22/2023. (III. 29.) BVOP utasítás

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézetére (a továbbiakban: BV GEI) és a büntetés-végrehajtási intézetekre (a továbbiakban: bv. intézet) terjed ki.

2. Az elektronikus távfelügyeleti rendszerben működtetett technikai eszköz (a továbbiakban: távfelügyeleti eszköz) a büntetések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.) meghatározottak alapján biztonsági intézkedés, valamint a reintegrációs őrizet, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt egyes büntetés-végrehajtási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 6/2023. (II. 21.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) alapján az otthonápolási őrizet végrehajtása céljából az intézkedés alá vont elítélt bv. intézeten kívüli földrajzi helyzetének (a továbbiakban: tartózkodási hely) meghatározására, valamint a részére előírt magatartási szabályok megtartásának ellenőrzésére alkalmazható.

2a.¹ A reintegrációs őrizetbe és az otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt kreditpontszámítására a Bv. tv. 187/A. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

3. Amennyiben a bv. intézetbe reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet végrehajtása miatt érkezik elítélt, az igazgatási, a reintegrációs és az egészségügyi iratait soron kívül ellenőrizni kell, továbbá intézkedni kell reintegrációs tiszti és büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői (a továbbiakban: bv. pártfogó felügyelő) meghallgatására.

4. Az érintett elítéltet a reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe történő szabadon bocsátást megelőzően legkevesebb egy munkanappal – dokumentáltan – oktatásban kell részesíteni a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) végzésében foglalt, továbbá az általánosan követendő viselkedési és az előírt magatartási szabályokról – amennyiben a bv. bíró annak alkalmazását elrendelte –, a távfelügyeleti eszköz működtetéséről, működéséről, amit számára meg kell mutatni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az eszköz lehetséges jelzéseinek értelmezésére és az ezek alapján elvárt tevékenységekre. Az oktatást a bv. intézet parancsnoka által kijelölt személyek kötelesek végrehajtani.

5. A szabadon bocsátás során az elítélt okmány-, érték- és tárgyletétjét – a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezeléséről és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról szóló 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet 16. § (5) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével – részére át kell adni. Tájékoztatni kell arról, hogy az esetlegesen érvényességi idejét vesztő személyi okmányok pótlása csak a bv. bíró – kijelölt terület e célból történő elhagyására vonatkozó – előzetes engedélyével lehetséges.

6. A reintegrációs őrizetre vagy otthonápolási őrizetre vonatkozó bv. intézeti előterjesztések, továbbá az elítélt által beadott kérelmek ügyintézése során a kérelmekre és büntetés-végrehajtási ügyekre (a továbbiakban: bv. ügy) vonatkozó általános szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

7. A reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet jogintézményéről, alkalmazhatóságának feltételeiről az elítéltet a befogadása napján dokumentált módon tájékoztatni kell. A reintegrációs őrizetbe helyezés lehetséges legkorábbi időpontját a foganatba vételi értesítőlapon fel kell tüntetni, és egy példányát az elítéltnek át kell adni. Az időpontról az elítélt reintegrációs tisztjét, valamint a bv. pártfogó felügyelőt írásban tájékoztatni kell.

8. A reintegrációs őrizetre vagy otthonápolási őrizetre vonatkozó kérelem előterjesztésére csak írásban kerülhet sor. Amennyiben az elítélt nem tud írni, úgy kérelmét két tanú jelenlétében, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A védő által előterjesztett kérelem ügyintézése csak akkor kezdhető meg, ha azzal az elítélt írásos nyilatkozata alapján egyetért.

9. Kérelem benyújtása esetén, ha az elítélt nyilvántartási adatai alapján a Bv. tv. 187/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek, vagy a Bv. tv. 187/C. §-ában meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, erről az elítéltet – és amennyiben a kérelmet a védő terjesztette elő, őt is – tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a Bv. tv. 61/A. § (2) bekezdésében foglaltakra is.

10. Ha nem magyar állampolgárságú elítélt vagy védője kérelmezi a reintegrációs őrizet engedélyezését, a Bv. tv. 187/C. § (1) bekezdés f) pontja alapján vizsgálni kell, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: OIF) rendelkezett-e a kiutasításáról. Erről az elítéltet nyilatkoztatni kell. Amennyiben a kiutasításról szóló határozat a birtokában van, annak másolatát a bv. ügy előterjesztéséhez mellékelni kell.

11. Amennyiben az elítélt nem rendelkezik a 10. pontban foglalt határozattal, vagy nincs tudomása arról, hogy kiutasítást rendeltek el vele szemben, akkor ennek megismerése érdekében a nyilvántartási szakterület soron kívül értesíti a BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatát a szükséges információk beszerzése érdekében. Az OIF tájékoztató levelét az előterjesztéshez csatolni kell.

12. Az otthonápolási őrizetre vonatkozó eljárás során a 9. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni, azzal, hogy a BM rendelet 3. § (1) bekezdésében és (5) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szempontokat szükséges vizsgálni, és a tájékoztatásnak ki kell terjednie a BM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra is.

13. Ha a kérelem ügyintézése során megállapítást nyer, hogy az elítélt korábban már élt a reintegrációs őrizet kérelmezésének lehetőségével, a bv. intézet az előterjesztést mellőzi, erről az elítéltet írásban tájékoztatja. Az otthonápolási őrizet esetében a kérelem a fogva tartás időtartama alatt több alkalommal is benyújtható. Ha az elítélt jogosult a reintegrációs őrizetre vagy az otthonápolási őrizetre, de kérelmet – beleértve a védőjét is – nem terjesztett elő, a bv. intézet köteles megvizsgálni a jogintézmény alkalmazásának lehetőségét, majd annak eredményétől függően hivatalból előterjesztést tenni a bv. bíró részére. Amennyiben bármely okból az előterjesztés hivatalból nem indítható meg, annak indokairól a bv. intézet nyilvántartási szakterülete köteles feljegyzést készíteni, és azt a nyilvántartási rendszerben rögzíteni.

14. A bv. intézet által történő kezdeményezés esetén, vagy ha a kérelem nem tartalmazza egyértelműen, hogy az elítélt a reintegrációs őrizet (1. melléklet) vagy otthonápolási őrizet (2. melléklet) feltételeit vállalja, az erre vonatkozó nyilatkozatát írásban fel kell venni és a bv. ügy irataihoz kell csatolni. Ha az elítélt úgy nyilatkozik, hogy nem vállalja a feltételeket, vagy a nyilatkozattételt megtagadja, de a reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe helyezésre vonatkozó kérelmét ezek mellett is fenntartja, a bv. intézet nem mellőzheti annak előterjesztését.

15. Az elítélt kérésére – különös tekintettel a bv. intézet kezdeményezése alapján történő előterjesztésekre – a bv. intézet a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet feltételeit, a vállalt magatartási szabályokat összefoglaló írásos anyagot bocsát rendelkezésére.

16. Ha az elítélt vagy védője által előterjesztett kérelem tartalmazza a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet helyéül szolgáló ingatlanra vonatkozó, a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 136/A. §-ában meghatározott adatokat, úgy az ingatlan felmérésére vonatkozó megkeresés az elítélt Befogadási és Fogvatartási Bizottság (a továbbiakban: BFB) általi meghallgatását megelőzően is megküldhető.

17. A nyilvántartási szakterület az előterjesztéshez csatolja az ítéletkiadmányt és a jogerős bírói értesítőlap másolatát. Ha nem áll rendelkezésre ítéletkiadmány, azt rövid úton beszerzi az illetékes bíróságtól. Az otthonápolási őrizet elbírálásához készített előterjesztéshez csatolni kell a bv. intézeti orvos (a továbbiakban: bv. orvos) – szükség esetén szakorvos bevonásával készült – szakterületi véleményét (3. melléklet), amelynek ki kell terjednie az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának vizsgálatára is.

18. Reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet elrendelése esetén az elítélt szabadon bocsátására az a bv. bíró által kijelölt ingatlan elhelyezkedése szerinti vármegyében (fővárosban) található bv. intézet az illetékes, amelyben a vonatkozó jogszabályok szerint az elítélt ideiglenes elhelyezése, továbbá befogadása vagy szabadítása lehetséges. Amelyik vármegyében több bv. intézet működik, a bv. pártfogó felügyelők illetékességi területe határozza meg, hogy az elítéltet melyik bv. intézetbe kell szállítani a reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe történő szabadítása céljából. A fiatalkorú és a női elítélt szabadon bocsátását a részére kijelölt ingatlanhoz legközelebb eső, az elhelyezésére kijelölt bv. intézetben kell végrehajtani.

19.² Ha a reintegrációs őrizet elrendelésekor nem a 18. pont szerint illetékes bv. intézetben kerül sor az elhelyezésre, az elítéltet a tervezett szabadon bocsátást megelőzően legalább három munkanappal végleg át kell szállítani a szabadon bocsátásra illetékes bv. intézetbe. A Komárom-Esztergom vármegye területén elhelyezkedő ingatlanok esetén a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet az illetékes. A Heves vármegye területén elhelyezkedő ingatlanok esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet az illetékes. A Tolna vármegye területén elhelyezkedő ingatlanok esetében a Kalocsai Fegyház és Börtön az illetékes. A Budapest területén elhelyezkedő ingatlanok esetén az illetékesség tekintetében a fővárosban működő bv. intézetek között megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak az irányadók, amelynek tartalmaznia kell a kerületek bv. intézetek közötti megosztását. Ha az ingatlan Pest vármegye területén helyezkedik el, a női elítéltek reintegrációs őrizetbe helyezését a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet hajtja végre.

20. Az otthonápolási őrizet elrendelésekor a 19. pontban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a krónikus beteg elítélt egészségi állapota nem teszi lehetővé a bv. intézeti szállítójárművel történő szállítását, az egészségügyi szakterület útján – a nyilvántartási szakterület egyidejű értesítése mellett – intézkedni kell betegszállító útján az elítélt részére kijelölt ingatlanba történő szállítására.

21. Amennyiben a reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet tartama alatt a bv. bíró másik ingatlant jelöl ki annak végrehajtási helyéül, a távfelügyelet ellátásával kapcsolatos feladatokat szükség szerint át kell adni a kijelölt ingatlan helye szerint illetékes bv. intézetnek, a 18–20. pontban foglaltak figyelembevételével.

22. Abban az esetben, ha a reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt részére a bíróság engedélyezi, hogy bv. intézetben tartózkodó engedélyezett kapcsolattartóját meglátogathassa, a reintegrációs őrizet felügyeletét ellátó bv. intézet soron kívül felveszi a kapcsolatot a látogatást biztosító bv. intézettel a szükséges tájékoztatás és intézkedések megtétele céljából. A látogatófogadás szakszerű végrehajtása érdekében, a reintegrációs őrizetbe helyezésről szóló bv. bírói engedélyező határozatot a látogatást biztosító bv. intézetnek meg kell küldeni. Otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt esetében telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani a kapcsolattartást.

23. Az IM rendelet 136/C. § (3) bekezdésében meghatározott, a bv. intézeten kívüli jogszerű tartózkodásról szóló igazolásnak tartalmaznia kell

24. Az elítéltet szabadon bocsátását megelőzően a 4. melléklet szerinti általános tájékoztatóban foglaltakról és a bv. bíró határozatában foglalt egyéb magatartási szabályokról tájékoztatni kell. A nyilatkozat elítélt által aláírt egy példányát a bv. ügy iratai közé kell helyezni, másik példányát az elítélt részére át kell adni. Amennyiben a reintegrációs őrizet leteltét követően bármely jogcímen további szabadságelvonás vár végrehajtásra, úgy ennek tényéről, a befizetés lehetőségéről, továbbá a jelentkezési kötelezettségről és elmulasztásának lehetséges büntetőjogi következményeiről az elítéltet különös körültekintéssel kell kioktatni.

25. Ha az otthonápolási őrizet engedélyezésekor a bv. bíró a távfelügyeleti eszköz alkalmazását nem rendelte el az elítélt egészségi állapotára tekintettel, az elítéltet az 5. mellékletben foglaltakról kell tájékoztatni.

26. Amennyiben a tartózkodásra kijelölt ingatlan más vármegyében van, a bv. bírót a reintegrációs őrizetre vagy otthonápolási őrizetre vonatkozó döntéshozatal előtt tájékoztatni kell arról, hogy engedélyezés esetén az elítélt átszállítása, továbbá a távfelügyeleti eszköz programozása, tesztelése legkevesebb három munkanapot vesz igénybe.

27. Amennyiben a 26. pontban foglalt tájékoztatás után a bv. bíró az abban foglaltaknál korábbi kezdőnapot határoz meg, a jogszabályokban előírtakat soron kívül végre kell hajtani, indokolt esetben a célintézet előzetes tájékoztatása és a vonatkozó egyéb intézkedések együttes megtétele mellett célszállítás vagy betegszállítás foganatosításával.

28. Abban az esetben, ha a bv. bíró vagy a törvényszék másodfokú tanácsa nem jelöli meg a reintegrációs őrizet kezdő vagy befejező időpontját, annak pontosítása céljából soron kívül meg kell keresni. Az egyeztetésről írásos feljegyzést kell készíteni. A megkeresés nem mellőzhető abban az esetben sem, ha otthonápolási őrizet végrehajtása esetén annak befejező időpontja a BM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján nem lett meghatározva.

29. A reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt részére szabadon bocsátásakor dokumentáltan át kell adni a bv. bírói végzést – ha az eredeti példány nem áll még rendelkezésre, akkor a másolati példányt –, a magatartási szabályokról szóló írásos tájékoztatót és a bv. intézeten kívüli jogszerű tartózkodásról szóló igazolást. A kapcsolattartás céljából megadott telefonszámot ismételten egyeztetni kell.

30. Ha az elítélt a reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe helyezésről szóló határozatban foglalt magatartási szabályok módosítását kezdeményezi, erről a bv. pártfogó felügyelőt köteles értesíteni. A kérelmet az elítélt közvetlenül a bv. bíró részére elektronikus vagy postai úton továbbítja. A magatartási szabályok módosításáról meghozott bv. bírói határozatot a nyilvántartási szakterület a biztonsági és az informatikai szakterületek, valamint a bv. pártfogó felügyelő részére köteles továbbítani.

31. Amennyiben a feltételes szabadságra bocsátott reintegrációs őrizetbe helyezett elítélt annak kezdőnapját megelőző napon megjelenik a bv. intézetben, számára – a távfelügyeleti eszköz leadása után – át kell adni a következő napra vonatkozó szabadulási igazolást, majd el kell bocsátani a bv. intézetből. Ha az otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt az egészségi állapotára tekintettel nem képes a bv. intézetben megjelenni, úgy a bv. pártfogó felügyelő útján – az informatikai szakterülettel együttműködésben – kell intézkedni a távfelügyeleti eszköz átvételére és a szabadulási igazolás átadására.

32. Az ingatlan alkalmasságára és a távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságára irányuló felmérés foganatosítása és a környezettanulmány elkészítése érdekében a bv. pártfogó felügyelő a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet (a továbbiakban: Pfr.) 62/C. § (2) bekezdésében és a BM rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel (a továbbiakban együtt: kontaktszemély) köteles felvenni a kapcsolatot. Amennyiben az előzetesen egyeztetett időpontban a kontaktszemély nem jelenik meg, azonban utólag távollétét igazolja, a bv. pártfogó felügyelő újabb időpontot köteles megjelölni a felmérés végrehajtása céljából. Ha az ingatlan megtekintése és a felmérés elvégzése a kontaktszemély távolléte miatt ismételten akadályba ütközik, a bv. pártfogó felügyelő a továbbiakban a vizsgálatot nem köteles lefolytatni.

33. A bv. pártfogó felügyelő a felmérés eredményéről reintegrációs őrizet esetén a 6. melléklet, otthonápolási őrizet esetén a 7. melléklet szerinti jegyzőkönyvet készít. A BM rendelet 3. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a 7. melléklet szerinti jegyzőkönyv elkészítése nem indokolt.

34. A felmérés alapján nem alkalmas az ingatlan, vagy a távfelügyeleti eszköz alkalmazhatósága kizárt, ha

35. Az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes bv. intézet a felmérésről készült jegyzőkönyvet soron kívül köteles megküldeni a fogva tartó bv. intézet parancsnokának.

36. Az ingatlan alkalmasságáról készült jegyzőkönyv tartalmát annak írásba foglalását követő három munkanapon belül az elítélttel ismertetni kell. Ha az ingatlan alkalmatlan a reintegrációs őrizet végrehajtására, az elítélt az IM rendelet 136/A. § (7) bekezdése szerint jogosult eljárni. Ha az elítélt által megjelölt második ingatlanban végzett felmérés eredménye ismételten alkalmatlan minősítésű, a bv. intézet az IM rendelet 136/A. § (8) bekezdése szerint köteles eljárni.

37. Az elítélt által megjelölt ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes bv. intézet parancsnoka által kijelölt bv. pártfogó felügyelő a Bv. tv. 187/B. § (1) bekezdése szerinti megkeresés alapján a környezettanulmányt a Pfr. 62/C. § (3)–(6) bekezdésére figyelemmel reintegrációs őrizet esetén a 8. melléklet, otthonápolási őrizet esetén a 9. melléklet szerint készíti el, amennyiben a felmérés alapján az elítélt által megjelölt ingatlan alkalmas, és a távfelügyeleti eszköz alkalmazhatósága nem kizárt. A bv. pártfogó a környezettanulmányban köteles rögzíteni, hogy az elítélt által megjelölt kontaktszemély vagy az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodók bármelyike kriminológiai szempontból veszélyezteti-e a reintegrációs őrizetbe helyezendő elítélt eredményes reintegrációját vagy az otthonápolási őrizetbe helyezendő elítélt rehabilitációját.

38. A környezettanulmányt a Bv. tv. 187/B. § (3) bekezdésében foglalt határidőre kell elkészíteni, figyelemmel a Bv. tv. 20. § (4) bekezdésében foglaltakra. A környezettanulmány elkészítésekor a bv. pártfogó felügyelő a Bv. tv. 76. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt adatok kezelésére jogosult és köteles.

39. A fogva tartó bv. intézet az ingatlan alkalmasságának, a távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának felmérésére, valamint a környezettanulmány elkészítésére vonatkozó írásos megkereséséhez köteles csatolni az elítélt bv. pártfogó felügyelő általi meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, amelyet az elítélt által megjelölt ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes bv. intézet parancsnoka által kijelölt bv. pártfogó felügyelő köteles figyelembe venni. Az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes bv. intézet az elkészült környezettanulmányt soron kívül köteles megküldeni a fogva tartó bv. intézet parancsnokának, amelyhez – amennyiben még nem állt rendelkezésre – csatolni kell a felmérés vagy a környezettanulmány elkészítése során, a tulajdonos vagy bérlő által bv. pártfogó felügyelőnek átadott befogadó nyilatkozatot.

40. A helyszíni felmérést és a környezettanulmányt minden esetben a bv. szervezetre utaló jelzések nélküli gépjárművel – és amennyiben a bv. intézet hivatásos állományú tagja is jelen van – polgári öltözetben kell végrehajtani.

41. Az elítélt kérelmére induló eljárásban a Bv. tv. 187/B. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azzal, hogy ha a bv. bíró indokoltnak tartja az elítélt által megjelölt ingatlan felmérését és környezettanulmány elkészítését, a bv. pártfogó felügyelő a 32–40. pontban foglaltak szerint köteles eljárni.

42. A bv. intézet kijelölt bv. pártfogó felügyelője a reintegrációs őrizetbe helyezés engedélyezéséről szóló bv. bírói határozat kézhezvételét követően, a reintegrációs őrizetbe kihelyezést megelőzően tájékoztatja az elítéltet

43. A tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni reintegrációs őrizet esetében a 10. melléklet, otthonápolási őrizet esetében pedig a 11. melléklet szerint, amelynek egy példányát a reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt részére kell átadni. A jegyzőkönyvet az elítéltnek is alá kell írnia. Abban az esetben, ha a reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet végrehajtására kijelölt ingatlan nem a reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt tulajdona, a bv. pártfogó felügyelő a jegyzőkönyv egy példányát köteles megküldeni a kontaktszemélynek.

44. A reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt ellenőrzésének gyakoriságára vonatkozóan a Pfr. 62/C. § (8) bekezdésében foglaltak az irányadóak. Reintegrációs őrizet esetében, ha a Bv. tv. 187/D. § (2) bekezdése szerint illetékes bv. pártfogó felügyelő azt tapasztalja, hogy az elítélt a reintegrációs őrizet egyes szabályait megszegi, azonban az még nem teszi indokolttá a reintegrációs őrizet megszüntetésének kezdeményezését, vagy az elítélt élethelyzetében olyan változás áll be, amely miatt fokozott reintegrációs célú támogatásra szorul, úgy az ellenőrzések gyakoriságát fokoznia kell.

45. A Bv. tv. 187/D. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok végrehajtásán túlmenően, az ellenőrzések során a bv. pártfogó felügyelőnek a kontroll és a támogató funkciót a szükséges mértékű arányok megtartása mellett kell érvényesítenie. Az ellenőrzések befejezésekor annak tapasztalatairól az elítéltet tájékoztatni kell. A tájékoztatásban a bv. pártfogó felügyelőnek a reintegrációs őrizet esetén ki kell térnie a reintegrációs folyamat értékelésére is. Az otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt ellenőrzésekor a bv. pártfogó felügyelő a BM rendelet 3. § (5) bekezdés g) pontjában foglalt dokumentumok beszerzésére jogosult és köteles.

46. Az elítéltet megilletik azok a támogatási formák, amelyeket a bv. pártfogó felügyelő a reintegrációs gondozás során a Pfr. 62/E. § (4) bekezdés a), b) és c) pontjában foglaltak szerint az elítélt részére biztosít. A reintegrációs őrizetbe helyezett elítélt társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítése érdekében – indokolt esetben – a bv. pártfogó felügyelő a helyi önkormányzattal, munkáltatóval, a karitatív és öntevékeny szervezetekkel az egyedi ügyekben együttműködik. A munkavállalás és a képzés elősegítése érdekében együttműködik továbbá a fővárosi (vármegyei) kormányhivatalok munkaügyi szerveivel és a szabadult elítéltek munkaerőpiaci integrációjában közreműködő munkáltatókkal, valamint az oktatási, képző intézményekkel. Otthonápolási őrizet esetében a bv. pártfogó felügyelő abban az esetben, ha az elítélt részére a bv. bíró civil vagy egyházi fenntartású intézményt jelölt ki, az intézmények által kijelölt személyekkel tart rendszeres kapcsolatot.

47. Az ellenőrzés tapasztalatairól a bv. pártfogó felügyelő öt munkanapon belül készíti el a jelentést. Abban az esetben, ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az elítélt a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet végrehajtása alól szándékosan kivonja magát, vagy a távfelügyeleti eszközt szándékosan megrongálta vagy eltávolította, vagy a bv. bíró által előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegte, a bv. pártfogó felügyelő a jelentését soron kívül köteles elkészíteni és a bv. intézet parancsnoka útján – a nyilvántartási szakterület közreműködésével – haladéktalanul továbbítani a bv. bírónak. Ezzel egyidejűleg a bv. intézet parancsnoka a Bv. tv. 61/C. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni, figyelemmel az IM rendelet 136/D. § (2a) bekezdésére. A bv. intézeti előterjesztésben fel kell hívni a bv. ügyész figyelmét a Bv. tv. 61/C. § (1c) bekezdése alapján a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vétele érdekében az elítélt rendőrség útján történő elővezetése elrendelésére. Az otthonápolási őrizet végrehajtása során a BM rendelet 3. § (5) bekezdés i) pontjában foglaltak az irányadók.

48. A bv. bíró által előírt magatartási szabályok megszegésén túlmenően, súlyos magatartási szabályszegésnek minősül különösen,

49. Az otthonápolási őrizet megszüntetése vagy meghosszabbítása esetében a BM rendelet 3. § (5) bekezdés j)–k) pontjában foglaltak szerint köteles a bv. intézet soron kívül – a nyilvántartási szakterület útján – hivatalból eljárni.

50. Az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól szóló 10/2015. (III. 30.) BM rendelet 6. § (7) bekezdésében foglalt, nem szabotázs jellegű jelzések kivizsgálása elsődlegesen a bv. intézet technikai központjának (a továbbiakban: intézeti ügyelet) a feladata. Ennek keretében köteles telefon útján az elítélttel felvenni a kapcsolatot és tájékoztatást kérni a jelzés okáról. Ha többszöri próbálkozás ellenére nem sikerül telefon útján az elítélttel való kapcsolatfelvétel, értesíti a bv. pártfogó felügyelőt, aki hivatali munkaidejében személyesen ellenőrzi az elítéltet. Az ellenőrzés eredményéről annak végrehajtását követően a bv. pártfogó felügyelő soron kívül köteles értesíteni az intézeti ügyeletet. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az elítélt a magatartási szabályokat súlyosan megszegte, vagy a távfelügyeleti eszközt szándékosan megrongálta vagy eltávolította, és kivonta magát a végrehajtás alól, a bv. pártfogó felügyelő és a bv. intézet parancsnoka a 47. pontban foglaltak szerint köteles a bv. bíró, valamint a bv. ügyész felé intézkedni.

51. Hivatali munkaidőn kívül, ha nem sikerül telefon útján az elítélttel való kapcsolatfelvétel, és a távfelügyeleti eszköz nem rendeltetésszerű működésére és a meghatározott magatartási szabályok megszegésére vonatkozó jelzések értékelése alapján további intézkedések foganatosítása indokolt, vagy ha a szabotázs jellegű cselekmény elkövetése egyértelműen megállapítható, az intézeti ügyelet haladéktalanul értesíti az ingatlan területi elhelyezkedése szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központját. A megtett intézkedésekről az intézeti ügyelet a következő munkanapon hivatali munkakezdéskor dokumentált módon köteles tájékoztatni a bv. pártfogó felügyelőt.

52. Az IM rendelet 136/E. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a bv. pártfogó felügyelő az összefoglaló jelentésben a Pfr. 62/C. § (10) bekezdésében foglaltakon túlmenően bemutatja és értékeli különösen

53. Ha az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának engedélyezését a bv. pártfogó felügyelő az ellenőrzése tapasztalatai alapján javasolja, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az elítélt életvitelének további figyelemmel kísérése, így irányítása és ellenőrzése szükséges, összefoglaló jelentésében javaslatot tesz a pártfogó felügyelet elrendelésére. A pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében az elítélt társadalmi reintegrációja vagy rehabilitációja elősegítésére a bv. pártfogó felügyelő külön magatartási szabályok előírását kezdeményezheti. A tervezett magatartási szabályokról az elítéltet tájékoztatni kell, egyben nyilatkoztatni arról, hogy azok megtartását vállalja-e és képes-e teljesíteni. A nyilatkozatot az összefoglaló jelentéshez csatolni kell.

54. Ha a bv. bíró engedélyezte az elítélt feltételes szabadságra bocsátását, és elrendelte az elítélt pártfogó felügyeletét, a bv. pártfogó felügyelő megkezdi a pártfogó felügyelet végrehajtásának előkészítését. Az otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt esetében a BM rendelet 3. § (5) bekezdés l) pontjában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

55. Fiatalkorú elítélt esetében a bv. pártfogó felügyelő az IM rendelet 158. §-a alapján köteles eljárni. A környezettanulmány elkészítésekor a fiatalkorúval együtt élő szülőt vagy gyámot, ennek hiányában a gondozót is meg kell hallgatni.

56. A tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú ügyében hivatalból, kérelemre vagy a védő által indított eljárás kézhezvételét követően a bv. pártfogó felügyelő köteles felvenni a kapcsolatot az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálattal, valamint a járási gyámhivatallal, amelynek során tájékozódik az elítélt esetleges korábbi gondozásának, védelembe, valamint nevelésbe vételének tapasztalatairól.

57.³ Ha a bv. ügyész a Bv. tv. 61/C. § (1) bekezdésében foglalt okok miatt a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét elrendeli, az elítélt elővezetését követően – amennyiben arra hivatali munkaidőben kerül sor – a BFB köteles soron kívül ülést tartani az elítélt kategória-besorolásának megállapítása céljából. Hivatali időn kívüli befogadás esetében a besorolást a következő munkanapon kell végrehajtani.

58. Amennyiben a bv. bíró vagy a másodfokú bíróság az IM rendelet 136/D. § (4) bekezdésében foglaltak szerint határoz, az elítélt reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe történő kihelyezést megelőzően a 4–5., a 23–24., a 36., valamint a 42–43. pontban foglalt feladatokat ismételten végre kell hajtani.

59. Ha az ideiglenes foganatba vételre a Bv. tv. 187/E. § (1) bekezdés b) pontja miatt került sor, és a Bv. tv. 61/C. § (1c) bekezdésében foglalt időtartamig a bv. bíró nem hoz döntést, az elítéltet – feltéve, hogy a magatartási szabályok megszegése vagy a távfelügyeleti eszköz szándékos megrongálása miatt nem indult ellene új büntetőeljárás, és a rendelkezési jogkör gyakorlója a letartóztatását nem rendelte el – szabadon kell bocsátani szabadulásának napján.

60. Amennyiben az elítélt a bv. pártfogó felügyelőnek vagy a bv. intézetnek szóban (telefonon vagy ellenőrzés során) bejelenti, hogy a reintegrációs őrizetet vagy az otthonápolási őrizetet a továbbiakban nem kívánja igénybe venni, erről soron kívül írásban nyilatkoztatni, majd a bv. ügyészt a nyilatkozat tartalmáról értesíteni kell. A bv. bíró részére a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet megszüntetésére irányuló előterjesztést hivatali munkaidőben kell haladéktalanul továbbítani, mellékelve az elítélt nyilatkozatát. Ha az elítélt személyesen jelenik meg a bv. intézetben, és ott kérelmezi a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet megszüntetését, a fentiek szerint kell eljárni, azzal, hogy a bv. intézetbe be kell fogadni.

61. Ha a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet azért fejeződik be, mert a tartama letelt, a bv. pártfogó felügyelő az utolsó ellenőrzésekor felhívja az elítélt figyelmét az IM rendelet 136/F. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben az elítélt a szabadulása napján a bv. intézetnél történő jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget – vagy az otthonápolási őrizetbe helyezett elítélt az egészségi állapota miatt nem tud eleget tenni –, a bv. pártfogó felügyelő az IM rendelet 136/F. § (5) bekezdésében foglaltak szerint hivatali munkaidőben köteles intézkedni. Amennyiben az elítélttel való személyes kapcsolatfelvétel eredményre vezet, a távfelügyeleti eszköz átvételéről a bv. pártfogó felügyelő veszi fel a jegyzőkönyvet, amelyben rögzíti annak meglétét, állapotát és az esetleges károkozás tényét. A távfelügyeleti eszköz ingatlanban történő átvételére minden esetben legkevesebb plusz egy fő, a távfelügyeleti eszköz eltávolítására kiképzett személyi állományú tag jelenlétében kerülhet sor az eszköz szakszerű eltávolítására. A távfelügyeleti eszközt és a jegyzőkönyvet a bv. pártfogó felügyelő köteles az átvétel napján a bv. intézethez eljuttatni.

62. Amennyiben a reintegrációs őrizet az IM rendelet 136/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt időpontban szűnik meg, és az elítéltnek végrehajtásra váró elzárást, szabadságvesztésre átváltoztatott közérdekű munkát vagy pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztést kell töltenie, a reintegrációs őrizet bv. bíró által megállapított megszűnésének napját megelőző munkanapon, hivatali munkaidőben a bv. pártfogó felügyelő kézbesíti a bv. intézet felhívását a végrehajtásra váró elzárás vagy szabadságvesztés megkezdésére. A felhívásban ennek időpontját a jelentkezés napján, legkésőbb 9 óra 30 percben kell megállapítani. A felhívásnak tartalmaznia kell a jelentkezési kötelezettség elmulasztásának az elítéltre vonatkozó jogkövetkezményeit. Az otthonápolási őrizet végrehajtása során, ha újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, a bv. intézet a BM rendelet 3. § (5) bekezdés k) pontjában foglaltak szerint köteles eljárni.

63. Ha az IM rendelet 136/F. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt ok miatt szűnik meg a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet, a bv. bírói határozatban foglalt megszűnési határnapon hivatali munkaidőben a bv. pártfogó felügyelő köteles kézbesíteni a megszüntető határozatot az elítélt részére. A kézbesítést megelőzően – a bv. intézet és a helyi illetékes rendőrkapitányság között kialakított együttműködés alapján – intézkedni kell az illetékes rendőrkapitányság közreműködésére, az elítélt befogadása érdekében történő visszaszállítása iránt.

64. A BV GEI Informatikai, Hír- és Biztonságtechnikai Igazgatóhelyettese (a továbbiakban: BV GEI informatikai igazgatóhelyettes) a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton biztosítja a BVOP Informatikai Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) és az Országos Rendőr-főkapitányság között a biztonságos informatikai összeköttetést, amelyen elérhető az elektronikus távfelügyeleti rendszer központi szoftvere.

65. A hozzáférések kezelésére (új felvitel, módosítás, törlés) vonatkozó kéréseket a BV GEI informatikai igazgatóhelyettes a beérkezést követő 5 munkanapon belül továbbítja a távfelügyeleti rendszert üzemeltető szerv részére.

66. A távfelügyeleti eszköz bv. intézetek közötti elosztását a BV GEI informatikai igazgatóhelyettes koordinálja, törekedve a rendelkezésre álló távfelügyeleti eszközök mennyiségétől függően a felhasználással arányos bv. intézetek közötti elosztásra, továbbá a javítási tartalék biztosítására.

67. A távfelügyeleti eszköz meghibásodását a bv. intézet köteles jelenteni a BV GEI informatikai igazgatóhelyettes, valamint a BVOP Főügyeletese (a továbbiakban: Főügyeletes) részére. A meghibásodott eszközök javíttatását a Főosztály koordinálja.

68. A reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet elrendelését követően a bv. bíró határozatában meghatározott kezdőnap előtt a bv. intézet informatikai szakterületének kijelölt, az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező tagja előkészíti a távfelügyeleti eszközt a használatbavételre, beállítja az elektronikus távfelügyeleti rendszerben a bv. bíró által meghatározott magatartási szabályokat, valamint – a magatartási szabályokat előíró bv. bírói határozat változása esetén – elvégzi a szükséges módosításokat.

69. A távfelügyeleti eszközt minden esetben feltöltött állapotban kell felhelyezni, azt – és a későbbi eltávolítást – kizárólag az elítélttel azonos nemű, a bv. intézet személyi állományának kijelölt, oktatásban részesült tagja végezheti el. Ennek érdekében szükséges a feladatok végrehajtásába bevonható női és férfi állományi tagok részére a megszerzett ismeretek – dokumentált – átadására intézkedni. A feladatellátás folyamatossága érdekében a biztonsági tisztek (biztonsági főfelügyelők) oktatását végre kell hajtani. A távfelügyeleti eszköz tényleges alkalmazását és az eszköz levételét – azok megkezdése előtti munkanapon – jelenteni kell a Főügyeletesnek.

70. A bv. bíró reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet végrehajtására vonatkozó határozatát soron kívül, legkésőbb a beérkezést követő munkanapon át kell adni a távfelügyeleti rendszert kezelő személynek. Amennyiben az elrendelt módosítások a rendszer alaptulajdonságai miatt abban nem rögzíthetők, vagy rögzítésük ellehetetlenítené a távfelügyelet végrehajtását, erről a nyilvántartási szakterületen keresztül haladéktalanul tájékoztatni kell a bv. bírót, kérve a határozat megváltoztatását.

71. Ha az elítélt önállóan, hozzátartozója vagy betegszállító révén jut el a számára meghatározott helyszínre, fel kell szólítani, hogy érkezéskor telefonon jelentkezzen a bv. intézet ügyeleténél.

72. A reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet megszűnése esetén, amennyiben az elítélt jelentkezik a bv. intézetben, a távfelügyeleti eszközt a kijelölt személy eltávolítja az elítéltről, és elvégzi a távfelügyeleti rendszerben az ezzel kapcsolatos feladatokat. Amennyiben az elítélt nem jelentkezik vagy egészségi állapotára tekintettel nem képes megjelenni a bv. intézetben, a megszüntetéssel kapcsolatos feladatokat a bv. pártfogó felügyelővel együttműködve kell végrehajtani.

73. A reintegrációs őrizetben vagy otthonápolási őrizetben lévő elítélt szabadításakor a leszerelt távfelügyeleti eszközöket alkalmassá kell tenni az ismételt alkalmazásra.

74. A bv. intézet részére rendelkezésre bocsátott, de még használatba nem vett távfelügyeleti eszközök karbantartását rendszeresen el kell végezni. A haladéktalan beüzemelés biztosítása érdekében minden bv. intézet saját hatáskörben szabályozza azt a készenléti kontingenst, amit feltöltött állapotban tart. Az ezen felüli eszközök tárolását, töltését a 12. melléklet szerinti gyártói ajánlásoknak megfelelően kell végrehajtani. A hosszabb távú reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet időtartama alatt a bv. pártfogó felügyelő mellett időszakosan az eszköz technikai ellenőrzésére alkalmas személyi állományú tag is köteles részt venni a helyszíni vizsgálaton.

75. A bv. intézet az elítélt tervezett tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szervet a távfelügyeleti eszköz felhelyezését megelőző 5 napon belül – ha ennél kevesebb idő áll rendelkezésre, soron kívül – tájékoztatni köteles.

76. A távfelügyeleti eszköz alkalmazásának előkészítése és végrehajtása során az érintett bv. intézetek kötelesek egymással, valamint az illetékes Agglomerációs Központtal és a Főügyeletessel együttműködni. Annak során a meghatározott adminisztratív és jelentési kötelezettségeket mind a biztonsági intézkedés, mind a reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet esetén be kell tartani, továbbá a távfelügyeleti eszköz alkalmazásával összefüggő szolgálati feladatokat, intézkedéseket (felhelyezés, eltávolítás, szabotázs, kijelölt terület elhagyása stb.) az elektronikus szolgálati napló „A szolgálat alatt történt események” rovatában rögzíteni kell.

77. Az intézeti ügyeletre beérkező, a magatartási szabályok megsértésére utaló jelzések kiváltó okainak kivizsgálása a bv. intézet parancsnoka intézkedésében meghatározott szabályok szerint a bv. intézet biztonsági tisztje, valamint a bv. pártfogó felügyelő kötelessége. Ennek érdekében a beérkező jelzéseket a technikai rendszert kezelő személyi állományi tag folyamatosan értékeli, amennyiben rendellenességet tapasztal, azt haladéktalanul jelenti a szolgálati elöljárójának.

78. A bv. intézet által értékelt, a magatartási szabályok megszegésének gyanúját felvető jelzések kivizsgálásának eredményéről, a bevezetett intézkedésekről, valamint az eszközök esetleges működési zavaráról az illetékes Agglomerációs Központnak jelentést kell tenni, aki azt a Főügyeletesnek továbbítja.

79. A Főügyeletes az országos felügyeleti központ – adott bv. intézet által nem nyugtázott – jelzéseinek okát haladéktalanul megvizsgálja, utasítja az érintett biztonsági tisztet a körülmények kivizsgálására, amelynek eredményéről részére a bv. intézet soron kívül jelentést tesz.

80. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az elítélt a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet hatálya alól kivonta magát – az illetékes rendőri szerv együttműködését kérve –, haladéktalanul intézkedni kell az elítélt tartózkodási helyének beazonosítására, az elítélt elfogására, bv. intézetbe történő visszaszállítására.

81. A BM rendelet 3. § (4) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak alapján a bv. orvos a 3. melléklet szerint elkészítésre kerülő szakterületi javaslat 3.1. pontjában rögzíti az otthonápolási őrizet alatt tervezett gyógykezelések időpontjait, valamint azok helyszínét, amennyiben azokról információval rendelkezik.

82. Amennyiben az elítélt olyan krónikus megbetegedésben szenved, amelyek gondozása, gyógykezelése során – várhatóan a reintegrációs őrizet vagy az otthonápolási őrizet tartama alatt is – gyakran vagy rendszeresen szükséges orvostechnikai eszközökkel történő vizsgálatok, kezelések elvégzése, állásfoglalást kell kérni a bv. intézet alapellátó orvosa útján az elítéltet gondozó szakorvostól arról, hogy a távfelügyeleti eszköz alkalmazása mellett a szükséges vizsgálatok, kezelések elvégezhetők-e. Az otthonápolási őrizet időtartama alatt a BM rendelet 3. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A bv. intézet alapellátó orvosa jogosult – szükség esetén szakorvos bevonásával – annak megállapítására, hogy a BM rendelet 3. § (5) bekezdés g) pontjában meghatározott bv. pártfogó felügyelői ellenőrzést követően a rendelkezésére bocsátott egészségügyi dokumentumok alapján az otthonápolási őrizet feltételei továbbra is fennállnak-e.

83. Az egészségügyi szakterület – az elítélt bv. intézetből reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe történő kihelyezését megelőzően – a fogvatartottak egészségügyi ellátása tárgyában kiadott szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak szerint köteles eljárni.

84. A reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet hatálya alatt álló elítélt az egészségügyi alapellátásra nem a bv. intézetben, hanem a kijelölt ingatlan helye szerint illetékes település háziorvosi szolgálatánál jogosult. Amennyiben háziorvos igénybevételére kerül sor, és ehhez a magatartási szabályok (szabad mozgás, kijelölt terület) megváltoztatása indokolt, úgy a 30. pontban foglaltak az irányadók a kérelem benyújtásával összefüggésben. Ez az eljárás vonatkozik azokra az esetekre is, ha a háziorvosi vizsgálatot követően járó- vagy fekvőbeteg-szakellátás válik szükségessé.

85. Sürgősségi betegellátás esetén a reintegrációs őrizet vagy otthonápolási őrizet hatálya alatt álló elítélt soron kívül köteles telefonon értesíteni a szabadon bocsátó bv. intézetet. Amennyiben az elítélt magatehetetlen, úgy a vele életvitelszerűen együtt élő hozzátartozó vagy gondozását vállaló személy kötelezettsége a bv. intézet értesítése, amelyhez való hozzájárulását az általa tett befogadó nyilatkozaton fel kell tüntetni. Az elektronikus távfelügyeleti rendszer kontrollja alatt álló személy életveszélye esetén – a megfelelő egészségügyi ellátás érdekében – tanúsított cselekvések nem minősülnek a magatartási szabályok megszegésének.

86. A 84. és 85. pontban meghatározott esetekben is előfordulhat, hogy az elítélt számára olyan egészségügyi eszközös vizsgálatot rendelnek el, amelynek kivitelezéséhez a távfelügyeleti eszköz ideiglenes eltávolítása vagy kikapcsolása szükséges. Az elítélt – amennyiben cselekvőképes – köteles erről a tényről a bv. intézetet előzetesen értesíteni. Ez esetben a bv. intézet soron kívül köteles megtenni a szükséges biztonsági és egyéb intézkedéseket.

87. A reintegrációs őrizetben vagy az otthonápolási őrizetben lévő személy váratlan halálesetének bv. intézet számára történő ismertté válása esetén a biztonsági tiszt az elhalálozásról azonnal köteles jelentést tenni az illetékes Agglomerációs Központnak, aki azt továbbítja a Főügyeletesnek.

88. A bv. intézet vezetője által kijelölt személy(ek) köteles(ek) a helyszínen megjelenni, és a következő intézkedéseket végrehajtani:

89. Az eszköz eltávolításának, bv. intézetbe szállításának és további tárolásának részletszabályait a bv. intézet vezetője intézetparancsnoki intézkedésben köteles rögzíteni.

90. A helyszíni szemléről készült rendőrségi jegyzőkönyvet minden esetben be kell kérni az intézkedést végrehajtó rendőri szervtől, valamint az eszköz eltávolításának tényéről a nyilvántartási szakterület útján tájékoztatni kell az illetékes bv. ügyészt. Az elhalálozással kapcsolatos feladatok végrehajtása tekintetében egyebekben az IM rendelet 147. §-ában foglaltak az irányadók.

91. Az elektronikus távfelügyeleti rendszer működtetéséhez szükséges helyi feltételeket a bv. intézet parancsnoka biztosítja.

92. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

93. A bv. intézetek a jelen utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül a helyi intézkedésüket kötelesek felülvizsgálni.

94. A fővárosban működő bv. intézetek a 19. pontban foglalt együttműködési megállapodást a jelen utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül kötelesek felülvizsgálni.

95. Jelen utasítás rendelkezéseit a folyamatban lévő, reintegrációs őrizetbe vagy otthonápolási őrizetbe helyezésre irányuló bv. intézeti kezdeményezések és az elítélt vagy védője által benyújtott kérelmek ügyintézése során is alkalmazni kell.

96. Jelen utasítás tartalmát az érintett személyi állomány köteles oktatás keretében megismerni és alkalmazni.

97.⁴