PÜ BH 2023/216
PÜ BH 2023/216
2023.09.01.
Ha az adós a végrehajtási lap kibocsátása előtt meghal és ez a körülmény csak a végrehajtási lap kibocsátását követően derült ki, akkor a jogutód személyének a megállapítása és a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elbírálása a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 31. § (2) bek. c) pont; 1994. évi LXXX. törvény (Vht.) 39. § (1) bek.].
A kijelölés alapjául szolgáló eljárás
[1] A közjegyző az általa kibocsátott és jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján 2023. március 7-én a végrehajtást kérő kérelmére végrehajtási lapot állított ki, a végrehajtás az adós ellen megindult.
[2] Az adós gyermeke – egyéb érdekelt – 2023. április 14-én kelt, a foganatosító bírósághoz és a végrehajtóhoz címzett beadványában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 217. § (2) bekezdése szerint végrehajtási kifogás megnevezésű kérelemmel élt, bejelentve, hogy az adós a végrehajtási lap kiállítása előtt, 2023. február 25-én elhunyt. Előadta azt is, hogy a hagyatéki eljárás még nem kezdődött el, emiatt a végrehajtási eljárás Vht. 52. § b) pontja szerinti szüneteltetését kérte.
[3] A foganatosító bíróság az egyéb érdekelt beadványában foglaltakat végrehajtási lap visszavonási kérelemnek tekintette és „illetékességének hiánya” miatt a kérelmet 0306-7.Vh.104/2023/3. számú végzésével a végrehajtási lapot kibocsátó közjegyzőhöz tette át.
[4] A közjegyző 24016/Ü/70167/2023/8. számú végzésében hatáskörének hiányát állapította meg és az iratokat az eljáró hatóság kijelölése érdekében a Kúriához terjesztette fel. Végzése indokai között rámutatott, hogy a végrehajtási lap kiállításakor az adós jogképességét nem vizsgálhatta, elhalálozásáról nem volt tudomása. A végrehajtási lap kiállítása ily módon törvénysértés nélkül történt, ezért visszavonására nincs mód. Utalt a Vht. 39. § (1) bekezdésére, amely szerint az adós személyében bekövetkező változásra tekintettel az eljárás a foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik.
[5] A Kúria a negatív hatásköri összeütközést a Kiskunhalasi Járásbíróság kijelölésével szüntette meg a következők szerint.
[6] A Vht. 9. §-a folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pp.) 31. § (1) bekezdése értelmében az eljáró bíróságot jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén kell kijelölni.
[7] A Vht. 39. § (1) bekezdése szerint, ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében végzéssel dönt.
[8] A végrehajtási eljárásban a felek személyében a végrehajtható okirat kiállítását megelőzően bekövetkező, de a hatóság által azt követően észlelt változás esetén a jogutódlás megállapításáról szóló 1/2023. JEH II/11. pontjában foglaltak szerint a Vht. 39. § (1) bekezdése mint hatásköri szabály a felek személyében bekövetkező változással összefüggő eljárást, a jogutódlás megállapítását a változásról való tudomásszerzéshez, nem pedig a változás bekövetkeztének időpontjához köti. Ebből fakadóan, ha a fél – jelen esetben az adós – halála a végrehajtható okirat kibocsátása után „derül ki”, az eljárás akkor is a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik, ha a haláleset a végrehajtási lap kibocsátása előtt történt.
[9] A jogegységi határozat II/13. pontjában arra is kitér, hogy a fél személyében bekövetkező változások szükségképpen eltérő jogkövetkezményekkel járnak a peres és az annak jogerős befejezését követő végrehajtási eljárásban. Utóbbi esetben az igényérvényesítés érdemi, kontradiktórius szakasza már lezárult, a bíróság a követelést érdemben alaposnak találta. Az ezt követő, a végrehajtási szakban a felek személyében bekövetkező változás – valamelyik fél halála –, nem eredményezi az eljárás félbeszakadását, hanem annak a Vht. 39. § (4)–(6) bekezdések szerinti folytatását, a körülményektől függően a Vht. 51. § b) pontja szerinti szüneteltetését. Amennyiben tehát a fél halála a végrehajtható okirat kibocsátása után „derül ki”, az eljárás a foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik, és ha a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmet is előterjesztettek, a Vht. 39. § (1) bekezdésének speciális hatásköri szabályára tekintettel azt is a foganatosító bíróságnak kell elutasítania.
[10] A hatáskört az előzőek szerint megalapozó tudomásszerzés a jelen esetben a végrehajtható okirat kibocsátása után történt (a fél halála ezt követően „derült ki”), ezért a további eljárásra – ezen belül a jogutódlás megállapítására – a foganatosító bíróságnak van hatásköre. A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor, a foganatosító bíróság az egyéb érdekelt beadványát tartalma szerint is alaptalanul tekintette annak, az egyéb érdekelt ugyanis az eljárásnak a Vht. 52. § b) pontja szerinti szüneteltetését indítványozta.
[11] A foganatosító bíróság végzésében foglaltakra tekintettel a végrehajtási lap visszavonásának kérdésével összefüggésben a Kúria rámutat a következőkre. Mivel a jogegységi határozat értelmében a Vht. 39. § (1) bekezdése szerint a fél személyében a végrehajtható okirat kibocsátása előtt bekövetkező változásról a kibocsátás után történő tudomásszerzés a foganatosító bíróság hatáskörét alapozza meg, az esetleges végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elbírálása sem tehető át a végrehajtási lapot kibocsátó közjegyzőhöz, hanem azt is a foganatosító bíróságnak kell elutasítania (1/2023. JEH II/15. pont).
[12] Az ismertetett indokok alapján a Kúria a negatív hatásköri összeütközést a Vht. 9. § értelmében alkalmazandó Pp. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján a foganatosító járásbíróság kijelölésével oldotta fel.
(Kúria Pkk.VII.24.622/2023/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
