkavállaló létszámának alapulvételével. Amennyiben az előző bekezdések értelmében alkalmazandó, akkor ezt kvartilisenként el kell végezni, úgy, hogy a férfiak és a nők képviseletére vonatkozó százalékos aránynak összesítve adott esetben 100,00%-ot kell kitennie minden egyes kiszámított kvartilis esetében, valamint a teljes személyzetre és az azonosított munkavállalókra vonatkozó összesített számadatok esetében.
A bruttó javadalmazás alapján fennálló, nemek közötti bérkülönbséget a férfi és a női munkavállalók javadalmazási szintjének különbözetével kell kifejezni, a következők szerint:
a) a férfiak átlagos javadalmazása és a nők átlagos javadalmazása közötti különbség, a férfiak átlagos javadalmazásának százalékos arányában kifejezve, valamint
b) a férfiak javadalmazásának medián értéke és a nők javadalmazásának medián értéke közötti különbség, a férfiak javadalmazásának medián értéke százalékos arányában kifejezve [a nemek közötti bérkülönbség százalékos értéke = (a férfiak átlagos javadalmazása – a nők átlagos javadalmazása) × 100 / a férfiak átlagos javadalmazása].
A számításokat a befektetési vállalkozásnak a következők szerint kell elkészítenie:
a) A munkavállalók javadalmazását (nemtől függetlenül) összeg szerint sorba kell rendezni, kezdve a legalacsonyabb összeggel. Minden egyes munkavállalói javadalmazás összegét hozzá kell rendelni a férfi vagy a női nemhez, és fel kell jegyezni, hogy az adott munkavállaló azonosított munkavállaló-e.
b) A férfi vagy női nemtől eltérő nemű munkavállalókat ahhoz a nemhez kell hozzárendelni, amilyenként meghatározzák magukat, vagy amennyiben ez nem ismert vagy eltér a férfi vagy női nemtől, ezeket a munkavállalókat ahhoz a – férfi vagy női – nemhez kell hozzárendelni, amelyhez összességében kevesebb munkavállaló tartozik.
c) A személyzetről készített listát – amennyiben ez alkalmazandó – kvartilisekre kell bontani.
d) Ki kell számítani az összes férfi és női munkavállaló, valamint külön a férfi és női azonosított munkavállalók javadalmazásának mediánértékét és átlagát, összességében és – amennyiben ez alkalmazandó – kvartilisekként.
2.7. R_07.00 A teljesítmény- és alapjavadalmazás közötti, jóváhagyott magasabb arányok – intézmények
A táblát csak a Hpt. 117–121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
Az adatokat a befektetési vállalkozásnak egyedi szinten kell jelentenie.
A garantált teljesítményjavadalmazás és a végkielégítések – amennyiben nem foglaltatnak benne az arányszámításban – nem veendők figyelembe.
2.8. R_09.00 A pénzügyi évre vonatkozóan megítélt javadalmazás, R_10.00 Különleges kifizetések azon munkavállalók számára, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (azonosított munkavállalók), R_11.00 Halasztott javadalmazás, R_12.00.a és R_12.00.a Információ azon munkavállalók javadalmazásáról, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára (azonosított munkavállalók)
A táblákat csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező, a Hpt. 117–121. §-a szerinti javadalmazási politika készítésére kötelezett befektetési vállalkozásnak kell teljesítenie.
A táblákat az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesítenie.
A táblák kitöltésére az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet XXXIV. mellékletét a jelen mellékletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni, figyelembe véve az alábbiakat:
a) az R_09.00 tábla megegyezik a REM 1 táblával,
b) az R_10.00 tábla megegyezik a REM 2 táblával,
c) az R_11.00 tábla megegyezik a REM 3 táblával,
d) az R_12.00.a és R_12.00.b tábla megegyezik a REM 5 táblával.
Az R_09.00 táblában a javadalmazás adóköteles nem pénzbeli elemeit pénzbeli egyenértékükkel, a javadalmazás „egyéb formáiként” kell a táblában szerepeltetni.
Az R_09.00 tábla „Ebből: halasztott” soraiban csak a pénzügyi évre nyújtott teljesítményjavadalmazás halasztott összegeit kell jelenteni, míg a korábbi évekre vonatkozó halasztott javadalmazást külön kell feltüntetni, összhangban az R_11.00 táblára vonatkozó előírásokkal.
Az azonosított munkavállalóknak fizetett végkielégítéseket bele kell foglalni a teljesítményjavadalmazás összegébe az R_09.00 táblában, amellett, hogy jelenteni kell az R_10.00 tábla külön soraiban és – halasztás alkalmazása esetén – az R_11.00 táblában is.
A garantált teljesítményjavadalmazást bele kell foglalni a teljesítményjavadalmazás összegébe az R_09.00 táblában, amellett, hogy jelenteni kell az R_10.00 táblában és – halasztás alkalmazása esetén – az R_11.00 táblában is.”
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére