229/2023. (VI. 8.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2022. április 1. napján hatályba lépő átfogó módosítása számos olyan rendelkezés bevezetését jelentette, amelyeket a gyakorlati alkalmazás tükrében pontosítani kell.

A 2022. április 1-jei rendeletmódosítás hatálybalépése előtt a műemlékekkel kapcsolatos műszaki ellenőri feladatok ellátása az általános műszaki ellenőri (ME-É) jogosultsággal volt végezhető. Ez a lehetőség azonban megszűnt a 2022. április 1. napjától hatályba lépő műemléki műszaki ellenőrzési szakmagyakorlási tevékenység (ME-É-M) bevezetésével. Ezt követően már csak az ME-É-M jogosultság megszerzésével van lehetőség a műemléken e tevékenységet végezni.

Az azóta beérkezett kérelmek alapján megállapítható, hogy a műemlékek vonatkozásában nem csak okleveles építészmérnökök szereztek több évtizedes, komoly szakmai tapasztalatot. Felhatalmazás hiányában azonban számukra a szakmagyakorlás ellehetetlenül. Mivel megfelelő műemléki tudást kizárólag egyetemi építészmérnöki képzettség ad, így egyéb végzettség esetén ez csak szakirányú szakmai gyakorlat során szerezhető meg. Ennek meglétét – a szükséges szakmai kompetenciák miatt – kizárólag a Magyar Építész Kamara szakértői testülete a Műemlékvédelmi Tagozat bevonásával tudja megítélni. Akik nem a tanulmányaik, hanem a szakmai gyakorlatuk során tettek szert a műemlékekkel kapcsolatos tudásanyagra, számukra egy műemlékekkel kapcsolatos emelt szintű jogosultsági vizsga is előírásra kerül.

A jogalkotó meglátása szerint a településtervezéssel foglalkozók száma évről évre csökken. Jelenleg hiányzik a BSc (főiskolai) képzési szint, az MSc képzésre BSc építészmérnök és BSc tájépítész végzettségűek nyerhetnek felvételt. Alapvető szakmai irányelv, hogy tervezői jogosultságot kizárólag MSc végzettséggel és megfelelő szakirányú szakmai gyakorlattal lehet megszerezni. Ezért szakmailag elfogadható út lehet az ugyanezen szakterületeken MSc szinten végzettséget szerzett szakemberek előtt megnyitni ezt a lehetőséget bizonyos szakmai garanciák rögzítése mellett. Ezzel a jövőben biztosítható, hogy megfelelő kiegészítő képzés mellett nem okleveles településmérnökök is településtervezési jogosultságot szerezhessenek.

A fenti célok elérését szolgálja a településrendezési feladatokhoz szorosan kapcsolódó feladatkörökben tapasztalatot szerzett állami vagy országos főépítészi irodákon dolgozó, megfelelő végzettségű szakemberek szakmagyakorlási jogosultság megszerzésének kismértékű könnyítése is.

Magyarország szerencsére jelentős számú műemlékkel rendelkezik, így az ezekkel kapcsolatos feladatellátáshoz nemcsak megfelelő létszámú, hanem megfelelő szakmai felkészültségű szakemberre van szükség. Ennek biztosítása érdekében szükség van az eltérő bemeneti követelmények, képesítési feltételek meghatározására és az ezekhez kapcsolódó, megfelelő tapasztalatot biztosító szakirányú szakmai gyakorlat eltérő meghatározására. Ez kiegészül a szakterületi felkészültséget szükség szerint ellenőrző, műemlékekkel kapcsolatos emelt szintű jogosultsági vizsgával, amely a megfelelő felkészültség tekintetében szakmai garanciaként szolgál a speciális esetekben.

Mind a képesítési követelmény, mind a szakmai gyakorlati idő vonatkozásában indokolt a két műemléki részszakterület összehangolása (ME-É-M, MV-É-M).

A jogszabály korábban ismerte a szakmai kamarák által odaítélhető „különösen gyakorlott” címet, amely 2022. április 1-jével megszűnt. A módosítás visszaállítja e címet. Ez lehetőséget biztosít, hogy egy jogosultságon belüli meghatározott területen kiemelkedő tudással és gyakorlattal rendelkező szakmagyakorlónak jogszabályban rögzített szakmai címet adjon. Különösen fontos ez olyan mérnöki kamarai jogosultságok esetében, ahol egy terület több, kisebb, önállóan nem nevesített részszakterületet is magába foglal, és amelynek szakmai jelentősége a jogosultságból kellő mértékben nem észlelhető.

A jogszabály 2022. április 1. napjától csak jogosultsági vizsga letételével engedélyezi a szakmagyakorlónak a jogosultság megszerzését. A jogosultsági vizsga teljesítése előtt azonban célszerű megvizsgálni a kérelmező szakmai gyakorlatát és végzettségét. Jelen módosítás észszerűsíti a szakmagyakorlók számára a jogosultsághoz jutás lehetőségét: csak akkor tehetnek jogosultsági vizsgát, ha a jogosultság megszerzésére vonatkozó egyéb jogszabályi feltételeknek megfelelnek. A módosítással kötelezően előírt vizsgálat magát a kérelmezőt védi meg attól, hogy szakmai tapasztalat, illetve szakképzettség hiányában teljesítsen olyan vizsgát, amely teljesítését követően – az egyéb feltételeknek történő megfelelés hiányában – jogosultságot nem szerezhet. Ez különösen fontos abból a szempontból is, hogy a jogosultsági vizsgának díja van, melytől az országos kamarák – jogszabályi előírások miatt – nem tudnak eltekinteni.