KÜ BH 2023/232

[1] Az alperes a határozatával egyrészt a /1 hrsz-ú ingatlanról, másrészt az X hrsz.-ú ingatlanról, harmadrészt az Y hrsz-ú ingatlanról rendelkezett.

[2] A felperes mint az X hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa, keresettel támadta az alperesi határozat egyes rendelkezéseit.

[3] Az elsőfokú bíróság a 15. sorszámú jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

[4] Ezt követően az elsőfokú bíróság a 16. sorszámú kijavító ítéletével a 15. sorszámú ítélete rendelkező részét kijavította, és annak helyébe az alábbi rendelkezést léptette: „A bíróság az alperes határozatát az X helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó részében megsemmisíti, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi”. A kijavító ítélet indokolása szerint a felperes az X helyrajzi számú ingatlan tulajdonosaként, az ezen ingatlanra vonatkozó alperesi döntéssel szemben keresetet nyújtott be, melynek a bíróság a 15. sorszámú ítéletével helyt adott, „és a keresettel vitatott alperesi döntést a felperes keresetével vitatott részében megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte”. Az elsőfokú bíróság az ítélet kihirdetését követően észlelte, hogy az ítélet rendelkező részében nem szerepeltette „az X helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó részében” fordulatot. Az ítélet rendelkező részének elírása miatt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 352 § (1) bekezdése alapján az ítélet kijavításának volt helye.

[5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

[6] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet indokolásának részbeni megváltoztatását kérte.

[7] Az ítélet érdemi felülvizsgálatára nincs lehetőség.

[8] A Kp.121. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

[9] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 84. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 352. § (1) bekezdése szerint, ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.

[10] A kiemelt jogszabályi rendelkezés alapján a Kúria rámutat arra, hogy a kijavítás lehetősége a bírósági munkával elkerülhetetlenül együtt járó adminisztrációs jellegű hibák orvoslására szolgál, nem alkalmazható a bíróság ténybeli tévedésének korrigálására, a bíróság kijavítással nem változtathat az eredeti ítélete érdemén.

[11] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eredeti, 15. sorszámú ítéletének rendelkező részében az alperes határozatát teljes egészében semmisítette meg, míg a kijavító, 16. sorszámú ítéletével ezen alperesi határozatnak csak a felperes által támadott, az X hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó részét semmisítette meg. A kijavítás ténylegesen a rendelkező rész tartalmi megváltoztatását jelenti, az nemcsak technikai, adminisztrációs jellegű elírást kíván orvosolni. Erre azonban a Pp. hivatkozott rendelkezése értelmében nincs jogszerű lehetőség.

[12] A Kp. 84. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 340. §-a értelmében a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel határoz.

[13] Tekintettel arra, hogy a kijavítás az ügy érdemét nem érintő hibák korrekciójára szolgál, ezért – amennyiben lett is volna helye kijavításnak – az ítéletet kizárólag végzés formájú határozattal lehetett volna kijavítani.

[14] Mindezen lényeges eljárási szabálysértések miatt az ügyben érdemi felülvizsgálatra nem volt lehetőség, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás megismétlését követően a perrendi szabályoknak megfelelően kell érdemi határozatot hoznia az ügyben.