21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelet

1. Fogalommeghatározások

1.1. Elzárt villamos kezelőtér: az a helyiség vagy körülhatárolt területrész, amelyben a villamos berendezéseket alkalomszerűen vagy rendszeresen, villamos szempontból legalább kioktatott személy üzemelteti.

1.2. Erőművi főberendezés: a kazán, az erőgép, a turbina, a generátor, a főtranszformátor és a blokktranszformátor.

1.3. Feljogosító személy: az a személy, aki a feljogosítást a munkafolyamat elvégzésére, irányítására, ellenőrzésére felelősséggel megadhatja.

1.4. Feljogosított személy: az a személy, aki személyre szóló, helyhez, időhöz és feladatkörhöz kötött írásbeli megbízással (felhatalmazással) rendelkezik adott munkafolyamat elvégzésére, irányítására, ellenőrzésére, és meghatározott körben önálló döntési és irányítási jogkörrel rendelkezik.

1.5. Főberendezések: a villamos- és hőenergia-termelés, -szállítás, -szolgáltatás technológiai főfolyamatában az energiaátalakítást, jellemzőinek megváltoztatását, szállítását végző hálózati vagy erőművi főberendezések.

1.6. Hálózati főberendezés: a távvezeték és kábel, a transzformátor, a gyűjtősín, valamint ezek kapcsolóberendezései.

1.7. Idegen vállalkozó: az a vállalkozó, amely az üzemeltető hatáskörébe tartozó berendezéseken, létesítményeken megbízás alapján állandó vagy alkalmi munkát végez, és amelynek dolgozói nem tartoznak az üzemeltető saját személyi állományába.

1.8. Ideiglenes berendezés: a létesítés szempontjából az a berendezés, amely korlátozott időtartamú, de legfeljebb tizennyolc hónap használatra készült, továbbá az a végleges berendezésrész, amelyet a teljes, végleges berendezés elkészülte előtt valamilyen kényszerítő ok (célszerűség) miatt átmenetileg feszültség alá vagy üzembe helyeznek.

1.9. Létesítés: a villamosmű és berendezéseinek tervezése, kivitelezése, átalakítása vagy bővítése és az ehhez kapcsolódó eljárások lefolytatása.

1.10. Megszüntetés: a villamosmű és berendezései végleges üzemen kívül helyezése utáni leszerelése, lebontása, a terület újrahasznosításának lehetővé tétele, és az ehhez kapcsolódó eljárások lefolytatása.

1.11. Próbaüzem: az az üzemállapot, amikor az üzembe helyezés során vagy karbantartást követően a villamos berendezéseket vagy azok önállóan üzemeltethető részeit előre meghatározott próbaüzemi program alapján üzemeltetik annak igazolására, hogy a létesítmény berendezései külön-külön és együttesen is megfelelnek a szerződésben kikötött feltételek szerinti folyamatos és rendeltetésszerű üzemeltetés követelményeinek.

1.12. Szükségvilágítás: a szokásos tevékenység folytatásához szükséges látási feltételek biztosítására létesített tartalékvilágítás.

1.13. Tartós üzemszünet: az üzemben volt berendezés legalább hat hónapon át tartó feszültségmentes állapota.

1.14. Üzembe helyezés: új vagy jelentős átalakításon átesett villamos berendezés meghatározott eljárási folyamat szerinti csatlakoztatása az együttműködő villamosenergia-rendszerhez.

1.15. Üzembe helyezési program: az üzembe helyezés folyamatát leíró dokumentum.

1.16. Üzemeltetés: minden olyan tevékenység, amely az üzembe helyezett villamos berendezés működtetéséhez szükséges, ideértve a villamos berendezés üzembe helyezésével, kapcsolásával, felügyeletével, szabályozásával, ellenőrzésével és karbantartásával összefüggő villamos és nem villamos jellegű tevékenységeket.

1.17. Üzemeltető: az engedélyes és az általa megbízott természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely meghatározott villamos berendezést, berendezéscsoportot vagy körülhatárolható berendezésrészt – a tulajdonjogi viszonyoktól függetlenül – saját hatáskörben állandó jelleggel vagy meghatározott időre üzemelteti, kezeli.

1.18. Üzemi próba: az első üzembe helyezést megelőző, vagy az üzemben volt berendezéseken később szükségessé váló olyan műveletek, amelyek a berendezések részleges vagy teljes üzembevételével járnak, de nem céljuk a berendezésnek vagy berendezésrésznek a termelési célú üzembevétele, hanem csupán azok kipróbálása.

1.19. Üzemi személyzet: azon személyek köre – ideértve az üzemeltető üzemviteli személyzetét, a hálózatra kijáró és ott munkát végző személyzetét, valamint az üzemi szolgáltató munkát végző és irányító személyzetét –, akiket az üzemeltető az üzemi munkák ellátásával állandó jelleggel vagy esetileg megbíz, és akik az üzemeltető személyi állományába tartoznak.

1.20. Üzemirányító: szakképzett és megbízott (feljogosított) személy, aki felügyeli és szabályozza a termelő-, szállító- és elosztóberendezések, kábel- és szabadvezeték-rendszerek és az ezekhez csatlakozó alállomások egészének vagy egy kijelölt részének üzemállapotát, utasítást ad, illetve engedélyezi az üzemzavar vagy a tervszerű munkák miatt szükségessé váló beavatkozásokat és egyéb munkákat, valamint felel a rábízott berendezések folyamatos üzeméért.

1.21. Üzemviteli vezető: az üzemeltető által megbízott személy, aki meghatározott berendezések üzemének folytonossága, üzemvitelének biztonsága érdekében az üzemállapot megváltoztatására a neki alárendelt szolgálati helyek személyzetének szükség szerint utasítást adhat.

1.22. Villamosműi berendezések villamos biztonsági felülvizsgálata: a villamosmű berendezéseinek olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő műszaki biztonsági ellenőrzése – ideértve a villamosmű berendezése áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának vizsgálatát is –, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesül-e a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériuma.

2. Általános műszaki biztonsági követelmények

2.1. E szabályzat előírásainak alkalmazása során a nemzeti szabványok által meghatározott vagy azzal legalább egyenértékű biztonsági szintet kell megvalósítani.

2.2. A villamosmű belső szabályzataira vonatkozó általános követelmények

2.2.1. A villamosmű engedélyesének saját hatáskörben a 3–7. pontban szereplő főfolyamatokra a helyi körülményeknek és sajátos adottságoknak megfelelően szabályzatokat és utasításokat kell készítenie.

2.2.2. A villamosmű belső szabályzatainak tartalmazniuk kell a működéséhez szükséges alapelőírásokat, továbbá a biztonságos munkavégzés érdekében a főfolyamatokhoz kapcsolódó műszaki biztonsági előírásokat, a feljogosító személyek kijelölését, a feljogosítások szükségességét, a feljogosítók és a feljogosítottak felelősségét.

2.2.3. A villamosmű belső szabályzatai nem lehetnek ellentétesek az e szabályzatban foglaltakkal, azonban indokolt esetekben a fokozott üzembiztonság, valamint az élet- és vagyonbiztonság érdekében e szabályzat előírásainál szigorúbb követelményeket is tartalmazhatnak.

2.3. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alapján engedély nélkül létesíthető erőmű üzemeltetője a 3–7. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával, a helyi körülmények és sajátos adottságok figyelembevételével készíti el a műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő szabályzatokat és utasításokat. Az erőmű üzemeltetője mellőzi a szabályzatok és utasítások elkészítését, amennyiben a 3–7. pontban meghatározott műszaki biztonsági szint elérését más módon is biztosítani tudja.

3. A biztonságos munkavégzés személyi feltételei

3.1. A villamosmű engedélyese belső szabályzatban határozza meg a tevékenységvégzésre vonatkozó képesítési és továbbképzési követelményeket.

3.2. A villamosmű engedélyese belső szabályzatban határozza meg azokat a feladatokat, amelyek egyszemélyes munkavégzésként végezhetők.

3.3. A villamosmű területén a szakmai-szakági munkát önállóan végző vagy irányító munkatársakat írásban kell feljogosítani az adott munkakör betöltésére, szakterület ellátására.

3.4. A villamosmű berendezésein beavatkozásokat az arra feljogosított természetes személyek végezhetnek.

3.5. Feljogosítás csak annak adható, aki rendelkezik a feljogosítási fokozathoz szükséges szakirányú alap- és speciális képzettséggel, szakmai gyakorlati idővel, helyismerettel, munkavédelmi ismeretekkel és egészségügyi alkalmassággal.

3.6. A feljogosított személyekről a szakterületek vezetői nyilvántartást vezetnek.

3.7. Az egyes folyamatok, műveletek vezetésére a biztonságos végrehajtás érdekében a villamosmű engedélyese egyszemélyi felelős vezetőt jelöl ki.

3.8. A villamosmű minden berendezését szervezetileg meghatározott üzemirányító egység alá kell rendelni, azzal, hogy egy berendezés csak egyetlen üzemirányító szervezet hatáskörébe tartozhat.

3.9. A villamosmű engedélyese belső szabályzatban határozza meg a feszültségmentes állapotban végzett munka elvégzésére kötelezett személyt, valamint a feszültség közelében végzett munka esetében a munkaterület átadására és munkavégzés befejezése utáni visszavételére vonatkozó tevékenység felelősét.

4. Villamosmű és berendezéseinek tervezése

4.1. A villamosművekre és berendezésekre vonatkozó villamos, építészeti műszaki és mérnöki műszaki tervezést csak az a magánszemély végezhet, aki a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében az erre vonatkozó szakirányú jogosultsággal rendelkezik.

4.2. A villamosművekre és berendezéseire vonatkozó terveket a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően, valamint a szerződő felek által írásban rögzítettek szerint alkalmazandó nemzeti szabványokkal összhangban kell elkészíteni.

4.3. A tervdokumentációnak a megrendelő belső szabályzatának a tervezési irányelvekre vonatkozó előírásai mellett a műszaki biztonság szempontjából tartalmaznia kell

5. Villamosmű és berendezéseinek létesítése

5.1. A villamosműveket és azok berendezéseit, berendezésrészeit csak elfogadott tervdokumentáció alapján lehet létesíteni úgy, hogy azok üzemeltetése során a testi épséget, életet veszélyeztető balesetek, vagyoni károk megelőzhetők legyenek, valamint tűzveszély, robbanásveszély, túlfeszültségek, túláramok, feszültségcsökkenés és egyéb hatások következményeként keletkező veszélyek megelőzhetők és elháríthatók legyenek.

5.2. Az egyes berendezéseket, szerelési anyagokat, jelzőberendezéseket, a berendezések részeit a rájuk vonatkozó szerelési utasítások betartásával úgy kell elhelyezni és felszerelni, hogy az üzemük, a kezelésük, a karbantartásuk, a javításuk és a közelükben való tartózkodás, valamint a velük kapcsolatos és a környezetükben folyó tevékenységgel járó veszélyek – feltételezve az egyéb előírások, kezelési és karbantartási utasítások betartását és a berendezések megbízható és biztonságos működését – folyamatosan ellenőrzés alatt tarthatók legyenek.

5.3. Ideiglenes berendezést biztonsági szempontból az állandó berendezésekre előírt szabályoknak megfelelően kell létesíteni. Megengedhető azonban a berendezés üzemidejének megfelelően kisebb élettartamú készülékek, anyagok, gépek, feliratok alkalmazása, továbbá a kezelési kényelem szempontjából eltérő kivitel.

5.4. Az ideiglenes berendezésre megengedett élettartam lejárta után a berendezés csak megismételt és sikeres üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően üzemeltethető. Állandó üzemeltetés csak akkor folytatható, ha a berendezés ideiglenes jellegét megszüntették, és az minden vonatkozó műszaki biztonsági követelménynek eleget tesz.

5.5. Ha valamely berendezés elhelyezése lehetővé teszi, hogy ahhoz illetéktelenek hozzáférjenek, akkor a berendezést úgy kell elhelyezni, szerelni, létesíteni, hogy a berendezésnek csak azon része legyen könnyen hozzáférhető, amely kezelése a nem szakképzett személyek számára is megengedett. Ezeknek a villamos berendezéseknek az üzemszerűen áramot vezető vagy feszültség alatti részei a környezetben rendszeresen használt segédeszközökkel véletlenül, segédeszköz nélkül pedig még szándékosan sem érinthetők.

5.6. Üzemviteli utasításban kell szabályozni az elzárt kezelőtérben vagy szabadtéren az illetékes személyek hozzáférését.

5.7. Távvezérelt vagy önműködő vezérlésű berendezéshez, továbbá, ha az indítás helyéről a berendezés nem látható, a berendezés közelében olyan kezelőszervet kell felszerelni, amellyel a berendezés nem kívánatos működése megakadályozható.

5.8. Szükségvilágítást kell létesíteni minden olyan helyen, ahol az üzemi világítás zavara esetén is elengedhetetlen a világítás, vagy ahol a munkavégzés hirtelen leállása biztonsági szempontból nem engedhető meg.

5.9. Azokban a berendezésekben, amelyekben légköri jelenségek vagy kapcsolási kísérőjelenségek következtében vagy egyéb okból veszélyes túlfeszültségek keletkezhetnek, ezek káros hatásai ellen túlfeszültség-védelmet kell alkalmazni.

5.10. A villamos berendezéseket zárlat elleni és – ahol a berendezés túlterhelhetőségének a lehetősége fennáll – túlterhelés elleni védelemmel kell ellátni.

5.11. A villamos berendezéseknek, rendszereknek a saját elektromágneses környezetükben megbízhatóan és biztonságosan kell működniük, ugyanakkor környezetükben nem idézhetnek elő olyan elektromágneses zavart, amely más készülékek vagy berendezések rendeltetésszerű működését akadályozzák.

5.12. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát a kivitelező köteles ellenőrizni a berendezés létesítésekor, valamint az első üzembe helyezési eljárás előtt (első ellenőrzés), továbbá átalakítás, javítás esetén az üzembe helyezési eljárás előtt.

5.13. A vizsgálatokról, ellenőrzésekről szóló, minősítést tartalmazó jegyzőkönyveket, nyilatkozatot és minősítő iratokat a vizsgálatot, ellenőrzést végző az üzemeltető részére átadja. Az üzemeltető az átvett dokumentumokat a műszaki dokumentáció részeként megőrzi.

5.14. Szélerőművek létesítése során betartandó kiegészítő előírások

5.14.1. A szélturbina föld feletti magasságát úgy kell meghatározni, hogy az ne zavarja a légi közlekedést, valamint a föld feletti rádiófrekvenciás távközlési, hírközlési, honvédelmi célú hálózatokat.

5.14.2. Az 51 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű szélturbinalapát hosszát úgy kell meghatározni, hogy működés közben a földfelszínt a közúti űrszelvény méretének a kétszeresénél jobban ne közelítse meg.

6. Villamosmű és berendezéseinek üzemeltetése

6.1. A villamosmű engedélyese belső üzembe helyezési szabályzatot készít, amelyben e szabályzat előírásainak figyelembevételével rögzíti az üzembe helyezés vezetőjének és az üzembe helyezésben részt vevők feladatait és felelősségét, valamint az élet- és vagyonbiztonság fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket az üzembe helyezés teljes folyamatában.

6.2. Üzembe helyezni csak olyan villamosműi berendezést lehet, amely megfelel legalább a létesítés idején hatályos, a villamosműre és üzemi berendezéseire vonatkozó jogszabályok, továbbá e jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó magyar nemzeti szabványokban meghatározott biztonsági szint előírásainak. A villamosműre és üzemi berendezéseire vonatkozó jogszabályok és az e jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó magyar nemzeti szabványokban meghatározott biztonsági szint előírásainak való megfelelőséget az üzembe helyezést megelőzően a tervező, a beruházó, a kivitelező és az üzemeltető képviselőiből álló négyesbizottsági eljárás során vizsgálni kell.

6.3. Főberendezést üzembe helyezni üzembe helyezési program alapján lefolytatott üzembe helyezési eljárás során lehet.

6.4. Az üzemi és üzembe helyezési próbák megkezdésének feltétele, hogy a főberendezés rendelkezzen

6.5. Az üzembe helyezési munkákra az üzembe helyezés felelős vezetőjének minden esetben külön programot kell készíttetnie.

6.6. A villamosműi üzemi berendezés feszültség alá helyezése és az ezzel kapcsolatos biztonsági intézkedések megtétele az üzemeltető feladata.

6.7. Üzembe helyezéssel kapcsolatos feladatok

6.7.1. A villamosműi főberendezés első üzembe helyezésekor vagy az átadás-átvételi eljáráskor a beruházónak az üzemeltető számára át kell adnia:

6.7.2. A beruházónak vagy a kivitelezőnek – az üzemeltető irányításával – gondoskodnia kell az üzemi személyzet kezeléssel, üzemeltetéssel összefüggő műszaki ismeretek dokumentált kioktatásáról, ideértve a biztonságtechnikai szempontokat is.

6.7.3. Azon üzemeltetőknek, amelyeknek berendezései kapcsolatban vannak egymással, az üzemi és az elosztói szabályzat előírásainak megfelelően műszaki biztonsági szempontból üzemviteli megállapodást kell kötniük. Ezen megállapodásnak tartalmaznia kell a villamosmű és berendezéseinek üzemeltetésére, karbantartására, javítására vonatkozó megállapodásokon túlmenően a balesetek elkerülése érdekében szükséges intézkedések rendjét, a balesetek, tűzesetek és egyéb rendkívüli események bekövetkezésének esetére vonatkozó intézkedések rendjét is.

6.8. Üzemeltetés (üzemvitel) műszaki biztonsági követelményei

6.8.1. A villamosmű belső műszaki biztonsági szabályzatainak és egyéb dokumentációinak, a mindenkor érvényben lévő műszaki előírásokat figyelembe véve tartalmazniuk kell az üzemeltetés során követendő munkavégzési és eljárási rendet, és az azok során legalább a villamosmű létesítésekor érvényben lévő műszaki biztonsági követelményeket.

6.8.2. Az üzemeltetés során a villamosmű teljes élettartamában biztosítani kell a megvalósított műszaki biztonsági rendszerek üzemkészségének megőrzését. Az üzemeltető által meghatározott módon, gyakorisággal és tartalommal ellenőrizni kell az üzembe helyezett berendezések, biztonságtechnikai eszközök üzemkészségét, működőképességét.

6.8.3. A biztonságtechnikai berendezéseket a gépkönyvekben meghatározott gyakoriságon túl – az állapotukat figyelembe véve – szükség szerint kell karbantartani. Amennyiben karbantartással nem lehet azok megfelelő üzembiztonságát garantálni, az üzemeltetőnek felújítást kell kezdeményeznie.

6.8.4. Amennyiben a szükséges felújítások kellő időben nem kezdhetők meg, akkor más intézkedésekkel kell a villamosmű létesítésekor érvényben lévő műszaki biztonsági szint fenntartásáról gondoskodni.

6.8.5. Ha az üzemeltető nem tudja fenntartani legalább a villamosmű létesítésekor érvényben lévő műszaki biztonsági szintet, akkor a berendezést ki kell kapcsolnia, és a visszakapcsolás lehetőségét meggátolni mindaddig, amíg a megfelelő műszaki biztonsági szint helyre nem áll.

6.9. A villamos berendezést kezelő üzemi személyzet feljogosításának és szükséges létszámának meghatározása

6.9.1. Villamosműben üzemi munkát csak olyan szakképzett személy végezhet és vezethet, aki az üzemeltető által kiadott feljogosítással rendelkezik.

6.9.2. A villamosmű berendezéseinek kezeléséhez szükséges kezelő személyzet létszámát és feljogosítását a berendezés bonyolultsági szintjétől, távkezelhetőségétől és a beépített védelmi eszközökkel történő ellátottságától függően kell meghatározni úgy, hogy minden időpillanatban megvalósuljon a munkát végző személyek és a berendezés biztonsága.

6.9.3. Az egyes üzemi munka műveletekhez szükséges létszámot a berendezés, rendszer összetettségének figyelembevételével az üzemviteli vezető határozza meg a berendezésrészek tekintetében.

6.9.4. Az egyszemélyes kezelés megengedhető a villamosmű azon berendezéseinél, ahol a kezelő személy a feszültség alatt álló részektől akaratlanul át nem járható módon el van választva, és a berendezés biztonságát veszélyeztető téves kezelés a reteszelési rendszerek kiépítése következtében nem lehetséges.

6.9.5. Minden esetben biztosítani kell második vagy szükség szerint további kezelő személyek jelenlétét azoknál a kezelési műveleteknél, amelyek során

6.10. Munkahelyi felügyelet szükségességének meghatározása a villamosművekben végzett üzemi munkáknál

6.10.1. Az üzemeltetőnek munkahelyi felügyeletről kell gondoskodnia, ha a munkát

6.11. Alkalmazott munkamódszer megválasztásának feltételei

6.11.1. A villamosmű üzemszerűen feszültség alatt álló üzemi berendezésein vagy berendezésrészein munka csak megfelelő munkavégzési technológia rendelkezésre állása esetén végezhető. A technológiát az üzemeltető a munkát irányító munkavezetővel egyeztetve határozza meg, amelynek során figyelembe veszi

6.11.2. Az üzemeltetőnek belső szabályzatban kell meghatároznia az egyes munkamódszerek alkalmazásának feltételeit. A villamosmű üzemi berendezésein végzett üzemi munkák megkezdése előtt az üzemeltető a munkát irányító személlyel egyeztetve dönt arról, hogy a munkát a következő lehetőségek közül melyik munkamódszerrel kell elvégezni:

6.12. Átalakítások, cserék engedélyezésének rendje

6.12.1. A villamosmű üzemi berendezéseinek élettartama alatti karbantartások és felújítások alkalmával elvégezhető az egyes üzemi berendezésrészek szükség szerinti olyan átalakítása vagy cseréje, amely a berendezés eredeti funkcióját, rendeltetését nem változtatja meg.

6.12.2. Amennyiben az átalakítás másik villamosművet is érint, úgy erről annak engedélyesét az üzemeltető előzetesen tájékoztatja. A villamosművek engedélyesei egyeztetnek az átalakítás terveiről a 6.7.3. pont szerinti megállapodásban foglaltak szerint.

6.12.3. Az átalakítás után a villamos üzemi berendezés üzemviteli vezetője saját hatáskörében rendeli el az üzemi berendezés újbóli üzembe helyezését.

6.12.4. Tartós üzemszünetet követően az üzemeltető az újbóli üzembe helyezést megelőzően a biztonságos és megbízható üzemeltetés feltételének megléte céljából felülvizsgálatot végez.

6.12.5. Az üzemeltető az átalakítás, csere jellemző műszaki adatait az érintett üzemi berendezések vagy berendezésrészek dokumentációiban és a kezelési utasításban az újbóli üzembe helyezést megelőzően átvezeti.

6.12.6. Az átalakított, cserélt berendezés kezeléséről az üzemeltető a személyzet részére dokumentált oktatást tart.

6.13. Az üzemeltetési folyamatok ellenőrzése és naplózása

6.13.1. Az üzemeltető 24 órás folyamatos üzemirányítási rendszert tart fenn.

6.13.2. A villamosmű üzemi jellemzőiről az üzemeltető üzemi naplót vezet, mely az üzemirányítási rendszerben valósul meg. Az üzemi napló tartalmát az üzemviteli vezetője határozza meg, és annak legalább a következőket kell tartalmaznia:

6.14. Villamosműi berendezések villamos biztonsági felülvizsgálata

6.14.1. A villamosmű berendezéseinek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell

6.14.2. A 6.14.1. pont a), c) és d) alpontja szerinti esetben az ellenőrzésnek a teljes villamos berendezésre ki kell terjednie, míg a 6.14.1. pont b) és e) alpontja szerinti esetben az ellenőrzést a berendezésnek arra a részére kell elvégezni, amelynek biztonságos voltát a meghibásodás vagy a javítás, bővítés, átalakítás érintette.

6.14.3. Az ellenőrzés elvégeztetése a 6.14.1. pont a) és d) alpontja szerinti esetben a kivitelező, a 6.14.1. pont b), c) és e) alpontja szerinti esetben az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.

6.14.4. Új villamosműi berendezés kivitelezésekor, valamint a biztonságosság szempontjából lényeges bővítések, átalakítások alkalmával az érintett rész szabványos vagy azzal egyenértékű voltát kell ellenőrizni, és az ellenőrzés eredményét mérési jegyzőkönyvekkel és bizonylatokkal kell igazolni. Kisfeszültségű berendezések esetében a kisfeszültségű villamos berendezések ellenőrzésére vonatkozó szabványban foglaltak, nagyfeszültségű berendezéseknél az 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések tárgyú szabványban foglaltak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás ellenőrzési követelményeit kell figyelembe venni.

6.14.5. A biztonságos állapot szempontjából veszélyhelyzetet jelentő meghibásodás észlelésekor olyan jellegű és mélységű vizsgálatot kell végezni, amely alkalmas a meghibásodás jellegének és helyének megállapítására, a veszély súlyosságának, valamint a javítás sürgősségének meghatározására.

6.14.6. A biztonságot érintő javítás után olyan jellegű és mélységű ellenőrzést kell végezni, amely alkalmas az észlelt meghibásodás és az általa okozott veszély megszűnésének megállapítására.

6.14.7. A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás és a veszélyes helyzet vagy állapot megszüntetését igazolja.

6.14.8. Ha a meghibásodás észlelésekor vagy időszakos ellenőrzéskor végzett vizsgálat közvetlen tűzveszélyt vagy közvetlen életveszélyt mutat ki, az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a hiba kijavítása utáni eredményes vizsgálatot követően kapcsolható be újra.

6.14.9. Ha a meghibásodás észlelésekor vagy az időszakos ellenőrzéskor végzett vizsgálat olyan meghibásodást vagy hiányosságot mutat ki, amely nem okoz közvetlen tűz- vagy életveszélyt, akkor a veszély súlyosságának és a kijavítás lehetőségeinek mérlegelése alapján a javításra ütemtervet kell készíteni, és ezt írásban kell rögzíteni. Ha az ütemtervben rögzített határidőre a javítás nem készül el, akkor legkésőbb e határidő napján az érintett berendezésrészt le kell választani a hálózatról, és az csak a meghibásodás elhárítása vagy a hiányosság kiküszöbölése utáni eredményes vizsgálatot követően kapcsolható vissza.

7. Villamosmű és berendezéseinek megszüntetése

7.1. A villamosmű és berendezéseinek megszüntetésére vonatkozó általános követelmények

7.1.1. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető berendezést az üzemeltető kikapcsolja, vagy gondoskodik annak tartós őrzéséről. A kikapcsolt berendezést újból visszakapcsolni csak a veszélyhelyzet megszüntetése után lehet. Amennyiben az üzemeltető a kikapcsolt villamos berendezést nem kívánja tovább üzemeltetni, úgy annak megszüntetéséről gondoskodik.

7.1.2. Az üzemeltető az általa tartósan kikapcsolt berendezések esetében a műszaki biztonsági előírások betartásáról e szabályzatnak az üzemelő berendezésekre vonatkozó előírásai szerint gondoskodik.

7.1.3. A villamosmű vagy egyes létesítményeinek, berendezéseinek megszüntetését annak engedélyese vagy üzemeltetője kezdeményezheti.

7.1.4. A tényleges megszüntetésig a berendezések üzembiztonságát az e szabályzatban foglaltak szerint kell fenntartani. Indokolt esetben az üzemeltető gondoskodik a berendezés őrzéséről is.

7.1.5. Az engedélyes a villamosmű vagy egyes létesítményeinek, berendezéseinek megszüntetéséhez megszüntetési tervet készít, amely tartalmazza

7.1.6. Az üzemen kívül helyezett és megszüntetésre ítélt üzemi berendezések eltávolításáról, a terület újrahasznosíthatóságának visszaállításáról az engedélyes gondoskodik.

7.2. A veszélyes technológiák megszüntetésének ellenőrzése

7.2.1. A villamosműi üzemi berendezések megszüntetés előtti üzemen kívül helyezését oly módon kell megtenni, hogy nyilvánvaló legyen az üzemeltető erre irányuló szándéka.

7.2.2. Az üzemeltetőnek az üzemen kívül helyezett üzemi berendezéseket a megszüntetésig legalább heti rendszerességgel ellenőriznie kell a következők megtartásával:

7.3. A megszüntetés egyszemélyi felelősére vonatkozó követelmények

7.3.1. A megszüntetés egyszemélyi felelősének kijelöléséről, valamint indokolt esetben az egyszemélyi felelős jogkörének átruházásáról az engedélyes dönt és intézkedik.

7.3.2. Az egyszemélyi felelős feladata folyamatosan biztosítani az üzemen kívül helyezett berendezések ellenőrzését, engedélyezni az egyes elbontási, megszüntetési munkák munkatervét, felügyelni a biztonságos munkavégzés feltételeit.

7.3.3. Az egyszemélyi felelősnek ismernie kell

7.3.4. A megszüntetési munka egyszemélyi felelősét megbízása alól a megszüntetéssel kapcsolatos munkák befejezése után, a dokumentációk elkészülését és benyújtását követően az engedélyes menti fel.

1. Fogalommeghatározások

1.1. Beavatkozásra előkészített állapot: a FAM tevékenység keretében végzett beavatkozáshoz szükséges kapcsolási kép kialakítását, védelmek beállítási paramétereinek ideiglenes megváltoztatását és bénítását, automatika programok megváltoztatását jelentő különleges üzemviteli állapot a berendezések védelme és biztonsága érdekében.

1.2. Beavatkozó szerelő: megfelelő FAM feljogosítási igazolvánnyal rendelkező személy, aki a feszültség alatt álló berendezésrészeken vagy azok közelében munkavezető irányítása mellett végez munkát.

1.3. Dokumentációk:

1.4. Egyszerű feszültség alatti művelet:

1.5. Előírt távolságok:

1.6. FAM tevékenység munkamódszerei:

1.7. FAM tevékenységhez használt eszközök: a FAM tevékenységhez használt munkaeszközök és egyéni védőeszközök összessége.

1.8. Kijelölt szervezet: a Budapest Főváros Kormányhivatala által a feszültség alatti munkavégzéshez használt eszközök – ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott egyéni védőeszközöket – átvételi és időszakos ellenőrző vizsgálatának megfelelőség-értékelésére kijelölt szervezet.

1.9. Kiszolgáló személy: legalább betanított és kioktatott személy, aki a földön vagy földelt szerkezeti részeken a feszültségtől távol, munkavezető irányításával kisegítő, előkészítő tevékenységet végez, amivel a beavatkozó szerelők munkáját segíti, vagy a munkahelyszín biztosításában vesz részt, vagy abban segédkezik.

1.10. Különleges üzemviteli állapot: a FAM tevékenységre kijelölt berendezésnek a normál üzemállapottól eltérő olyan üzemviteli állapota, amelynek során a beavatkozást végzők és a berendezés védelme és biztonsága érdekében különleges intézkedések – ideértve a védelmek és automatikák működési idejének és módjának megváltoztatását, be- és visszakapcsolások meghatározott feltételhez kötését is – mérsékelik a FAM tevékenység helyén esetlegesen bekövetkező villamos jellegű hiba káros következményeit.

1.11. Munkaállás: a beavatkozó szerelőnek az a helye, ahonnan a feszültség alatt álló részeken a beavatkozást végzi. A munkaállás villamos potenciálja szerint a munkaállás lehet:

1.12. Munkavezető: a munkavégzés tényleges irányítását végző, megfelelő FAM feljogosítási igazolvánnyal rendelkező személy.

1.13. Üzemirányító: az üzemeltető állományába tartozó, üzemirányítói jogosultsággal rendelkező személy, aki FAM üzemirányító képzésen részt vett, és eredményes vizsgát tett.

1.14. Üzemviteli vezető: az üzemeltető vagy a FAM tevékenységet végző gazdálkodó szervezet állományába tartozó, a villamos berendezés üzemeltetésével megbízott, azért közvetlen felelősséggel tartozó személy, aki FAM üzemviteli vezető képzésen részt vett, és eredményes vizsgát tett.

1.15. Teljes értékű szigetelés: az üzemi szigetelés, a feszültségszintnek megfelelő szigetelő eszköz vagy szerszám, amely annak műszaki dokumentációiban (műszaki lap, műveleti mód) meghatározott feltételek mellett és módon használva biztosítja mind a beavatkozó szerelő, mind a berendezés védelmét.

2. Általános szabályok

2.1. A FAM technológiákat alkalmazók szempontjából e szabályzat csak az 1.3. pontban meghatározott, az adott feszültségszinthez tartozó aktuális dokumentációkkal, igazolvánnyal és engedéllyel együtt alkalmazható.

2.2. Kis- és középfeszültségű FAM tevékenység keretében munkát a szakági műszaki előírásokban meghatározott műveletkompozíciós elv alapján kell megtervezni és végrehajtani az e szabályzatban foglaltak betartása mellett.

2.3. Nagyfeszültségen a legkisebb megközelítési távolságon belül munka, valamint nagyfeszültségen potenciálon FAM tevékenység a szakági műszaki előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelő védőruházatban végezhető.

3. A FAM tevékenység végzésének feltételei

3.1. FAM tevékenységgel az a munkavállaló foglalkoztatható, aki

3.2. Feljogosítás a FAM tevékenységre

3.2.1. FAM tevékenység végzésére szóló FAM feljogosítási igazolványt az előírt képesítéssel és orvosi alkalmassággal rendelkező munkavállaló részére, két év időtartamra, a munkáltatója adhat ki.

3.2.2. A munkáltató jogosult a feljogosítást felülvizsgálni, módosítani. Magasabb feljogosítási fokozat közép- és nagyfeszültségen csak a továbbképző javaslata alapján adható. Kisfeszültségen az 1. feljogosítási fokozatból a 2. feljogosítási fokozatba, valamint a 2. feljogosítási fokozatból a 3. feljogosítási fokozatba történő átsorolás a munkáltató hatásköre.

3.2.3. A munkáltató a feljogosításokról (feljogosítási igazolványokról) naprakész nyilvántartást vezet.

3.2.4. Az üzemviteli vezető nem bízhat meg olyan munkavállalót FAM tevékenységgel, aki a feszültségszintnek megfelelő feljogosítással nem rendelkezik.

3.3. Kisfeszültségű feljogosítás az alábbi feladatkörökre adható:

3.3.1. A kisfeszültség, 1. feljogosítási fokozattal rendelkező szerelő

3.3.2. A kisfeszültség, 2. feljogosítási fokozattal rendelkező szerelő

3.3.3. A kisfeszültség, 3. feljogosítási fokozattal rendelkező szerelő

3.4. Középfeszültségű feljogosítás az alábbi feladatkörökre adható:

3.4.1. A középfeszültség, 1. feljogosítási fokozattal rendelkező szerelő FAM tevékenységet végezhet középfeszültségű berendezésen, munkavezető irányítása és felügyelete mellett.

3.4.2. A középfeszültség, 2. feljogosítási fokozattal rendelkező szerelő

3.4.3. A középfeszültség, 3. feljogosítási fokozattal rendelkező szerelő

3.4.4. Az alapozó és továbbképzés gyakorlati oktatójának középfeszültség, 3. feljogosítási fokozattal kell rendelkeznie.

3.5. Nagyfeszültségű feljogosítás az alábbi feladatkörökre adható:

3.5.1. A nagyfeszültség, 1. feljogosítási fokozattal rendelkező szerelő

3.5.2. A nagyfeszültség, 2. feljogosítási fokozattal rendelkező szerelő

3.5.3. A nagyfeszültség, 3. feljogosítási fokozattal rendelkező munkavezető

3.6. FAM továbbképzésre vonatkozó követelmények

3.6.1. A képzéseken szerzett ismeretek, jártasságok megújítására és bővítésére a feljogosítással rendelkező, beavatkozást végző FAM szerelőnek kétévenként továbbképzéseken kell részt vennie.

3.6.2. Az üzemirányítónak és az üzemviteli vezetőnek kis- és középfeszültségen kétévente, nagyfeszültségen négyévente kell továbbképzésen részt vennie.

3.6.3. A 3.6.1. és 3.6.2. pontban meghatározott továbbképzés mellett a munkavállalótól a feljogosítást meg kell vonni, illetve FAM tevékenységet nem végezhet, ha a FAM szerelő több mint egy évig, az üzemviteli vezető és az üzemirányító több mint két évig FAM tevékenységét nem gyakorolta. Ebben az esetben a kimaradt gyakorlati idő a FAM továbbképzésen való ismételt részvétellel pótolható.

3.6.4. A vizsga írásbeli teszt feladat megoldásából, valamint – a FAM üzemirányító és a FAM üzemviteli vezető továbbképzéseket kivéve – feszültség alatti gyakorlati feladat elvégzéséből és annak dokumentált értékeléséből áll.

3.6.5. Kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.5.1. A teljes képzési idő nyolc óra kétévente.

3.6.5.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.5.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.6. Kisfeszültségű FAM kábelszerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.6.1. A teljes képzési idő 12 óra kétévente.

3.6.6.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.6.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a kisfeszültségű FAM kábelszerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.7. Kisfeszültségű szabadvezeték hálózati FAM szerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.7.1. A teljes képzési idő 16 óra kétévente.

3.6.7.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.7.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a kisfeszültségű FAM szabadvezeték hálózat szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.8. Kisfeszültségű szakszolgálati FAM szerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.8.1. A teljes képzési idő 8 óra kétévente.

3.6.8.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.8.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a kisfeszültségű szakszolgálati FAM szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.9. Kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.9.1. A teljes képzési idő 8 óra kétévente.

3.6.9.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.9.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.10. Felhasználói berendezés FAM szerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.10.1. A teljes képzési idő 8 óra kétévente.

3.6.10.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.10.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a felhasználói berendezés FAM szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.11. Megújuló és egyéb primer energiaforrású kiserőmű FAM szerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.11.1. A teljes képzési idő 8 óra kétévente.

3.6.11.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.11.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a megújuló és egyéb primer energiaforrású kiserőmű FAM szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.12. Kisfeszültségű energiatároló akkumulátor-telep FAM szerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.12.1. A teljes képzési idő 8 óra kétévente.

3.6.12.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.12.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a Kisfeszültségű energiatároló akkumulátor-telep FAM szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.13. Gépjármű vontatási akkumulátor FAM szerelő feladatkört ellátók továbbképzése

3.7.13.1. A teljes képzési idő 8 óra kétévente.

3.7.13.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.13.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a Gépjármű vontatási akkumulátor FAM szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.14. Középfeszültségű FAM szerelő távolból végzett technológiával feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.14.1. A teljes képzési idő 40 óra kétévente.

3.6.14.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.14.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a középfeszültségű FAM szerelő távolból végzett technológiával megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.15. Középfeszültségű FAM szerelő kombinált technológiával feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.15.1. A teljes képzési idő 40 óra kétévente.

3.6.15.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.15.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a középfeszültségű FAM szerelő kombinált technológiával megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.16. Középfeszültségű FAM állomástakarítás feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.16.1. A teljes képzési idő 8 óra kétévente.

3.6.16.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.16.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a középfeszültségű FAM állomástakarítás megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.17. Nagyfeszültségű FAM szerelők továbbképzése

3.6.17.1. A teljes képzési idő 40 óra kétévente.

3.6.17.2. Az oktatás elméleti és gyakorlati része egyaránt kiterjed

3.6.17.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit a Nagyfeszültségű FAM szerelő megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelményben foglaltak szerint kell biztosítani.

3.6.18. FAM üzemirányító feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.18.1. A teljes képzési idő 8 óra kis- és középfeszültség esetén kétévente, nagyfeszültség esetén négyévente.

3.6.18.2. Az oktatás elméleti része kiterjed

3.6.19. FAM üzemviteli vezető feladatkört ellátók továbbképzése

3.6.19.1. A teljes képzési idő 8 óra kis- és középfeszültség esetén kétévente, nagyfeszültség esetén négyévente.

3.6.19.2. Az oktatás elméleti része kiterjed

3.6.20. Továbbképzésen az vehet részt, aki a továbbképzés szakterülete szerinti szakmai kompetenciáknak megfelelő képesítéssel vagy végzettséggel rendelkezik.

3.6.21. A továbbképzés teljesítésének feltétele az eredményes vizsga.

4. FAM tevékenységekhez használt eszközök vizsgálata

4.1. A FAM tevékenységhez használt eszközök vizsgálatát kijelölt megfelelőségértékelő szervezet végzi. Az elvégzett vizsgálatok eredményét a vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a szakági műszaki előírásokban meghatározott FAM minősítő lapon kell dokumentálni. A vizsgálati jegyzőkönyveket a kijelölt szervezetnek és az alkalmazóknak egyaránt meg kell őrizni. A vizsgálatok elvégeztetéséről a FAM tevékenységet végző gondoskodik.

4.2. A megfelelőségértékelő szervezet az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint akkreditációval rendelkezik az alábbi eszközökre vonatkozóan, feszültségszinttől függően:

4.3. Átvételi vizsgálat

4.3.1. A FAM tevékenységhez használt eszközöket az első használatbavétel előtt és szükség szerint a javítást követően a szakági műszaki előírásokban meghatározott Átvételi és Periodikus Vizsgálatok Gyűjteménye szerint átvételi vizsgálatnak kell alávetni.

4.3.2. A javítás után szükséges vizsgálatot a javítás jellegétől függő tartalommal kell elvégezni.

4.4. Időszakos felülvizsgálatok

4.4.1. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében a FAM tevékenység munkaeszközeit időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni a műszaki lapokban, egyéni védőeszköz esetében a védőeszköz tartozékát képező tájékoztatóban meghatározott gyakorisággal.

4.4.2. Az időszakos felülvizsgálatot munkaeszköz esetében a szakági műszaki előírásokban meghatározott Átvételi és Periodikus Vizsgálatok Gyűjteménye, egyéni védőeszköz esetében annak tájékoztatójában meghatározott követelményei, valamint a vonatkozó szabványok alapján kell elvégezni.

4.4.3. Az időszakos felülvizsgálaton nem megfelelőnek bizonyult FAM tevékenységhez használt eszközöket javításra kell küldeni vagy selejtezni kell.

4.4.4. A javított eszközt átvételi vizsgálatnak vagy időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat módját a vizsgálatot végzőnek a javítás jellegétől függően kell meghatároznia. Csak a vizsgálaton megfelelőnek bizonyult eszköz adható használatba az alkalmazónak.

4.5. Munkahelyi rendszeres ellenőrzés

4.5.1. FAM tevékenység csak kifogástalan állapotban lévő FAM tevékenységhez használt eszközzel végezhető.

4.5.2. Minden új munka megkezdése vagy egy hosszabb időre megszakított munka folytatása előtt, valamint a munka befejeztével meg kell győződni az egyéni védőeszközök, továbbá a csoportos felszerelés és szerszámkészlet szemmel látható jó állapotáról. A részletes feltételeket és követelményeket a munkavégrehajtási feltételekben kell meghatározni.

4.5.3. Biztosítani kell, hogy a csoport dolgozói maguk is ellenőrizzék saját FAM tevékenységhez használt eszközeik állapotát.

4.5.4. Valamely eszközön észlelt bármiféle rongálódás esetén azt a használatból ki kell vonni és jól láthatóan meg kell jelölni.

5. Az erősáramú berendezések alkalmassága és előkészítése FAM tevékenység végzésére

5.1. FAM tevékenység csak olyan villamos berendezéseken kezdhető meg, amelyek állapota kielégíti a munkavégrehajtási feltételekben meghatározott követelményeket, továbbá, amelyeknél a feszültség alatti beavatkozás során – esetlegesen – megnövekedő mechanikai igénybevételből következően, a berendezések mechanikai és villamos szilárdsága nem csökken le a munkavégrehajtási feltételekben meghatározott biztonsági szint alá.

5.2. Potenciálon végzett munka nem végezhető azon a nagyfeszültségű berendezésen, amelyen a levegőben a 7. pontban foglaltak szerint mérhető bármelyik távolság kisebb, mint a nagyfeszültségű munkavégrehajtási feltételekben előírt legkisebb biztonsági távolság.

5.3. A berendezéseket a feszültség alatti beavatkozás előtt ellenőrizni kell annak érdekében, hogy alkalmasak-e feszültség alatti beavatkozásra. Az ellenőrzés szemrevételezéssel, ha szükséges, mechanikai és villamos számítások elvégzésével, azok szükség esetén műszeres ellenőrzésével történik.

5.3.1. A berendezéseket szükség esetén a feszültség alatti beavatkozásra elő kell készíteni a következők figyelembevételével:

5.3.2. Erősáramú berendezésen a FAM tevékenység megkezdése előtt a megfelelő feszültségszintre és munkamódszerre vonatkozó munkavégrehajtási feltételekben – az ott megjelölt kivételektől eltekintve – részletesen szabályozott különleges üzemviteli állapotot kell létrehozni.

5.4. FAM tevékenység csak olyan környezetben kezdhető meg, amely nem veszélyezteti a beavatkozás biztonságát, és a beavatkozás nem okoz veszélyt a környezetre.

5.5. FAM tevékenység nem végezhető, ha a FAM munkába vett

6. Az időjárási, látási és környezeti viszonyok figyelembevétele a FAM tevékenység végzése során

6.1. FAM tevékenység csak alkalmas időjárási, megfelelő látási és környezeti viszonyok esetén végezhető.

6.2. Feszültség alatti munka nem kezdhető meg és nem végezhető olyan időjárási viszonyok mellett, amelyek

6.3. Az időjárási és látási viszonyok megfelelőségének részletes feltételeit a munkavégrehajtási feltételekben, feszültségszintenként és főbb berendezés típusonként kell meghatározni, a 6.1. és 6.2. pont szerinti követelményeknek megfelelően.

7. A FAM tevékenység végrehajtása

7.1. Az alkalmazott munkamódszerhez és feszültségszinthez tartozó dokumentumokat – ide nem értve a FAM tevékenység engedélyt – az alkalmazók a FAM tevékenységet végző szervezet telephelyén tárolják. A FAM tevékenység engedélyt a munkavégzés helyszínén kell tartani. Az Átvételi és Periodikus Vizsgálatok Gyűjteményét és az eszközök vizsgálati jegyzőkönyveit az eszközök vizsgálatát végző kijelölt szervezet és az alkalmazó telephelyén is biztosítani kell.

7.2. A munkavezető felelőssége, hogy a munkavégzés során betartassa a 7.3., 7.4. és 7.5. pontban meghatározott távolságokat.

7.6. A legkisebb biztonsági távolságra vonatkozó értékeket a munkavezető a nagyfeszültségű munkavégrehajtási feltételeknek megfelelően tartatja be.

7.7. Az üzemviteli vezető feladata az adott feladat feszültség alatt történő elvégzésére vonatkozó döntés meghozatala azzal a kiegészítéssel, hogy kisfeszültségen a saját kezdeményezésű FAM tevékenységgel való megbízás esetén a munkavezető is elhatározhatja a FAM tevékenység végzését.

7.8. FAM tevékenység előkészítése

7.8.1. Az üzemviteli vezető feladatai a FAM tevékenység előkészítésében

7.8.1.1. FAM tevékenység végzésére vonatkozó döntés esetén az üzemviteli vezető

7.8.1.2. Ha a munkavezető a helyszínről a FAM tevékenység feltételeinek hiányáról tesz jelentést, az üzemviteli vezető új utasítást ad.

7.8.1.3. Ha a munkavezető a helyszínről az egyeztetett technológia alkalmatlanságáról tesz jelentést, az üzemviteli vezető új technológiát jelöl ki, vagy felhatalmazza a munkavezetőt az alkalmazandó technológia megválasztására.

7.8.2. A munkavezető feladatai a FAM tevékenység előkészítésében

7.8.2.1. A munkavezető az üzemviteli vezető által kiadott FAM tevékenység engedély alapján a helyszínen ellenőrzi

7.8.2.2. Ha a feltételek FAM tevékenység végzését nem teszik lehetővé, a munkavezető jelentést tesz az üzemviteli vezetőnek és új utasítást kér.

7.8.2.3. Ha az üzemviteli vezetővel egyeztetett technológia nem alkalmazható, a munkavezető jelentést tesz az üzemviteli vezetőnek és új utasítást kér.

7.8.2.4. Ha a feltételek a FAM tevékenységhez megfelelőek, akkor a munkavezető

7.8.3. A munkát végzők tájékoztatása

7.8.3.1. A FAM tevékenység megkezdése és a hosszabb időre megszakított FAM tevékenység folytatása előtt a munkavezető a csoport minden tagjának részvételével a feladatra vonatkozóan eligazítást tart.

7.8.3.2. A munkavezető a FAM tevékenységet végzők részére pontosan meghatározza a végrehajtás részleteit, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett a tervezett műveleti módokat és technológiát végre lehet hajtani. Ennek keretében a munkavezető

7.8.3.3. A munkavezető meggyőződik arról, hogy munkacsoportjának minden tagja megértette a saját feladatát és azt a módot, ahogyan a feladat a végrehajtási folyamatba illeszkedik.

7.9. FAM tevékenység megkezdése

7.9.1. A munkavezető feladatai

7.9.1.1. A munkavezető az érvényes FAM tevékenység engedély birtokában a munka megkezdése előtt

7.9.1.2. A munkavezető a FAM tevékenység végzése alatt

7.9.2. A beavatkozó szerelő feladatai

7.9.2.1. A beavatkozó szerelőnek földpotenciálú munkaállásról, távolból végzett munkáknál a feszültség alatt álló szigeteletlen szerkezeti részektől, potenciálon végzett munkáknál a földelt részektől és az eltérő potenciálú feszültség alatt álló szigeteletlen szerkezeti részektől tartania kell a munkavégzés legkisebb védőtávolságát.

7.9.2.2. A beavatkozó szerelőnek határozatlan potenciálú munkaállásról végzett munkáknál a feszültség alatt lévő csupasz vezető szerkezeti részektől és a földelt részektől tartania kell a munkavégzés legkisebb védőtávolságát.

7.10. FAM tevékenység megszakítása

7.10.1. Az üzemviteli vezető a munkavezető a 7. pont 7.10.2.3. alpontja szerinti helyszíni jelentése alapján, egyeztetve a munkavezetővel, dönt a FAM tevékenység újrakezdésének tervezett időpontjáról.

7.10.2. A munkavezető feladatai

7.10.2.1. Ha a FAM tevékenységet bármely okból kényszerűen meg kell szakítani, a munkavezető elsősorban a személyek, másodsorban a munkába vett berendezés és környezetének biztonsága érdekében intézkedik.

7.10.2.2. A FAM tevékenység helyének elhagyása előtt a munkavezető ellenőrzi, hogy a munkahely mind a villamos berendezés, mind a környezet szempontjából biztonságos állapotban marad-e. Szükség esetén gondoskodik az erősáramú berendezésen jól látható, az életveszélyre utaló, szabványos veszélyt jelző tábla elhelyezéséről, és intézkedik a munkahely elkerítéséről, szükség esetén annak őrzéséről.

7.10.2.3. A munkavezető tájékoztatja az üzemviteli vezetőt a FAM tevékenység körülményeiben beállott változásokról és a FAM tevékenység kényszerű megszakításáról.

7.10.2.4. A munkavezető az üzemviteli vezetővel való egyeztetésnek megfelelően intézkedik az illetékes üzemirányítónál a különleges üzemviteli állapot és a beavatkozásra előkészített állapot fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

7.11. Megszakított FAM tevékenység újrakezdése

7.11.1. Az üzemviteli vezető feladatai

7.11.1.1. A munkavezető a 7. pont 7.10.2.3. alpontja szerinti helyszíni jelentése alapján szükség esetén a munkavezetővel egyeztetetteknek megfelelően jár el.

7.11.1.2. Az üzemviteli vezető tájékoztatja az illetékes üzemirányítót a félbeszakadt FAM tevékenység újrakezdéséről, a különleges üzemviteli állapot és a beavatkozásra előkészített állapotismételt létrehozhatóságáról.

7.11.2. A munkavezető feladatai

7.11.2.1. A munkavezető a FAM tevékenység feltételeinek megléte esetén szükség szerint jelentést tesz az üzemviteli vezetőnek és egyezteti a FAM tevékenység újrakezdését.

7.11.2.2. A munkavezető az illetékes üzemirányítótól kéri a különleges üzemviteli állapot és a beavatkozásra előkészített állapot létrehozását, amennyiben azt korábban megszakították.

7.12. FAM tevékenység befejezése

7.12.1. A munkavezető gondoskodik a munkaeszközök és egyéni védőeszközök munkába vett berendezésről való eltávolításáról, számbavételéről, ellenőrzéséről, csomagolásáról és rakodásáról.

7.12.2. A munkavezető ellenőrzi

7.12.3. A munkavezető