2023. évi XX. törvény indokolás

A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat a Magyarországon alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat tartalmaz, amelyek célja a békéltető testületek hatékonyságának és elérhetőségének a növelése. A hazánkban 24 éve működő békéltető testületek a fogyasztók és vállalkozások közötti viták (fogyasztói jogviták) ingyenes, gyors rendezésének lehetőségét kínálják, mindezt a felek számára egyszerű, érthető eljárási szabályok révén. Általuk elkerülhető a sokszor költséges bírósági út, és nem szükséges a fogyasztónak polgári peres vagy nemperes eljárást kezdeményezni ahhoz, hogy megoldódjon a vállalkozással fennálló vitája.

A békéltető testületek célja a felek között egyezség létrehozatala, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben történő döntéshozatal a fogyasztói jogok gyors, költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. Ahhoz azonban, hogy a békéltető testületek betöltsék legfőbb feladatukat és egyezséget érjenek el a fogyasztói jogvitával érintett felek között, szükséges, hogy létrejöjjön a felek kommunikációja, egy platformra történő hozatala.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alapján az eljárás során a békéltető testület egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor az határozattal jóváhagyásra kerül. Egyezség hiányában folytatódik az eljárás és a békéltető testület határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott és a vállalkozás a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ha a vállalkozás a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a békéltető testület határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. A jól működő alternatív eljárások arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy megoldásokat keressenek a termékek vásárlásánál és szolgáltatások igénybevételénél felmerülő problémákra.

A magyar békéltető testületi rendszer komoly érték, az EU-ban egyedülállóan közel 25 éve működő rendszer, ugyanakkor szükséges lépéseket tenni a hatékonyság növelése és az elérhetőség jobb biztosítása érdekében. A békéltető testületi eljárásoknak hatalmas szerepük van a fogyasztóvédelmi igényérvényesítésben, meglétük enyhíti az igazságszolgáltatásra nehezedő terhet (elsősorban a kis perértékű ügyek esetében). A békéltető testületek bevonása a vállalkozás és a fogyasztó számára is gyakorlatias és költséghatékony megoldást jelent a vitás ügyek rendezésére.

2015-ben a Kormány a békéltető testületi rendszert jelentősen megerősítette, mivel az akkori jogszabály-módosítás alapján a vállalkozás köteles válasziratot (nyilatkozat a fogyasztó igényének jogosságáról) küldeni és a békéltető testületi meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Ennek elmaradása esetén a vállalkozással szemben a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki.

A békéltető testületeket érintő legutóbbi módosítást 2019-ben fogadta el az Országgyűlés, amely alapján a békéltető testületi tagok kijelölésen alapuló eljárását pályázati eljárás váltotta fel. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján sor került a békéltető testületi tagok kiválasztási eljárásának a felülvizsgálatára is.

A jelenlegi módosítás alapján törvényi szintre kerül az ún. paritás elve, melynek alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a tagok kiválasztásakor gondoskodik arról, hogy a fogyasztói és vállalkozói oldal képviselői egyenlő számban kerüljenek be az adott testületekbe. E követelményt a jövőben nem csupán országosan, hanem békéltető testületenként szükséges lesz érvényre juttatni.

A törvényjavaslat elfogadása esetén az Fgytv. módosításával a jelenleginél ismertebbé, egyszerűbbé és átláthatóbbá válhat az alternatív vitarendezés működése. Emellett a járványhelyzet ráirányította a figyelmet a személyes meghallgatás mellett az online eljárások fontosságára is, amely mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak és a békéltető testületeknek is hatékonyabb eljárást tesz lehetővé. Az új szabályok alapján alapvetően online módon kerül majd sor a békéltető testületi eljárások lefolytatására, a fogyasztónak ugyanakkor lehetősége lesz kérni a személyes meghallgatást is.

A Kormány által elfogadott új fogyasztóvédelmi politika mottója a „cselekvő fogyasztóvédelem”, ami egyszerre jelenti a jogsértésekkel szembeni fellépés és az önkéntes jogkövetés előmozdítását, mint a fogyasztóvédelem két legmarkánsabb feladatát. A felgyorsult technológiai fejlődés, a digitalizáció és a piaci változások okozta kihívások korában hatékony és gyors segítséggel, valamint biztos intézményrendszerrel szükséges garantálni a fogyasztók jogainak érvényesülését. Erre tekintettel az új fogyasztóvédelmi politika négy fő területre fókuszál: a gyermekvédelemre, a digitális fogyasztóvédelemre, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására. Jelen törvényjavaslat a fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott céloknak kíván megfelelni. Főbb elemei: a békéltető testületek regionális illetékességének megállapítása, a békéltető testületi elnökök és tagok kiválasztási szabályainak felülvizsgálata, az online meghallgatás bevezetése, a 200 ezer forintot meg nem haladó ügyértékű ügyekben a kötelezést tartalmazó békéltető testületi határozat meghozatala, valamint további eljárásjogi szabályok módosítása.

A törvényjavaslat módosítja továbbá a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Pftv.) annak érdekében, hogy a gyártó és importőr kapcsolattartási adatai az uniós normákkal összhangban szélesebb körben kerüljenek meghatározásra.

A fentieken túl a törvényjavaslat néhány technikai jellegű módosítást tartalmaz.

Az Fgytv. módosítása alapján a 200 ezer Ft alatti ügyekben a vállalkozás alávetési nyilatkozatának hiányában is kötelezést tartalmazó határozat meghozatalára kerül sor, ezért várhatóan meg fog nőni e határozatok száma. Mindez szükségessé tette a békéltető testületek támogatására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát.

Az Fgytv. alapján a kötelezést tartalmazó határozat esetében döntést kell hozni az eljárási költség viseléséről, amelyet a kötelezett vállalkozás visel. A módosítás alapján az előző évben ténylegesen befolyt összeggel csökkentésre kerül a költségvetési törvényben a békéltető testületek támogatására szolgáló összeg, mivel a gyakorlatban eltérés lehet a megállapított és befolyt eljárási költség között.

Az eljárási költségekből befolyt összeget pedig a fogyasztói tudatosság növelésére, a békéltető testületi elnökök és tagok képzésére, valamint az online meghallgatásokkal összefüggésben a békéltető testületek informatikai fejlesztésére kell fordítani.

A békéltető testületek színvonalának növelését szolgálja, hogy a módosítás alapján a békéltető testület elnöke és tagja köteles jogszabályban meghatározott szervezet képzésein és továbbképzésein részt venni és az alkalmazásától vagy megbízatásától számított egy éven belül békéltető testületi alapvizsgát tenni. Ezen képzés, továbbképzés, valamint a békéltető testületi alapvizsga szabályait a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Ha a vizsga letételére nem kerül sor, akkor az a jogviszony megszűnésével jár.

A módosítás továbbá rögzíti, hogy a békéltető testületek szakmai irányítását a fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el.

A békéltető testületek szakmaiságának erősítése és az békéltető testületek finanszírozásának hatékonyabbá tétele érdekében a testületek regionális illetékességgel működnek a módosítást követően. A fogyasztók számára ez az ügyintézési helyek bővülését jelenti. A vármegyeszékhely megyei jogú városai mellett ugyanis a nem vármegyeszékhely megyei jogú városokban is biztosítani kell a személyes meghallgatást a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján szükség szerint (Baja, Esztergom, Érd, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron). A békéltető testületek illetékességét az Fgytv. új 2. melléklete határozza meg.

A szabályozás alapján a békéltető testületi elnökök a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. Ha a területileg illetékes kamara a külön jogszabályban meghatározott időpontban nem indítja meg a pályázati eljárást, akkor helyette azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) bonyolítja le. A pályázat érvényes lezárását követően az illetékes kamara a pályázatokat, azok előzetes értékelését követően megküldi az MKIK részére, amely azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi elnököt a jelöltek közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően az elnököt természetes személyként az MKIK bízza meg vagy alkalmazza négy évre. A békéltető testület elnöke a békéltető testületi eljárásban semleges fél lehet. A módosítás kezeli azt a helyzetet is, ha esetleg az elnöki és elnökhelyettesi tisztség egyidejűleg betöltetlen. Ebben az esetben a kamara javaslatára az MKIK által kijelölt testületi tag látja el az új elnök kiválasztásáig az elnöki feladatokat, amellyel biztosítható a békéltető testület folyamatos működése.

A békéltető testületi elnök kiválasztásával párhuzamosan kerül sor a békéltető testületi tagok kiválasztására erre szolgáló eljárás keretében. A békéltető tagság betöltésének új koncepciója az, hogy a békéltető testületi tagok egyharmadára a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület tehet javaslatot. A javasolt személynek természetesen meg kell felelnie az Fgytv.-ben előírt feltételeknek. A fennmaradó helyekre a békéltető testületi tagok a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. A gyakorlatban elfordulhat az, hogy az adott békéltető testület esetében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület nem vagy nem megfelelő arányban tesz javaslatot békéltető testületi tagokra, ebben az esetben a további békéltető testületi tagok is pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. A részletszabályok alacsonyabb szintű jogszabályban kerülnek meghatározásra. Amennyiben a területileg illetékes kamara a külön jogszabályban meghatározott időpontban nem indítja meg az eljárást, akkor helyette azt az MKIK bonyolítja le.

A további békéltető testületi tagok esetében marad a jelenlegi hatályos kiválasztási rendszer. A pályázati eljárás érvényes lezárását követően az illetékes kamara a pályázatokat, azok előzetes értékelését követően megküldi az MKIK részére, amely azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi tagokat a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki, a kiválasztást követően természetes személyként a megbízásukat a területileg illetékes kamarától kapják meg. Fontos, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter döntése során figyelembe veszi, hogy a békéltető testületekbe a fogyasztók és a vállalkozások képviselői azonos számban kerüljenek be, ezzel biztosítva a paritás elvét.

A módosítás alapján – az illetékességi terület növekedése miatt – a békéltető testület tagjainak létszáma legalább tizenkettő fő, és rögzítésre kerül a felső létszám legfeljebb huszonhét főben.

A módosítás nem érinti azt a rendelkezést, amely szerint a szakember utánpótlásra ösztönzés érdekében a békéltető testületek tagjainak legfeljebb a fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A békéltető testület megbízatása a módosítás alapján három év helyett négy évre szól, ez elősegíti a békéltető testület stabil működését.

Ha békéltető testületi elnök vagy tag a békéltető testületi megbízástól számított egy éven belül nem teszi le a békéltető testületi alapvizsgát, akkor az a jogviszony megszűnésével jár.

A módosítás egyik legjelentősebb eleme, hogy a békéltető testület a meghallgatást elsődlegesen személyes jelenlét nélküli, hang- és képi átvitel egyidejűleg biztosító elektronikai eszköz útján online formában tartja meg, azaz az ún. online meghallgatás válik főszabállyá, amely mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak és a békéltető testületeknek is hatékonyabb eljárást tesz lehetővé. A fogyasztónak ugyanakkor lehetősége lesz személyes meghallgatást kérni. A vállalkozások számára e lehetőség nem lesz biztosított, figyelemmel arra, hogy a cégek részére már jelenleg is kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében továbbá megszüntetésre kerül a kérelemre történő három tagú tanácsban való eljárás lehetősége. A módosítás alapján az egyedül eljáró tagnak jogi felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

Egyes jogügyletekkel kapcsolatban felmerülhet vagyon elleni bűncselekmény elkövetése, így polgári jogi igény előterjesztése is, de egyidejűleg helye lehet békéltető testületi eljárásnak is. Ezen eljárások párhuzamosságának kizárása indokolt, a megszüntetési okok között szükséges ezért feltüntetni a büntető eljárásban előterjesztett polgári jogi igény esetét. A módosítás továbbá – figyelemmel a jogalkalmazói gyakorlatban ezzel kapcsolatban felmerült problémákra – egyértelműsíti, hogy amennyiben a fogyasztó igénye kifejezetten kártérítésre irányul, békéltető testületi eljárás meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetésének van helye. Továbbá koherenciát szolgáló módosításra is sor kerül a kérelem alapján háromtagú tanácsban történő eljárás lehetőségének megszűnésével kapcsolatban.

A módosítás pontosítja a vállalkozás együttműködési kötelezettségét a személyes és online meghallgatás viszonylatában. Az online meghallgatáson a vállalkozás minden esetben köteles online módon részt venni. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, akkor a vállalkozás együttműködési kötelezettsége legalább az online részvétel biztosítására terjed ki, tehát dönthet arról, hogy személyes meghallgatás esetében személyesen vagy online vesz részt a meghallgatáson.

Pontosításra kerül, hogy az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében szereplő együttműködési kötelezettségét, valamint a módosításban szereplő 36. § (5a) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettséget megsértő vállalkozásról a békéltető testületnek a békéltető testület székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot kell értesítenie. A Pest Vármegyei Békéltető Testület esetében a Pest Vármegyei Kormányhivatalt kell értesíteni, amelynek a székhelye szintén Budapesten van.

A jogbiztonság szempontjából garanciális szabály, hogy online meghallgatás esetén a meghallgatásra kerülő személy személyazonosságát is meg kell az eljáró tanács elnökének állapítani. Ez a gyakorlatban az online meghallgatás útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása az általa a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának bemutatásával történik. Minden esetben a meghallgatás megkezdésekor az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a meghallgatott személyt, hogy a meghallgatására online formában kerül sor.

A módosítás jelentős újítása az, hogy a békéltető testület akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétszázezer forintot, hasonlóan a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában létező ilyen jellegű szabályhoz. Ez megkönnyíti a fogyasztói jog érvényesítését megalapozott fogyasztói egyéni igény tekintetében, a vállalkozás alávetése hiányában is.

A módosítás alapján pontosításra kerül, hogy az eljárási költség alatt a békéltető testület működése körében felmerült eljárási költség értendő. A módosítás egyértelműsíti a szabályozást a tekintetben, hogy a fogyasztót semmilyen eljárási költség megfizetésére nem kötelezi a békéltető testület, csak a vállalkozást. Ha a fogyasztó kérelmét esetleg elutasítják, akkor sem kötelezik őt a vállalkozás oldalán felmerült költségek viselésére. Az Fgytv. 33. § (1) bekezdése alapján csak a kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről, ajánlás, egyezség esetén nem, így a módosított 33. § (3) bekezdés csak a kötelezést tartalmazó határozat tekintetében tartalmaz költségviseléssel kapcsolatos rendelkezést.

Figyelemmel arra, hogy a kétszázezer forint értékhatárt meg nem haladó ügyekben a békéltető testület alávetés hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a vállalkozással szemben, a módosítást követően a törvényszéktől az ajánlás mellett a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezése is kérhető, ha az nem felel meg a jogszabályoknak.

Az Fgytv.-ben jelenleg a kötelezést tartalmazó határozat vagy egyezséget jóváhagyó határozat és ajánlás esetén van lehetőség elírások kijavítására. A békéltető testület által hozott egyéb döntések közé tartozik a kérelmet elutasító, az eljárást megszüntető és a kizárásról szóló döntés is. A módosítás alapján ezen döntések esetében is lesz lehetőség például névelírás javítására. A módosítás alapján lehetősége lesz a békéltető testületnek, hogy bíróság által el nem bírált jogszabálysértő döntés esetében a közléstől számított egy éven belül egy alkalommal módosítsa vagy visszavonja a döntését. Jogbiztonsági okból a döntés visszavonására vagy módosítására nem lesz lehetőség, ha az jóhiszeműen szerzett vagy gyakorolt jogot sértene. Hasonló szabályozás szerepel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (Ákr.) is.

A módosítás meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a fogyasztónak–a szükséges további intézkedések megtétele érdekében–visszajelzést kell adnia a határozattal jóváhagyott egyezség vagy a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról. Továbbá jelenleg a békéltető testület nem kap a vállalkozástól visszacsatolást a tekintetben, hogy a határozatban foglaltakban, az ajánlásban foglaltaknak eleget tett-e. A módosítás alapján ezekről tájékoztatást kell adnia a békéltető testület részére.

A módosítás alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter szakmapolitikai program helyett fogyasztóvédelmi politikát készít elő.

A vállalkozás részéről a békéltető testületi eljárásban fennálló együttműködési kötelezettség megszegése kötelező bírságkiszabási esetnek minősül. Indokolt emellett a fogyasztóvédelmi bírság kötelező alkalmazási körét arra az esetre is kiterjeszteni, amikor a vállalkozás nem nyújt visszajelzést a testület határozatában, illetve ajánlásában foglaltakkal kapcsolatban. E módosítás jelentősen elősegítheti a békéltető testületi döntés, illetve ajánlás végrehajtását.

Az Fgytv. ezen felhatalmazó rendelkezésében a 2009/22/EK irányelvre utalás helyett az ezt felváltó (EU) 2020/1828 irányelvre történik utalás.

A módosításokra tekintettel a felhatalmazó rendelkezés is pontosításra kerül. Ennek alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testületi elnöki és tagsági feladat ellátására vonatkozó kiválasztási eljárás szabályait és a békéltető testületi elnökök és tagok díjazásáról. képzéséről és a békéltető testületi alapvizsgáról szóló részletes szabályokat, valamint az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testületek kijelölését rendeletben állapítja meg.

Az Fgytv. új 2. melléklettel egészül ki, amely meghatározza a békéltető testületek illetékességi területét.

Szövegcserés módosító rendelkezések. A szövegpontosítások nyelvhelyességi szempontból szükségesek, illetve a jogszabályi koherencia megteremtését szolgálják.

Az Fgytv. fogyasztó fogalmából a békéltető testületi eljárás szempontjából az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, mikro-, kis- és középvállalkozás elhagyásra kerül, mert a gyakorlatban a vállalkozás jövedelemszerző tevékenysége és a gazdasági tevékenységi körén kívül eső célokra vonatkozó tevékenysége nem határolható el egyértelműen. Ugyanakkor az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet továbbra is kezdeményezhet békéltető testületi eljárást. A vállalkozások részére pedig továbbra is rendelkezésre állnak majd egyéb vitarendezési eszközök, például a közvetítői eljárás, a választottbírósági eljárás, illetve a gazdasági mediáció. Emellett a békéltető testületi elnökök kiválasztására vonatkozó 23. § (1)–(2) bekezdése is hatályon kívül helyezésre kerül, mivel ezen rendelkezések az újraszabályozott 21. §-ba kerültek beépítésre.

A piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdése meghatározza, hogy az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok szerint a gazdasági szereplőkre alkalmazandó kötelezettségek sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és elérhetőségeit, beleértve a postai címét fel kell tüntetni a terméken vagy annak csomagolásán, az árukötegen vagy a kísérő dokumentumon. A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a termékekre vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályok referenciarendelkezéseit tartalmazó I. mellékletében, az R2. cikk (6) bekezdése a következőket tartalmazza: „A gyártók feltüntetik a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie.” A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) jelenlegi 8. § (3) bekezdése a gyártók esetében a fentiek alapján az uniós jogszabályokhoz képest szűkebb értelmezést jelent, a módosítás ezt a problémát kezeli. A módosítás megengedőbb, enyhébb szabályozást tartalmaz a jelenlegi előírásokhoz képest.

A Pftv. 11. § (3) bekezdésében az importőrök esetében is sor kerül a gyártókra vonatkozó előírással egyező tartalmú módosításra. A módosítás e tekintetben is megengedőbb szabályozást tartalmaz a jelenlegi előírásokhoz képest.

A törvényjavaslat 13. §-a, a 18. §-a és 20. § b) pontja az Fgytv.-nek a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvénnyel megállapított, szintén 2023. június 25-én hatályba lépő rendelkezéseit módosítja. A koherenciazavar elkerülése érdekében az érintett rendelkezések egyes szövegrészei eltérő szöveggel lépnek hatályba, a 2022. évi LXI. törvény módosításával.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.

Az Fgytv. kiegészítésre kerül egy 2. melléklettel, amely a békéltető testületek illetékességét határozza meg.