2/2023. (III. 29.) GFM utasítás

(1) A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) 1011 Budapest, Vám utca 5–7. alatti székhelye (a továbbiakban: Vám utcai épület), az 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2. alatti telephelye (a továbbiakban: Kálmán Imre utcai épület), az 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. B. alatti telephelye (a továbbiakban: Pozsonyi úti épület), valamint az 1027 Budapest, Csalogány utca 9–11. alatti telephelye (a továbbiakban: Csalogány utcai épület) (a Vám utcai épület, a Csalogány utcai épület, a Kálmán Imre utcai épület és a Pozsonyi úti épület a továbbiakban együtt: épületek) a minisztérium szervezeti egységeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vám utcai épületben a Készenléti Rendőrség kijelölt állománya (a továbbiakban: őrség) végzi az őrzés-védelmi, valamint a be- és kiléptetési feladatokat. A Kálmán Imre utcai épület, a Pozsonyi úti épület és a Csalogány utcai épület őrzés-védelmi, valamint be- és kiléptetési feladatait a biztonsági szolgálat (a továbbiakban: őrszolgálat) (a továbbiakban őrség és őrszolgálat együtt: biztonsági szolgálat) látja el.

(3) A szabályzat alkalmazásában

a) állandó belépési engedély: az arra jogosított szerv által kiadott elektronikus adathordozón (chip) rögzített technikai azonosító kóddal ellátott olyan engedély, amely visszavonásig az épületekbe történő be- és kilépésre jogosít;

b) belépési jogosultság: a belépőkártyák használatához beállított jogosultságok;

c) beléptető rendszer: az épületekbe történő belépési jogosultságokat kontrolláló elektronikus rendszer, a beléptető rendszert az üzemeltető üzemelteti és tartja karban;

d) biztonsági vezető: a Biztonsági és Beszerzési Főosztály osztályvezetője;

e) csomag: az érintett személy birtokában lévő, az általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására vagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál, és amely alkalmas arra, hogy e dolgok a külső szemlélő elől – részben vagy egészben – elfedve maradjanak;

f) felsővezető: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (3) bekezdése szerinti politikai felsővezető és a Kit. 3. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakmai felsővezető, azaz: miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár;

g) gazdasági bejárat: a Vám utcai épület Iskola utca felőli bejárata, amely folyamatosan zárva tart, nyitása és használata a biztonsági vezetőjének engedélyéhez kötött;

h) hivatali főbejárat: a Vám utcai épület esetében a Vám utca felől megközelíthető bejárat, a Kálmán Imre utcai épület esetében a Kálmán Imre utca felől megközelíthető bejárat, a Pozsonyi úti épület esetében a Pozsonyi út felől megközelíthető bejárat, a Csalogány utcai épület esetében a Csalogány és Medve utca találkozása felől megközelíthető bejárat;

i) küldemény: papíralapú irat vagy tárgy, továbbá elektronikus irat – kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét –, amelyet kézbesítés céljából burkolatán, a hozzá tartozó listán vagy egyéb, egyértelműen az irathoz vagy tárgyhoz rendelt felismerhető módon címzéssel láttak el;

j) rendkívüli esemény: az épületek elleni támadás, természeti katasztrófa (villámcsapás, ár- és belvíz, földrengés), tűz, robbanás, tartós áramszünet, fegyverhasználat, hivatalos személy elleni erőszak, vétlen lövés, gyanús csomag, tárgy találása, illetéktelen behatolás, az épületek közvetlen közelében kialakuló demonstráció, felsővezető erre irányuló jelzése;

k) üzemeltető: az épületek tekintetében üzemeltetési feladatokat ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság;

l) vendégkártya: az épületek hivatali főbejáratán létesített beléptetési ponton való áthaladásra jogosító, egyszeri belépésre jogosító belépési engedély, amely sorszámozott (nem fényképes) és kilépéskor leadásra kerülő belépőkártya.

(1) A beléptetési feladatok ellátását elektronikus beléptető rendszerrel kell végrehajtani, amely alkalmas a belépésre jogosító, a 4. pont (1) bekezdésében felsorolt dokumentumokkal az előírt módon, a belépni szándékozó személyek ellenőrzött, folyamatos, fokozott biztonsági követelményeknek megfelelő eszközök alkalmazásával történő beléptetésére.

(2) Az elektronikus beléptető rendszer kizárólag a vonatkozó jogszabályok által megengedett módon rögzít és tartalmaz adatokat, azokat a közigazgatási államtitkár, valamint a biztonsági vezető kérheti le.

(3) Valamennyi belépő személy köteles betartani az elektronikus beléptetésre, valamint az épületekben való tartózkodás rendjére vonatkozó – a biztonsági szolgálat beléptetést végző munkatársai által közölt – szabályokat, és ezeknek megfelelően együttműködni a biztonsági szolgálat munkatársaival. Belépésével valamennyi belépő személy elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el ezen szabályokat, amelyre a beléptetést végző biztonsági szolgálat munkatársai szükség esetén a belépő személyek figyelmét külön felhívják.

(4) Az épületek területére a munkavégzés megzavarására, akadályozására alkalmas eszköz nem vihető be. A biztonsági szolgálat az állandó belépési engedéllyel nem rendelkező személyektől informatikai eszközök (különösen mobiltelefon-készülék, fénykép vagy videófelvétel készítésére alkalmas készülék) letétbe helyezését kérheti. Amennyiben ennek a belépő személy nem tesz eleget, beléptetése megtagadható. Az átvételről a biztonsági szolgálat átvételi elismervényt állít ki, és az átvett készüléket a kilépéskor az elismervény ellenében visszaszolgáltatja.

(5) Az épületekben történő tartózkodás nem eredményezheti az épületekben elhelyezett szervezeti egységek rendeltetésszerű működésének sérelmét.

(6) A (4) és (5) bekezdésbe ütköző magatartás esetén a belépés megtiltható, az épületekben történő tartózkodás korlátozható, az épületekből kiutasításnak van helye, továbbá a biztonsági szolgálat az érintettel szemben rendőri intézkedést kezdeményezhet.

(7) Az épületekbe a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban fegyverként meghatározott eszközt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendeletben ilyenként meghatározott eszközt, valamint a biztonsági szolgálat tagja által veszélyes anyagként (eszközként) azonosított dolgot bevinni tilos. A biztonsági szolgálat munkatársa a lőfegyver vagy egyéb veszélyesnek ítélt eszköz átadása teljesítésének elmaradása esetén a beléptetést megtagadja.

(8) Az épületekbe be nem vihető dolgot a beléptetést megelőzően kötelező átadni a biztonsági szolgálat részére, aki azt letétbe helyezi. A biztonsági szolgálat az átvételről elismervényt állít ki, és az átvett dolgot – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – kilépéskor az elismervény ellenében visszaszolgáltatja.

(9) A (7) és (8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

a) az őrség szolgálatot teljesítő állomány, a rendőrség, a Magyar Honvédség állományába tartozó belépésre jogosult személy, hazai és külföldi védett személy védői szolgálati fegyverei, valamint a futárszolgálati feladatokat ellátó állomány szolgálati fegyverei esetében;

b) az épületekben munkavégzés céljából jogszerűen tartózkodó személyek által ilyen célból vagy a munkavégzés során jogszerűen tartható eszközökre.

(10) A szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában az épületekből kilépő személyek személy- és csomagátvizsgálását szükség esetén, a biztonsági szolgálat megítélése szerint kell elvégezni.

A szabályzat hatálya

a) az épületben működő szervek szervezeti egységeinek munkatársaira;

b) az épületek tekintetében üzemeltetési feladatokat ellátó üzemeltető és az épületek területén elhelyezett szervezetek részére, az épületekben szolgáltatási tevékenységet nyújtókra, a velük szerződött vállalkozásoknál az épületekben végzendő szolgáltatási tevékenység nyújtása során foglalkoztatottakra;

c) az a)–b) pontban meghatározottakon túl az épületekbe belépő személyekre

terjed ki.

(1) Az épületekbe belépésre jogosít

a) a 8. pont (1) bekezdés a)–g) pontjában felsorolt személyek igazolványai,

b) a felsővezetői igazolvány,

c) az állandó belépési engedély, valamint

d) a vendégkártya.

(2) A miniszterelnök és a Kormány tagjai, valamint a biztonsági szolgálat szolgálati feladatot ellátó állománya bármely időpontban beléphet az épületekbe.

(3) A felsővezetői igazolvány felmutatásával a felsővezető jogosult az épületekbe belépni bármely időpontban.

(4) Az állandó belépési engedély munkanapokon reggel 6 és este 21 óra közötti belépésre jogosít. Munkanapokon este 21 és reggel 6 óra közötti, pihenő- és munkaszüneti napokon történő benntartózkodást az érintett szervezeti egység vezetője az 1/e. függelék szerinti formanyomtatvány kitöltésével engedélyezi, amelyet legkésőbb a munkavégzést megelőző munkanapon elektronikusan köteles megküldeni a Biztonsági és Beszerzési Főosztály vezetője részére.

(5) A vendégkártya az épületekben elhelyezett szervezeti egységek állandó belépési engedéllyel nem rendelkező látogatói részére adható. A vendégkártya napi egyszeri belépésre és benntartózkodásra jogosít, amelyet kilépéskor a biztonsági szolgálat által előírt módon le kell adni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti vendégkártya az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott belépővel rendelkezők részére is – a jogosultság ellenőrzése és személyazonosításra alkalmas okmánya felmutatása után – a belépőre meghatározott jogosultsági időszakra kiadható, amennyiben belépéskor nem tudják felmutatni a belépésre jogosító okmányt.

(1) A 4. pont (1) bekezdés c) pontja szerinti állandó belépési engedély igényléséhez szükséges formanyomtatvány a minisztérium intranetoldalán elérhető.

(2) Az állandó belépési engedély kiadását az önálló szervezeti egységek vezetői kezdeményezhetik.

(1) A biztonsági szolgálat vendégkártyát ad ki a fogadó szerv által az érkezést megelőző napon, de legkésőbb a belépés reggelén leadott, az 1/a–1/c. függelék szerinti nyomtatványok alapján.

(2) A belépést megelőzően a belépő személy nevét, a személyazonosság megállapítására alkalmas fényképes igazolványa számát, valamint a mozgási időadatokat (a kártya használatának időpontja és a mozgásirány: belépés vagy kilépés) rögzíteni kell, amelyet a biztonsági szolgálat – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja értelmében – kezelhet. A vendégkártyával történő belépéshez szükséges tájékoztatót a 2/a–2/c. függelék tartalmazza.

(3) Hozzájárulás esetén az abban szereplő adatokat – az épület védelme, az annak működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében – a biztonsági vezető azok rögzítésétől számított harminc napig kezeli.

(4) A vendégkártyával rendelkező személy kizárólag a fogadó általi kíséret megfelelő biztosítása esetén léptethető be.

(1) Az épületekbe gyalogosan belépni szándékozók a hivatali főbejáratokat használhatják. Az épületek hivatali főbejáratai bármely napon 0:00–24:00 órában vehetők igénybe. Az épületben dolgozó munkatársak első belépéskor az irodák kulcsait a biztonsági szolgálatnál vehetik át, amely átvételt az aktuális napi kulcsnyilvántartásban átvételi időpont feltüntetésével és aláírásukkal igazolják. A munkaidő végén az irodák kulcsainak leadása szintén a biztonsági szolgálatnál történik, amely leadást az épületben dolgozó munkatársak az aktuális napi kulcsnyilvántartásban leadási időpont feltüntetésével és aláírásukkal igazolják.

(2) A gazdasági bejárat használata kizárólag a Vám utcai épület gazdasági feladatainak ellátására engedélyezett az engedélyben megjelölt időszakban. Az engedély kiadására a Biztonsági és Beszerzési Főosztály vezetője jogosult. A bejárat más célú használata (pl. személy beléptetése) kizárólag a biztonsági vezető engedélyével történhet.

(1) Igazolványuk felmutatása nélkül a hivatali főbejáratnál kialakított VIP ajtón lépteti be a biztonsági szolgálat

a) a miniszterelnököt,

b) a köztársasági elnököt,

c) az Országgyűlés elnökét,

d) a Kormány tagjait,

e) az Alkotmánybíróság elnökét,

f) a Kúria elnökét,

g) a legfőbb ügyészt,

h) az a)–g) pontban felsorolt személyek kíséretében levő személyeket,

i) a minisztérium államtitkárait,

j) a minisztérium helyettes államtitkárait,

k) a minisztériumban működő kormánybiztosokat, miniszterelnöki biztosokat, miniszteri biztosokat, miniszterelnöki megbízottakat,

l) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét,

m) a külföldi védett vezetőket és kíséretükben lévő személyeket.

(2) Az épületek főbejáratán – a 6. pont (4) bekezdésében és jelen pont (3)–(7) bekezdésében meghatározott előírások figyelembevétele mellett – az alábbi személyek vendégkártya kiadása mellett, illetve a személy és csomag technikai átvizsgálása nélkül beléphetnek:

a) az országgyűlési képviselők,

b) Magyarország európai parlamenti képviselői.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az őrség biztonságtechnikai helyiségébe az illetékes miniszter által meghatározott feltételek fennállása és a meghatározott szabályok betartása mellett, a minősített adatvédelemmel kapcsolatban akkreditált biztonsági területekre a vonatkozó jogszabályokban és az érintett szervezet biztonsági szabályzatában meghatározott feltételek mellett léphet be.

(4) Az épületek hivatali főbejáratán történő belépési jogosultságot – az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel – a biztonsági szolgálat a belépést megelőzően ellenőrzi. A biztonsági szolgálat kérésére a belépésre jogosító okmányt fel kell mutatni, illetve fizikai ellenőrzés céljából át kell adni.

(5) A biztonsági szolgálat megtagadja azon személy beléptetését, akinek a belépésre jogosító okmány kiadásánál, illetve érvényesítésekor a személyazonossága nem állapítható meg, vagy azt a fogadó fél nem igazolja. Ebben az esetben a biztonsági szolgálat az érintettel szemben szükség esetén rendőri intézkedést kezdeményezhet.

(6) A biztonsági szolgálat munkatársai a látogató vagy szolgáltató megérkezését telefonon jelzik a fogadó félnek.

(7) Belépési engedéllyel nem rendelkező személy előre nem egyeztetett érkezésekor a biztonsági szolgálat telefonon értesíti a fogadó szervezeti egységet, aki a visszaigazolás megérkezéséig nem léphet be az épületekbe.

(1) Rendezvények alkalmával a rendezvényfelelős által az esemény előtt 2 munkanappal – kivételes esetben az esemény kezdete előtt közvetlenül – leadott névsor vagy névre szóló meghívó alapján a személyazonosság megállapítására alkalmas fényképes igazolvány – a sajtó képviselői esetében a munkáltatói igazolvány együttes – felmutatása esetén biztosítható a be-, illetve kilépés.

(2) A 14 éven aluli gyermekek beléptetése csak szülői kísérettel, a fogadó szervezeti egység vezetőjének hozzájárulásával történhet.

(1) A belépésre jogosító okmányt – a 8. pont (1) bekezdésében foglalt kivételekkel – az épületek területén való tartózkodás ideje alatt, jól látható módon viselni kell. Az előírás be nem tartása esetén a biztonsági szolgálat az érintett személyt benntartózkodása jogalapjának tisztázásáig a beléptető rendszer által határolt területen kívülre kísérheti.

(2) Az állandó belépési engedély elvesztését azonnal jelenteni kell a biztonsági vezető részére, írásban. A biztonsági vezető – az erről való tudomásszerzést követően – intézkedik a belépőkártya érvénytelenítéséről és visszavonásáról, valamint szükség szerinti pótlásáról.

(1) Az üzemeltető üzemeltetési vezetője gondoskodik az épületben folyó munkavégzésnek a biztonsági szolgálat és a Biztonsági és Beszerzési Főosztály felé történő bejelentéséről.

(2) Ha a munkálatokhoz nagyobb méretű tárgyak, szerszámgépek, eszközök (ezen pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: tárgyak) beszállítására kerülne sor, vagy beszállítása lenne indokolt:

a) a Vám utcai épület esetén előzetesen egyeztetni szükséges az őrség illetékes parancsnokával a tűzszerészek kirendeléséről, ha a tárgyak biztonsági átvizsgálását a helyszínen nem lehet végrehajtani. A beszállítás várható időpontját az őrségnek lehetőleg 24 órával korábban jelezni szükséges ahhoz, hogy a kívánt időpontra a tűzszerészek kirendelésére intézkedjenek;

b) a Kálmán Imre utcai épület, a Pozsonyi úti épület és a Csalogány utcai épület vonatkozásában a biztonsági vezetőt előzetesen tájékoztatni szükséges, aki szükség esetén megtagadhatja a beszállítást.

(3) Munkaidőn kívül vagy munkaszüneti napon történő váratlan, rendkívüli események bekövetkezése, műszaki meghibásodás esetén a biztonsági szolgálat intézkedik – a biztonsági vezető tájékoztatása mellett – a javítást végző kiértesítésével és beléptetésével kapcsolatban.

(1) Az épületben dolgozók csak egyéni felszerelési, valamint hivatali munkájukhoz szükséges tárgyakat hozhatnak be és vihetnek ki.

(2) Műszaki cikkeket, eszközöket, tárgyakat, leltári anyagokat (ezen pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: tárgy) – így különösen a kézitáskánál vagy aktatáskánál nagyobb méretű táskát, bőröndöt, dobozt, valamint a nem megszokott formájú, jellegű vagy különösen nagyméretű tárgyat – az épületekbe be- és onnan kivinni számla, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság, illetve NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által kiadott szállítólevél birtokában vagy más igazolható módon lehet.

(3) Az állandó belépési engedéllyel rendelkező alkalmazottat a biztonsági szolgálat a biztonsági vezetője jelenlétében eseti jelleggel, véletlenszerű kiválasztással személy- és csomagátvizsgálásra kötelezheti.

(4) Az állandó belépési engedéllyel nem rendelkező személyt a biztonsági szolgálat a biztonsági vezetője jelenlétében csomagátvizsgálásra kötelezhet be- és kilépéskor is. Személyes felszerelések, kép- és hangrögzítők, adathordozók, informatikai eszközök minisztériumba történő bevitelét a biztonsági szolgálat megtagadhatja.

(5) Az a személy, aki az ellenőrzésnek nem hajlandó alávetni magát, az épületbe nem léptethető be.

(1) Az Állami Futárszolgálat által szállított csomagot felbontani nem lehet, a csomagot a futárjegyzék, illetve kísérőjegyzék alapján kell beazonosítani.

(2) Az épületek területén nyilvántartásba vett anyag és eszköz kizárólag szállítólevél vagy számla birtokában vihető ki, amit kivitelkor a biztonsági szolgálatnak át kell adni, illetve be kell mutatni.

(3) A beszállítást az üzemeltető a szállítást megelőzően egy nappal jelzi a biztonsági szolgálat illetékes vezetőjének, illetve a biztonsági vezetőnek, aki szükség esetén intézkedik a tűzszerész, illetve robbanóanyag-kereső kutya kirendeléséről.

(4) A hivatalos postaküldeményeket, a futárszolgálatok által továbbított küldeményeket is beleértve, a biztonsági szolgálat felbontás nélkül ellenőrizheti.

(5) A biztonsági szolgálat tagjai a biztonsági szolgálat vezetőjével történt egyeztetés nélkül nem vehetnek át küldeményt.

(1) A Vám utcai épülethez tartozó 18 db gépjármű parkolására alkalmas ún. halszálkás parkoló az épület mellett, a Vám utcában helyezkedik el.

(2) A Vám utcai parkolóhelyek állandó használatára jogosultak nevét és beosztását a biztonsági vezető eljuttatja az őrség részére.

(3) A Vám utcai vendégparkolóhelyek igénybevételére vonatkozó szándékot az érintett szervezeti egység közvetlenül jelzi a biztonsági vezetőnek, aki a beérkezett igények alapján koordinálja a vendégparkolóhelyek használatát.

(4) A Kálmán Imre utcai épület és a Pozsonyi úti épület belső udvarán, valamint a Csalogány utcai épület Medve utcai és Csalogány utcai oldalán elhelyezkedő parkolóhelyek állandó használatára jogosultak nevét és beosztását a biztonsági vezető eljuttatja az őrszolgálat részére.

(1) A biztonsági helyiségek, illetve az épületekben elhelyezett szervezetek által használt zárt helyiségek kulcsdobozait a hivatali főbejárat eligazító helyiségében elhelyezett Kulcskiadási Könyv alapján kell kiadni és visszavételezni a biztonsági szolgálat tagjainak. A kulcsok, kulcsdobozok felvételére jogosultak névsorát és aláírásmintáját az őrség parancsnoka, illetve az őrszolgálat vezetője részére kell megküldeni. A biztonsági szolgálatnak – a technikai, tűzszerészeti, valamint tűzrendészeti szempontokra tekintettel – az épület valamennyi helyiségének kulcsa és tűzkulcsa a rendelkezésére áll.

(2) Az épületekben való tartózkodás ideje alatt tapasztalt rendkívüli eseményt – különösen a tűzesetet, az épületek elleni külső támadás, illetve a közmű meghibásodásából adódó veszélyhelyzet észlelését – az észlelő személy köteles haladéktalanul jelenteni az önálló szervezeti egység vezetője részére, aki ezt az információt haladéktalanul köteles továbbítani az üzemeltető, valamint a biztonsági szolgálat felé.

(3) A biztonsági szolgálat a vendégkártyákat a beléptető rendszert irányító számítógépen kezeli, valamint figyelemmel kíséri a beléptető rendszer működését. A beléptető rendszer nem megfelelő működéséről, valamint a tárolt adatokat érintő bármely eseményről – így különösen a beléptető rendszer meghibásodásáról, illetéktelen behatolásról vagy ennek kísérletéről, rongálásról, tartós áramszünetről – kapott tájékoztatás vagy ezek észlelése esetén a biztonsági szolgálat haladéktalanul értesíti a biztonsági vezetőt, valamint a Biztonsági és Beszerzési Főosztályt, és az alábbiak szerint járnak el:

a) a biztonsági szolgálat a beléptető rendszert ért illetéktelen behatolás vagy annak kísérlete esetén a rendszert működésképtelenné teszi;

b) a biztonsági szolgálat a beléptető rendszer áramtalanítása, meghibásodása, továbbá tartós áramszünet esetén az állandó belépési engedélyek ellenőrzését manuálisan hajtja végre, kérve a belépési engedélyek felmutatását az arcképmás ellenőrzése érdekében;

c) a biztonsági szolgálat vendégkártyát nem állít ki, a belépni kívánó személyek beléptetését névjegyzék, illetve a fogadó féllel telefonon vagy személyesen történő egyeztetést követően hajtja végre.

(4) Az épületek zárt területein belül tilos a dohányzás, dohányozni csak az arra kijelölt nyílt (pl. udvar) területeken lehetséges.

Tájékoztatjuk, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, Vám utca 5–7. szám alatti székhelyére történő belépéskor a következő adatok kerülnek rögzítésre:

– belépő személy neve,

– személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány száma,

– a mozgási időadatok (a kártya használatának időpontja és a mozgásirány: belépés vagy kilépés).

Személyes adatai kezelésére a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) pontjának megfelelően a Gazdaságfejlesztési Minisztérium épületének védelme, az épületben található vagy az oda behozott vagyontárgyak védelme, a foglalkoztatottak zavartalan munkavégzésének biztosítása, és a jogsértő cselekmények utólagos bizonyításának elősegítése érdekében kerül sor, az adatok megőrzési ideje 30 nap.

Önt mint érintettet a személyes adatai kezelésével összefüggésben megilleti a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához és a tiltakozáshoz való jog. A hozzáféréshez való jog alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az adatkezelés céljáról, az érintett személyes adatok kategóriáiról, a címzettekről, akikkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, a személyes adatok tárolásának időtartamáról, a személyes adatok gyűjtésének módjáról. A hozzáféréshez való jog keretén belül az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Ön mint érintett bármikor jogosult továbbá a pontatlanul, tévesen kezelt adatai helyesbítését kérni. Az adatkezelés korlátozásához való jog alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést. Ha az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát. Abban az esetben, ha az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását, vagy amennyiben az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra az adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, továbbá abban az esetben ha az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen, akkor a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. A tiltakozáshoz való joga alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapuló kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Adatait automatizált döntéshozatalhoz, profilalkotáshoz nem használjuk fel.

Az érintett a személyes adatai kezelésével összefüggő jogsérelme esetén, továbbá jogainak érvényesítése érdekében az adatkezelőhöz (Gazdaságfejlesztési Minisztérium, 1011 Budapest, Vám utca 5–7.) fordulhat. Az érintett az adatkezelővel, illetve az adatkezeléssel szemben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panasszal élhet. A Hivatal elérhetőségei: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9). Bíróság előtti jogérvényesítés esetén a perben az adatkezelő székhelye szerint illetékes törvényszék (Fővárosi Törvényszék, 1363 Budapest, Pf. 16 – 1055 Budapest, Markó utca 27.) jár el. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti törvényszék előtt is megindítható.

Tájékoztatjuk, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2. szám alatti telephelyére történő belépéskor a következő adatok kerülnek rögzítésre:

– belépő személy neve,

– személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány száma,

– a mozgási időadatok (a kártya használatának időpontja és a mozgásirány: belépés vagy kilépés).

Személyes adatai kezelésére a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) pontjának megfelelően a Gazdaságfejlesztési Minisztérium épületének védelme, az épületben található vagy az oda behozott vagyontárgyak védelme, a foglalkoztatottak zavartalan munkavégzésének biztosítása, és a jogsértő cselekmények utólagos bizonyításának elősegítése érdekében kerül sor, az adatok megőrzési ideje 30 nap.

Önt mint érintettet a személyes adatai kezelésével összefüggésben megilleti a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához és a tiltakozáshoz való jog. A hozzáféréshez való jog alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az adatkezelés céljáról, az érintett személyes adatok kategóriáiról, a címzettekről, akikkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, a személyes adatok tárolásának időtartamáról, a személyes adatok gyűjtésének módjáról. A hozzáféréshez való jog keretén belül az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Ön mint érintett bármikor jogosult továbbá a pontatlanul, tévesen kezelt adatai helyesbítését kérni. Az adatkezelés korlátozásához való jog alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést. Ha az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát. Abban az esetben, ha az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását, vagy amennyiben az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra az adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, továbbá abban az esetben ha az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen, akkor a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. A tiltakozáshoz való joga alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapuló kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Adatait automatizált döntéshozatalhoz, profilalkotáshoz nem használjuk fel.

Az érintett a személyes adatai kezelésével összefüggő jogsérelme esetén, továbbá jogainak érvényesítése érdekében az adatkezelőhöz (Gazdaságfejlesztési Minisztérium, 1011 Budapest, Vám utca 5–7.) fordulhat. Az érintett az adatkezelővel, illetve az adatkezeléssel szemben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panasszal élhet. A Hivatal elérhetőségei: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9). Bíróság előtti jogérvényesítés esetén a perben az adatkezelő székhelye szerint illetékes törvényszék (Fővárosi Törvényszék, 1363 Budapest, Pf. 16 – 1055 Budapest, Markó utca 27.) jár el. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti törvényszék előtt is megindítható.

Tájékoztatjuk, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. B. szám alatti telephelyére történő belépéskor a következő adatok kerülnek rögzítésre:

– belépő személy neve,

– személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány száma,

– a mozgási időadatok (a kártya használatának időpontja és a mozgásirány: belépés vagy kilépés).

Személyes adatai kezelésére a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) pontjának megfelelően a Gazdaságfejlesztési Minisztérium épületének védelme, az épületben található vagy az oda behozott vagyontárgyak védelme, a foglalkoztatottak zavartalan munkavégzésének biztosítása, és a jogsértő cselekmények utólagos bizonyításának elősegítése érdekében kerül sor, az adatok megőrzési ideje 30 nap.

Önt mint érintettet a személyes adatai kezelésével összefüggésben megilleti a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához és a tiltakozáshoz való jog. A hozzáféréshez való jog alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az adatkezelés céljáról, az érintett személyes adatok kategóriáiról, a címzettekről, akikkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, a személyes adatok tárolásának időtartamáról, a személyes adatok gyűjtésének módjáról. A hozzáféréshez való jog keretén belül az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Ön mint érintett bármikor jogosult továbbá a pontatlanul, tévesen kezelt adatai helyesbítését kérni. Az adatkezelés korlátozásához való jog alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést. Ha az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát. Abban az esetben, ha az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását, vagy amennyiben az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra az adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, továbbá abban az esetben ha az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen, akkor a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. A tiltakozáshoz való joga alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapuló kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Adatait automatizált döntéshozatalhoz, profilalkotáshoz nem használjuk fel.

Az érintett a személyes adatai kezelésével összefüggő jogsérelme esetén, továbbá jogainak érvényesítése érdekében az adatkezelőhöz (Gazdaságfejlesztési Minisztérium, 1011 Budapest, Vám utca 5–7.) fordulhat. Az érintett az adatkezelővel, illetve az adatkezeléssel szemben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panasszal élhet. A Hivatal elérhetőségei: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9). Bíróság előtti jogérvényesítés esetén a perben az adatkezelő székhelye szerint illetékes törvényszék (Fővárosi Törvényszék, 1363 Budapest, Pf. 16 – 1055 Budapest, Markó utca 27.) jár el. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti törvényszék előtt is megindítható.

Tájékoztatjuk, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 1027 Budapest, Csalogány utca 9–11. szám alatti telephelyére történő belépéskor a következő adatok kerülnek rögzítésre:

– belépő személy neve,

– személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány száma,

– a mozgási időadatok (a kártya használatának időpontja és a mozgásirány: belépés vagy kilépés).

Személyes adatai kezelésére a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) pontjának megfelelően a Gazdaságfejlesztési Minisztérium épületének védelme, az épületben található vagy az oda behozott vagyontárgyak védelme, a foglalkoztatottak zavartalan munkavégzésének biztosítása, és a jogsértő cselekmények utólagos bizonyításának elősegítése érdekében kerül sor, az adatok megőrzési ideje 30 nap.

Önt mint érintettet a személyes adatai kezelésével összefüggésben megilleti a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához és a tiltakozáshoz való jog. A hozzáféréshez való jog alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az adatkezelés céljáról, az érintett személyes adatok kategóriáiról, a címzettekről, akikkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, a személyes adatok tárolásának időtartamáról, a személyes adatok gyűjtésének módjáról. A hozzáféréshez való jog keretén belül az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Ön mint érintett bármikor jogosult továbbá a pontatlanul, tévesen kezelt adatai helyesbítését kérni. Az adatkezelés korlátozásához való jog alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést. Ha az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát. Abban az esetben, ha az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását, vagy amennyiben az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra az adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, továbbá abban az esetben ha az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen, akkor a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. A tiltakozáshoz való joga alapján Ön mint érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontján alapuló kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Adatait automatizált döntéshozatalhoz, profilalkotáshoz nem használjuk fel.

Az érintett a személyes adatai kezelésével összefüggő jogsérelme esetén, továbbá jogainak érvényesítése érdekében az adatkezelőhöz (Gazdaságfejlesztési Minisztérium, 1011 Budapest, Vám utca 5–7.) fordulhat. Az érintett az adatkezelővel, illetve az adatkezeléssel szemben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panasszal élhet. A Hivatal elérhetőségei: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9). Bíróság előtti jogérvényesítés esetén a perben az adatkezelő székhelye szerint illetékes törvényszék (Fővárosi Törvényszék, 1363 Budapest, Pf. 16 – 1055 Budapest, Markó utca 27.) jár el. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti törvényszék előtt is megindítható.