2/2023. (VIII. 9.) EUTAF utasítás

1. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § Az utasítás hatálybalépését megelőzően nyújtható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

4. § A Főigazgatóság visszatérítendő támogatásban vagy illetményelőlegben részesült köztisztviselője az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást vagy illetményelőleget.

5. § Az utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az kedvezőbb elbírálást eredményez az érintettre.

6. § (1) A Szabályzat 28. alcíme szerinti családtámogatás első alkalommal történő folyósítására a 2023. június 30. napján a Főigazgatósággal közszolgálati jogviszonyban álló, a Szabályzat 111. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő köztisztviselő jogosult.

(2) A Szabályzat 111. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő köztisztviselő az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül jogosult a Szabályzat 111. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére.

1. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Főigazgatóság hivatali szervezetére és a Főigazgatóság által foglalkoztatott köztisztviselőkre (a továbbiakban: köztisztviselő).

(2) A Szabályzat 3. és 4. alcímének hatálya kiterjed a közszolgálati jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személyre.

2. § A Szabályzat alkalmazása során használt alapfogalmak a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 103. §-ában meghatározottak.

3. § A Szabályzatban foglaltak – így különösen a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyes munkáltatói intézkedések, valamint a Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek – teljesítésének elősegítése érdekében a Működéstámogatási Igazgatóság humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egysége (a továbbiakban: humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység) elkészíti, aktualizálja és elektronikusan közzéteszi a Szabályzat alkalmazásához szükséges dokumentumokat (a továbbiakban: formanyomtatvány) a Főigazgatóság által biztosított gerinchálózaton. A formanyomtatvány használata kötelező.

4. § A munkáltatói jogok gyakorlásának alapját az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Eutaftv.) és a Küt. képezi.

5. § A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2023. (I. 20.) EUTAF utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 14. § (2) bekezdése alapján az e Szabályzatban kerül rögzítésre. A munkáltatói jogkör átruházásáról a főigazgató dönt. Az átruházott munkáltatói jogköröket a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

6. § A főigazgató közszolgálati jogviszonyával összefüggő és az Eutaftv.-ben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az SZMSZ-ben kijelölt személy teszi meg.

7. § A közszolgálati jogviszony létesítését megelőző eljárást a főigazgató közvetlenül indítja, illetve az igazgatók kezdeményezhetik a főigazgatónál. Amennyiben közszolgálati jogviszony létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, főigazgatói jóváhagyást követően megkeresi a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységet a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében.

8. § A közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos intézkedések megtétele előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen egyeztet a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységgel és a gazdálkodásért felelős szervezeti egységgel a személyi juttatás kihatásáról az előirányzatra és a kiválasztási eljárás, valamint az álláshely részleteiről. Az egyeztetést követően a főigazgató dönt a kiválasztási eljárás meghívásos vagy pályázati eljárás keretében történő megindításáról.

9. § Meghívásos eljárás során írásbeli teszt írása nélkül, személyes interjút követően tölthető be az álláshely.

10. § A pályázati feltételeket a Küt. 6. §-ának figyelembevételével a főigazgató határozza meg. Az álláshely betöltésének munkáltató által meghatározott szakmai követelményeit a Főigazgatóság külön szabályzata tartalmazza.

11. § A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

12. § A közszolgálati jogviszony létesítéséről érdemi nyilatkozat a Főigazgatóság részéről addig nem tehető, amíg a jogviszony létesítésére vonatkozó jogszabályi feltételek meglétét a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység meg nem állapítja.

13. § A kiválasztási eljárás szabályszerű lebonyolításáért, megszervezéséért, irányításáért, dokumentálásáért a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység felelős.

14. § A pályázati kiírást legalább a Főigazgatóság honlapján legkevesebb tíz napos időtartamra közzé kell tenni.

15. § (1) A betöltendő álláshelyre kiírt pályázatra beérkezett anyagokat a benyújtási határidőt követően értékeli a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység, és javaslatot tesz a szakmai vezetőknek az elbírálási eljárás lefolytatására.

(2) Az elbírálási eljárás része a teszt megírása a pályázó által. A teszt eredményeit a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység és a szakmai vezetők értékelik, és a főigazgató dönt a Főigazgatóság szakmai területet irányító vezetőivel személyes interjún való részvételről.

(3) A kiválasztási eljárás a szakmai vezetőkkel folytatott személyes interjúval, majd a főigazgató döntésével zárul. A kiválasztási eljárás eredményéről észszerű határidőn belül a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység tájékoztatja a pályázókat.

16. § A pályázat eredményéről a pályázók értesítése elsődlegesen a pályázati anyagban található elektronikus elérhetőségen keresztül történik. Abban az esetben, ha a pályázó a pályázati anyagában nem ad meg elektronikus értesítési címet, akkor a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység postai úton értesíti a pályázót a pályázat eredményéről.

17. § Amennyiben a pályázó nem járul hozzá pályázati anyagának megőrzéséhez, az elbírálási határidő lejártát követő öt munkanapon belül személyesen átveheti azt. A fent meghatározott határidő lejártát követően a benyújtott pályázati anyagok megsemmisítésre kerülnek.

18. § A beküldött pályázatokat, az abban foglalt adatokat, illetve a pályázati eljárás során keletkező személyes adatokat a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység a Főigazgatóság mindenkor hatályos adatvédelmi szabályzatában foglaltaknak megfelelően kezeli.

19. § (1) A humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység – munkába lépése előtt – a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személyt felhívja azon okiratok benyújtására, amelyeknek adatait a Küt. 3. melléklete szerinti közszolgálati alapnyilvántartásban rögzíteni kell, és amelyek még nem állnak a rendelkezésére.

(2) A belépő köztisztviselő az (1) bekezdés szerinti iratokat legkésőbb a munkába lépés napján eljuttatja a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység részére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti irat valódiságát a belépő köztisztviselő az eredeti irat vagy annak hiteles másolata bemutatásával igazolja.

(4) Áthelyezés esetén a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység megkeresi az átadó szervet a személyi anyagok átadás-átvétele érdekében.

20. § (1) Amennyiben szükséges a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felhívja a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személyt a 19. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok eredetiségének igazolására. Az eredetiség igazolása a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy kötelezettsége, amelynek legkésőbb az írásbeli felhívás kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül köteles eleget tenni. Amennyiben e határidő eredménytelenül telik el, a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység kezdeményezheti a jogviszony létesítésétől való elállást.

(2) A humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység a nem magyar nyelvű iskolai végzettséget igazoló diplomát a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján, nyelvtudást igazoló bizonyítványt az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet alapján fogad el. A honosítás, fordítás, tájékoztatás beszerzése a foglalkoztatni kívánt személy kötelezettsége, beleértve a felmerülő díj, költség viselését is.

21. § A köztisztviselő a közszolgálati alapnyilvántartásban vezetett adataiban bekövetkező változásról a változás bekövetkeztétől számított nyolc munkanapon belül tájékoztatja a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységet, amely a tájékoztatástól számított nyolc munkanapon belül intézkedik az adatok aktualizálásáról.

22. § A közszolgálati jogviszony létesítése előtt a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység tájékoztatja a foglalkoztatni kívánt személyt arról, hogy köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét közölnie kell a kinevezését követő tíz munkanapon belül.

23. § A köztisztviselőnek jogviszonyának keletkezését megelőzően esküt kell tennie a Küt. 26. §-ának megfelelően. A köztisztviselő eskütételét a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység készíti elő.

24. § Az esküokmány 2 példányban készül, amelyből 1 példányt a köztisztviselő részére át kell adni, 1 példányt pedig a köztisztviselő személyi anyagában helyez el a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység.

25. § A Főigazgatóság és a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a Küt. 98. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg, különösen

26. § A főigazgató legalább három, de legfeljebb hat hónap próbaidő kikötéséről dönt. A próbaidő tartama nem hosszabbítható meg.

27. § A közszolgálati munkaszerződést a köztisztviselő a Küt. 17. §-ában foglaltakra figyelemmel elektronikus úton is megkapja a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységtől.

28. § A közszolgálati munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység tájékoztatja a köztisztviselőt az e szabályzat, valamint a formanyomtatványok elérhetőségéről. A köztisztviselő írásbeli nyilatkozatával igazolja, hogy a tájékoztatást megkapta.

29. § A közszolgálati munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati jogviszonyra a Küt.-ben, valamint az e Szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.

30. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatokat a Főigazgatóság erre vonatkozó szabályzata (a továbbiakban: álláshelyi szabályzat) határozza meg.

(2) Az álláshelyi szabályzat tartalmazza az álláshelyen ellátandó feladatokhoz szükséges szakmai és képesítési követelményeket.

(3) Az álláshelyen ellátandó feladatok további részletszabályait a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

(4) Az álláshelyi szabályzat vagy a szervezeti egység ügyrendjének módosításával történő megváltoztatása nem vonja maga után a közszolgálati munkaszerződés vagy munkaszerződés módosítását.

(5) A köztisztviselőt a feladatköri leírás változásáról tájékoztatni kell. A tájékoztatás a vonatkozó szabályzatok belső hálózaton történő közzétételével valósul meg.

30/A. §² A Főigazgatóság valamennyi foglalkoztatottja kizárólag olyan álláshelyen ellátandó feladatot láthat el, amelyre egészségileg alkalmas (a továbbiakban: munkaköri alkalmasság). A Főigazgatóság minden foglalkoztatott számára előírja és biztosítja a munkaköri alkalmassági vizsgálaton való részvételt. A munkaköri alkalmassági vizsgálatot a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály szerint el kell végezni.

31. § (1) A közszolgálati jogviszonnyal összeférhetetlen tevékenységek, tisztségek és magatartások meghatározását a Küt. 51. §-a tartalmazza.

(2) A köztisztviselő köteles a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységnél bejelenteni, amennyiben vele szemben a jogviszonya fennállása alatt összeférhetetlenségi eset merül fel. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul írásban felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(3) Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A köztisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységnek be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot.

32. § (1) A köztisztviselőnek a szükséges formanyomtatványok kitöltésével a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységen keresztül be kell jelentenie a Küt. 51. § (2)–(3) bekezdése alapján gyakorolható tevékenységet, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthető további jogviszonyának fennállását vagy létesítését, és kérnie kell annak engedélyezését.

(2) További jogviszony – ideértve a gyakorolható tevékenységet is – a bejelentés megtételét vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét megelőzően nem hozható létre.

(3) A köztisztviselő haladéktalanul köteles írásban bejelenteni azt is, ha korábban engedélyezett további jogviszonya megszűnt.

33. § (1)³ A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel az operatív programok végrehajtása és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv vonatkozásában a köztisztviselő a közszolgálati jogviszony létesítéskor összeférhetetlenségi nyilatkozatot, valamint az általános összeférhetetlenségi nyilatkozattal egyidejűleg érdekeltségi nyilatkozatot köteles tenni.

(2) A köztisztviselő az (1) bekezdés szerinti nyilatkozataiban bekövetkezett változás esetén köteles a változás bekövetkezését követő nyolc munkanapon belül új nyilatkozatot tenni.

34. § Fegyelmi vétséget követ el az a köztisztviselő, aki a valóságnak meg nem felelő nyilatkozatot tesz, vagy bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja.

35. § (1) A Főigazgatóság ellenőrzési kézikönyve alapján az ellenőrzéssel érintett szervezeti egységek az Egységes Éves Ellenőrzési Programban feltüntetik a projektekhez rendelt kapacitásigényt, illetve a vizsgálat időbeli ütemezését, melyet a főigazgató jóváhagy.

(2) A köztisztviselő felett irányítást gyakorló szervezeti egység vezetője a mintavétellel kiválasztott projektek főbb adatait (projekt száma, tárgya, kedvezményezett neve, elérhetősége) ismerteti az ellenőrzésbe bevont köztisztviselőkkel.

(3) A köztisztviselő a 33. §-ban foglaltakra figyelemmel a Főigazgatóság által biztosított munkavégzést támogató informatikai rendszerben (ATHEA) az ott meghatározott alkalommal és formában az adott projektekre vonatkozó eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatot köteles tenni.

(4) Az ellenőrzéssel érintett köztisztviselő a feladatról való tudomásszerzés után haladéktalanul tájékoztatja vezetőjét, ha vele szemben összeférhetetlenség áll fenn, és ezáltal a projekt ellenőrzésében nem vehet részt.

(5) Összeférhetetlensg felmerülése esetén a köztisztviselő az ellenőrzésben a továbbiakban nem vehet részt.

(6)⁴ A köztisztviselő a vele összefüggésben felmerült – az előző esetektől eltérő – összeférhetetlenségi gyanút a Főigazgatóság által erre a célra kialakított rendszerében, az ott meghatározott eljárásrend szerint köteles jelezni a Főigazgató részére.

36. § A közszolgálati munkaszerződés a Küt. 29. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – figyelemmel a Küt. 29. § (2)–(6) bekezdésére is – csak a Főigazgatóság és a köztisztviselő közös megegyezéssel módosítható, azzal, hogy a várandós köztisztviselő munkaszerződésének módosítására a Küt. 30. §-ában foglalt eltéréseket kell alkalmazni.

37. § (1) A közszolgálati munkaszerződés módosítását a főigazgató döntése alapján a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység készíti el.

(2) A köztisztviselő által elektronikusan aláírandó közszolgálati munkaszerződés módosítást – a Küt. 29. § (2) bekezdésében szabályozott esetben pedig az egyoldalú közszolgálati munkaszerződés módosítást – a köztisztviselő elektronikus úton kapja meg a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységtől.

(3) A köztisztviselő az általa elfogadott és elektronikusan aláírt közszolgálati munkaszerződés-módosítást a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység részére elektronikus úton köteles visszaküldeni.

38. § (1) A Főigazgatóság állományába tartozó köztisztviselő az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) 5. §-ában meghatározottak szerint – figyelemmel a Vnyt. 3. §-ában foglalt rendelkezésekre – köteles vagyonnyilatkozatot tenni az SZMSZ 3. függelékében szerinti beosztásának megfelelő gyakorisággal.

(2) Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni a köztisztviselő beosztásának, feladatkörének megváltozása esetén, ha a korábbi és az új beosztás, feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg.

39. § (1) A humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység tájékoztatja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és az esedékesség időpontjáról, továbbá elektronikusan, a kötelezett e-mail-címére megküldi a szükséges formanyomtatványokat és kitöltési útmutatót.

(2) Vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett jövedelemről kell kitöltenie a kötelezettnek és a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának.

(3) A vagyonnyilatkozatot két példányban kell leadni a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységen. A lezárt borítékokat minden vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett esetében el kell látni egyedi nyilvántartási azonosító számmal. A vagyonnyilatkozatokat lezárt és aláírt borítékban elkülönítetten, elzártan kell kezelni.

(4) Amennyiben a kötelezett az előírt határidőben nem teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység határidő tűzésével írásban felszólítja a kötelezettet ezen kötelezettsége teljesítésére. Ha kitűzött határidő eredménytelenül telik el, a Vnyt. 10. §-a alkalmazására kerül sor.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének megtagadása estén a Vnyt. 9. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazandók.

(6) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése esetén vagy abban az esetben, ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát visszaadja a kötelezettnek. Ha erre a köztisztviselő akadályoztatása miatt nincs lehetőség, részére postai úton, tértivevénnyel kell megküldeni a korábbi vagyonnyilatkozatot. Amennyiben a nyilatkozat sem személyesen, sem pedig postai úton nem kézbesíthető, a kézbesítés utolsó megkísérlésétől számított harminc nap után – jegyzőkönyv felvétele mellett – a vagyonnyilatkozatot felbontás nélkül meg kell semmisíteni.

(7)⁵ A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, feladatkör megszűnése vagy megszüntetése esetén a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység – a jogviszony, beosztás, feladatkör megszűnése vagy megszüntetése időpontjában – az általa őrzött vagyonnyilatkozat példányát visszaadja, továbbá az egyidejűleg átvett záró vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított három évig megőrzi.

40. § A nemzetbiztonsági ellenőrzések kezdeményezésének szabályait, az ezzel érintett feladatköröket és a nemzetbiztonsági ellenőrzések lefolytatásának koordinálására jogosult személyek körét a Főigazgatóság külön szabályzata tartalmazza.

41. § (1) A köztisztviselő a feladata ellátása során az Eutaftv. 32. §-a alapján a tudomására jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot köteles megőrizni.

(2) A köztisztviselő tevékenysége ellátásával kapcsolatban tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Főigazgatóság nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, köteles megőrizni.

(3) A titoktartási kötelezettség kiterjed a fenti adatok és titkok jogosulatlan közzétételére és hasznosítására is.

(4) A titoktartásra vonatkozó nyilatkozatot a köztisztviselő a közszolgálati jogviszony létesítésekor írja alá és adja át a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységnek.

42. § (1) A közszolgálati jogviszony megszűnéséről a Küt. 38. §-a, a megszüntetéséről a Küt. 39. §-a rendelkezik.

(2) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel vagy lemondással történő megszüntetésére vonatkozó kérelmét, valamint a próbaidő alatti, jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó kérelmét a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységen nyújthatja be.

43. § (1) A közszolgálati jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a köztisztviselő az álláshelyen ellátott feladatait és az azok ellátásával összefüggő információkat és iratokat – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt adatokat –, valamint a folyamatban lévő ügyeket átadás-átvételi eljárás keretében átadja a szervezeti egység vezetője által – vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezető által – kijelölt átvevő köztisztviselőnek. A köztisztviselő nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattárazni kell.

(2) A feladatok átadás-átvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az átadó és az átvevő, valamint a szervezeti egység vezetője – vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő esetében a szervezeti egység tevékenységét irányító vezető – ír alá.

(3) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből egy példányt az átvevő, egy példányt az átadó köztisztviselő, egy példányt pedig a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység kap.

(4) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselő másik álláshelyen történő tovább foglalkoztatása esetén, valamint harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét vagy előre tervezhető tartós távollétet megelőzően is.

44. § (1) A köztisztviselő – a közszolgálati jogviszony bármely törvényben felsorolt esetben történő megszűnésekor vagy megszüntetésekor – az e célra a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység által rendszeresített formanyomtatványon (a továbbiakban: kilépési lap), a jogviszony megszüntetéséhez szükséges igazolások megszerzését követően jogosult a kilépésre.

(2)⁶ A köztisztviselő tartós akadályoztatása esetén a kilépési lapot a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt háromfős eseti bizottság állítja ki.

(3) A köztisztviselő köteles a kilépési lappal a személyes használatában lévő eszközöket, dokumentumokat leadni. Az elszámoló lapon fel kell tüntetni a köztisztviselőnek a Főigazgatósággal szemben fennálló tartozását. A kilépési lap eredeti példánya a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységet illeti. A Főigazgatóság vagyonkezelésében lévő eszközökkel való elszámolása és kilépési lapon történő dokumentálása a kilépő köztisztviselő feladata. Az elszámolást a Gazdálkodási Igazgatóság tájékoztatásával kell lefolytatni.

45. § (1) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést a közvetlen irányítást gyakorló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével a főigazgató állapíthat meg, figyelemmel a Küt. 40. §-ára.

(2) A főigazgató abban az esetben járulhat hozzá a két hónapnál rövidebb idejű lemondási időhöz, amennyiben az a feladatok zavartalan ellátását nem akadályozza.

46. § (1) Tartós távollétnek minősül

(2) Tartós távollét esetén a köztisztviselő köteles az álláshelyéhez tartozó feladatait a tartós távollét megkezdését megelőzően a 43. § szerinti jegyzőkönyvvel átadni, valamint a humánpolitikai feladatokért felelős részleg által átadott kilépési lapon jelölt szükséges igazolások megszerzésével köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni.

(3) Amennyiben a köztisztviselő a tartós távollétét meg kívánja szüntetni, úgy a munkába állás tervezett időpontját megelőző harminc nappal korábban köteles írásban bejelenteni a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységen keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki intézkedik a szükséges dokumentumok elkészítéséről.

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit tartós betegállomány esetén nem kell alkalmazni.

47. § A Főigazgatóság köztisztviselője közszolgálati jogviszonya alapján az illetménypolitikai alapelvekről szóló szabályzatban meghatározottak szerint jogosult illetményre, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg az ott meghatározott alapelvek és besorolási sávok figyelembevételével.

48. § (1) A teljesítményértékelésre a munkáltató döntése alapján évente egyszer, illetve szükség szerint kerülhet sor.

(2) A köztisztviselő írásbeli kérelmére a teljesítményét évente egyszer értékelni kell.

(3) A köztisztviselő teljesítményének értékelése írásban, elektronikus formában történik.

(4) A köztisztviselői teljesítményértékelés informatikai rendszerének biztosítása a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység feladata.

(5) A köztisztviselők teljesítményértékelésének elektronikus formában történő elvégzéséhez a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység módszertani és felhasználói támogatást, továbbá technikai segítséget nyújt.

49. § (1) A köztisztviselő teljesítményértékelésének kötelező eleme

(2) Az értékelő vezető az (1) bekezdésben meghatározottakon túl különösen a következő további teljesítményértékelési elemeket határozhatja meg:

(3) A Főigazgató a teljesítményértékelésnél a (2) bekezdés a)–d) pontján túl további alkalmazható kiválósági elemeket is meghatározhat.

50. § (1) Az értékelő vezető a kötelező elemeket egyenként 0–80 pontig terjedő, az értékelni kívánt kiválósági elemeket 0–20 pontig terjedő mérőskálán értékeli.

(2) A teljesítményértékelés pontértékét

(3) A (2) bekezdés szerinti pontérték a teljesítményértékelés eredménye.

(4) A pontértékek és a hozzá kapcsolódó teljesítményszintek a következők:

(5) Jó vagy kivételes teljesítményszint kizárólag a 49. § (2)–(3) bekezdése szerinti kiválósági elem értékelése esetén állapítható meg.

51. § Ha a teljesítményértékelésével kapcsolatban a köztisztviselő észrevételt tesz, az észrevételeit a teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell.

52. § (1) A teljesítményértékelésre csak akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselő az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt.

(2) Az értékelő vezető a köztisztviselő teljesítményértékelésekor az értékeléshez meghatározott elemeket a teljesítményértékelés időpontját megelőző, legfeljebb egyéves időtartamot figyelembe véve értékeli.

53. § (1) A teljesítményértékeléskor az értékelő vezető és a köztisztviselő között értékelő megbeszélésre kerül sor, amelyen az értékelő vezető részletesen ismerteti és indokolja az általa kialakított teljesítményértékelési eredményeket az értékelt személlyel. Ezekre az értékelt személy észrevételt, javaslatot tehet, amelyet írásban kell rögzíteni.

(2) Az értékelő megbeszélést megelőzően a köztisztviselő az erre szolgáló informatikai rendszerben önértékelést végezhet. Az önértékelés során a köztisztviselő személyes megítélésével számot ad a feladatai végrehajtásról, az alap- és szakmai kompetenciákról, saját munkateljesítményéről, képességeiről és készségeiről, tevékenységéről, magatartásáról, elhivatottságáról.

(3) Az értékelőlap a köztisztviselőnek elektronikus dokumentumként, a teljesítményértékelés végrehajtására szolgáló elektronikus rendszerben kerül kézbesítésre.

54. § A teljesítményértékelés alapján a köztisztviselő illetménye

55. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselői számára – a munkaközi szünet ledolgozása nélkül számított – munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra. Az általános munkarend szerinti munkavégzés esetén a munkaidő hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra harminc perc, pénteken hat óra.

(2) A munkaidő munkanapokon 7:00 és 18:00 óra között dolgozható le (általános munkarend), azzal, hogy a hétfőtől csütörtökig a 9:00 és 15:00 óra közötti, pénteken 9:00–13:00 óra közötti időtartamot (törzsidő) a munkavégzési helyen munkavégzéssel kell tölteni.

(3) E bekezdés alkalmazásában munkavégzési hely a Főigazgatóság székhelye, az otthoni munkavégzés helye, valamint – ha a feladatok ellátásához szükséges – a Főigazgatóság székhelyén kívüli külső helyszín.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkaidő-beosztását ettől eltérően is megállapíthatja (egyedi munkarend).

56. § (1)⁷ A munkaidő heti 40 óránál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő), és a munkarendre vonatkozó szabályokat ennek figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A részmunkaidős foglalkoztatást a köztisztviselő külön erre a célra rendszeresített formanyomtatvánnyal kezdeményezheti a szervezeti egysége szerinti vezetőjének hozzájárulásával a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységnél.

(3) A főigazgató megvizsgálja a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, és dönt a kezdeményezéssel kapcsolatban. A köztisztviselő részmunkaidős foglalkoztatása esetén a munkaszerződést módosítani kell.

(4) A kötelező részmunkaidő kikötését kérelmező köztisztviselő köteles a Küt. 31. §-ának megfelelően eljárni.

57. § (1)⁸ A köztisztviselő munkahelyen való megjelenését a külön erre a célra rendszeresített elektronikus rendszerben (a továbbiakban: jelenléti ív) kell vezetni naponta (kiküldetés, távollét stb. esetén az első munkahelyen töltött napon), ami a köztisztviselő felelőssége.

(2) A jelenléti ívet, beleértve a távollétek kimutatását, valamint a szabadságos karton tartalmának egyezőségét a szervezeti egység koordinátora ellenőrzi, és a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá legkésőbb a tárgyhónap utolsó munkanapjáig, és gondoskodik annak továbbításáról a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység részére.

(3) A köztisztviselő által a jelenléti íven rögzített adatok legalább heti rendszerességgel történő ellenőrzése elsődlegesen a szervezeti egység vezetőjének felelőssége. A jelenléti ívet a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

58. §⁹ A köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a Küt. 47. § (11)–(11a) bekezdésében és a jelen Szabályzatban meghatározott időtartamra (a továbbiakban: rendkívüli távollét). A főigazgató az említett eseteken túl méltányossági alapon tovább rendkívüli távollétet engedélyezhet a köztisztviselő kérelme alapján. A köztisztviselő ezen kérelmét a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységen nyújthatja be.

59. § (1) A köztisztviselő köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint – különös tekintettel keresőképtelenségre – a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységet haladéktalanul írásban értesíteni a rendkívüli távollét okáról és várható időtartamáról, továbbá – a keresőképtelenség időtartama alatt is – tájékoztatja a munka felvételének várható időpontjáról.

(2) Ha a köztisztviselő önhibáján kívül eső okból nem képes értesíteni szervezeti egység vezetőjét, valamint a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységet, az akadályoztatása megszűnését követően haladéktalanul köteles eleget tenni értesítési kötelezettségének.

(3)¹⁰ A köztisztviselő távolmaradása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a jogszabályban foglalt esetekben vagy engedély alapján mentesült a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alól, valamint bemutatja a munkavégzés alóli mentesítés eseteiről készült igazolásokat és/vagy engedélyeket. Ellenkező esetben az igazolatlan távollét tartamára a köztisztviselő illetményre nem jogosult.

(4) Az eredeti orvosi igazolást a kézhezvételt követően haladéktalanul elektronikus formában meg kell küldeni a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység részére. Az eredeti igazolást – ha a keresőképtelenség időtartama a két hetet meghaladja – kétheti rendszerességgel vagy – ha a keresőképtelenség időtartama a két hetet nem haladja meg, vagy az orvosi igazolás utolsó leadása és a munkába állás között két hét még nem telt el – a munka felvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a tárgyhó utolsó napjáig be kell nyújtani a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység részére.

60. § A humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység az illetményszámfejtési feladatok teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár illetékes illetményszámfejtő helye részére megküldi a keresőképtelen távolléteket alátámasztó okiratokat.

61. § (1) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezéseket a Küt. 57–59. §-a tartalmazza.

(2) A rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el, ha az a Főigazgatóság működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges és indokolt.

(3) A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről és időtartamáról a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység nyilvántartást vezet.

62. § (1) A Küt. 56. § (1) bekezdése szerint a hat órát meghaladó munkavégzés esetén biztosítandó harminc perc munkaközi szünetet 11:15 és 13:30 óra között kell igénybe venni.

(2) Az (1) bekezdést meghaladó minden további három óra munkavégzés után járó munkaközi szünet ideje húsz perc.

(3) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a Küt. 56. § (1) bekezdése szerinti munkaközi szünet időtartama harminc perc, ha a napi munkaidő a hat óra harminc percet meghaladja.

63. § (1) A Küt. 61. §-a alapján a köztisztviselő munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérően a lakó-, illetve tartózkodási helyén (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: Home Office munkahely) is végezheti, a közszolgálati munkaszerződésben foglalt keretszabályok és e Szabályzat előírásainak figyelembevételével.

(2) A Home Office munkahely csak olyan lakóingatlanban alakítható ki, amely alkalmas a feladatok ellátására a munkahellyel kapcsolatos általános elvárások tekintetében. A lakóingatlanban biztosítottnak kell lenni a munkavédelmi törvényben meghatározott egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek. A Home Office munkahelyet is magában foglaló létesítményt (helyiséget, helyiségrészt) a köztisztviselő biztosítja, figyelemmel arra, hogy a Home Office munkahely csak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben alakítható ki.

(3) A Home Office munkahely berendezésének kialakításához a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. mellékletének előírásait kell figyelembe venni. A Home Office munkahely rendeltetésszerű használata esetén nem jelenthet egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a köztisztviselő számára.

64. § (1) A köztisztviselő felelőssége, hogy a Home Office munkahelyen történő munkavégzéshez szükséges feltételekkel (munkavégzés helye és berendezés, ide nem értve a Főigazgatóság által biztosított számítástechnikai eszközöket) rendelkezzen, vállalva az ezzel kapcsolatos minden költséget, továbbá köteles biztosítani, hogy ne álljon fenn olyan ok, amely a feladatok ellátását kizárná.

(2) A Főigazgatóság a köztisztviselő részére Home Office munkahelyen történő munkavégzéséhez szükséges informatikai eszközöket, valamint igény esetén internetelérést (mobil stick) biztosít, amelyeket a köztisztviselő köteles rendeltetésük szerint, kizárólag munkavégzés céljából használni. A Home Office munkahelyen történő munkavégzés során kizárólag a Főigazgatóság által biztosított számítástechnikai eszközök használhatóak.

(3) A Főigazgatóság által biztosított eszközökön történő Home Office munkahelyen történő munkavégzés esetén a köztisztviselő fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. A munkavégzés felfüggesztésekor a köztisztviselő köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(4) A köztisztviselő a visszaszolgáltatási kötelezettség mellett részére átadott informatikai eszközökben – a Home Office munkahelyen történő munkavégzés során – bekövetkezett hiányért megőrzési felelősséggel tartozik.

65. § (1) A Home Office munkahelyen történő munkavégzés esetén a köztisztviselőnek

(2) A köztisztviselő a munkavégzéssel kapcsolatos utasításokat mobiltelefonon vagy e-mailben kapja, amelyeknek a feladatok jellegét és határidejét figyelembe véve köteles eleget tenni.

(3) A köztisztviselő a feladatellátással összefüggő kapcsolattartásra elsősorban Főigazgatóság által biztosított elektronikus postafiókja útján köteles.

66. § (1) A köztisztviselő a szervezeti egység vezetőjénél benyújtott kérelem útján elektronikus úton, a Főigazgatóság munkafolyamatait támogató elektronikus rendszerében kezdeményezheti a Home Office munkahelyen történő munkavégzés engedélyezését a munkavégzés idejének és az egyedileg elvégzendő feladatra vonatkozó javaslat megjelölésével, melyet a szervezeti egység vezetője engedélyez az elvégzett munka leadásának időpontja és módjának megadásával.

(2) A köztisztviselő által elvégzett feladatot a beszámoló benyújtását követően a szervezeti egység vezetője ellenőrzi, annak megfelelőségéről és határidőben történő teljesüléséről értesíti a köztisztviselőt a munkafolyamatokat támogató elektronikus rendszerben.

(3) A Home Office munkahelyen történő munkavégzés engedélyezési, beszámolási és teljesítésigazolási adatait a munkafolyamatokat támogató elektronikus rendszerben tartja nyilván a Főigazgatóság.

67. § A köztisztviselőt munkavédelmi szempontból a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy képviselői, valamint mindazok (pl. hatóság képviselői, ellenőrzést végzők) ellenőrizhetik, akiknek be kell jutniuk a jogszabályi előírások alapján a Home Office munkahelyre. Az ellenőrzéshez előzetes egyeztetés alapján a köztisztviselő biztosítja a bejutást.

68. § A köztisztviselő Home Office munkahelyen történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő költségek megtérítése iránt igényt nem érvényesíthet.

69. § A Home Office munkahelyen történő munkavégzés esetén a köztisztviselőt ért sérülésről a köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlóját a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni köteles. A Küt. 61. § (5) bekezdése alapján a Home Office munkahelyen történő munkavégzés során történt balesetre nem alkalmazhatóak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény üzemi balesetre vonatkozó rendelkezései.

70. § A belföldi, illetve az ideiglenes külföldi kiküldetésre vonatkozó részletes előírásokat külön szabályzat tartalmazza.

71. § (1) A köztisztviselőt Küt. 63. § (1) bekezdése alapján naptári évente húsz munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A köztisztviselőt besorolása szerint megillető pótszabadság mértekét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A köztisztviselőt az egyéb jogcímen megillető pótszabadság mértéke a Küt. 63. § (8)–(14) bekezdése, (16) bekezdése, valamint 66/A. §-a alapján kerül megállapításra.

(4) A tárgyévre járó szabadságnapok számát az alapszabadság és a pótszabadság megjelölésével a tárgyév január 31-éig – év közben belépő köztisztviselő esetén a munkába állást követő tizenöt munkanapon belül – a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység állapítja meg, és közli a köztisztviselővel, valamint a szervezeti egység vezetőjével.

72. § (1) A megállapított szabadság felével a köztisztviselő rendelkezik.

(2) A köztisztviselő szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a szervezeti egységek ügyrendjeiben meghatározott helyettesítések rendje biztosítható legyen.

(3) A szabadság kiadására vonatkozó további szabályokat a Küt. 64. §-a tartalmazza.

73. § A köztisztviselő által igénybe vett szabadságot az e célra rendszeresített szabadság-nyilvántartó lapon, a munkaidő-nyilvántartásban naprakészen vezeti a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység.

74. § (1) A köztisztviselőnek a jogszabály alapján alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igényét a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységnél kell bejelentenie.

(2) A jogszabály alapján alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság iránti igényt, valamint a folyamatban lévő fizetés nélküli szabadság meghosszabbítására vonatkozó igényt a főigazgató hagyja jóvá.

75. § (1) A 74. § hatálya alá nem tartozó fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egységnél kell írásban előterjeszteni, amely a kérelemmel kapcsolatban beszerzi a köztisztviselő szervezeti egysége vezetőjének véleményét.

(2) A kérelemről a főigazgató dönt mérlegelési jogkörében. A döntésről a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység tájékoztatja az érintett köztisztviselőt és a szervezeti egység vezetőjét.

76. § A köztisztviselő érdemeire tekintettel a Küt. 76. § (1) bekezdésében foglalt elismerésekben részesíthető.

77. § (1) Írásbeli dicséret példamutató szakmai tevékenysége elismeréseként azon köztisztviselőnek adományozható, aki a Főigazgatóság céljai érdekében huzamos időn át kiemelkedő minőségű és mennyiségű munkát fejt ki.

(2) A szervezeti egységek vezetőinek írásbeli javaslata alapján a főigazgató dönt a dicséretet elnyerő köztisztviselők személyéről.

(3) Az írásbeli dicséret pénzbeli elismeréssel nem jár.

78. § (1) Teljesítményelismerés annak a köztisztviselőnek adható, akinek hosszabb időn át tartó kimagasló teljesítményét a köztisztviselő felett irányítást gyakorló szervezeti egység vezetője a teljesítményértékelésen legalább „jó teljesítményszint” fokozattal értékelte.

(2) A szervezeti egységek vezetőinek írásbeli javaslata alapján a főigazgató dönt a köztisztviselő elismerésben részesítéséről, valamint az elismerés mértékéről.

(3) A főigazgató döntését tartalmazó iratot a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység adja át a gazdálkodásért felelős szervezeti egységnek, amely a személyi juttatások előirányzatának keretein belül biztosítja a juttatás kifizetését.

79. § (1)¹¹ Motivációs elismerés annak a köztisztviselőnek adható, akinek a munkavégzése a munkáltatói jogkör gyakorlójának kiemelt érdeke, figyelembe véve a köztisztviselő kompetenciáját, speciális képességét, ismeretét, tudását.

(2) Az elismerés elbírálásának szempontjai különösen:

(3) A főigazgató egyedi mérlegelési jogkörében a felsorolt szempontoktól eltérően is dönthet.

(4) A szervezeti egységek vezetőinek írásbeli javaslata alapján a főigazgató dönt az elismerésben részesülő köztisztviselők személyéről, valamint az elismerés mértékéről.

(5) A főigazgató döntését tartalmazó iratot a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység adja át a gazdálkodásért felelős szervezeti egységnek, amely a személyi juttatások előirányzatának keretein belül biztosítja a juttatás kifizetését.

80. § (1) Szolgálati elismerésre a Küt. 80. §-ában foglaltak irányadóak.

(2) A szolgálati elismerés esedékességének napját a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység tartja nyilván.

81. § (1) A többletfeladatok végrehajtásáért a köztisztviselő rendkívüli céljuttatásban (a továbbiakban: célfeladat) részesíthető a Küt. 81. §-ának alapján.

(2) A főigazgató által megállapított céljuttatással kapcsolatos iratokat a humánpolitika feladatokért felelős szervezeti egység készíti elő.

(3) A célfeladat elrendelésére vonatkozó írásbeli intézkedésnek magában kell foglalnia

(4) A célfeladat teljesítésének igazolására a főigazgató, illetve a szervezeti egység vezetője jogosult. A teljesítésigazolást követően a célfeladat kifizetéséről a gazdálkodásért felelős szervezeti egység gondoskodik.

82. § Cafetéria-juttatásra jogosult a Főigazgatósággal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő. A cafetéria-juttatást a Főigazgatóság a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) számlára történő utalással teljesíti.

83. § Nem jogosult a cafetéria-juttatás igénybevételére a távollét első napjától a távollét időtartama alatt a köztisztviselő

84. § A cafetéria-juttatás éves keretösszege a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete szerint meghatározott maximális összeg.

85. § Az éves keretösszeg a Főigazgatóságnál jogviszonyban töltött naptári napok számával arányosan kerül megállapításra

86. §¹³ A cafetéria-keret egy naptári évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-ában felsorolt juttatásokra vehető igénybe, az ott meghatározott mértéket és feltételeket figyelembe véve, a köztisztviselő nyilatkozata alapján.

87. § A cafetéria-juttatásra vonatkozó nyilatkozatmintákat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység teszi elérhetővé a Főigazgatóság belső hálózatán, melyről egyidejűleg tájékoztatja a köztisztviselőket.

88. § A köztisztviselő a tárgyévre vonatkozóan részére megállapított keretösszeg felhasználásáról

89. § A köztisztviselő a nyilatkozatát az erre a célra biztosított formanyomtatvány alkalmazásával teszi meg. A kitöltött nyilatkozatot két kinyomtatott, a köztisztviselő által aláírt papíralapú példányban a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységhez kell eljuttatni, melyből egy példány átvételét a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység igazolja, és a köztisztviselőnek visszajuttatja.

90. § Hiányosan előterjesztett nyilatkozat esetén a köztisztviselőt a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő tíz munkanapon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Amennyiben a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat nem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a köztisztviselő a nyilatkozattételt elmulasztotta volna.

91. § A cafetéria-juttatás igénylése során a köztisztviselőnek figyelembe kell vennie a tárgyévben más kifizetőtől azonos jogcímen kapott támogatás összegét, melyről nyilatkoznia kell.

92. § (1) A köztisztviselő által igényelt juttatás egy összegben, a tárgyév első negyedévének utolsó napjáig kerül átutalásra.

(2) Év közben belépő, továbbá a próbaidejüket töltő köztisztviselők esetében az éves időarányos juttatás a köztisztviselő részére próbaidő letelte után kerül átutalásra, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig.

93. § A köztisztviselő harminc napot meghaladó távolléte esetén a cafetéria-keretre való jogosultság év közbeni változása miatt, legkésőbb a távollét vége utáni első munkanapot követő tíz munkanapon belül az időarányos keret visszafizetésre vagy levonásra kerül.

94. § A köztisztviselő köteles a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a cafetéria-juttatásokra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

95. § Amennyiben a köztisztviselőnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az éves cafetéria-keret terhére tárgyévben igénybe vett juttatás összegéről és annak elszámolásáról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tájékoztatja a köztisztviselőt.

96. § (1) Ha a köztisztviselő jogviszonya – bármilyen jogcímen – év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás összegével legkésőbb az utolsó munkában töltött napon elszámolni, és az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a jogviszony megszűnésekor visszafizetni.

(2) Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás a köztisztviselő hozzájárulása alapján az utolsó kifizetésre kerülő illetményből kerül levonásra, vagy a SZÉP Kártya számláról kerül visszahívásra, ha a visszafizetendő összeg a SZÉP Kártya egyenlegén rendelkezésre áll, és a jogviszony megszüntetésének írásbeli kezdeményezése és a jogviszony megszüntetésének dátuma közötti időtartam legalább harminc nap. Amennyiben egyik sem lehetséges, a visszafizetés a köztisztviselő részéről a fizetési felszólítást követően átutalással történik.

(3) Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás visszahívása esetén a visszahívást kérelmező köztisztviselőnek vállalni kell, hogy az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás összegét a SZÉP Kártya számláján a visszautalásig fenntartja, és annak a Főigazgatósághoz történő visszautalásához a pénztárszolgáltató által rendelkezésre bocsátott nyilatkozaton hozzájárul.

(4) Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás összegének Főigazgatóság részére történő visszautalását a kilépő köztisztviselő a jogviszony megszüntetésére irányuló írásbeli kezdeményezéstől számított három munkanapon belül a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére történő eljuttatásával kezdeményezheti.

97. § A köztisztviselő a cafetéria-juttatási nyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az időarányos keret túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatások összegének illetményéből történő levonásához hozzájárul.

98. § Kivételes méltánylást érdemlő esetben a cafetéria-juttatás igénybevételét és visszafizetés feltételeit a főigazgató a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint, az e Szabályzat rendelkezéseitől eltérő feltételekkel is engedélyezheti. Az engedély iránti kérelmet a köztisztviselő a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül terjeszti a főigazgató elé.

99. § A pótkártya, illetve a közeli hozzátartozó és az élettárs részére igényelhető társkártya megrendelése a köztisztviselő feladata. A pót- és társkártya előállítási és kézbesítési költsége a cafetéria-keretösszeg terhére nem számolható el.

100. § Egészségpénztári juttatásra jogosult a Főigazgatósággal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő.

101. § Nem jogosult az egészségpénztári juttatás igénybevételére a köztisztviselő a 83. § szerinti távollét első napjától a távollét időtartama alatt.

102. § A köztisztviselőt megillető egészségpénztári juttatás éves összege bruttó százötvenezer forint.

103. § Az egészségpénztári juttatás a Főigazgatóságnál jogviszonyban töltött naptári napok számával arányosan kerül megállapításra

104. § (1) Az egészségpénztári juttatás egy összegben, a tárgyév második negyedévét követő havi főszámfejtéssel kerül átutalásra. Az egészségpénztári juttatásnak a köztisztviselő egyéni egészségszámlájára történő továbbutalásáról az egészségpénztári szolgáltató gondoskodik.

(2) Év közben belépő, továbbá a próbaidejüket töltő köztisztviselők esetében az éves időarányos juttatás a köztisztviselő részére próbaidő letelte után kerül átutalásra, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig.

105. § Az egészségpénztári juttatásra vonatkozó formanyomtatványokat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység teszi elérhetővé a Főigazgatóság belső hálózatán, melyről egyidejűleg tájékoztatja a köztisztviselőket.

106. § (1) A köztisztviselő a tárgyévre vonatkozóan részére megállapított keretösszeg felhasználásáról

(2) A köztisztviselő az (1) bekezdés nyilatkozatát az erre a célra biztosított formanyomtatvány alkalmazásával teszi meg. A kitöltött nyilatkozatot két kinyomtatott, a köztisztviselő által aláírt papíralapú példányban a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységhez kell eljuttatni, melyből egy példány átvételét a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység igazolja, és a köztisztviselő részére visszajuttatja.

108. § Hiányosan előterjesztett nyilatkozat esetén a köztisztviselőt a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő tíz munkanapon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Amennyiben a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat nem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a köztisztviselő a nyilatkozattételt elmulasztotta volna.

109. §¹⁵ A köztisztviselő harminc napot meghaladó távolléte esetén, egészségpénztári juttatásra való jogosultságának megszűnése, közszolgálati jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén a 93–96., 98. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

110. § Az egészségpénztári egyéni egészségszámla nyitása a köztisztviselő feladata.

111. § (1) Családtámogatásra az a köztisztviselő jogosult, aki a Főigazgatósággal közszolgálati jogviszonyban áll, gyermeknek szülője (ideértve a vér szerinti, az örökbefogadó és nevelőszülőt), gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot –, vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A köztisztviselő a családtámogatásra a gyermek születésétől a 18. életévének betöltése napjáig jogosult.

(3) A családtámogatás összege gyermekenként bruttó háromszázezer forint.

(4) A családtámogatás összegére a köztisztviselő a folyósítást megelőző év július 1. napjától a folyósítás évének június 30. napjáig (a továbbiakban: elszámolási időszak) jogosult.

(5) A családtámogatás a naptári napok számával arányosan kerül megállapításra

(6) A családtámogatás folyósítására az elszámolási időszak utolsó napját követő harmincadik napig – a köztisztviselő által minden év július 5. napjáig leadott nyilatkozatban megadott adatok szerint – kerül sor.

112. § (1)¹⁶ A Főigazgatóság tanulmányi szerződés megkötése nélkül, számla ellenében, kérelemre évente ötvenezer forint összeghatárig támogatást nyújt a köztisztviselő álláshelyen ellátandó feladataival összefüggésben álló képzések elvégzésére, látogatására, valamint az Európai Unió valamely hivatalos nyelvének elsajátítására.

(2)¹⁷ A köztisztviselő a kérelmét az erre a célra biztosított formanyomtatvány útján nyújthatja be a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére.

(3) A képzési támogatás folyósítására utólagos elszámolással kerül sor.

(4) A Küt. 48. § (8) bekezdése szerinti, a köztisztviselő munkaidejét érintő képzés esetén a köztisztviselő köteles a képzésen történő részvételét a munkáltatói jogkör gyakorlójával engedélyeztetni.

(5)¹⁸ A (4) bekezdés szerinti engedély megadása esetén a köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, azzal, hogy a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett módon köteles ledolgozni a mentesítés időtartamát.

113. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a köztisztviselő

(2) Határozott idejű jogviszonnyal rendelkező köztisztviselővel csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani, a 115. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(3) Áthelyezéssel a Főigazgatóság állományába kerülő köztisztviselő – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét a Főigazgatóság háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja.

(4) A Főigazgatóság iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a köztisztviselővel, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a köztisztviselő álláshelyén ellátandó feladatokhoz kapcsolódik, és megszerzése esetén növeli a köztisztviselő adott szakterületen végzett munkájának hatékonyságát.

(5) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig.

(6)¹⁹ A köztisztviselőnek tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére kell benyújtani, a szervezeti egysége vezetőjének aláírásával ellátva. A kérelem elbírálásáról a főigazgató dönt.

(7)²⁰ A jóváhagyott kérelem alapján a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység előkészíti a tanulmányi szerződést a főigazgató részére aláírásra.

(8) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés

114. § (1) A Főigazgatóság az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

(2) Vizsgának az oktatási intézmény által tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott vagy az oktatási intézmény által kiállított igazolás szerinti számonkérés minősül, melynek bemutatása a köztisztviselő feladata és felelőssége.

(3) Záróvizsga az iskolarendszerű képzésben a felsőoktatási törvényben rögzített, az adott képzés tantervében meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – álló speciális vizsga.

(4) A vizsgákra való felkészüléshez – a vizsga napját is beleszámítva – négy munkanap, a záróvizsgára történő felkészüléshez összesen tíz munkanap fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosít.

(5) Az ismételt vizsgára, záróvizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a köztisztviselőt.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a köztisztviselő illetményére jogosult.

(7) Iskolarendszeren kívüli képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében az (1)–(6) bekezdés szerinti tanulmányi célú munkaidő-kedvezmény az oktatási intézmény ismeret-ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével, egyedi munkáltatói döntés alapján kerül megállapításra.

(8)²¹ A költségtérítés támogatásának nettó összege az igazolt tandíj vagy képzési díj 50%-a mind az iskolarendszerű, mind az azon kívüli képzés esetén.

(9)²² A szervezeti egység vezetőjének javaslatára a főigazgató a (8) bekezdés szerinti támogatás mértékétől eltérő mértékű támogatást is engedélyezhet.

115. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a köztisztviselő köteles

(2) Az (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti időtartam megegyezik a támogatás nyújtásának időtartamával, ha a tanulmányi szerződés tandíjtámogatást és fizetett tanulmányi szabadságot is tartalmaz. Ha a köztisztviselő csak a támogatási formák egyikét veszi igénybe, úgy az időtartam hossza a felére csökken. Az (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti időtartam számítása szempontjából nem vehető figyelembe az a tanulmányi kötelezettséggel terhelt időszak, mely alatt a tanulmányi szerződésben rögzített támogatást a köztisztviselő ténylegesen nem veszi igénybe, azzal, hogy a képesítés megszerzését követően a munkáltatónál jogviszonyban eltöltendő idő hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.

(3) Ha a köztisztviselő neki fel nem róható okból – így különösen betegség, külföldi tartózkodás, álláshelyi feladatok ellátásához kapcsolódó hivatali kötelezettség vagy egyéb ok miatt – nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység útján a főigazgatónak címzett kérelemmel kérheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(4) A tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy hozzátartozó ápolása miatti fizetés nélküli szabadság, a hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot esetén a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a Főigazgatósággal kötelezően közszolgálati jogviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(5) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, érdemtelenség jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a köztisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében vagy a Küt. 24. § (6) bekezdése alapján szűnik meg, a Főigazgatóság mentesül a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a köztisztviselő köteles a 114. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(6) A köztisztviselő szerződésszegésének minősül, ha

(7) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a köztisztviselőnek a fizetett szabadidőre eső illetményére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(8) A tanulmányi szerződésben támogatott köztisztviselő köteles a szervezeti egység vezetőjét és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet írásban tájékoztatni valamennyi, a tanulmányait érintő lényeges változásról, illetve az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről.

(9) A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a köztisztviselő köteles a megszerzéstől számított tizenöt munkanapon belül a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen bemutatni.

116. § (1) A Főigazgatóság a jogi szakvizsga megszerzéséhez tanulmányi szerződés keretében részvizsgánként négy munkanap, továbbá vizsganaponként egy munkanap fizetett munkaidő-kedvezményt biztosíthat.

(2) A részvizsgák körét és a vizsganapok számát a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletben foglalt szabályok alapján szükséges meghatározni.

(3) A köztisztviselőnek a Főigazgatósággal közszolgálati jogviszonyban kötelezően letöltendő időtartama hat hónap, melyet a jogi szakvizsga letételéről kiállított bizonyítvány bemutatásától kell számítani.

117. § (1)²³ A Főigazgatóság számla alapján, utólagos elszámolással a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeiből legfeljebb harmincezer forintot térít meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mértékű hozzájárulást a köztisztviselő az erre a célra biztosított formanyomtatvány útján nyújthatja be a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére. A formanyomtatványhoz mellékelni kell

(3) A köztisztviselő az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást – ha az új szemüveg készíttetése a látásvizsgálat eredményeként, orvosi igazolás alapján indokolt – a próbaidejének leteltét követően, legfeljebb kétévente igényelheti.

118. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselője indokolt kérelmével illetményelőleg folyósítását igényelheti.

(2) Illetményelőlegben részesülhet – évente legfeljebb egyszer a Főigazgatóság által a foglalkoztatottak részére nyújtható illetményelőleg céljára elkülönített tizenötmillió forintos keretösszeg terhére – a köztisztviselő, ha

(3) Nem részesülhet illetményelőlegben a köztisztviselő próbaideje, felmentési, lemondási ideje, valamint közszolgálati jogviszonya felfüggesztésének ideje alatt, továbbá ha a Főigazgatósággal szemben bármilyen jogcímen meg nem fizetett lejárt tartozása vagy még vissza nem fizetett illetményelőlege van.

(4) Illetményelőlegként egyszerre legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse nyújtható, azzal, hogy az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy a visszafizetés érdekében a havi nettó illetményből levonásra kerülő összeg az egyéb levonásokkal együtt ne haladja meg a nettó illetmény 33%-át.

(5) Az illetményelőleg havonta egyenlő részletekben kerül a köztisztviselő illetményéből levonásra. Az illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb hat hónap.

(6) Ha az illetményelőleget – a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése, harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele, harminc napot meghaladó tartós keresőképtelensége miatt vagy egyéb okból – várhatóan nem lehet a további illetményéből a (4) bekezdés szerint levonni, a fennmaradó illetményelőleg-tartozását a köztisztviselő egy összegben fizeti vissza, elszámolásakor, harminc napot meghaladó tartós távollét esetén pedig úgy, hogy a visszafizetés a (4) bekezdés szerint hat hónapon belül megtörténjen.

119. § (1) A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit a Főigazgatóság a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] szabályai szerint téríti. A köztisztviselő a költségtérítés igénybevételéhez köteles minden évben, a tárgyévi első költségigénylésekor kitölteni a vonatkozó formanyomtatványt, valamint csatolni a lakcímkártya másolatát is.

(2) A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás történhet tömegközlekedési eszköz(ök) igénybevételével vagy saját gépjárművel.

(3) Nem jogosult a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti helyközi költségtérítésre, aki

(4) A költségtérítés utólag történik:

(5) Amennyiben az üzletpolitikai kedvezménnyel érintett menetjegyen nem kerül feltüntetésre a helyjegy, valamint a pótjegy ellenértékére vonatkozó információ, abban az esetben az üzletpolitikai kedvezménnyel érintett menetjegy teljes összege képezi az elszámolás alapját.

(6) Az igazoló dokumentumokat és az elszámoló lapot egyidejűleg, a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik napjáig a gazdálkodásért felelős szervezeti egység részére kell eljuttatni az igazgatóságok koordinátorain keresztül. Az igazoló dokumentumokon a köztisztviselő nevét fel kell tüntetni. Amennyiben megállapítást nyer, hogy időközben a köztisztviselő költségtérítésre való jogosultsága megszűnt, a jogtalanul felvett összeget köteles a Főigazgatóság részére visszafizetni.

120. § (1) A köztisztviselő saját gépjárművel történő munkába járásához az Szja tv., valamint a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján járhat költségtérítés. A saját gépjárművel történő munkába járáshoz a köztisztviselő a vonatkozó formanyomtatvány kitöltésével minden évben, a tárgyévi első költségigénylésekor kérelmet nyújt be a gazdálkodásért felelős szervezeti egységhez, melyet a főigazgató hagy jóvá. A kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya másolatát és az útvonaltervet. A legrövidebb távolság meghatározásához a Google Térkép útvonaltervező szolgáltatásából nyert adatokat kell figyelembe venni.

(2) A saját gépjárművel történő munkába járás jogcímen a köztisztviselőt a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért legrövidebb távolság figyelembevételével 20 Ft/km adómentes összeg illeti meg.

(3) A köztisztviselő a költségtérítést az elszámoló lap leadásával igényelheti, amelyet a tárgyhónapot követő hó 8. napjáig a gazdálkodásért felelős szervezeti egység részére kell eljuttatni az igazgatóságok koordinátorain keresztül.

(4) Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető.

121. §²⁶ A köztisztviselőt a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet alapján megillető utazási utalványt minden év március 31. napjáig a humánpolitikai feladatokért felelős részleg állítja ki. Az év közben jogviszonyt létesítő köztisztviselő részére kérésére az utazási utalvány kiállításra kerül.

122. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselőivel szemben a társadalom tagjai az átlagosnál magasabb etikai elvárást támasztanak, mert köztisztviselőként és audit hatóság tagjaként a közösséget szolgálják, tevékenységük végzése során Magyarországot képviselik.

(2) A Főigazgatóság alkalmazásában álló köztisztviselő ezért nem elégedhet meg a jogszabályok hiánytalan betartásával, hanem az állampolgárok iránt érzett felelőssége tudatában – a Küt. 50. § (1) és (2) bekezdésében deklarált köztisztviselői hivatás etikai alapelveknek megtartásával – ennél magasabb szintű etikai elvárásnak kell megfelelnie.

(3) A köztisztviselő köteles a Küt. 47. §-ában előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tenni.

(4) A Főigazgatóság Etikai Kódexét a főigazgató külön szabályzatban határozza meg.

(5) A Főigazgatóság Etikai Kódexe a Főigazgatóság alkalmazásában álló valamennyi köztisztviselő számára nyilvánosan, átláthatóan és egyértelműen rögzíti a Küt. szerinti hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát, továbbá az alapelvek megsértése esetén lefolytatandó eljárásra vonatkozó részletes szabályokat.

123. § A fegyelmi és kártérítési felelősség elbírálására vonatkozó részletszabályokat a főigazgató külön szabályzatban állapítja meg.

124. § (1)²⁷ A Főigazgatóság teljes körű külső kommunikációja kizárólag a főigazgató feladatkörébe tartozik.

(2) A különböző szakmai és médiaeseményeken, illetve szakmai és kommunikációs kérdésekben a Főigazgatóságot a főigazgató vagy az általa meghatalmazott személy képviseli.

(3) Amennyiben külső szervezetek (pl. önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, jogi és magánszemélyek, egyéb szervezetek) a Főigazgatóság irányában bármilyen együttműködést kezdeményeznek, a megkeresett szervezeti egység a főigazgatóhoz fordul.

(4) A Főigazgatóság bármely szervezeti egységéhez a sajtótól beérkező információigényeket (pl. interjúkéréseket, kérdéseket, nyilatkozatok iránti igényt) a szervezeti egység a főigazgatóhoz irányítja. Nyilatkozattételre kizárólag a főigazgató jogosult.

125. § A köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről, valamint egyes továbbképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet) 6. §-ában meghatározottak szerint jön létre.

126. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselőinek – ide nem értve a főigazgatót – a tárgyévben legalább 30 tanulmányi pontot kell közszolgálati vagy belső továbbképzéssel teljesíteniük.

(2) Mentesül továbbképzési kötelezettsége alól a köztisztviselő a 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott okokból.

(3) A tárgyévre meghatározott továbbképzési kötelezettséget tartalmazó egyéni továbbképzési terveket a humánpolitikáért felelős szervezeti egység a szervezeti egységek vezetőinek javaslatai, a teljesítményértékelések során feltárt fejlesztendő kompetenciák, a köztisztviselő önként vállalt és a Főigazgatóság által támogatható képzési igényei, a tárgyévre vonatkozóan a belső továbbképzések, valamint a költségvetési keretek figyelembevételével készíti el, és azt legkésőbb a tárgyév február 28-ig a főigazgató elé terjeszti.

127. § A főigazgató a humánpolitikáért felelős szervezeti egység által összeállított javaslat alapján a tárgyév március 15-éig meghatározza a Főigazgatóság éves képzési tervét.

128. § (1) A belső továbbképzésekről a humánpolitikáért felelős szervezeti egység nyilvántartást vezet.

(2) A megszerzett tanulmányi pontokat a humánpolitikáért felelős szervezeti egység tartja nyilván a központi oktatás-informatikai rendszerben.