23/2023. (V. 10.) AM rendelet indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelet egyrészről a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és működési feltételeinek részletes szabályozásáról szóló 8/2021. (III. 10.) AM rendelet hatálybalépése miatt feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza, másrészről az 5. számú függelék 3.8. pont f)–i) alpontjának hatályon kívül helyezését a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet hatálybalépésére figyelemmel.

A rendelet a mezőgazdasági termelés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv magyar nyelvű szövegét érintő, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2020. évi L 378. számában közzétett helyesbítéssel kapcsolatos módosításokat, továbbá kisebb jelentőségű jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz.

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról szóló 58/2020. (XI. 24.) AM rendelet hatálybalépését követően a hosszúfarkú csincsilla (Chinchilla lanigera) és az angóranyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica) egyedein kívül más fajok szőrméjükért tenyésztett egyedeit tartani tilos. Arra tekintettel, hogy Magyarországon jelenleg kizárólag növényevő prémes állatok egyedei tarthatók szőrmetermelés céljából, a 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben található „fióka” fogalomban szükségtelen továbbra is szerepeltetni a „növényevő” jelzőt.

A rendelet 2020. november 27-én hatályba lépett módosítása értelmében prémes állatot tilos a farkánál vagy a fülénél fogva felemelni vagy szállítani, így a csincsillák esetében hasonló jellegű tilalmat kimondó rendelkezés további hatályban tartása nem indokolt.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kijuttatási terv nélküli permetezés csak a 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet (1b) bekezdésében foglaltaknak meg nem felelő bejelentés esetén tiltható meg.

Az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növény-egészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/625 rendelet] hatálybalépését követően a takarmányok harmadik országokból való behozataláról szóló 52/2005. (VI. 4.) FVM–PM együttes rendelet rendelkezései jórészt kiüresedtek, utolsó releváns részét a 95/53/EK tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésében említett szabványdokumentum és a harmadik országokból származó takarmányoknak a Közösség területén történő bevezetése során alkalmazott ellenőrzések egyes szabályainak megállapításáról szóló, 1998. szeptember 10-i 98/68/EK bizottsági irányelv (a továbbiakban: 98/68/EK irányelv) szerinti behozatal-ellenőrzési dokumentumra vonatkozó rendelkezések alkották (1. melléklet). Ugyanakkor arra figyelemmel, hogy az (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően az Európai Unióba történő beléptetés helye szerinti határállomásokon már nincs szükség a takarmányok szisztematikus kötelező ellenőrzésére, a 98/68/EK irányelv által létrehozott beléptetési okmány okafogyottá vált. Az (EU) 2020/2235 rendelet 34. cikke 2021. április 21-ével hatályon kívül helyezte a 98/68/EK irányelvet is, amelyre tekintettel az 52/2005. FVM–PM együttes rendelet teljes egészében történő hatályon kívül helyezése indokolt.

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról szóló 58/2020. (XI. 24.) AM rendelet hatálybalépését követően a hosszúfarkú csincsilla (Chinchilla lanigera) és az angóranyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica) egyedein kívül más fajok szőrméjükért tenyésztett egyedeit tartani tilos, ezért e változást indokolt átvezetni a prémesállat-fajok rendeletben szereplő meghatározása tekintetében is.

A rendelet értelmében a szolgáltató állatorvos a járási hivatal által térítés ellenében kibocsátott, az adott évre érvényes biztonsági jellel ellátott öntapadós címkével érvényesíti az általa végzett oltásra vonatkozó bejegyzést. A kormányhivatalok és az állatorvosok bármennyire igyekeznek az előző évek fogyása alapján tervezni, pontosan mégsem tudják megbecsülni a szükséges mennyiséget, így sokszor marad náluk jelentősebb készlet egy adott évi matricából. Hasonlóan gondot okozhat az is, hogy az év elején az adott évi évszámmal ellátott matricák sokszor még nem kaphatók a kormányhivatalnál, mert nem zajlott le addig a beszerzés, ezért a megyei kormányhivatalok, a járási hivatalok és a szolgáltató állatorvosok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében indokolt megszüntetni az oltásra vonatkozó bejegyzés öntapadós címkével történő érvényesítését. Az oltások nyomonkövethetőségét továbbra is biztosítja, hogy a vakcina gyártási számát változatlanul fel kell tüntetni az oltási könyvben.

A rendelet hatályos 11. § (5) bekezdése ellentétes az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/6 rendelet] 115. cikkével. Az (EU) 2019/6 rendelet 115. cikke meghatározza az élelmiszer-termelő állatokon a forgalomba-hozatali engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon felhasznált gyógyászati készítményekre vonatkozó élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

Tekintettel arra, hogy ettől eltérni nem lehet, a 11. § (5) bekezdésének újraszabályozásával a 115. cikkben foglalt élelmezés-egészségügyi várakozási idők alkalmazásának kötelezettsége egyértelművé válik a jogalkalmazók számára. A gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 90/167/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/4 rendelet 4. cikke alapján a gyógyszeres takarmányok tekintetében is gyűjteni kell az (EU) 2019/6 rendelet 57. cikkében meghatározott adatokat. Emiatt a felhasználási bejelentésben fel kell tüntetni a származási takarmánykeverő létesítmény engedély számát, a hatóanyag bekeverési arányt, valamint a gyógyszeres takarmány mennyiségét. Mivel a hazai joganyagba átültetésre került az (EU) 2019/6 rendelet, indokolt a rendelet jogharmonizációs záradékát kiegészíteni.

A gyakorlatban problémaként jelentkezik, hogy ha a hatósági mintavételnél nincs jelen a vállalkozó vagy olyan képviseleti joggal rendelkező képviselője, aki a mintakísérő lapot aláírásával el tudná látni, a mintát vizsgáló laboratórium a vállalkozó aláírásának hiánya miatt megtagadja a vizsgálat elvégzését. A módosítás célja annak biztosítása, hogy önmagában a vállalkozó aláírásának hiánya ne képezze akadályát a hatósági minta vizsgálatának.

A módosítással a jelölés határideje hat hónapról kilenc hónapra emelkedik. A módosítás nagy segítséget jelent a juh- és kecskeágazatnak, ugyanis az év elején született bárányoknál lehetőség lesz a kora őszi jelölésre, ezáltal elkerülhető lesz a nyári nagy melegben történő invazív beavatkozás, amely amellett, hogy állategészségügyi szempontból is kockázatos, gyakorlati szempontból is nehezebben hajtható végre. Praktikusabb, ha a jelölést akkor végzik el, amikor ősszel behajtják az állatokat. A jelölés határidejének kilenc hónapra történő emelésével várhatóan csökkenni fog a késedelmesen jelölt állatok aránya, ami a támogatások feltételeinek való megfelelés miatt is nagyon fontos.

A gombaminősítési tevékenység végzésével kapcsolatos terhek mérséklése érdekében, rugalmassági és költséghatékonysági szempontokra tekintettel, indokolt a továbbképzés elektronikus felületen történő megvalósítása. A gomba-szakellenőri tevékenység folytatásával járó adminisztrációs terhek jelenleg is meglehetősen nagyok – bejelentési kötelezettség az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalhoz, gombaminősítési igazolások és naplók vezetési kötelezettsége, öt évnél nem régebbi munkaköri szakmai és egészségügyi alkalmassági igazolás megléte –, ezért ezek csökkentése szükséges.

Arra tekintettel, hogy az (EU) 2017/625 rendelet hatálybalépésével a hatósági ellenőrzésekre ezen uniós rendelet rendelkezései irányadók, valamint arra figyelemmel, hogy hatásköri kijelölést miniszteri rendelet nem tartalmazhat, a bizonyos nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok behozataláról és fokozott hatósági ellenőrzéséről szóló 141/2011. (XII. 23.) VM rendelet előírásai teljes egészében szükségtelenné váltak, ezért hatályon kívül helyezése indokolt.

A rendelet a 2012. évre vonatkozóan egyszerűsített eljárást biztosított a felügyeleti díj bevallási kötelezettség teljesítésére, amely rendelkezés okafogyottá vált, ugyanakkor a gyakorlati életben a mai napig félreértésekhez vezet, hiszen a rendelkezésben egybemosódik a felügyeleti díj bevallása és a FELIR regisztráció, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.

A rendelet módosításával a takarmány-előállító, -forgalmazó és -tároló létesítmények területén az állatok tartására és a szilárd burkolatú, külön bejáratú út létesítésére vonatkozó rendelkezések arra tekintettel kerülnek törlésre, hogy a hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezések levezethetők a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanács rendelet előírásaiból, így hatályban tartásuk nem indokolt.

Az Országos Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: OJK) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szervezeti egységeként működik, ezért indokolt pontosítani azokat a rendelkezéseket, amelyek az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet szerinti aktív közreműködő költségeinek megtérítését szabályozzák abban az esetben, amikor az aktív közreműködőt az OJK jelöli ki. A módosítás értelmében az aktív közreműködő a NÉBIH nevére állítja ki és a NÉBIH-hez nyújtja be a számlát, majd a NÉBIH fizeti ki részére a számlán szereplő összeget. A lebonyolító szerv ezt követően gondoskodik az aktív közreműködés költségeinek NÉBIH részére történő utólagos megtérítésről.

A módosításra az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/520 bizottsági végrehajtási rendelet 15. cikkével való összhang megteremtése érdekében kerül sor.

Jogalkalmazói visszajelzések alapján, a fásításban tervezett fakitermelés esetére szükséges egyértelműen meghatározni azt a személyt, akinek joga és egyúttal kötelessége meghatározott adatokat előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, hasonlóan az erdő igénybevételi eljárások során felmerülő fakitermelések előzetes bejelentéséhez.

A módosítás célja továbbá, hogy az „idegenhonos kemény lombosok” célállomány megjelölésével közönséges dió (Juglans regia) főfafajként történő alkalmazásával is lehessen dióerdőt kialakítani.

A változási vázrajz záradékolásához a földhivatalok az erdészeti hatóság hatósági bizonyítványát kérik, azonban ezt az erdészeti hatóság az első kivitel bejelentése után, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartásba került területről tudja csak kiadni. Az első kivitel erdészeti hatósághoz történő bejelentésénél még nem szükséges a változási vázrajz záradékolása, arra csak a művelési ág átvezetéséhez van szükség.

Az Európai Uniós rendeletek a Mycobacterium tuberculosis complex (MTBC) 3 faját tekintik a gümőkór kórokozójának (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis), emiatt szükséges a hazai rendeletben a gümőkór definíciójánál ugyanezeket a fajokat felsorolni (jelenleg a M. tuberculosis nem szerepel benne).

Tekintettel a vadállományban tapasztalható jelentős mértékű M. caprae (és más mycobactériumok) okozta endémiás fertőzöttségre és a szintén elterjedt legelőn való húsmarhatartásra, a rendeletben szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy meghatározott esetekben a legeltetési tilalom elrendelhető legyen, ugyanis a vadállatok masszív fertőzöttsége esetén nagy az esély a legeltetett szarvasmarha-állomány fertőződésére is, és amennyiben ugyanazon a legelőn a mentesítés után új szarvasmarha-állományt helyeznek el, az gyakran újbóli fertőződést és felszámolást, így több tíz- vagy százmilliós állami kártalanítást von maga után. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés t) pontja – a többi járványügyi intézkedés között – eddig is lehetővé tette általánosságban véve a legeltetési tilalom elrendelését, azonban a jogviták elkerülése érdekében ezt a rendeletben szintén szükséges szerepeltetni. A legeltetési tilalom ugyanis meglehetősen nagy súlyú, komoly következményekkel járó döntés, melynek alkalmazása a hatóság számára így még védhetőbbé válik.

Jelenleg az országos főállatorvos esetről esetre rendeli el, hagyja jóvá az állománycserével történő mentesítést az Éltv. 52. § (3) bekezdése alapján. A módosítás célja, hogy a megyei kormányhivatalok az országos főállatorvos bevonása nélkül is elrendelhessék az állománycserét. Az az információ, hogy Magyarország aktuálisan hogyan áll a gümőkórral fertőzött állattartó telepek tekintetében, és hogy az adott telepek veszélyeztetik-e Magyarország hivatalos szarvasmarha gümőkór mentes státuszát, a NÉBIH-nél áll rendelkezésre, emiatt szükséges annak döntéshozatalba történő bevonása. Az állománycserével történő mentesítés esetén – a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében – kizárólag azon állatok levágása után jár állami kártalanítás, amelyek a tuberkulin vizsgálat során reakciót mutatnak. A módosítás folytán lehetővé válik a teljes állami kártalanítás melletti állománycserés mentesítés, amely nagyban segíti hazánk hivatalosan gümőkórmentes státuszának megtartását.

A módosítás folytán megállapításra kerül az a maximális időtartam is, amelyre az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítése felfüggeszthető.