2/2023. (XII. 28.) OAH utasítás

1. § (1) A közszolgálati szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Országos Atomenergia Hivatalnál (a továbbiakban: OAH) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre.

(2) Az OAH-ban foglalkoztatott, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalóra a II–VI. Fejezetet – kivéve a 33. alcím és a 39. § rendelkezéseit – megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy közszolgálati jogviszony alatt munkaviszonyt, közszolgálati munkaszerződés alatt munkaszerződést, illetmény alatt munkabért, alapszabadság alatt szabadságot, felmentés és lemondás alatt felmondást kell érteni.

(3) A 37. alcímet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján az OAH-nál kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő, valamint duális vagy kooperatív képzésben, továbbá egyéb, önkéntes gyakorlati képzésben részt vevő felsőoktatási hallgatókra is alkalmazni kell.

(4) E Szabályzat alkalmazásában

(5) A foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezésekre az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt (a továbbiakban: Atv.), a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényt (a továbbiakban: Küt.), az Mt.-t, valamint az OAH SzMSz-ét kell alkalmazni.

(6) A Szabályzatban foglaltak teljesítésének elősegítése érdekében a Gazdálkodási és Humánpolitikai Főosztály Humánpolitikai Osztály (a továbbiakban: GHFO HO) előkészíti és az OAH belső elektronikus hálózatán közzéteszi a Szabályzat alkalmazásához szükséges dokumentumok (a továbbiakban: formanyomtatvány) letölthető változatát.

(7) Ha a Szabályzat formanyomtatvány használatát írja elő, a formanyomtatványt papír alapon kell előkészíteni, dokumentálni és megőrizni.

2. § Az elnök döntése alapján a kiválasztás során a nyitott álláshelyek pályázati eljárással vagy meghívásos eljárással tölthetők be.

3. § (1) E § alkalmazásában a pályázati kiírást kezdeményező a főosztályvezető, az önálló szervezeti egység vezetőjét, továbbá az SzMSz 15. §-a és a 19. § (1) bekezdése szerinti titkárság.

(2) Ha az elnök a nyitott álláshely betöltésére pályázati eljárás lefolytatásáról dönt, a pályázatra, illetve a pályázati eljárásra a Küt. 27. §-a az irányadó.

(3) A pályázati kiírást a pályázati kiírást kezdeményező a pályázati kiírás csatolásával a „Pályázati kiírás engedélyeztetése” elnevezésű formanyomtatványon kezdeményezi. A pályázati kiírást a GHFO HO-val együttműködve készíti elő, és előzetesen egyezteti az igazgatási, gazdálkodási és humánpolitikai igazgatóval, továbbá a Gazdálkodási és Humánpolitikai Főosztály vezetőjével, amelynek alapján a GHFO HO véglegesíti a pályázati felhívást és azt – a szolgálati út betartásával – elnöki döntésre felterjeszti.

(4) A GHFO HO gondoskodik az elnök által jóváhagyott pályázati kiírás közzétételéről. A pályázati kiírás elsődlegesen az OAH honlapján, valamint a közszférára vonatkozó, illetve egyéb állásportálon tehető közzé. A pályázat benyújtására nyitva álló határidő a pályázati kiírás közzététele napjától számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(5) A pályázati eljárás során beérkezett pályázati anyagokban szereplő adatokat a GHFO HO kezeli, az adatokhoz hozzáférést a GHFO HO vezetője kizárólag az adott pályázati eljárásban részt vevő, pályázati kiírást kezdeményező és döntésre jogosult személy részére adhat.

(6) A beérkezett pályázati anyagokat a GHFO HO a pályázati kiírást kezdeményezőjével feldolgozza, és ellenőrzi a nyitott álláshelyre előírt feltételek meglétét, valamint rövid értékelő összefoglalót készít a személyes meghallgatásra kiválasztott pályázókról.

(7) A GHFO HO a pályázati kiírást kezdeményező döntését követően értesíti a személyes meghallgatásra kiválasztott pályázót a meghallgatás időpontjáról és helyszínéről. A személyes meghallgatásra kiválasztott pályázó meghallgatásán pályázati kiírást kezdeményező, a nyitott álláshely közvetlen vezetője és az általuk szükség szerint esetileg kijelölt foglalkoztatott, valamint a GHFO HO vezetője vagy az általa kijelölt humánpolitikai referens együttesen vesz részt.

4. § (1) A meghívásos eljárást kezdeményezheti az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató és az önálló szervezeti egység vezető.

(2) A meghívásos eljárás elnöki döntés alapján folytatható le. A jelölt meghallgatását a GHFO HO vezetőjének és foglalkoztatottjainak koordinálásával, szakmai támogatásával és – az elnök döntése alapján – részvételével kell lefolytatni. A meghívásos eljárás kezdeményezésére és lebonyolítására a 3. § (6) bekezdésében, valamint az 5. §-ban foglaltak az irányadók.

5. § (1) A kiválasztási vagy meghívásos eljárást kezdeményező vezető – a felettes vezető egyetértésével – a kiválasztási vagy meghívásos eljárást követően az általa javasolt pályázó, illetve jelölt felvételét kezdeményezi a GHFO HO-nál a szolgálati út betartásával a „Felvételi javaslati lap” elnevezésű formanyomtatványon amelyhez csatolni kell az álláshelyen ellátandó feladatok leírását és a pályázó, illetve jelölt önéletrajzát. A GHFO HO a szolgálati út betartásával – a kabinetfőnök útján – „Felvételi javaslati lap” elnevezésű nyomtatványt és a mellékleteit az elnöknek felterjeszti.

(2) A felvételről az elnök dönt. Az elnök döntése alapján a GHFO HO a kiválasztott pályázót, illetve jelöltet értesíti a felvételi eljárás elindításáról és annak lebonyolításáról.

(3) Ha a kiválasztott pályázó, illetve jelölt a felajánlott feladatkört nem fogadja el, a GHFO HO lezárja a felvételére irányuló eljárást.

(4) A GHFO HO értesíti a pályázót, illetve a jelöltet a pályázati vagy a meghívásos eljárás eredményéről. Az értesítés tartalmazza, hogy a pályázó, illetve a jelölt

6. § (1) A közszolgálati munkaszerződéssel létrejövő közszolgálati jogviszony létesítésekor az alkalmazni kívánt pályázó, illetve jelölt a GHFO HO által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványok kitöltésével írásban nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.

(2) Az alkalmazni kívánt pályázó, illetve jelölt a GHFO HO rendelkezésére bocsátja a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokat, igazolásokat, bizonyítványokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt, valamint az Atv. 6/H. §-ában és 6/I. § (2) bekezdésében, továbbá a Küt. 23–26. §-ában előírtaknak való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatokat. Az alkalmazni kívánt pályázónak, illetve jelöltnek eleget kell tennie az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény és az OAH SzMSz 3. függeléke alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek.

(3) A GHFO HO

(4) A GHFO HO elektronikus úton értesíti a közszolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódó feladatokkal érintett vezetőket a kinevezni kívánt pályázó, illetve jelölt munkába állásához szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(5) A munkaviszony létesítése esetén az (1)–(3) bekezdésben foglaltak az irányadók.

7. § (1) A részmunkaidőben foglalkoztatásra – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Küt., valamint az Mt. szabályai az irányadóak.

(2) Amennyiben a feladatkör jellege lehetővé teszi a részmunkaidőben foglalkoztatás,– és azt az elnökhelyettes, az igazgató, a főosztályvezető vagy az önálló szervezeti egysége vezető kezdeményezi, az elnök hagyja jóvá.

(3) A vezetői álláshelyet betöltő foglalkoztatott részmunkaidőben nem foglalkoztatható.

(4) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak részmunkaidőben foglalkoztatásának kezdeményezésére, valamint a részmunkaidőben foglalkoztatottak teljes munkaidőben foglalkoztatásának kezdeményezésére – a Küt. 29–31. §-ában foglaltak figyelembevételével – a jelen Szabályzat közszolgálati munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. § (1) A kinevezéstől eltérő foglalkoztatásra a Küt. 32–35. §-a az irányadó.

(2) A foglalkoztatott a kinevezésétől eltérő foglalkoztatást a „Kinevezéstől eltérő foglalkoztatásra irányuló kérelem” elnevezésű formanyomtatványon kezdeményezheti – a szolgálati út betartásával – a GHFO HO vezetőjének értesítésével, a Gazdálkodási és Humánpolitikai Főosztály vezetőjének egyetértésével, az igazgatási, gazdálkodási és humánpolitikai igazgató és az általános elnökhelyettes útján. A kérelmet az elnök hagyja jóvá.

(3) A GHFO HO a valamennyi szükséges aláírást és pénzügyi ellenjegyzést tartalmazó „Kinevezéstől eltérő foglalkoztatásra irányuló kérelem” elnevezésű formanyomtatvány átvételét követően aláírásra előkészíti a közszolgálati munkaszerződés módosítását, és a szolgálati útnak megfelelően, a kabinetfőnök útján, felterjeszti az elnök részére.

(4) A kiküldetésre az Ideiglenes külföldi kiküldetésekről, valamint egyéb hivatalos utazások rendjéről szóló szabályzatot is alkalmazni kell.

9. § (1) A kinevezéstől eltérő, illetve az atipikus foglalkoztatásról az elnök dönt.

(2) Az atipikus foglalkoztatására a 8. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) A foglalkoztatott haladéktalanul bejelenti a GHFO HO-n keresztül az elnök részére – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett –, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha összeférhetetlen helyzetbe kerül a közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt. Az összeférhetetlenségre vonatkozó, a „Nyilatkozat az összeférhetetlenség megállapításához” elnevezésű formanyomtatványon tett nyilatkozatot (bejelentést) az igazgatási, gazdálkodási és humánpolitikai igazgató – az általános elnökhelyettes és a kabinetfőnök útján – terjeszti az elnök elé.

(2) Az Atv.-ben foglaltak alapján a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, az állami projektértékelői jogviszony végzésére irányuló jogviszonyt, és az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a foglalkoztatott haladéktalanul bejelenti a „Nyilatkozat az összeférhetetlenség megállapításához” elnevezésű formanyomtatvány kitöltésével, ha e jogviszony keretében végzett gyakorolható tevékenység a foglalkoztatott álláshelyre vonatkozó feladatkörével, feladataival közvetlenül összefügg. A foglalkoztatott, a közvetlen vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be formanyomtatványt az elnöknek.

(3) A foglalkoztatott az (1) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenti az elnöknek, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a Küt. 6/H. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságban vagy szervezetben tulajdonosi részesedéssel, tagsági viszonnyal, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonnyal, vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonnyal rendelkezik. E kötelezettsége teljesítéséig a foglalkoztatott nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(4) A foglalkoztatott a Küt.-ben meghatározott esetben és időn belül az összeférhetetlenséget megszünteti. Ennek tényét az (1) bekezdés szerint bejelenti az elnöknek.

(5) Az összeférhetetlenségi nyilatkozattételi és bejelentési kötelezettségekhez kapcsolódó feladatokat – a foglalkoztatáshoz szükséges feltételek meglétének vizsgálata és ennek igazolására felhívás, továbbá az összeférhetetlenségi okok bejelentésének felterjesztése, valamint az összeférhetetlenség megszüntetésére való felhívás előkészítése – a GHFO HO látja el, és felel az összeférhetetlenségi nyilatkozatok őrzéséért.

11. § Az álláshelyen ellátandó feladatokat és az álláshely betöltésének szakmai feltételeit az elnök belső szabályzatban állapítja meg.

12. § (1) Az OAH alaplétszámába tartozó álláshelyeiről a GHFO HO folyamatos nyilvántartást vezet (a továbbiakban: álláshely-nyilvántartás). Az álláshely-nyilvántartást az elnök hagyja jóvá. Az álláshely-nyilvántartás módosítására kizárólag az elnök adhat engedélyt.

(2) Az álláshely-nyilvántartás tartalmazza az álláshelyre vonatkozó adatokat, így különösen az álláshelyek számát, besorolási kategóriáját, az álláshelyre irányadó jogviszony típusát, időtartamát és az álláshelyet betöltő személy nevét, illetményét.

13. § (1) Közszolgálati munkaszerződés módosítását az elnökhelyettes, az igazgató és az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezi a szolgálati út betartásával a „Javaslati lap közszolgálati munkaszerződés módosítására” elnevezésű formanyomtatvány kitöltésével.

(2) A közszolgálati munkaszerződés módosítására irányuló javaslatot a GHFO HO vezetője véleményezi, és szolgálati út betartásával a kabinetfőnök útján felterjeszti az elnöknek.

(3) A közszolgálati munkaszerződés módosítását a tervezett kezdődátumot legalább tíz – a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás elrendelése esetén legalább tizenöt – munkanappal megelőzően kell kezdeményezni az elnöknél.

(4) A foglalkoztatott a közszolgálati munkaszerződése módosítását a „Javaslati lap közszolgálati munkaszerződés módosítására” elnevezésű formanyomtatványon kezdeményezheti az elnöknél a szolgálati út betartásával, a GHFO HO vezetőjének értesítésével, a hatósági elnökhelyettes, a felügyeleti igazgató és a Gazdálkodási és Humánpolitikai Főosztály vezetőjének egyetértésével, az igazgatási, gazdálkodási és humánpolitikai igazgató és az általános elnökhelyettes és a kabinetfőnök útján.

(5) A közszolgálati munkaszerződés módosítására a közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy pénzügyi ellenjegyzés csak abban az esetben szükséges, ha a közszolgálati munkaszerződés módosítása az illetmény, illetve a munkabér változását eredményezi, vagy a közszolgálati munkaszerződés módosításának kezdeményezése a határozott idejű jogviszony meghosszabbítására vagy határozatlan időre történő módosítására vonatkozik.

14. § (1) A közszolgálati jogviszony és a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat a GHFO HO készíti el.

(2) A foglalkoztatott a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatának másolatát – a Küt. 39. § (12) bekezdésében foglaltak szerint – a GHFO HO részére nyújtja be és tájékoztatja erről az önálló szervezeti egység vezetőjét, vagy az érintett felettes vezetőt.

(3) Az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerző foglalkoztatott a közszolgálati jogviszony fenntartása iránt – a Küt. 39. § (13) bekezdése szerint – írásban, feljegyzés formájában kérelmet nyújthat be a GHFO HO részére. A kérelem elbírálásához szükséges az önálló szervezeti egység vezetőjének, az érintett felettes igazgatónak és elnökhelyettesnek a nyilatkozata. A GHFO HO a továbbfoglalkoztatási kérelmet előkészíti és a szolgálati út betartásával, a kabinetfőnök útján felterjeszti az elnök részére. A kérelmet az elnök bírálja el. Az elnöki engedély alapján az okiratokat a GHFO HO készíti el.

(4) Ha a továbbfoglalkoztatási kérelmet az elnök elutasítja, a Küt. 39. § (14) bekezdése szerint kell eljárni.

15. § (1) A foglalkoztatott a közszolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló, írásba foglalt kérelmét – közös megegyezés vagy lemondás – a szolgálati út betartásával, az elnöknek címezve a GHFO HO-nak nyújtja be.

(2) Az elnök a közös megegyezést jóváhagyó döntését követően a közszolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a GHFO HO készíti el. Az elnök mentesítheti a foglalkoztatottat munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a közszolgálati jogviszony megszűnésének napjáig.

(3) A foglalkoztatottnak a lemondási kérelmét nem kell indokolnia, azonban a lemondási kérelemből világosan ki kell tűnnie, hogy a foglalkoztatott a közszolgálati jogviszonyáról meghatározott időponttól lemond. A lemondási kérelem kizárólag az elnök írásbeli hozzájárulásával vonható vissza vagy módosítható.

16. § (1) A munkáltató által kezdeményezett közszolgálati jogviszony-megszüntetés esetén a kezdeményező önálló szervezeti egység vezető írásban a „Munkáltató által kezdeményezett közszolgálati jogviszony/munkaviszony megszüntetése” elnevezésű formanyomtatványon terjeszti elő a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatát, formáját – közös megegyezés vagy felmentés – és ennek indokát, továbbá az időpontjára és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére vonatkozó javaslatát. A formanyomtatványt az elnöknek címezve a GHFO HO vezetője részére kell megküldeni. A GHFO HO megvizsgálja a javaslat tartalmát, és ha az abban foglaltak végrehajthatóak, döntésre előkészíti a javaslatot és a szolgálati út betartásával – a kabinetfőnök útján – megküldi az elnök részére.

(2) Az elnök jogviszony megszüntetésére vonatkozó írásbeli döntésével összhangban a GHFO HO elkészíti a szükséges okiratot, és a szolgálati útnak megfelelően aláírásra felterjeszti az elnök részére.

(3) A munkáltató által kezdeményezett jogviszony megszüntetést a felettes igazgató és a GHFO HO vezetője együttesen közli a foglalkoztatottal.

17. § (1) A foglalkoztatott a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint átadás-átvételi eljárás keretében adja át a feladatait, illetve a feladatok ellátásával összefüggő információkat és iratokat a felettes vezetője által kijelölt átvevő foglalkoztatottnak a következő esetekben:

(2) A feladatok átadás-átvételét a munkáltató által megadott határidőn belül, de legkésőbb az átadandó feladatkörben töltött utolsó napon jegyzőkönyvbe kell foglalni (a továbbiakban: átadás-átvételi jegyzőkönyv). Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a folyamatban lévő ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével és az átadónak, az átvevőnek, valamint az érintett önálló szervezeti egység(ek) vezetőjének aláírását. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá az átadó nyilatkozatát az átadott anyagok teljességéről (a továbbiakban: teljességi nyilatkozat).

(3) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél marad, a harmadik példányt pedig a GHFO HO részére kell átadni.

(4) A közszolgálati jogviszonyának vagy munkaviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén, az átadás-átvételi eljárást követően a foglalkoztatott köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. A foglalkoztatott a belépőkártyáját (beleértve az engedélyesek által biztosított belépőkártyát), a felügyeleti igazolványt, valamint az OAH tulajdonában álló személyi használatra kapott és egyéb leltári eszközöket hiánytalanul, az „Elszámoló lap” megnevezésű formanyomtatványon (a továbbiakban: Elszámoló lap) megjelölt szervezeti egységnél legkésőbb az utolsó munkában töltött napon leadja.

(5) A foglalkoztatott legkésőbb a munkában töltött utolsó napon leadja a GHFO HO részére a hiánytalanul kitöltött Elszámoló lapot, a feladatokról és az azokhoz kapcsolódó iratok átadásáról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvet a teljességi nyilatkozattal együtt. Az Elszámoló lap másolatát a GHFO HO átadja a foglalkoztatottnak, az eredeti példányt a személyi anyagban helyezi el.

(6) Ha a foglalkoztatott az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, anyagi felelősséggel tartozik, és a GHFO HO a tartozás tényét köztisztviselő esetében a közszolgálati igazoláson, munkavállaló esetében a munkáltatói igazoláson tünteti fel.

(7) A közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a hiánytalanul kitöltött és aláírt Elszámoló lap, átadás-átvételi jegyzőkönyv és teljességi nyilatkozat alapján a GHFO HO elkészíti és kiadja a kilépő foglalkoztatott jogviszonyának megszűnéséről/megszüntetéséről szóló igazolásokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőn belül, illetve gondoskodik a kilépő foglalkoztatottat megillető juttatások kifizetéséről.

18. § (1) A foglalkoztatott egyéni munkateljesítményét

(2) A teljesítményértékelés elvégzését az elnök ledelegálhatja az SzMSz 5. § (1) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetőjére, valamint közvetlen irányítású munkaköröknél az elnökhelyettesre és igazgatóra (a továbbiakban: teljesítményértékelést végző vezető). A teljesítményértékelést végző vezető felett a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a közvetlen felettes vezető gyakorolja. A teljesítményértékelést az teljesítményértékelést végző vezető közvetlen felettese hagyja jóvá.

(3) A teljesítményértékelés eredménye alapján az értékelő vezető javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a köztisztviselő illetményének álláshely-besorolási kategória szerinti összeghatáron belüli növelésére, csökkentésére, valamint teljesítményelismerés fizetésére.

(4) A teljesítményértékelés lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat az elnök belső szabályozóban állapítja meg.

19. § A Küt. 98. § (1) bekezdése szerinti munkaszerződések megkötése során a megállapodás alapját képező, az általános munkarendről, a munkaidő beosztás részletes szabályairól az elnök külön szabályzatban rendelkezik.

20. § (1) Az OAH központi épületeibe történő be- és kilépést mágneskártyával működő elektronikus beléptető rendszer (a továbbiakban: elektronikus beléptető rendszer) biztosítja. Az elektronikus beléptető rendszer rögzíti az OAH központi épületeibe való be- és kilépés időpontjait.

(2) A munkaidő nyilvántartása naponta, elszámolása háromhavonta történik a munkaidő-nyilvántartó rendszerben (továbbiakban: MNYR).

(3) Az MNYR az OAH központi épületeiben való tartózkodás időtartamát rögzíti.

(4) A paksi telephelyen dolgozó foglalkoztatott és a regionális felügyelő naponta rögzíti a munkaidejét az MNYR-ben, amelyet az érintett önálló szervezeti egység vezető, illetve a felettes vezető hagy jóvá.

(5) A munkavégzés helyétől eltérő helyszínen végzett feladatellátás esetén a foglalkoztatott távollét bejelentésével kezdeményezheti munkaidejének jóváírását az MNYR-ben. Minden egész napos távollét esetében az MNYR nyolc órát rögzít teljesített munkaórának. Nem egész napos távollét esetén a távollétre okot adó hivatali elfoglaltság kezdő és befejező időpontjának bejelentésével kérhető a munkaidő rögzítése. A távollétek munkaidő nyilvántartása önálló szervezeti egységenként a távolléti jogcím bejelentéssel az MNYR-ben történik.

(6) Az MNYR-be érkező kérelmeket, bejelentéseket az önálló szervezeti egység vezető, az igazgató, az elnökhelyettes, illetve az elnök hagyja jóvá.

(7) Az MNYR-ben a következő távollét jogcímeket kell rögzíteni:

(8) Minden hónap utolsó munkanapját követően az önálló szervezeti egység vezető az általa vezetett szervezeti egység foglalkoztatottjai tekintetében az adott havi teljesült munkaidőről listát hív le az MNYR-ből és a listát a tárgyhónap lezárását követően, legkésőbb tárgyhót követő hónap 5. napjáig jóváhagyással ellátva eljuttatja a GHFO HO részére az illetményszámfejtő programban való rögzítés céljából.

(9) A foglalkoztatottra irányadó munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén az elnökhelyettes, az igazgató vagy az önálló szervezeti egység vezető kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a foglalkoztatott írásbeli figyelmeztetését, illetve többszöri elfordulás esetén fegyelmi eljárás megindítását.

21. § A foglalkoztatott a Küt 47. § (11) és (11a) bekezdése szerinti rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítésülést „a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés iránt kérelem” elnevezésű formanyomtatványon kérelmezi, a mentesülés indokának és időtartamának megjelölésével, valamint a szükséges igazoló dokumentumok csatolásával, a GHFO HO-nak címezve. A kérelemhez az önálló szervezeti egység vezető, a felettes igazgató és az elnökhelyettes javaslatát is csatolni kell. A kérelmet a GHFO HO terjeszti fel a szolgálati út betartásával – a kabinetfőnök útján – az elnöknek.

22. § (1) A keresőképtelenség tényét a foglalkoztatott a keresőképtelenné válás napján bejelenti az önálló szervezeti egység vezetőjének, illetve felettes vezetőjének, valamint elektronikusan a keresokeptelen@haea.hu e-mail-címen is. A foglalkoztatott a keresőképtelenség tényének bejelentése mellett tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét, illetve a felettes vezetőjét a távolléte várható időtartamáról, valamint a munka felvételének várható napjáról. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a foglalkoztatott a közeli hozzátartozója útján is teljesítheti. Ha a foglalkoztatott az értesítési kötelezettsége teljesítésére önhibáján kívül eső okból nem képes, azt az akadályoztatása megszűnését követő legrövidebb időn belül pótolja.

(2) A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, és gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén a táppénzigényléshez szükséges nyilatkozatot a foglalkoztatott a GHFO HO illetményszámfejtéssel foglalkozó munkatársa részére elektronikusan megküldi, majd legkésőbb a keresőképtelenség utáni első munkába állási napon leadja.

23. § (1) Az álláshely besorolási kategóriákhoz tartozó pótszabadságok mértékét belső szabályzatban határozza meg.

(2) A foglalkoztatott a szabadság kivételi igényét – a Küt. 64. § (5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével, a szabadság megkezdése előtt, a közvetlen vezetőjének tájékoztatását követően – rögzíti az elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszerben, és azt az önálló szervezeti egység vezető, a közvetlen igazgatói, elnökhelyettesi vagy elnöki irányítás alá tartozó foglalkoztatott esetében a felettes igazgató vagy elnökhelyettes, illetve az elnök hagyja jóvá az elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszerben.

(3) A szabadság utólagos rögzítésre csak indokolt esetben kerülhet sor. Az elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszerben meg kell jelölni a szabadság jogcímét. Az önálló szervezeti egység vezető, a felettes igazgató, az elnökhelyettes, illetve az elnök által jóváhagyott szabadság törlésére és módosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt az eredetileg jóváhagyó vezető elektronikus úton jóváhagyta. A jóváhagyott törlést vagy módosítást a GHFO HO vezeti át az elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszer foglalkoztatottat érintő nyilvántartásába. Ha a jóváhagyott szabadság törlését betegség miatti keresőképtelenség miatt kéri a foglalkoztatott, a GHFO HO a korábban jóváhagyott szabadságot a bemutatott orvosi igazolás alapján töröli.

(4) Az elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszerben a gyermek után járó pótszabadság azt követően jelenik meg és lehet igénybe venni, hogy a foglalkoztatott – a közszolgálati jogviszony létesítésekor vagy a gyermek születését követően – a „Nyilatkozat a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről” elnevezésű formanyomtatványt kitöltve leadta a GHFO HO részére. A gyermek után járó pótszabadság igénybevételével kapcsolatos bármilyen változást a foglalkoztatott a GHFO HO-nak írásban bejelenti.

(5) Mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól két munkanapra a foglalkoztatott apa – a Küt. 47. § (11c) bekezdésében foglaltak kivételével – gyermeke születése vagy gyermek örökbefogadása esetén járó pótszabadság, a foglalkoztatott nagyszülő unokája születése esetén járó pótszabadság, a foglalkoztatott első házassága megkötésének alkalmából járó pótszabadság mellett, valamint a foglalkoztatott hozzátartozója halálakor, melyet a foglalkoztatott a pótszabadság alapjául szolgáló esemény bekövetkeztétől számított második hónap végéig vehet igénybe.

(6) Az a foglalkoztatott, aki vezetői pótszabadságra és 18 évesnél fiatalabb gyermeke szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente három munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.

(7) A szülői szabadság kiadása iránti bejelentést a „Nyilatkozat a szülői szabadság igénybevételéről” elnevezésű formanyomtatványon a szolgálati út betartásával – a kabinetfőnök útján – az elnök részére kell megtenni. A GHFO HO készíti elő a kiadott szülői szabadság tartamáról szóló igazolást, ami tartalmazza a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát is. Az igazolást az elnök kiadmányozza.

(8) Az elnök minden év október 31. napjáig tájékoztatást ad a foglalkoztatottak részére a tárgyévben még igénybe nem vett szabadsággal kapcsolatban.

(9) A szabadságok ütemezése érdekében a GHFO HO éves szabadságtervet készít, melyhez az önálló szervezeti egységek vezetői, az igazgató, az elnökhelyettes és elnök titkárságai minden év február 28. napjáig szolgáltatnak adatot. Az éves szabadságtervet úgy kell elkészíteni, hogy a folyamatos feladatellátás és a helyettesítés biztosítva legyen.

24. § (1) A fizetés nélküli szabadság engedélyezése iránti kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybevételének tervezett megkezdését legalább tizenöt nappal megelőzően – felettes vezetőjének tájékoztatásával – a foglalkoztatott a GHFO HO-nak nyújtja be. A GHFO HO a dokumentumok megfelelősége esetén, a szolgálati út betartásával – a kabinetfőnök útján – haladéktalanul felterjeszti a kérelmet és a jogosultsági feltételek fennállását alátámasztó, a kérelem mellékletét képző dokumentumokat az elnöknek döntésre.

(2) Az elnöki döntésről – a szükséges okiratok megküldésével – a GHFO HO tájékoztatja a kérelmező foglalkoztatottat, valamint a foglalkoztatott önálló szervezeti egység vezetőjét.

(3) Fizetés nélküli szabadság elszámolására a közszolgálati jogviszony megszűnésének szabályai irányadóak.

(4) Amennyiben a fizetés nélküli szabadságról való visszatérés konkrét időpontját a kérelemben nem lehetett előre megadni, a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadságról való visszatérés megelőzően legalább 30 nappal – részmunkaidő esetén legalább 60 nappal – írásban, az elnöknek címezve jelzi – a szolgálati utat betartva – az önálló szervezeti egység vezetője útján, egyúttal tájékoztatja a GHFO HO-t is. A GHFO HO kiállítja a fizetés nélküli szabadságról való visszatérésről szóló dokumentumot.

25. § (1) A 26. §-ban szabályozott eseteken kívüli rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az elnök, az elnökhelyettes és az igazgató (a továbbiakban együtt: rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető) – öt munkanappal korábban, de legkésőbb a rendkívüli munkavégzés napját megelőző napig – írásban rendelhet el, legalább hatvan percet meghaladó munkaidőre vonatkozóan, az irányítása alá tartozó foglalkoztatott részére – a GHFO HO egyidejű értesítésével – a Küt. és az Mt. munkaidő-beosztásra, valamint a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével.

(2) Az önálló szervezeti egység vezető, illetve a felettes vezető a rendkívüli munkavégzés elrendelését a „Rendkívüli munkaidő elrendelésének jóváhagyása” elnevezésű formanyomtatványon legkésőbb öt munkanappal a rendkívüli munkavégzés napját megelőző napig kezdeményezheti a szolgálati út betartásával az elnöknél. A rendkívüli munkavégzés elrendelését az elnök engedélyezi.

(3) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető a rendkívüli munkavégzést a „Rendkívüli munkaidő személyre szóló elrendelése” elnevezésű formanyomtatványon rendeli el. A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető öt munkanappal megelőzően, de legkésőbb a rendkívüli munkavégzés napját megelőző napig írásban átadja az egyéni rendkívüli munkaidő elrendelésre vonatkozó dokumentumot a rendkívüli munkavégzésre kijelölt személynek, aki az átvételt aláírásával igazolja, és legkésőbb a rendkívüli munkavégzés napját megelőző napig a GHFO HO részére megküldi.

(4) Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés vezető állású foglalkoztatott részére is elrendelhető és a teljesített rendkívüli munkavégzésért a Küt. alapján járó szabadidőre a vezetői álláshelyen foglalkoztatott is jogosult.

(5) A Küt. 59. § (1) és (2) bekezdései alapján járó szabadidőnek a rendkívüli munkaidő teljesítését követő 30 napon belüli kiadásáért az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a foglalkoztatott felettes vezetője felel. A szabadság kiadásáról a GHFO HO-t tájékoztatni kell.

(6) Ha a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő 30 napon belül hivatali érdek miatt nem volt kiadható, az önálló szervezeti egység vezető vagy a felettes vezető kezdeményezheti a szabadidő pénzben történő megváltását indoklással ellátva, a szolgálati út betartásával – a kabinetfőnök útján – a „Szabadidő pénzbeli megváltásának ellenjegyzése” elnevezésű formanyomtatványon a GHFO HO tájékoztatása mellett. A kezdeményezésről az elnök dönt.

(7) A szabadidő engedélyezett pénzbeli megváltásáról a pénzügyi ellenjegyzést követően a GHFO HO gondoskodik. A szabadidő megváltás mértéke a foglalkoztatott kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(8) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő törzsidőben is felhasználható, valamint teljes napi távollétként is kiadható a foglalkoztatott részére.

(9) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő kiadásának tényét az MNYR-ben dokumentálni kell, és azt a GHFO HO nyilvántartja. Az önálló szervezeti egység vezető a rendkívüli munkavégzés alapján személyenként összesített havi elszámolást készít a teljesített rendkívüli munkaidőről és azt a tárgyhónap lezárását követően megküldi a GHFO HO vezetője részére.

(10) A munkaviszonyban foglalkoztatott rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésére az Mt. szabályai irányadóak azzal, hogy a jogszabályban meghatározott szabadidő kiadásáért a rendkívüli munkaidőt elrendelő vezető felelős.

(11) Ha a külföldi vagy belföldi kiküldetés munkaszüneti napra esik, a foglalkoztatott részére rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést kell elrendelni.

26. § (1) A foglalkoztatott részére ügyeletet vagy készenlétet az önálló szervezeti egység vezető javaslatára – a felettes igazgató és elnökhelyettes egyetértésével – írásban az elnök rendelhet el.

(2) Az OAH Nukleárisbaleset-elhárítási Szervezet (a továbbiakban: OAH BESZ) keretében ellátandó készenlét esetén az OAH BESZ működésbe lépéséhez szükséges rendkívüli munkavégzést az OAH BESZ Krízishelyzeti Vezetője is elrendelheti.

(3) Az OAH BESZ-ben csak olyan foglalkoztatott vehet részt, akinek az álláshelyhez tartozó feladatai között – a feladatköri leírásban – megjelenik az OAH BESZ-ben való közreműködési kötelezettség. A foglalkoztatott a Baleset-elhárítási Önálló Osztály felkérése alapján – a felettes igazgató és elnökhelyettes, valamint az elnök egyetértésével – vesz részt az OAH BESZ munkájában az OAH Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv előírásainak megfelelően.

(4) Az ügyeleti és készenléti pozíciókat, az ügyelet és készenlét elrendelésére, valamint a kapcsolódó rendelkezésre állásra vonatkozó részletszabályokat az elnök külön szabályzatban határozza meg. A foglalkoztatottat az ügyeletért és a készenlétért a Küt. 59. §-a alapján a felhasználási feltételeit is rögzítő a külön szabályzatban meghatározott mértékű szabadidő illeti meg.

27. § A távmunkavégzésre a Küt. 60. §-a az irányadó. A távmunkavégzésre vonatkozó részletszabályokat a Küt. 60. § (4) bekezdése alapján az elnök belső szabályzatban állapítja meg.

28. § (1) Az otthoni munkavégzésre a Küt. 61. §-a az irányadó.

(2) Az otthoni munkavégzésre vonatkozó részletszabályokat a Küt. 61. § (6) bekezdése alapján az elnök belső szabályzatban állapítja meg.

29. § (1) A foglalkoztatott a Küt. 76. § (1) bekezdése alapján a következő érdemelismerésben részesíthető:

(2) Az elnök állami elismerésre való felterjesztésről is dönthet.

30. § (1) A tartósan kimagasló színvonalon végzett hivatali munkáért, jelentős, eseti feladat hatékony és eredményes teljesítéséért, egyedileg értékes javaslatok, hasznosítható munkamódszerek kidolgozásáért, közösségi szolgálatért, illetve nyugállományba vonulás alkalmából az életpálya elismeréseként az elnök írásbeli dicséretben (a továbbiakban: Elnöki Dicséret) részesítheti a foglalkoztatottat.

(2) Az Elnöki Dicséretben részesülő oklevelet kap. Az Elnöki Dicséret anyagi elismeréssel jár, annak mértékéről az elnök dönt a tárgyévi költségvetési keret függvényében.

(3) Az oklevelet az elnök adja át nemzeti ünnepnap alkalmával. A nyugállományba vonulás alkalmából az életpálya elismerésére vonatkozó elismerés átadása a nyugállományba vonulás időpontjához igazodik. Az életpálya elismerésével kapcsolatos eljárásokra a (4)–(8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az Elnöki Dicséret kezdeményezésére az elnök, az elnökhelyettes, valamint a „Javaslat Elnöki Dicséret adományozására” elnevezésű formanyomtatvány kitöltésével az önálló szervezeti egység vezetője, az igazgató, a tevékenységüket irányító elnökhelyettes jóváhagyásával jogosult. A kitöltött formanyomtatványt az Elnöki dicséret tervezett átadási időpontját megelőzően legalább 45 nappal meg kell küldeni a GHFO HO részére.

(5) Az Elnöki Dicséretre javasolt személyek érdemeiről a GHFO HO feljegyzést készít és az összes javaslattal együtt, a pénzügyi fedezetvizsgálatot és pénzügyi ellenjegyzést követően szolgálati út betartásával – a kabinetfőnök útján – felterjeszti az elnöknek.

(6) Az Elnöki Dicsérettel járó pénzjuttatás kifizetéséről a GHFO gondoskodik.

(7) A GHFO HO nyilvántartás vezet az Elnöki Dicséretről. A nyilvántartás tartalmazza az elismerésben részesített személynek a formanyomtatványban foglalt adatait, az elismerés megnevezését, az elismerés adományozásának időpontját, valamint az elismerés esetleges visszavonásának tényét és időpontját. Az Elnöki Dicséretről szóló oklevél másolatát a személyi anyagban el kell helyezni, a pénzjuttatás kifizetésének tényét és mértékét fel kell jegyezni.

(8) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a Küt. 38. § (1) bekezdés f) pontja, 39. § (3) bekezdés a), b), d) vagy g) pontja alapján szűnik meg, az elnök a közszolgálati jogviszony megszűnését megelőző egy éven belül adományozott elismerést visszavonja, és a köztisztviselőt a kapott pénzjuttatás 30 napon belüli visszafizetésére kötelezi.

31. § (1) A foglalkoztatott a Küt. 52. § (3) bekezdése, valamint 77. §-a alapján teljesítményelismerésben, a Küt. 78. §-a alapján motivációs elismerésben részesíthető.

(2) A teljesítményelismerés a teljesítményt értékelő vezető írásbeli kezdeményezésére vagy a teljesítményértékelés alapján adható. A teljesítményelismerést a „Javaslat teljesítményelismerés adományozására” formanyomtatványon kell kezdeményezni, amelynek indokolásában be kell mutatni a foglalkoztatott kimagasló szakmai teljesítményét. A teljesítményelismerés – elnöki döntés alapján – pénzjuttatással jár.

(3) Motivációs elismerésben részesíthető az a foglalkoztatott, aki valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel az OAH többi foglalkoztatottja elé – az OAH érdekeit szem előtt tartó hozzáállásával, etikai alapelveknek megfelelő viselkedésével is – példaként állítható, és

(4) A motivációs elismerés adományozásáról az elnök a tárgyévi költségvetési keret függvényében dönt.

(5) A motivációs elismerés adományozására az önálló szervezeti egység vezetője, az igazgató és a tevékenységét irányító elnökhelyettes tehet javaslatot a „Javaslat motivációs elismerés adományozására” elnevezésű formanyomtatványon, amelynek indokolásában be kell mutatni a foglalkoztatott speciális ismeretét, tudását, képességeit, kompetenciáit. A motivációs elismerés mértékéről és kifizetésének időpontjáról az elnök dönt.

(6) A motivációs elismerésre vonatkozó javaslatot a szolgálati út betartásával, a GHFO HO vezetőjének címezve, a pénzügyi ellenjegyzést követően, az igazgatási, gazdálkodási és humánpolitikai igazgató, az általános elnökhelyettes egyetértését követően a kabinetfőnök útján az elnök hagyja jóvá.

(7) Ha az elnök másként nem rendelkezik, évente legfeljebb tíz főnek adható teljesítményelismerés és motivációs elismerés.

(8) A teljesítményelismerésről, valamint a motivációs elismerésről a GHFO HO nyilvántartást vezet.

(9) A teljesítményelismeréssel, valamint a motivációs elismeréssel járó pénzjuttatás kifizetéséről a GHFO gondoskodik.

32. § (1) Állami kitüntetésre olyan foglalkoztatott javasolható a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CCII. törvény) és a Magyar Szent István Rend, a Magyar Becsület Rend, a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt kitüntetés adományozásának rendjéről szóló 224/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján, aki kivételesen magas színvonalú szakmai munkája, példaértékű tevékenysége, az általa nyújtott rendkívüli teljesítmény vagy kimagasló eredmény révén, illetve más módon elévülhetetlen érdemet szerzett, és megfelel a 2011. évi CCII. törvényben előírt feltételeknek.

(2) Állami kitüntetésre szóló javaslatot tehet az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató és az önálló szervezeti egység vezető. Az elnökhelyettes, az igazgató és az önálló szervezeti egység vezetője által tett javaslatot írásban, a kitüntetésre javasolt személy természetes személyazonosító adatainak és elérhetőségeinek feltüntetésével, életútjának, korábbi kitüntetéseinek és a kitüntetést megalapozó érdemeinek bemutatásával kell javaslatot tenni az elnöknek, aki a beterjesztett javaslatok alapján dönt a kitüntetésre javasolt személy felterjesztéséről.

(3) A kitüntetésre felterjesztéséről és a kapcsolatos adminisztrációról a GHFO HO gondoskodik a vonatkozó nemzeti ünnepet megelőző legalább 150 nappal megelőzően.

33. § (1) A céljuttatásra vonatkozó szabályokra a Küt. 81. §-a határozza meg.

(2) Célfeladat jelölhető ki előzetesen a foglalkoztatott feladatkörének ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladó feladat teljesítésére, különösen: új típusú feladat bevezetésének előkészítése, koordinálása, ellenőrzése, új eljárásrend kidolgozása, meglévő eljárásrend korszerűsítése, jogszabály alapján szükséges változások elvi, illetve gyakorlati megvalósításának kidolgozása, komplex szakvélemény készítése, estleges projekt szakmai vezetése, illetve a projekten belüli egyes részfeladatok ellátása.

(3) Az általános munkaterhet jelentősen meghaladónak tekinthető az a tevékenység, amely vagy a foglalkoztatott munkakörén kívül esik, vagy a munkakörébe esik, de a napi 8 órás munkaidőn túl látható csak el. Célfeladat csak olyan esetben rendelhető el, amelynél egyértelműen körülírható és mérhető végeredménnyel jár a feladat ellátása. A célfeladatra rendkívüli munkavégzés nem rendelhető el, és a célfeladat nem lehet azonos a kötelező szakmai teljesítményértékelés során a foglalkoztatott részére megállapított teljesítménykövetelmény körében meghatározott feladattal.

(4) A célfeladat keretében ellátandó feladatra kijelölést az elnök saját hatáskörében vagy az elnökhelyettes, igazgató vagy az érintett önálló szervezeti egység vezető – a szolgálati út betartásával – írásban kezdeményezheti az elnöknél.

(5) A foglalkoztatott számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a foglalkoztatott egyévi illetményének, munkabérének 50%-át.

(6) Célfeladat elrendelése

(7) A céljuttatás kifizetésére célfeladat elvégzését vagy a célfeladat-kitűzés időtartamának lejártát követően a teljesítésigazolás függvényében kerülhet sor. A foglalkoztatott a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat teljesen vagy – részfeladatok meghatározása esetén – részben eredményesen teljesült. A célfeladatot kezdeményező önálló szervezeti egység vezető, igazgató, elnök-helyettes a célfeladat teljesítését a teljesítéstől számított öt munkanapon belül az „Igazolás a célfeladat teljesítéséről” elnevezésű formanyomtatványon igazolja, amelyet kifizetési javaslatával együtt a szolgálati út betartásával a kabinetfőnök útján megküld az elnöknek. Az aláírt és jóváhagyott célfeladat kiírás és a teljesítésigazolása alapján a céljuttatás kifizetését a gazdasági vezető pénzügyi fedezetvizsgálata és pénzügyi ellenjegyzése után, továbbá az igazgatási, gazdálkodási és humánpolitikai igazgató, valamint az általános elnökhelyettes egyetértését követően az elnök engedélyezi. Amennyiben a foglalkoztatott a célfeladat-kiírásban – nem részfeladatként – meghatározott célfeladatot csak részben teljesítette, az elnök kifizetési javaslatra figyelemmel a céljuttatás részbeni kifizetését engedélyezheti.

(8) A célfeladata teljesítéséről szóló igazolásban minden esetben fel kell tüntetni a célfeladat rövid megnevezését, a feladat elvégzésének indokolását és időtartamát, illetve, ha a célfeladat kiírásában szerepelt a feladat teljesítésére meghatározott óraszám, akkor a foglalkoztatottnak a beszámolójában fel kell tüntetnie a feladat teljesítésére fordított óraszámot, amit a teljesítés igazolásakor a teljesítésigazolónak is igazolnia kell. Részletekben történő teljesítés esetén külön-külön kell kiállítani a teljesítésigazolást az adott részteljesítésről.

(9) A célfeladatról szóló elrendeléseket és teljesítésigazolásokat a GHFO HO részére kell leadni. A GHFO a Küt. 81. §-ának céljuttatásra vonatkozó szabályaira figyelemmel gondoskodik a kifizetésről.

34. § (1) Az elnök a foglalkoztatottat a Küt. 80. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint számított szolgálati ideje alapján szolgálati elismerésben részesíti.

(2) A szolgálati elismeréssel járó juttatás mértékét a Küt. 80. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A GHFO HO nyilvántartja a szolgálati elismerésre jogosító időt és az elismerésre jogosító szolgálati idő betöltésének napját 15 nappal megelőzően értesíti a foglalkoztatott önálló szervezeti egység vezetőjét, valamint az Elnöki Kabinetet. A GHFO HO gondoskodik a Küt. 80. §-ában meghatározottak szerinti illetmény kifizetéséről.

35. § (1) A cafetéria-juttatást az OAH a foglalkoztatott részére egységes elvek alapján biztosítja.

(2) Az OAH a személyi jövedelemadóról szóló 1955. évi CXVII. törvényben felsorolt juttatás elemek közül kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát (a továbbiakban: SZÉP-kártya) biztosítja cafetéria-juttatásként.

(3) Cafetéria-juttatásra – a Küt. 82. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – az OAH valamennyi foglalkoztatottja jogosult a heti munkaidő mértékétől függetlenül azonos mértékben és feltételekkel. Az OAH munkavállalói cafetéria-jogosultságára a Küt. 82. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért is kell érteni.

(4) A munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 70. § (3) bekezdése és 78. § (3) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(5) Az adható cafetéria-juttatás éves keretösszegének mértékét, valamint a kifizetés éves ütemét (egy vagy több részletben) – figyelembe véve a tárgyévi költségvetési törvényt és keretet – az elnök határozza meg legkésőbb tárgyév március 31. napjáig.

(6) Azok a foglalkoztatottak, akiknek az OAH-val a jogviszonyuk év közben keletkezik vagy szűnik meg, a cafetéria-juttatás éves keretösszegére időarányosan, jogviszonyuk keletkezésének időpontjától, illetve jogviszonyuk megszűnésének időpontjáig jogosultak.

(7) Az éves keretösszeg egy naptári évben a (2) bekezdésben meghatározott cafetéria-juttatási elemre vehető igénybe.

(8) A foglalkoztatott, ha a jogviszonya év közben keletkezett, a más munkáltatótól tárgyévben kapott juttatás összegéről nyilatkozik a „Nyilatkozat a más munkáltatótól kapott béren kívüli juttatások összegével kapcsolatosan” elnevezésű formanyomtatvány kitöltésével.

(9) Az (5) bekezdésben meghatározott elnöki döntést követően az éves keretösszeg mértékéről, az egyes juttatási formák igénybevételi lehetőségeire vonatkozó főbb jogszabályi előírásokról, változásokról, a juttatás tárgyévre vonatkozó közterhének mértékéről – elnöki döntés alapján – a GHFO HO legkésőbb április 15. napjáig elektronikus levélben tájékoztatja a foglalkoztatottakat.

(10) A foglalkoztatott a GHFO HO felé írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

(11) Ha a foglalkoztatott jogviszonya év közben keletkezik, vagy tartós távollétről tér vissza, a foglalkoztatottat a GHFO HO elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról.

(12) Ha a foglalkoztatott jogviszonya év közben bármely okból megszűnik, a foglalkoztatottnak – elszámoláskor egy összegben – vissza kell fizetnie a részére nyújtott cafetéria-juttatásnak azt a részét, amit a jogviszonyban töltött időre időarányosan járó összeg meghaladóan vett igénybe. A fennálló időarányos cafetéria-keret túllépést annak is vissza kell fizetnie, akinek a cafetéria-juttatásra jogosultsága év közben egyéb okból megszűnik.

(13) A (12) bekezdés szerinti visszafizetést elsősorban a foglalkoztatottat megillető illetményből történő levonással kell teljesíteni. Ha a levonásra nincs, vagy csak részben van mód, a visszafizetést a foglalkoztatott átutalással teljesíti, e kötelezettség tudomásul vételéről a foglalkoztatott nyilatkozatot tesz. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a foglalkoztatott halálával szűnik meg.

(14) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(15) SZÉP-kártya esetében a kártya, társkártya igénylése, visszavonása és pótlása, az összeg igénylése, felhasználása, tekintetében a SZÉP-kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet előírásai irányadóak.

36. § A Küt. 83. § (2) bekezdésére figyelemmel a foglalkoztatott számára biztosított egyéb juttatási formák részleteiről, az igénybevétel és visszatérítés feltételeiről, a vonatkozó eljárási rendelkezésekről az elnök belső szabályzatban rendelkezik.

37. § A foglalkoztatott a Küt. 48. §-a és a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről, valamint az egyes továbbképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet] előírásai alapján az elnök által előírt közszolgálati képzésben, külső- és belső továbbképzésben vagy átképzésben (a továbbiakban együtt: továbbképzés) vesz részt. A közszolgálati képzésben történő részvételről a GHFO HO felhívására az elnök a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig dönt.

38. § (1) A foglalkoztatottnak a közszolgálati munkaszerződése aláírásától – figyelemmel a 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésére is – számított egy éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie.

(2) A vezetői besorolású foglalkoztatottnak a vezetői kinevezésétől számított két éven belül közigazgatási szakvizsgát kell tennie.

(3) A közigazgatási alapvizsgával rendelkező, a hatósági elnökhelyettes irányítása alá tartozó hatósági feladatokat ellátó foglalkoztatott két év, a közigazgatási alapvizsgával nem rendelkező, a hatósági elnökhelyettes irányítása alá tartozó hatósági feladatokat ellátó foglalkoztatott három év alatt köteles megfelelni a közigazgatási szakvizsga kötelezettségének.

(4) A közigazgatási alapvizsga teljesítése alóli mentességre a 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet 4. § (1)–(3) bekezdésében, a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 4. § (4) pontjában, a közigazgatási szakvizsga teljesítése alóli mentességre a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti mentesítéséről a foglalkoztatott kérelme alapján az elnök dönt.

39. § (1) A továbbképzések teljesítése belső továbbképzési program keretében is megvalósulhat.

(2) Belső továbbképzési programot bármely foglalkoztatott kezdeményezhet az „Egyéni képzésben való részvétel engedélyeztetése” elnevezésű formanyomtatványon a szakmai program előkészítésével és az önálló szervezeti egység vezetőjének egyetértésével, a szolgálati út betartásával, amelyet a GHFO HO részére kell eljuttatni. A foglalkoztatottak továbbképzése érdekében a GHFO HO évente egyéni és szervezeti továbbképzési tervet készít minden tárgyévet megelőző évben október 31. napjáig. A GHFO HO az éves továbbképzési terv alapján koordinálja és támogatja az OAH továbbképzési programjainak jóváhagyását, illetve megszervezését. A továbbképzési tervet a GHFO HO kezdeményezésére a szolgálati út betartásával az elnök hagyja jóvá.

(3) A foglalkoztatott az (1) bekezdés szerinti továbbképzési programban elnöki kijelölés, illetve elnöki jóváhagyást követően vehet részt.

40. § Az Atv. 6/N. § (2) bekezdése szerinti vizsgát a foglalkoztatottnak a kinevezésétől számított két éven belül, az elnök által kijelölt vizsgabizottság előtt kell teljesítenie. A vizsga szabályait az elnök belső szabályozóban határozza meg.

41. § (1) A foglalkoztatott – különösen a személyes jelenlétet igénylő – továbbképzésben való részvételének feltételeit az elnök ez irányú döntését követően biztosítani kell. Ebben az esetben az önálló szervezeti egység vezető lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatott a továbbképzésen részt vehessen. A továbbképzésen részt vevő foglalkoztatott távolléte idejére a foglalkoztatott önálló szervezeti egység vezetője a helyettesítésről, a zavartalan munkavégzésről és a határidős feladatok ellátásáról gondoskodik.

(2) A foglalkoztatott számára előírt és biztosított képzésben történő részvételről, a képzések igénybevételének feltételeiről az elnök belső szabályozóban rendelkezik.

42. § (1) Az Nftv. alapján beiskolázott hallgató kötelező szakmai és egyéb, önkéntes gyakorlat keretében történő fogadását az önálló szervezeti egység vezető – az irányítást gyakorló felettes igazgató és elnökhelyettes jóváhagyásával – kezdeményezi a „Szakmai gyakorlatban és/vagy egyéb képzésben részt vevő hallgató fogadásának engedélyeztetése” elnevezésű formanyomtatványon a GHFO HO vezetőjénél legalább 30 nappal a szakmai és egyéb gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványhoz csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű, illetve, ha a felsőoktatási intézmény és az OAH együttműködési megállapodást kötött, úgy e megállapodás egy másolati példányát is. Amennyiben nincs együttműködési megállapodás a felsőoktatási intézmény és az OAH között, akkor elnöki jóváhagyással a GHFO HO gondoskodik a megállapodás előkészítéséről és megkötésre felterjesztéséről.

(3) Az egyéb, önkéntes szakmai gyakorlat kezdeményezése esetén a GHFO HO gondoskodik a hallgatóval történő, a szakmai gyakorlatra vonatkozó együttműködési megállapodás megkötéséről (továbbiakban: megállapodás) és annak felterjesztéséről az elnök részére.

(4) A GHFO HO megteszi a hallgató fogadásához szükséges intézkedéseket, valamint elkészíti a duális vagy kooperatív képzésben gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval kötendő hallgatói megállapodás vagy hallgatói munkaszerződést (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: munkaszerződés) az Nftv. 44. §-ában foglaltak figyelembevételével.

(5) A hallgató fogadását az elnök hagyja jóvá. A hallgató számára a kötelező szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás, azonban a duális vagy kooperatív képzésben részt vevő hallgató esetében erről az elnök dönt.

(6) A szakmai és egyéb gyakorlat jogszabályokban, az OAH utasításaiban, belső szabályzóiban írtaknak megfelelő teljesítéséért, a hallgató betanító képzéseiért, a hallgató munka- és tűzvédelmi, továbbá az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai és egyéb gyakorlatot követően a hallgató általi, a részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó önálló szervezeti egység vezetője felelős.

(7) A hallgató szakmai és egyéb gyakorlatának a megállapodásban vagy a munkaszerződésben rögzített időponttól eltérő megszűnése esetén a hallgatót fogadó önálló szervezeti egység vezető haladéktalanul tájékoztatja a GHFO HO-t, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges értékelést kiállítani, az önálló szervezeti egység vezető által elkészített értékelést kell megküldeni.

(8) A hallgatónak a rendelkezésre bocsátott eszközök leadását a megállapodásban vagy a munkaszerződésben meghatározott módon és az „Elszámoló lap” használatával kell teljesítenie. A hallgató a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a GHFO HO-n leadja.

(9) A hallgató fogadása érdekében az (1)–(4) bekezdésben meghatározott dokumentumokban szereplő adatokat a GHFO HO a hallgató hozzájárulásával kezeli.