23/2023. (III. 29.) BVOP utasítás
23/2023. (III. 29.) BVOP utasítás
a büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági célú kockázatelemzési tevékenységének szabályairól
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény rendelkezéseire – kiadom a következő utasítást:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. Az utasítás hatálya a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsztv.) 27/A. § (2) bekezdése alapján kijelölt, biztonsági kockázatelemzést (a továbbiakban: kockázatelemzés) végző szervezeti egységekre és azok személyi állományára, valamint a Bvsztv. 27/A. § (1) bekezdése szerinti kockázatelemzési tevékenységre terjed ki.
2. A kockázatelemzésre vonatkozó speciális hatásköri és illetékességi szabályok
2. Az országos parancsnok jogosult a kockázatelemzésre folyamatos tevékenység végzésre vagy eseti feladatellátásra szervezeti egységet vagy szervezeti elemet (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) kijelölni.
3. Az országos parancsnok folyamatos kockázatelemzési tevékenységre, országos illetékességgel a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Felderítési Főosztályát (a továbbiakban: Főosztály) jelöli ki.
4. Az országos parancsnok jogosult a kockázatelemzést magához vonni, illetve annak végrehajtására más szervezeti egységet kijelölni.
5. Az eljáró szerv vezetője jogosult az alárendelt szervezeti elem által folytatott kockázatelemzést magához vonni, és azt másik alárendelt szervezeti elemnek átadni.
6. Illetékességi összeütközés esetén az eljáró szerv vezetője dönt az illetékességről. A meghatározott illetékesség vitatása esetén az illetékességről az országos parancsnok dönt.
3. Más büntetés-végrehajtási szerv megkeresése
7. Ha az információgyűjtés egyes feladatait más büntetés-végrehajtási szerv (a továbbiakban: bv. szerv) illetékességi területén kell végrehajtani, az eljáró szerv a végrehajtás érdekében az illetékességgel rendelkező bv. szervet keresi meg.
8. A megkeresett bv. szerv köteles a megkeresést 30 napon belül vagy – ha ennél rövidebb idő áll rendelkezésre, előzetes egyeztetést követően – a megjelölt határidőben teljesíteni.
9. Ha a megkeresett bv. szerv a megkeresést nem tudja teljesíteni, vagy a határidőre nem képes végrehajtani, erről az eljáró szervet írásban haladéktalanul értesíti.
II. A KOCKÁZATELEMZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
10. A kockázatelemzést külön iraton, feljegyzéssel kell elrendelni.
11. A feljegyzésben fel kell tüntetni az elrendelés alapjául szolgáló körülményeket, az érintett személyekről, cselekményekről, kockázati elemekről rendelkezésre álló adatokat.
12. A kockázatelemzés típusai:
a) információ-ellenőrzés,
b) információfeldolgozás,
c) informátor vagy eseti adatközlő (a továbbiakban együtt: együttműködő személy) bevonása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében folytatott kockázatelemzés.
13. Információ-ellenőrzés és együttműködő személy bevonása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében folytatott kockázatelemzés esetén az elrendelésre jogosult vezető a feljegyzésben rendelkezhet terv készítéséről, információfeldolgozás esetén kötelező tervet készíteni.
14. Az elrendelésre jogosult vezető a Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője, továbbá az országos parancsnok által eseti jelleggel kijelölt eljáró szerv vezetője.
15. Az információ-ellenőrzés a céljának eléréséig, de legfeljebb az elrendeléstől számított hat hónapig folytatható, mely határidő egy alkalommal legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.
16. Az információfeldolgozás a céljának eléréséig, de legfeljebb az elrendeléstől számított három hónapig folytatható, mely határidő egy alkalommal legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható.
17. A kockázatelemzés céljainak megvalósulását, valamint az elérése érdekében végrehajtott feladatok eredményességét és a feladatok ütemezését szükség szerint, de legalább a kockázatelemzés határidejének lejártát megelőzően vizsgálni kell. Erről összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet a kockázatelemezés felett közvetlen szakmai irányítást ellátó vezetőnek (az elrendelésre jogosult vezető közvetlen felettese) kell felterjeszteni, aki az összefoglaló jelentésben foglaltak alapján dönt a kockázatelemzés továbbfolytatásáról és legfeljebb a 15. vagy 16. pontban meghatározott határidővel történő meghosszabbításáról vagy a befejezésről. Az összefoglaló jelentés tartalmazza a kockázatelemzés megállapításait, azokat a feladatokat és célokat, amelyek végrehajtása érdekében a kockázatelemzés továbbfolytatása szükséges.
18.1 Az együttműködő személy bevonása, alkalmazása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében folytatott kockázatelemzés esetében a felülvizsgálatra külön szabályok irányadóak.
19.2 Az információ-ellenőrzés és az együttműködő személy bevonása, alkalmazása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében folytatott kockázatelemzés során kizárólag a 33. pont a) és b) alpontjában rögzített eszközök alkalmazhatóak.
20. Az információfeldolgozás során a 33. pontban rögzített valamennyi eszköz alkalmazható.
21. A 13. pont szerinti tervnek tartalmaznia kell
a) a kockázatelemzéssel elérni kívánt célt,
b) az információk, adatok felkutatásához szükséges eszközöket,
c) a feladatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket, azok határidejét és felelőseit.
22. A tervet ki kell egészíteni, vagy új tervet kell készíteni
a) ha az elrendelésben foglalt célok, körülmények megváltoztak,
b) ha a kockázatelemzés céljának elérése érdekében végrehajtandó feladatokat módosítani kell,
c) a határidő lejárta előtti kötelező felülvizsgálat alkalmával,
d)3 ha az eredeti tervben foglalt feladatokat végrehajtották, és újabb feladatok meghatározása szükséges.
23. A kockázatelemzést be kell fejezni, ha
a) az elrendelésben megjelölt célját elérte,
b) nyilvánvaló, hogy a kockázatelemzés folytatásától sem várható eredmény,
c) az együttműködés kialakítása céljából tanulmányozott fogvatartott az együttműködéstől elzárkózott, vagy az együttműködés kialakítása az ellenőrzés eredményére tekintettel nem célszerű,
d) az együttműködő személy vagy az együttműködés kialakítása céljából tanulmányozott fogvatartott szabadult,
e) az együttműködő személy hírszerzési lehetősége megszűnt vagy az együttműködést megtagadta.
24. A kockázatelemzést be lehet fejezni, ha az együttműködő személy dekonspirálódott.
25. A kockázatelemzés befejezése előtt összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet az elrendelésre jogosult vezetőnek kell felterjeszteni, aki feljegyzésben dönt a befejezésről. Ha az információ-ellenőrzés időtartama a hat hónapot, az információfeldolgozás időtartama a három hónapot, vagy az együttműködő személy bevonása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében folytatott kockázatelemzés időtartama a hat hónapot meghaladja, az összefoglaló jelentést és a befejezésről készült külön feljegyzést a kockázatelemezés felett közvetlen szakmai irányítást ellátó vezetőnek (az elrendelésre jogosult vezető közvetlen felettese) is fel kell terjeszteni jóváhagyásra.
26. Az eljáró szerv a kockázatelemzés elrendeléséről, határidejének meghosszabbításáról, befejezéséről adatot köteles szolgáltatni a Főosztály Elemző-értékelő Osztálya felé.
27. A kockázatelemzés során keletkezett iratokat papíralapú dokumentumként vagy elektronikus iratként kell kezelni. A papíralapú iratanyagot dossziéba kell rendezni.
28. Az iratanyagnak tartalmaznia kell
a) tartalomjegyzéket papíralapú irat esetén,
b) betűsoros névmutatót papíralapú irat esetén,
c) a vezetői ellenőrzések megtörténtét dokumentálását tartalmazó munkalapot papíralapú irat esetén, elektronikus iratban erről szóló feljegyzést,
d)4 a kockázatelemzés elrendelésére, hosszabbítására és befejezésére vonatkozó feljegyzéseket,
e) a kockázatelemzés tervét, kiegészítését, illetve új terveket,
f) a kockázatelemzés során alkalmazott adatkérések és nyilvántartásokban történt ellenőrzések megkereséseit és az azokra érkezett adatszolgáltatásokat,
g) a kockázatelemzés során keletkezett egyéb iratokat,
h) az összefoglaló jelentést,
i) a lezáró lapot papíralapú irat esetén.
29. A nemzeti minősített adatot tartalmazó adathordozót a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott személyi, fizikai és adminisztratív biztonsági szabályok, illetve a szervek biztonsági szabályzatában előírt feltételeknek megfelelő módon kell kezelni és tárolni.
III. A KOCKÁZATELEMZÉS SORÁN AZ ELJÁRÓ SZERV BIRTOKÁBA KERÜLT TÁRGYAK KEZELÉSE
30. A kockázatelemzés során az eljáró szerv birtokába került tárgyak azonosításra alkalmas leírását, megszerzésének körülményeit, a megszerzés helyét, idejét, az eljárás más releváns tényeit dokumentálni kell.
31. A dokumentációt a kockázatelemzés iratanyagában kell elhelyezni.
32. A beszerzett tárgy felhasználásáról, kezeléséről, tárolásáról, letétezéséről, visszaadásáról, megsemmisítéséről a kockázatelemzés elrendelésére jogosult vezető a vonatkozó normák figyelembevételével dönt.
IV. A KOCKÁZATELEMZÉS ESZKÖZEI ALKALMAZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
33. A kockázatelemzés eszközei:
a) humán eszközök:
aa) eseti adatközlő,
ab) informátor,
ac) eljáró szervvel együttműködő más személyek;
b) meghallgatás;
c) alkalmazás eszközei:
ca) valótlan vagy megtévesztő információ átadása,
cb) csapda.
4. Az eseti adatközlő
34. Eseti adatközlő az az együttműködő fogvatartott személy, aki önként, eseti jelleggel felvilágosítást ad a rendelkezésére álló információk alapján.
35. Az eseti adatközlőnek feladat nem adható, tőle felvilágosítást kérni vagy hozzá felhívást intézni csak helyzetéből adódó lehetőségen belül lehet.
36. Tilos az eseti adatközlőt a kockázatelemzéssel kapcsolatban oktatni, illetve vele adatot közölni vagy részére olyan tartalmú felvilágosítást adni, mely alapján a konkrét üggyel kapcsolatban következtetésre juthat az eljáró szerv céljait vagy az alkalmazott eszközöket illetően.
37. Az eseti adatközlő közreműködésével arányosan a Bvsztv. 27/C. §-ában foglaltak szerint jutalomban részesíthető.
38. A jutalmazáshoz javaslat készítése szükséges, mely a döntésre jogosult részére indokolással kiegészítve megküldésre kerül.
39.5 Az eseti adatközlő személyére vonatkozó adatokat és a tőle kapott információt külön főszámra iktatott dossziéban, a kapott információ kivonatát az információ tartalma szerint érintett információ-ellenőrzés vagy információfeldolgozás iratai között kell kezelni. Az eljáró szerv vezetője az eseti adatközlő leendő személyi állományi tag tartója (a továbbiakban: tartó) írásbeli jelentésére rájegyzéssel dönt a 61. és 62. pont alkalmazásával az együttműködő személy alkalmazása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében kockázatelemzés elrendeléséről, mely esetben abban kerülnek elhelyezésre és kezelésre az adatok és információk.
40. Minősítés esetén a minősítés tényére, valamint a minősített adattal történő visszaélés következményeire az eseti adatközlő figyelmét fel kell hívni. A titoktartási kötelezettség tudomásulvételéről írásban nyilatkoztatni kell, melynek megtagadása esetén a minősítési szintnek megfelelő minősített adattal való visszaélés jogkövetkezményeire történő figyelmeztetésről jelentést kell készíteni.
41. Az eseti adatközlő által megszerzett információ hitelességének megállapítása, az információ ellenőrzése érdekében a megszerzett információt elemezni és értékelni kell. Az információk értékelésének, ellenőrzésének módját a kockázatelemzés felett közvetlen szakmai irányítást ellátó vezető határozza meg. Az elemző-értékelő tevékenység részletes szabályait a VI. fejezet tartalmazza.
42.6 Az eseti adatközlő által adott információt írásbeli jelentésben kell rögzíteni. Az információt annak értékelését követően – amennyiben annak ellenőrzése vagy elbírálása más rendvédelmi szerv hatáskörébe tartozik – kivonatolva vagy átirat formájában soron kívül meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek.
43. A jelentésnek tartalmaznia kell az információt, az információ megszerzésének körülményeit, a találkozó helyét, idejét.
44.7 Az eseti adatközlő alkalmazása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében elrendelt kockázatelemzés iratanyaga tartalmazza
a) a tartalomjegyzéket papíralapú irat esetén,
b) a felhasználói kimutatást papíralapú irat esetén,
c) a priorálási adatokat és választételeket,
d) a titoktartási nyilatkozatot, jelentést,
e) a találkozók, kapcsolattartás tényéről, módjáról, az átadott információkról és értékeléséről készített jelentéseket,
f) az információk továbbítása kapcsán készített iratokat,
g) a jutalmazásról készített javaslatot,
h) a jutalmazás biztosításáról készített jelentést,
i) minden olyan adatot, információt, amely az együttműködő személyéhez egyéb módon kötődik, így különösen a bevonása, védelme és ellenőrzése során keletkezett adatokat,
j) a lezáró lapot papíralapú irat esetén.
45.8 Az eseti adatközlő alkalmazása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében elrendelt kockázatelemzés esetén az eseti adatközlő személyét a jelentéssel egyidejűleg ellenőrizni kell a büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt nyilvántartásokban.
46. Az elrendelésre jogosult vezető a 39. pont esetén is rendelkezhet a feljegyzésben a 21. és 22. pont szerinti terv készítéséről.
47. Az eljáró szerv az eseti adatközlőről adatot köteles szolgáltatni a Főosztály Elemző-értékelő Osztálya részére.
5. Az informátor
48. Informátor az az együttműködő fogvatartott személy, aki önként vállalja, hogy a birtokában lévő vagy hírszerző lehetőségének felhasználásával általa megszerezhető információkat a Főosztály rendelkezésére bocsátja.
49. Informátort kizárólag a Főosztály alkalmazhat.
50. A bevonni tervezett informátor személyének kiválasztásakor elsősorban a sikeresen alkalmazott eseti adatközlő személyt kell előnyben részesíteni.
51.9 Informátor bevonása, alkalmazása, védelme, illetve ellenőrzése céljából kockázatelemzés a 14. pont szerinti elrendelésre jogosult vezető engedélyével rendelhető el az együttműködő személy leendő tartója írásbeli bevonási javaslata alapján. Az elrendelésre jogosult vezető rendelkezhet a 21. és 22. pont szerinti terv készítéséről.
52. Az informátort a bevonási javaslat elkészítése előtt ellenőrizni kell a büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt nyilvántartásokban. Az ellenőrzést a foglalkoztatás ideje alatt indokolt esetben, de legalább 6 havonta meg kell ismételni.
53. A bevonási javaslat tartalmazza
a) az együttműködés célját és szükségességét,
b) a jelölt személyes adatait és körülményeit,
c) az alkalmasságára, megbízhatóságára vonatkozó adatokat,
d) a bevonás meghiúsulása esetén foganatosítandó intézkedéseket.
54.10 Az informátor sikeres bevonása során keletkezett iratok az informátor személyi dossziéjában kerülnek elhelyezésre.
55. Az informátor bevonásának megtörténtéről jelentést kell készíteni. Az informátort a titoktartási kötelezettség tudomásulvételéről, a nyilatkozattétel megtagadása esetén erről, valamint a minősítési szintnek megfelelő minősített adattal való visszaélés jogkövetkezményeire történő figyelmeztetésről jelentést kell készíteni.
56. Az informátornak feladat adható, és ennek ellátásához, a hírszerzési lehetőség megteremtéséhez szükséges feltételek (pl. bv. intézeten belüli elhelyezésével, átszállításával stb.) biztosíthatóak.
57. Az általa adott információkról, azok ellenőrzéséről, felhasználhatóságáról, hasznosulásáról – az információk tartalmától függően – értékelő jelentést kell készíteni. Jelentést kell készíteni a találkozóról, amely tartalmazza a találkozó helyét, idejét, körülményeit, és az esetleges feladatmeghatározást.
58. Az informátorral történő kapcsolattartás során informátoronként külön személyi és munkadossziét kell kezelni.
59. Az informátori személyi dosszié tartalmazza
a) a tartalomjegyzéket papíralapú irat esetén,
b) a felhasználói kimutatást papíralapú irat esetén,
c) a bevonási javaslatot,
d) a priorálási adatokat és választételeket,
e) a titoktartási nyilatkozatot, az informátori szereppel összefüggő adatkezelés tudomásulvételét rögzítő nyilatkozatot,
f) a bevonásról készült jelentést,
g) a jutalmazásról vagy az 56. pontban foglalt feltételek biztosítása érdekében készített javaslatot,
h) a jutalmazás vagy az 56. pontban foglaltak biztosításáról készített jelentést,
i) a nyilvántartási adatok kiegészítése, módosítása alapjául szolgáló iratokat, adatlapokat,
j) a megismerési engedélyek megadásának iratait, illetve kiadásának megtagadását tartalmazó iratot,
k) a pihentetésről szóló iratot,
l) az átadás-átvételről, a kizárásról és a kapcsolat újrafelvételéről készített iratokat,
m) minden olyan további adatot, információt, amely az informátorhoz egyéb módon kötődik, így különösen a bevonása, védelme és ellenőrzése érdekében folytatott kockázatelemzés során beszerzett adatokat,
n) a lezáró lapot papíralapú irat esetén.
60. A munkadosszié tartalmazza
a) a tartalomjegyzéket papíralapú irat esetén,
b) a felhasználói kimutatást papíralapú irat esetén,
c) a megismerési engedélyek megadásának, elutasításának iratait,
d) a találkozókról és az általa átadott információkról és értékeléséről készített jelentést, jelentéskivonatot,
e) a lezáró lapot papíralapú irat esetén.
61.11 Az informátor bevonása, alkalmazása, védelme, illetve ellenőrzése érdekében folytatott kockázatelemzés esetében a kockázatelemzés szükségességét, a végrehajtott feladatok eredményességét és a feladatok ütemezését szükség szerint, de legalább az elrendelést követően hat hónappal, majd az információgyűjtés meghosszabbítását követően szükség szerint, de legalább hathavonta felül kell vizsgálni.
62. A felülvizsgálatáról készített jelentést a tartó vezetője részére jóváhagyásra fel kell terjeszteni. A felülvizsgálat keretében
a) ellenőrizni kell a büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt nyilvántartásokban, valamint
b)12 értékelni kell a tevékenységét, kapcsolattartását,.
63. Az informátor által a kockázatelemzés során végzett tevékenységével arányosan a Bvsztv. 27/C. §-ában foglaltak szerint jutalomban részesíthető, a 38. pontban foglaltak szerint.
64. Más rendvédelmi szerv fogvatartott együttműködőjének informátorként történő foglalkoztatása esetén az informátor tevékenységének értékelése során a 61. és 62. pontot megfelelően alkalmazni kell.
65. Az informátor hozzájárulásával a fogvatartása során történő további foglalkoztatásra a Főosztály másik szervezeti elemének, illetve más rendvédelmi szervnek átadható, így különösen, ha az informátor által szolgáltatott vagy az általa megszerezhető információk ellenőrzésére a Főosztály más szervezeti eleme, vagy más rendvédelmi szerv jogosult, illetve az ellenőrzés ilyen módon való végrehajtása célszerűbb.
66. Az informátor átadását vagy átvételét a Főosztály osztályvezetője kezdeményezi és a Főosztály vezetője engedélyezi.
67. A Főosztály szervezeti elemei közötti átadás esetén az informátor személyi és munkadossziéját egyaránt át kell adni az átvevő szervezeti elemnek, azzal, hogy az átadás előtt az együttműködő addigi tevékenységét jelentésben értékelni kell.
68. Nem alkalmazható informátorként, aki
a) korábban együttműködő személyként szándékosan konspirálta együttműködői minőségét vagy a részére meghatározott feladatot,
b) olyan pszichés zavarban szenved, mely együttműködési képességét kizárja.
69. Az informátor foglalkoztatását be kell fejezni és ki kell zárni, ha
a) hírszerző lehetősége tartós jelleggel megszűnt,
b) az együttműködést megtagadja,
c) szándékosan, önhibájából dekonspirálódott,
d) személyi körülményeiben vagy helyzetében beállt változás miatt alkalmatlanná vált a feladat ellátására, vagy foglalkoztatási tilalom alá esik,
e) szándékosan hamis vagy félrevezető információt adott,
f) bv. intézetből szabadult,
g) az informátor hozzájárulásával további foglalkoztatásra más rendvédelmi szervnek átadásra került,
h) elhalálozott.
70. A kizáráskor fel kell hívni az informátor figyelmét arra, hogy az együttműködés tényével és a szolgáltatott, minősítéssel védett információk tartalmával összefüggésben keletkezett adatok titoktartási kötelezettség alá esnek, valamint a titoksértés jogkövetkezményeire. A közlés megtörténtét, valamint az informátor által bejelentett további igényeket jelentésben kell rögzíteni, amelyet a személyi dossziéban kell elhelyezni. A jelentéshez csatolni kell a kizárt informátor igényeit tartalmazó, saját kézzel írt nyilatkozatát.
71. A kizárt informátorral a körülmények megváltozása esetén – a 69. pont c), e) és h) alpontja miatt kizárt informátor kivételével – újra létesíthető együttműködés.
72. A kapcsolat újrafelvételét – a kizárt informátor személyi és munkadossziéjának adatai alapján – a bevonás engedélyezésére jogosult vezető engedélyezi.
73. Kapcsolat újrafelvétele esetén az informátor bevonását ismét végre kell hajtani.
74. Az informátor tartója utasítása szerint végrehajtott tevékenységéért és ennek során okozott kárért az eljáró szerv felelős.
75. A 74. pontban meghatározott esetben vizsgálni kell
a) azt, hogy az informátor az utasítás szerint járt-e el,
b) a kár bekövetkezésének körülményeit,
c) a kár bekövetkezése és a feladat végrehajtása közötti ok-okozati összefüggést,
d) a kár mértékét.
76. Ha kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy a bekövetkezett kár okozásában a tartót felelősség terheli, vele szemben kártérítési eljárást kell lefolytatni.
6. Az eljáró szervvel együttműködő más személyek
77. Ha a kockázatelemzés során valamely információ, körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, az eljáró szerv szaktanácsadót, illetve tolmácsot vehet igénybe.
78.13 A szaktanácsadóval, tolmáccsal minősített adat abban az esetben közölhető, ha megismerésére munkakörénél fogva jogosult. Ebben az esetben a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Ha a szaktanácsadó, tolmács minősített adat megismerésére munkakörénél fogva nem jogosult, úgy minősített adat vele nem közölhető, minősített adatot tartalmazó adathordozóba nem tekinthet bele,.
79. A kockázatelemzés keretében a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos személyi állományi tagtól, rendvédelmi igazgatási alkalmazottól, munkavállalótól, fegyveres biztonsági őrtől információ kérhető, a kockázatelemzésbe bevonható.
7. A humán eszközök védelemben részesítése
80. Az együttműködő személyt, ha az információgyűjtés során kifejtett tevékenysége miatt élete, testi épsége közvetlen veszélybe kerül, illetve ilyen veszélyhelyzet kialakulása valószínűsíthető, a 100. és 101. pontban foglalt intézkedésekkel párhuzamosan a kockázatelemzés elrendelése vagy kezdeményezése mellett védelemben kell részesíteni.
81. A védelemben részesítés iránt a tartó vagy az információgyűjtés elrendelésére feljogosított szerv vezetője készít javaslatot, amely tartalmazza
a) a veszélyeztetett együttműködő személy személyes adatait,
b) a veszélyhelyzet okát, tényét, a fenyegetettség mértékét,
c) a kockázatelemzés adatait,
d) az érintett személyi és elhelyezési körülményeit,
e) azt, hogy a fenyegetettség mely személyi körtől ered,
f) a veszélyeztetettség mértékéhez igazodó intézkedéseket, azok várhatóan szükséges időtartamát,
g) a védelemben részesítés időtartama alatt a veszélyhelyzet elhárítására tervezett, illetve megtett intézkedéseket (pl. elhelyezés megváltoztatása, más munkahelyre történő helyezés, napirend megváltoztatása).
82. A védelemben részesítés engedélyezésére az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese és a Főosztály vezetője jogosult.
83. A védelemben részesítés időtartama alatt az elrendelésre jogosult által meghatározott gyakorisággal vizsgálni kell a fenntartás indokoltságát.
8. Meghallgatás
84. A kockázatelemzés során adatgyűjtés céljából az eljáró szerv tagja meghallgathatja a fogvatartottat vagy hozzájárulása esetén a szabadult fogvatartottat.
85. A meghallgatásról jelentést vagy jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a meghallgatott személy szóban közölt, nyilvántartásokban szereplő vagy személyi okmányokkal önként igazolt adatait, a meghallgatás helyét, idejét, lényeges körülményeit és a közölt információkat.
9. Valótlan vagy megtévesztő információ közlése
86. Az eljáró szerv tagja közvetlenül vagy közvetve a büntetés-végrehajtás biztonságát veszélyeztető cselekmény megszakítása, az abban érintettek azonosítása, bizonyítékok megszerzése érdekében egészben vagy részben valótlan, de valósnak látszó vagy hiányos, megtévesztésre alkalmas információkat juttathat el az érintett személyekhez úgy, hogy annak forrása nem válik ismertté.
87. A valótlan vagy megtévesztő információ átadására az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese vagy a Főosztály vezetője által előzetesen jóváhagyott terv alapján kerülhet sor.
88. A terv tartalmazza
a) a valótlan vagy megtévesztő információ közlésével elérni kívánt célt,
b) az információ vagy információk átadásának idejét, módját,
c) az információ vagy információk átadásában közreműködő személyt vagy személyeket,
d) az információ vagy információk átadásában közreműködő személy vagy személyek eligazítását,
e) az információt,
f) az információ vagy információk átadását követő intézkedéseket.
89. A végrehajtás megtörténtéről és eredményéről jelentést kell készíteni.
90. A valótlan vagy megtévesztő információ továbbításához a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos személyi állományi tag, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, munkavállaló, fegyveres biztonsági őr vagy informátor (a továbbiakban együtt: eljáró személy) is igénybe vehető.
91. A valótlan vagy megtévesztő információ közlésének alkalmazása esetén az eljáró személynek a beszélgetést a megfelelő témakörökre úgy kell irányítania, hogy az átadással elérni kívánt valódi cél ne váljék nyilvánvalóvá.
92. A valótlan vagy megtévesztő információ közlésének alkalmazása során olyan valós vagy kitalált helyzetre épülő hivatkozás is alkalmazható, amely biztosíthatja az eljáró személynek a 86. pontban foglalt cél elérését, így különösen kitalált esemény, cselekmény, körülmény valósként történő megjelenítése.
10. A csapda
93. Az eljáró szerv feladatának teljesítése érdekében, a jogsértő cselekmény megszakítására, az abban részt vevő személyek azonosítására sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat.
94. A csapdák fajtái különösen
a) fotó, videó, akusztikus,
b) nyom,
c) vegyszeres,
d) szag,
e) tárgy.
95. A csapdák egyes fajtái kombináltan is alkalmazhatóak, telepíthetőek.
96. A csapda alkalmazását a terv jóváhagyásával az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese vagy a Főosztály vezetője rendeli el.
97. A csapdák alkalmazására tervet kell készíteni, amely tartalmazza
a) a jogsértő cselekmény megnevezését, az abban részt vevő személyek körét,
b) a csapda fajtáinak megjelölését, alkalmazásának célját és az elérni kívánt eredményt,
c) a telepítés, illetve az alkalmazás helyét és idejét,
d) a felhasznált tárgyak megjelölését, biztosításuk módját,
e) az intézkedésben részt vevők
ea) kidolgozott magatartási vonalát,
eb) fedésére és védelmére teendő intézkedéseket, valamint
ec) kivonásának módját,
f) a realizálás, illetve a tettenérés formáját,
g) az előre látható költségkihatásokat.
98. A csapda telepítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a telepítés helyét és idejét, a csapdatárgy azonosításra alkalmas adatait, a telepítésben részt vevőket és eligazításuk megtörténtét, feladataik ismertetését.
99. A csapda alkalmazásáról írásos jelentést kell készíteni és azt a tervet jóváhagyó vezető részére felterjeszteni.
V. INTÉZKEDÉS A KOCKÁZATELEMZÉS SORÁN BESZERZETT ADATOK BŰNTETŐELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁRA
100. Amennyiben a kockázatelemzés során olyan adat keletkezik, mely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, az eljáró szerv vezetője haladéktalanul intézkedik a feljelentés megtételére az illetékes nyomozó hatóságnál.
101. Amennyiben a kockázatelemzés során nem az eljáró szerv hatáskörébe tartozó jogsértésre utaló adat keletkezik, azt haladéktalanul a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bv. szervhez vagy rendvédelmi szervhez kell továbbítani.
102. Az együttműködő személyektől származó információk eljáró szerven belüli vagy kívüli átadása során törekedni kell a forrásvédelemre. Az átadásra kerülő információt átiratban vagy kivonat formában olyan módon kell rögzíteni, hogy azon tartalmilag változtatás ne történjen, azonban az együttműködő személye – az egyes szervek részére jogszabály alapján kötelező adatszolgáltatás eseteit kivéve – ne váljon megismerhetővé vagy kikövetkeztethetővé.
103. Az információátadásról az eljáró szerv vezetője dönt.
104. Amennyiben az átadott információ valóságtartalmának ellenőrzéséhez az együttműködő személy további közreműködésére van szükség, úgy dönteni szükséges az együttműködő átadásáról vagy további, hírigény szerinti foglalkoztatásáról.
VI. ELEMZŐ-ÉRTÉKELŐ TEVÉKENYSÉG
11. Általános szabályok
105. A kockázatelemzés keretében végzett elemző-értékelő tevékenység (a továbbiakban: elemző-értékelő tevékenység) a végrehajtás rendjét vagy a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenységre utaló adatok és más, potenciálisan érdemleges adatok, vagyis biztonsági szempontból releváns információk közötti kapcsolat felismerésére, azonosítására és azok értékelésére folytatott rendszeres, célirányos, összehangolt tevékenység.
106. Az elemző-értékelő tevékenység célja a kockázatelemzési tevékenység szervezéséhez a lehető legtöbb, rendezett, érdemi információ kinyerése a különböző forrásokból gyűjtött adathalmazból és ezek alapján döntések előkészítése.
107. Az elemző-értékelő tevékenység feladata, hogy egységes, meghatározott technikák alkalmazásával, célirányos adatgyűjtést folytatva, alkalmazása vezessen el a kockázatelemezés során alkalmazott erőforrások összehangoltabb elosztásához, időmegtakarításhoz, segítse elő vezetői döntések meghozatalát.
108. Az elemző-értékelő tevékenység alapelvei:
a) célirányosság: az elemző-értékelő tevékenységet csak a tevékenység céljának meghatározásával, a cél elérését egyértelműen meghatározó kérdések megfogalmazása alapján lehet folytatni, illetve igényelni,
b) folyamatosság: az elemző-értékelő tevékenység egy időben, az egyes komplex elemzési formákat, eljárásokat együttesen alkalmazva kerül lefolytatásra, melynek során törekedni kell a kockázatelemzési tevékenység és az elemző-értékelő tevékenység párhuzamos megvalósítására,
c) ciklikusság: az elemző-értékelő tevékenység – a feladat meghatározásától az adott cél eléréséig – az eredménytől és vezetői döntésektől függő, állandóan ismétlődő tevékenység,
d) teljesség: az elemző-értékelő tevékenység pontos, maradéktalan teljesítéséhez, a tevékenység eredményének teljességéhez minden olyan információt az elemző-értékelő tevékenységet végző rendelkezésére kell bocsátani, ami az adott tárgykörben rendelkezésre áll,
e) objektivitás: az elemző-értékelő feladatok végrehajtása csak tárgyilagosan, elfogulatlanul, az információk maradéktalan feldolgozásával történhet.
109. Az elemző-értékelő tevékenység eredményét jelentésbe kell foglalni, illetve az előre meghatározott formátumban kell elkészíteni.
12. Az elemző-értékelő tevékenység típusai
110. Az elemző-értékelő tevékenység típusai:
a) stratégiai elemzés,
b) operatív elemzés.
111. A stratégiai elemzés azon elemző-értékelő tevékenység, amely a fogvatartottak a végrehajtás rendjét vagy a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenységeit összességében vagy egyes jogsértő cselekmények egészének vagy az egyes cselekmények résztvevőinek, jellemzőinek, elterjedtségének, tendenciáinak vizsgálatával hosszabb távon érvényesülő változásokat, távlati célokat fogalmaz meg, kockázatelemzési ajánlások, prioritások meghatározását végzi el.
112. A stratégiai elemzési feladat végrehajtása:
a) rendszeresített stratégiai elemzés: vezetői utasításra, intézkedésre folyamatosan, határidőre teljesített, az eljáró szervek hatáskörébe utalt stratégiai elemzési feladat,
b) eseti stratégiai elemzés: a végrehajtási határidő kitűzésével elrendelt, igényelt, stratégiai célú, egyértelmű kérdések megválaszolását eredményező elemzési feladatok végrehajtása.
113. Az operatív elemzés az egyes fogvatartotti cselekmények adatainak, a humánhírszerző tevékenység adatainak és egyes jogsértő cselekmények információ-tartalmának vizsgálatával foglalkozó tevékenység, amely segítséget nyújthat az ismeretlen jogsértő személyek felderítéséhez, kockázatelemzési eszközök alkalmazásának tervezéséhez, a jogsértő tevékenységet folytató fogvatartott személyek, fogvatartotti csoportok ellen folytatott információgyűjtő munka feladatainak meghatározásához.
114. Az operatív elemzési feladat végrehajtása:
a) folyamatos operatív elemzés: az adott kockázatelemzésekben az elemzési feladat végrehajtását az elemző a kockázatelemzés elrendelésétől, az igény bejelentésétől (megrendeléstől) vagy vezetői utasításra a felderítési tevékenységgel párhuzamosan folytatja határidő megjelölése nélkül a kockázatelemzés eredményes befejezéséig vagy a meghatározott elemzési feladatok végrehajtásáig,
b) eseti operatív elemzés: a határidő kitűzésével igényelt, elrendelt, egyértelmű kérdések megválaszolását célzó operatív elemzési feladatok végrehajtása.
115. Az elemzések elrendelésére jogosultak:
a) a stratégiai elemzések elrendelésére jogosult:
aa) az országos parancsnok valamennyi eljáró szervet érintően,
ab) az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese valamennyi eljáró szervet érintően,
ac) a Főosztály vezetője valamennyi eljáró szervet érintően,
ad) az egyéb eljáró szerv vezetője az irányítása alá tartozó szervezeti egységet érintően,
b) az operatív elemzések elrendelésére jogosult:
ba) a Főosztály vezetője valamennyi eljáró szervet érintően,
bb) az egyéb eljáró szerv vezetője az irányítása alá tartozó szervezeti egységet érintően.
13. Az elemző-értékelő tevékenység szervezeti és szakirányítási rendje
116. Az elemző-értékelő tevékenység központi és szakirányító szerve a Főosztály. Hatásköre kiterjed valamennyi szervezetszerű kockázatelemzést végző egység tevékenységére, illetve minden, annak keretében végzett elemző-értékelő munkára.
117. Az elemző-értékelő tevékenység további szervei az országos parancsnok által kockázatelemzésre esetileg kijelölt egyéb eljáró szervek.
118. Az elemző-értékelő tevékenység adatainak kezelésére az országos parancsnok által kockázatelemzésre kijelölt eljáró szerv az alábbi kitételekkel jogosult:
a) valamennyi kockázatelemzés során beszerzett információ központi kezelésére a Főosztály Elemző-értékelő Osztálya jogosult,
b) valamennyi együttműködő személy adatainak központi nyilvántartására és kezelésére a Főosztály Elemző-értékelő Osztálya jogosult,
c) az egyéb eljáró szerv az általa folytatott elemző-értékelő adatainak kezelésére jogosult.
119. A Főosztály szakirányító jogkörében gyakorolja mindazon jogokat, amelyeket a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Működési Szabályzata rögzít, továbbá
a) kidolgozza, kidolgoztatja és folyamatosan fejleszti az elemző-értékelő tevékenységgel kapcsolatos módszertani ismereteket,
b) a hatáskörébe tartozó vagy egyedi utasítás alapján hatáskörébe utalt stratégiai, operatív elemzések elvégzése során – az érintett szervek bevonásával – koordinálja az országos szintű feladatok végrehajtását,
c) központilag szervezi, végzi az elemző-értékelő tevékenységet végzők képzését és továbbképzését, gondoskodik az említett állomány elméleti és gyakorlati felkészítéséről,
d) szakmailag irányítja az egyéb eljáró szervek stratégiai és operatív elemző munkáját, egyedi ügyek felülvizsgálatával, célellenőrzésekkel, témavizsgálatokkal ellenőrzi e tevékenységet, alkalmazza a szakirányítás eszközeit és módszereit,
e) az eljáró szervek vagy bv. szerven kívüli megkereső által megküldött megrendelő okmányokat és jelentéseket megvizsgálja, szervenkénti gyűjtőbe helyezi, szükség esetén segítséget nyújt a helyes gyakorlat kialakításához.
14. Az elemző-értékelő tevékenységet végző szerv feladatai
120. A Főosztály az elemző-értékelő tevékenység keretében
a) önállóan vagy az érintett szervek bevonásával végrehajtja az országos szintű stratégiai és operatív elemzési feladatokat,
b) az országos parancsnok által kockázatelemzésre kijelölt egyéb eljáró szervek által folytatott kockázatelemzések támogatása érdekében felkérésre, eseti jelleggel operatív elemzést és értékelést végezhet,
c) célirányosan folytatott, rendszeresített és eseti stratégiai elemzések alapján, szükség esetén javaslatot tesz a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága illetékes, szakirányítási jogkörrel rendelkező szervezeti elemének,
d) a nyilvántartási adatok és a bv. szervektől gyűjtött adatok alapján országos szintű, stratégiai és operatív elemzést végez a jogellenes szándékkal szerveződött vagy ilyen tevékenységet végző fogvatartotti csoportok feltérképezése és felderítése érdekében,
e) a jogosultságnak megfelelően adatot szolgáltat az általa kezelt adatbázisokból a bv. szerveknek, társszerveknek,
f) a feladatkörébe utalt esetekben a kockázatelemző tevékenység során beérkezett, elemzett és értékelt adatok segítségével koordinációs tevékenységet végez az egyéb eljáró szervek kockázatelemzési munkájának összehangolása érdekében,
g) statisztikai adatok, jelentések és tájékoztatók alapján rendszeres és eseti stratégiai elemzést végez.
121. Az egyéb eljáró szerv az elemző-értékelő tevékenység keretében
a) a nyilvántartási adatok, a bv. szerv egyéb tevékenységei, illetve az eljáró szerv által folytatott kockázatelemzések során eseti és folyamatos operatív elemzést végez a kockázatelemzés támogatására és a jogellenes szándékkal szerveződött vagy ilyen tevékenységet végző fogvatartotti csoportok feltérképezése, felderítése érdekében,
b) stratégiai elemzéseket végez,
c) az általa készített jelentések egy példányát megküldi a Főosztály vezetőjének.
15. Az elemző-értékelő tevékenységet ellátó személy feladatai
122. Folyamatosan, rendszerezett információbázisokba gyűjti az adatszolgáltató szervek, szervezeti elemek által szolgáltatott adatokat a stratégiai és operatív elemzési feladatok ellátásához.
123. Elvégzi a rendszeresített és eseti stratégiai, a folyamatos és eseti operatív elemzések során a részére meghatározott feladatokat.
124. Folyamatos önképzéssel, szervezett tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétellel fejleszti az elemző-értékelő tevékenységgel kapcsolatos ismereteit.
125. Feladata a stratégiai elemzés során:
a) gyűjti az ismertté vált rendkívüli vagy fegyelmi eseményekről, egyéb jogsértő cselekményekről és annak érintettjeiről és az okozott kárról keletkező statisztikai adatokat,
b) felhasználja, értékeli a kockázatelemző munka (titkos-nyílt) statisztikai adatait,
c) az igényeknek, utasításoknak megfelelően csoportosítja, rendszerezi a különböző értékelő jelentések, ellenőrzések anyagait,
d) figyelemmel kíséri, egyéb információkkal összeveti a bv. szervezet erőforrásait és a felhasználásuk hatékonyságát,
e) az elemzés céljának és lehetőségeinek megfelelően a társszervek információbázisainak adatait felhasználja,
f) táblázatok, grafikonok, ábrák, célirányos adatleválogatások segítségével bemutatja az elemzések eredményét,
g) jelentéseket, tájékoztatókat készít,
h) prezentációt tart.
126. Feladata az operatív elemzés során:
a) célszerűen és rendszerezetten összegyűjti az elemzésben felhasználható információkat,
b) tanulmányozza az elemzés tárgyát képező iratokat,
c) felmérő beszélgetés keretében egyeztet a megrendelő szerv illetékes vezetőjével, a kockázatelemzés előadójával,
d) a legcélszerűbb módszert felhasználva csoportosítja az információkat,
e) folyamatosan konzultál a kockázatelemzés előadójával,
f) szükség szerint helyszíni tevékenységet folytat (helyszínmegtekintések, egyes intézkedések végrehajtásánál történő jelenlét stb.),
g) az ábrázolási technikák alkalmazásával részletesen elemzi az információkat, bemutatja az elemzés eredményét,
h) szükség esetén osztályozza a felmerült, feltárt információkat,
i) hipotéziseket, javaslatokat készít az elemzés céljának megfelelően,
j) időszakos és (vagy) végleges értékelő jelentést készít,
k) prezentációt tart.
16. Az elemző-értékelő tevékenységet végző szerv vezetőjének feladatai
127. Az elemző-értékelő feladat végrehajtása előtt az elemző-értékelő tevékenységet végző szerv vezetője köteles
a) ellenőrizni, hogy az elemzés célja pontosan meghatározásra került-e, és az egyértelmű kérdések megválaszolhatók-e a rendelkezésre álló információbázisokból,
b) megvizsgálni, megvizsgáltatni, hogy az adott információbázisok maradéktalanul feltöltöttek, teljesek-e (hiányos-e az irat, hiányos adatok előfordulása stb.),
c) vizsgálni, hogy az adott elemzési feladat ellátásához rendelkezésére álló felhasználható erőforrások elégségesek-e (létszám, leterheltség, technikai lehetőségek stb.), szükséges-e elemző-értékelő csoport megalakítása,
d) ellenőrizni, ellenőriztetni, hogy szükséges-e egyes körülmények, információk előzetes pontosítása.
128. Az elemző-értékelő feladat végrehajtása előtt az elemző-értékelő tevékenységet végző szerv vezetője jogosult
a) a jelen utasításban meghatározott esetekben az igényt elutasítani vagy az elemzés végrehajtását kezdeményezni,
b) adatpontosításra, információpótlásra felszólítani a megrendelő szerv vezetőjét,
c) a feladat végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges eszközök, elhelyezési körülmények biztosítását kezdeményezni,
d) előzetes konzultációt kezdeményezni a megrendelővel a feladat végrehajtásának körülményeivel, lehetőségeivel kapcsolatban.
129. Az elemző-értékelő feladat végrehajtása során az elemző-értékelő tevékenységet végző szerv vezetője köteles az elemzők tevékenységét ellenőrizni.
130. Az elemző-értékelő feladat végrehajtása során az elemző-értékelő tevékenységet végző szerv vezetője jogosult
a) a feladat végrehajtása közben felmerült problémákról konzultációt kezdeményezni,
b) egyeztetés alapján más szervvel koordinációt kezdeményezni, tájékoztató kiadását indítványozni,
c) szükséges esetben visszacsatolást kérni vagy kezdeményezni,
d) több elemző alkalmazása esetén beosztottait más fontosabb feladat ellátására utasítani, az adott elemzés folyamatosságának fenntartása mellett,
e) prezentáció megtartását kezdeményezni, javasolni.
17. Az elemző-értékelő tevékenység során felhasználható információbázisok és alkalmazásuk szabályai
131. Az elemző-értékelő tevékenység során felhasználható információbázisok azok az állandó vagy ideiglenesen létrehozott adattárak, adatok csoportjai, amelyek információtartalma az elemzési feladatok elvégzése során jelentőséggel bír.
132. Az elemző-értékelő tevékenység során – annak típusa és formája által befolyásoltan – különböző tartalmú és megjelenési formájú információbázisok használhatók, különösen:
a) a büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt nyilvántartások, iratok,
b) értékelő, szakirányítási, ellenőrzési jelentések,
c) a büntetés-végrehajtási szervezet működésével kapcsolatos adatbázisok statisztikai adatai,
d) konkrét feladat vagy ügy megoldására felállított ideiglenes adatbázisok,
e) egyéb adatbázisok (sajtó, internet stb.).
133. Az elemző-értékelő tevékenység végrehajtására az elemzők az elemzést végrehajtó szervnél vagy az elemző-értékelő feladat helyén ideiglenes, alkalmi információbázisokat hozhatnak létre számítástechnikai eszköz vagy manuális rendszer segítségével.
134. Az alkalmi információbázisok kezelését az elemző-értékelő feladatot ellátó, elemzést végrehajtó egység tagjai végzik a feladat végrehajtásában érintett bv. szerv és egyéb szervek által szolgáltatott információk alapján.
135. A létrehozott információbázisokból az elemzési feladat végrehajtásában nem érintett bv. szerv részére adatot szolgáltatni csak a jelen utasításban meghatározott módon, a hatásköri és illetékességi szabályok betartásával, továbbá egyéb normákat figyelembe véve lehet.
136. Az alkalmi információbázisokról a Főosztály nyilvántartást vezet, amelynek tartalmaznia kell
a) az információbázis felállítását indokoló utasítás, igény megnevezését,
b) az információbázis adatrendszerének, helyének, elhelyezésének rövid leírását,
c) a selejtezés, törlés idejét,
d) az információbázist kezelő elemző személy vagy szerv megnevezését,
e) a betekintésre, adatlekérésre jogosultak jegyzékét,
f) a létrehozást kezdeményezőn kívül más szerv részére történő adatszolgáltatások egy példányát.
137. Az alkalmilag létrehozott adatbázisokban adatfelviteli, keresési műveletek végrehajtására csak az információbázis kezelésével megbízott elemzők jogosultak.
138. Számítástechnikai eszközön létrehozott információbázisok esetén a belépési jelszó, a felhasználói kódrendszer és a lekérdezések nyilvántartásának rögzítését ki kell alakítani.
139. A selejtezés, illetve törlés végrehajtására az Iratkezelési Szabályzat rendelkezései az irányadók.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
140. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.
A 18. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 4. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
A 19. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 4. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.
A 22. pont d) alpontja a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 4. pont c) alpontja szerint módosított szöveg.
A 28. pont d) alpontja a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 4. pont d) alpontja szerint módosított szöveg.
A 39. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.
A 42. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 4. pont e) alpontja szerint módosított szöveg.
A 44. pont nyitó szövegrésze a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 4. pont f) alpontja szerint módosított szöveg.
A 45. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 4. pont g) alpontja szerint módosított szöveg.
Az 51. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.
Az 54. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.
A 61. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 4. pont h) alpontja szerint módosított szöveg.
A 62. pont b) alpontja a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 5. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
A 78. pont a 13/2024. (IV. 11.) BVOP utasítás 5. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás