2023. évi XXII. törvény indokolás

A törvényhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításával megvalósul a konzuli tisztviselőkre, valamint a munkájukban közreműködő konzuli ügyintézőkre vonatkozó képzési és vizsgakötelezettségnek a modern közigazgatás követelményeinek megfelelő kialakítása.

A konzuli védelemre történő regisztrációval az állampolgár elérhetőségeinek birtokában gyorsabban megtörténhet az állampolgárok vészhelyzeti értesítése az utazás célországában történt váratlan eseményekről és megkezdődhet a konzuli segítségnyújtás, amennyiben az állampolgár külföldön bajba került.

A biztonsági besorolások pontosításra kerülnek. Az új kategória lehetőséget biztosít arra, hogy pontosabban feltüntetésre kerüljön az egyes országokban, térségekben előforduló biztonsági kockázatok, fenyegetettség eltérő szintjei.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításával a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján a további szabályozást igénylő területek esetében a szükséges rendelkezések bevezetése megvalósul, illetve a szükséges esetekben egyes rendelkezések pontosításra kerülnek.

A törvény a továbbiakban a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény kiegészítését tartalmazza a tartós külszolgálati kirendelésre vonatkozó alapvető szabályokkal.

A fentieken túl a törvény tartalmazza a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2022. évi XLVII. törvény kis terjedelmű módosítását is.

A konzuli tisztviselőkre, valamint a munkájukban közreműködő konzuli ügyintézőkre vonatkozó képzési és vizsgakötelezettség a modern közigazgatás követelményeinek megfelelően kerül átalakításra. A módosítás lehetővé teszi a szakmai képzés rugalmasabb megszervezését, ugyanakkor a vizsgakövetelményeket szigorítja, tekintettel a konzuli munkát érintő joganyag folyamatosan növekvő komplexitására. A felkészülési követelmények meghatározásakor a konzuli szakmai tanfolyamot magában foglaló képzés és szakvizsga mellett hangsúlyt kap a konzuli munkakörben szerzett korábbi munkatapasztalat is.

A törvény a konzuli szolgálat konzuli védelemre történő regisztrációs szolgáltatását nevesíti. A szolgáltatás célja, hogy a konzuli védelemre történő regisztrációval az állampolgár elérhetőségeinek birtokában gyorsabban megtörténhet az állampolgárok vészhelyzeti értesítése az utazás célországában történt váratlan eseményekről és megkezdődhet a konzuli segítségnyújtás, amennyiben az állampolgár külföldön bajba került. A regisztráció során megadott adatok elősegítik továbbá a kapcsolatfelvételt is, ha a konzuli szolgálat válsághelyzetet hirdetett ki abban a célországban, ahová az állampolgár konzuli védelemre regisztrált.

Az (5) bekezdéssel való kiegészítés célja a biztonsági besorolások pontosítása, a biztonsági besorolások alkalmazásának kezdete óta eltelt idő során összegyűjtött tapasztalatokat alapul véve. Az új kategória bevezetésének célja, hogy pontosabban érzékeltesse az egyes országokban, térségekben előforduló biztonsági kockázatok, fenyegetettség eltérő szintjeit. Az új kategória megteremtésével lehetővé válik annak érzékeltetése, hogy az adott ország (térség) biztonsági jellemzői jelentős kockázatokat rejtenek, ugyanakkor a konzuli védelem még biztosítható, az adott ország (térség) működése egészségügyi, hatósági segítségnyújtást, ha korlátozott formában is esetleg, de lehetővé tesz, s így a halaszthatatlan ügyben történő odautazás a besorolás kiváltotta joghatás miatt nem lehetetlenül el (utazás így nem kerül lemondásra, utazási biztosítás köthető).

A konzuli védelemre történő regisztrációhoz szükséges adatkörrel kerül kiegészítésre az adatvédelmi rendelkezés.

Szövegcserés módosító rendelkezés.

A konzuli védelemről szóló törvény nem biztosít lehetőséget a konzuli tisztviselő hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a fellebbezésre, így a 19. § (7) bekezdésre sincs szükség, amely kimondja, hogy a fellebbezést ki jogosult elbírálni, egyebekben hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz a szakasz.

A szakdiplomaták kihelyezésére és irányítására vonatkozó pontosítás, továbbá a szakminiszter és a szakminisztérium meghatározását tartalmazó értelmező rendelkezések.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezéseivel összhangban a Külszoltv. alapján is lehetővé válik a tartós külszolgálati munkaköri leírások tartalmának belső utasításban történő meghatározása.

A szakdiplomaták kihelyezésére és irányítására vonatkozó pontosítás.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezéseivel összhangban a Külszoltv. alapján is lehetővé válik a tartós külszolgálati munkaköri leírások tartalmának belső utasításban történő meghatározása.

A már meglévő rendelkezések kiterjesztése a külképviselet által foglalkoztatott házastársakra, valamint a Külszoltv. 57/B. § szerinti vendégoktatói ösztöndíjprogramban résztvevő ösztöndíjasokra. A rendelkezés egyértelműsíti továbbá, hogy a jogalap nélkül kifizetett devizailletmény vagy átalányköltségtérítés visszakövetelésére a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A válsághelyzetek kapcsán esetlegesen felmerülő működési zavarokra való felkészülés biztosítása érdekében a készpénzes kifizetések lehetőségének szélesebb körű megteremtése.

Egyes magas egészségügyi költségszínvonalú állomáshelyek esetében egy rutin kórházi kezelés esetén is meghaladhatják a költségek a kihelyezett hathavi devizailletményének összegét, amelyből a kihelyezett saját és családja megélhetését is fedeznie kell. Ilyen esetben a kihelyező vezető engedélyezheti a külképviselet részére az egészségügyi költségek külképviselet általi megelőlegezését, amely esetben a külképviselet fizeti ki az egészségügyi költségeket az egészségügyi ellátó intézmény részére. Külképviselet általi megelőlegezés esetén, az elszámolás egészségbiztosító általi jóváhagyását követően, az egészségbiztosító közvetlenül a kihelyező szerv részére téríti meg a költségeket. A kihelyező szerv részére történő közvetlen megtérítés biztonságosabb a kihelyező szerv részére és ez esetben nincsen szükség a hathavi törlesztésre sem.

Technikai pontosítás, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastárs munkavállaló foglalkoztatása vonatkozásában a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a szabadság-túlvét visszakövetelhetőségének biztosítása.

A módosítás célja a rendelkezés pontosítása a külképviselet által foglalkoztatott házastárs helyzetének rendezésével, illetve a 90 napon túli keresőképtelenség esetén a juttatások rögzítésével, illetve a szülési szabadságra való jogosultságra vonatkozó rendelkezések pontosítása.

A rendvédelmi szervektől tartós külszolgálat idejére átvezényeltek helyzetének szabályozása.

A fennálló jogviszonyokra való alkalmazhatósággal kapcsolatos rendelkezés.

Szövegcserés módosító rendelkezések.

A Kit. rendelkezéseivel összhangban nem indokolt a 180 napos kitétel fenntartása. Szükséges továbbá a Külszoltv. 8. §-ának új (5) bekezdésével összefüggésben a jogszabályi összhang megteremtése.

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény kiegészítése a tartós külszolgálati kirendelésre vonatkozó alapvető szabályokkal.

A fentieken túl a törvény tartalmazza a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2022. évi XLVII. törvény kis terjedelmű módosítását is.

Hatályba léptető rendelkezések.