24/2023. (VI. 5.) AM rendelet

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. Az Illancs kistáj jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt részén a táji értékek és a tájkarakter megőrzése, különös tekintettel a szélformálta homokbuckavidék tájképi szempontból is jelentős földtudományi természeti értékeire, elsősorban a futóhomok és a lösz természetes felszínformáira.

1.2. Az Illancs korábbi nagy kiterjedésű homokiélőhely-együtteseit jól reprezentáló élőhelyek − különösen a zárt homoki sztyepprétek, az évelő nyílt homoki gyepek és a borókás-nyárasok – területen található maradványainak és életközösségeik hosszú távú megőrzése és fenntartása.

1.3. A természetközeli állapotú erdei élőhelyek élővilágvédelmi és talajvédelmi szerepének megőrzése, fenntartása, területi arányának növelése.

1.4. A területen előforduló védett, fokozottan védett, közösségi jelentőségű, valamint a Duna–Tisza közén ritka növényfajok, így különösen a tavaszi hérics (Adonis vernalis), csikófark (Ephedra distachya), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris arenaria), homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata ssp. arenaria), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki cickafark (Achillea ochroleuca), homoki csüdfű (Astragalus varius), homoki varjúháj (Sedum urvillei ssp. hillebrandtii), homoki vértő (Onosma arenaria), sárga hagyma (Allium flavum), bugás hagyma (Allium paniculatum), sokvirágú boglárka (Ranunculus polyanthemos), csuklyás ibolya (Viola ambigua), kései pitypang (Taraxacum serotinum), kék szamárkenyér (Echinops rutheniscus), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), pusztai meténg (Vinca herbacea), valamint védett és fokozottan védett állatfajok, így különösen a magyar futrinka (Carabus hungaricus), bütyköshátú ormányos (Herpes porcellus), délvidéki poszméh (Bombus argillaceus), óriás-galacsinhajtó (Scarabaeus typhon), karéjos keresztespók (Argiope lobata), homoki gyík (Podarcis taurica), lappantyú (Caprimulgus europaeus), parlagi pityer (Anthus campestris), karvalyposzáta (Sylvia nisoria), mókus (Sciurus vulgaris) állományainak megóvása, életfeltételeik biztosítása.

1.5. A terület táji és természeti értékeinek oktatási-környezeti nevelési és turisztikai-ismeretterjesztési célú bemutatása az 1.1–1.4. pontban foglaltak elsődlegességének biztosítása mellett.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló beavatkozások kivételével a táji, tájképi, domborzati, élőhelyi adottságokat érdemben átalakító vagy ilyen hatással járó tevékenységek tiltása.

2.2. A természetközeli állapotú homoki élőhelyek megőrzése, valamint állapotromlásuk, gyomosodásuk megelőzése érdekében a jelentős talajbolygatással járó, nem az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérését szolgáló tevékenységek – különösen a talaj mélyforgatásának – mellőzése.

2.3. A homoki gyepek kedvező természetvédelmi helyzetének, jó ökológiai állapotának helyreállítása a természetes közösségalkotó fajok állományainak, a közösség diverzitásának, valamint ezen élőhelyek kiterjedésének növelésére irányuló aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.4. A homoki gyepek jó ökológiai állapotának fenntartása vagy kialakítása érdekében gyomosodást nem okozó mértékű, extenzív legeltetés fenntartása, különösen a zárt homoki sztyeppréteken és származékaikon. Amennyiben a legeltetés extenzív jellege nem garantált, a homoki gyepeket degradáló intenzív legeltetés tiltása.

2.5. A homoki gyepek jó ökológiai állapotának fenntartása vagy kialakítása érdekében a nem legeltetett, de kaszálásra a domborzati adottságok és a nagyobb biomassza-produkció miatt alkalmas területrészeken a gyep élővilágát nem károsító módon, elegendően magas tarlóval és hagyásterületekkel végzett kaszálás fenntartása vagy gyakorlatának kialakítása.

2.6. Védett vagy egyéb, természetvédelmi szempontból értékes növényfajok természetes gyarapodásának és visszatelepedésének elősegítése, szükség szerint szaporításuk.

2.7. Folyamatos erdőborítás fenntartása az őshonos fafajok által dominált faállományokban. Tarvágásos véghasználat csak a nem őshonos fafajú erdőállományokban engedélyezhető.

2.8. Teljes talaj-előkészítéssel végzett mesterséges erdőfelújítás tiltása a védett növényfajokat vagy természetközeli állapotú gyep- vagy cserjeszintet tartalmazó erdőállományokban.

2.9. Intenzíven terjedő tájidegen fafajok fahasználata során védelmi intézkedések megtétele a sarjak természetközeli állapotú gyepekre történő terjedésének megakadályozása érdekében.

2.10. Az intenzíven terjedő tájidegen fafajok − különösen a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) és mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) − terjedésének megelőzése és állományának visszaszorítása mechanikai eltávolítással, célzott vegyszeres kezeléssel vagy ezek együttes alkalmazásával. A hatékonyság növelése és a kezelések gyakori ismétlése okozta fokozott talajbolygatás elkerülése érdekében vegyszeralkalmazás előnyben részesítése a kezelések során.

2.11. Erdőszerkezet-átalakítás ösztönzése az intenzíven terjedő tájidegen fafajokból álló, természeti értékeket nem hordozó gyepszinttel rendelkező erdőállományokban őshonos faállomány kialakítása érdekében.

2.12. A természetközeli állapotú gyepszintet tartalmazó, korosodó, erdei fafajok egyedeit csupán szórványosan tartalmazó fenyőállományok tisztásként történő kijelölésének vagy mezőgazdasági művelésbe vonásának, gyep művelési ágúvá alakításának ösztönzése.

2.13. A változatos erdőssztyeppi élőhelyszerkezetet, az őshonos fajú cserjés és fás élőhelyfoltok– természetvédelmi szempontból optimális mértékű és mintázatú – jelenlétét fenntartó területkezelés, gyepgazdálkodás. Őshonos fásszárú fajok állományának szabályozása a homoki szárazgyepeknek az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések szempontjából optimális kiterjedése érdekében.

2.14. Az intenzíven terjedő tájidegen lágyszárú fajok terjedésének megakadályozása aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.15. A terület táji és természeti értékeinek természetvédelmi célú kutatásához és bemutatásához szükséges feltételek biztosítása.

2.16. A földtakarással rekultivált hulladéklerakó területéről a felhalmozott hulladék elszállítása, amennyiben megoldható az ebből fakadó, a szomszédos gyepeket veszélyeztető zavaró hatások minimális, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását nem veszélyeztető szinten tartása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. A természetközeli állapotú gyepek kiterjedése nem csökkenhet. A területhasználat természetközeli állapotú gyep megsemmisülésével járó változtatása nem engedélyezhető, kivéve az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzéseket szolgáló változtatásokat, így természetvédelmi infrastruktúra kialakítását vagy a természetes erdőssztyeppi élőhelyszerkezet helyreállítását szolgáló tevékenységeket.

3.1.1.2. A tájidegen inváziós növényfajok meglévő állományai és azok terjedése ellen a területhasználónak megfelelő területhasználattal vagy az állományok eltávolítására irányuló aktív kezeléssel kell védekeznie.

3.1.1.3. Nem kell beszerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét a fásszárú inváziós növények eltávolítását, valamint annak előkészítését szolgáló vegyszerhasználathoz, amennyiben legalább 5 nappal a tervezett időpontja előtt bejelentik azt a terület természetvédelmi kezeléséért felelős Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak (a továbbiakban: Igazgatóság), és a következő módszerek valamelyike szerint végzik:

3.1.1.3.1. augusztus–szeptember hónapokban az 5 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedek kézi erővel történő kitermelése gépi eszközök igénybevétele mellett. Az egyedek metszlapjába (vágáslapjába) furat készítése. A furatokba gyökérzetet elpusztító vegyszer bejuttatása;

3.1.1.3.2. az 5 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű faegyedek vegyszerrel történő injektálása augusztus–szeptember hónapokban. A lábon álló fa törzsébe furat készítése. A furat feltöltése tömény formában beinjektált, gyökérzetet elpusztító vegyszerrel, majd a nyílás lezárása;

3.1.1.3.3. az 5 cm-nél kisebb törzsátmérőjű egyedek kitermelése után a metszlapok (vágáslapok) gyökérzetet elpusztító vegyszerrel történő ecsetelése.

3.1.2. Terület- és földhasználat

3.1.2.1. Technikai sporttevékenység tilos a területen.

3.1.2.2. A területen csak az 1. pontban szereplő természetvédelmi célok megvalósítása érdekében történő vagy azokkal összhangban lévő tűzgyújtás, égetés engedélyezhető. Legalább 5 nappal az engedély alapján végzett tűzgyújtás, égetés tervezett időpontja előtt egyeztetni kell az Igazgatósággal annak helyét és módját.

3.1.2.3. A területen mező- és erdőgazdasági géppel történő munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig lehetséges.

3.1.2.4. Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban nem útként nyilvántartott, de útként használt nyomvonalak nem szélesíthetők. E nyomvonalakon csak a 3.1.2.5. alpontban meghatározott célok megvalósítása érdekében lehet gépjárművel közlekedni. A területen új, út rendeltetést betöltő, rendszeres használatú nyomvonal csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi cél megvalósítása érdekében alakítható ki, és járható gépjárművel. A területen új burkolt út nem létesíthető.

3.1.2.5. A területen gépjárművel közlekedni − a jogszerűen útként kijelölt, az ingatlan-nyilvántartásban útként nyilvántartott földrészletek kivételével − csak a területen folytatott természetvédelmi kezelés, jogszerű mezőgazdasági tevékenység, jogszabályban erre feljogosított személyek területen történő feladatvégzése, valamint életveszély elhárítása céljából lehet.

3.1.2.6. A területen csak őshonos vadfajok állományai tarthatók fenn. Vadkibocsátó hely és vadföld nem létesíthető.

3.1.2.7. A területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmény elhelyezése, kialakítása kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő vadállomány-szabályozás érdekében engedélyezhető. A területen már meglévő vadászati és vadgazdálkodási létesítmények az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel való összhangját legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül felülvizsgálják a feladat- és hatáskörükben érintett államigazgatási szervek.

3.1.3. Kutatás, vizsgálatok

3.1.3.1. Az Igazgatóság írásbeli támogatásával rendelkező kutatási terv szerint végzett kutatáshoz nem kell beszerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét.

3.1.3.2. Az engedélyezett, valamint a 3.1.3.1. alpont szerinti kutatási tevékenységek eredményeit hozzáférhetővé kell tenni az Igazgatóság és a természetvédelmi hatóság számára.

3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

3.2.1.1. A terület túllegeltetése tilos. A gyep természetvédelmi szempontból túllegeltetett, ha azonos jellegű (azonos típusú gyeppel fedett) területére értelmezett egyötödén a legeltetés miatt az évelő füvek mennyiségi részaránya 50% alá csökken a vegetációban, és egyéves, gyomjellegű növények válnak uralkodóvá, vagy ha a gyep természetes kétszikű kísérőfajai legalább egyötödének magérlelése a legeltetés miatt erősen akadályozott, emiatt a terméshozó egyedek aránya 10%-nál kisebb az állományaikban.

3.2.1.2. A terület gyep művelési ágú részén őshonos cserje kivágása a terület jellege megváltoztatásának minősül, ezért az a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött. Abban az esetben, ha a tevékenység célja gyep beerdősödésének megakadályozása, őshonos cserje és fa kivágására szóló engedély hosszú időbeli hatállyal kiadható, meghatározva benne a fásszárúak eltávolításának mértékét, területi arányát és módját, valamint előírva a természetvédelmi kezelővel történő előzetes egyeztetés kötelezettségét.

3.2.1.3. Talajlazítás, boronálás, tárcsázás vagy a gyep bármilyen más mechanikai módszerrel történő fellazítása, felszaggatása tilos, kivéve, ha természetvédelmi célból, károsodott élőhely helyreállítása érdekében történik.

3.2.1.4. A gyep felülvetése és öntözése tilos, kivéve, ha természetvédelmi célból, károsodott élőhely helyreállítása érdekében történik.

3.2.1.5. A kaszálás során levágott növényi anyagot a kaszálást követő 30 napon belül el kell távolítani a területről.

3.2.1.6. Kaszálás legalább 10 cm-es tarlómagassággal és a lekaszálni kívánt gyep kiterjedésének legalább 10%-át elérő, az adott évben kaszálás nélkül maradó hagyásterület kialakításával végezhető.

3.2.1.7. Kigyulladt gyep oltása során tárcsa, eke vagy más talajművelő eszköz használata csak különösen indokolt esetben, emberi élet vagy jelentős értékű vagyontárgyak közvetlen veszélyeztetettségének elhárítása céljából történhet, lehetőség szerint a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjának felügyeletével.

3.2.2. Erdők kezelése

3.2.2.1. Tilos a tarvágásos véghasználata azoknak a faállományoknak, amelyekben az őshonos fafajok 50%-nál nagyobb arányban vannak jelen – beleértve az egy erdőrészleten belüli, elkülöníthető állományfoltokat.

3.2.2.2. Fekete nyár (Populus nigra) faegyedek kivágása tilos, kivéve, ha természetvédelmi célból is kívánatos, sarjeredetű újulat előállítása érdekében történik, az Igazgatósággal egyeztetett módon.

3.2.2.3. Boróka (Juniperus communis) egyedek kivágása tilos. Az erdő művelési ágú ingatlanon található borókás-nyáras társulásba tartozó állomány természetes záródáscsökkenését lehetővé kell tenni mindaddig, amíg az megfelel a felnyíló erdő – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben szabályozott – feltételeinek.

3.2.2.4. Védett növényfaj élőhelyén vagy természetközeli állapotú gyep- vagy cserjeszinttel rendelkező erdőállományban a teljes talaj-előkészítéssel végzett mesterséges erdőfelújítás tilos.

3.2.2.5. Intenzíven terjedő tájidegen fafajok tőelválasztást követően keletkező sarjainak természetközeli állapotú gyepekre történő terjedésével szemben az erdőgazdálkodónak védekeznie kell, meg kell akadályoznia azt. Ennek módja elsősorban a kivágásra tervezett fa előzetes vegyszeres elölése, ennek hiányában a következő módszerek alkalmazhatók:

3.2.2.5.1. utólagos vegyszeres metszlapkezelés;

3.2.2.5.2. a sarjak környezetkímélő kijuttatással történő vegyszeres kezelése;

3.2.2.5.3. a sarjak mechanikus eltávolítása;

3.2.2.5.4. a gyeptől számított 25 méteres védőtávolságon belül a fahasználat mellőzése.

3.2.2.6. Az engedélyezett fahasználat tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell az Igazgatóságot a készletezőhelyek és a közelítő útvonalak tervezett helyének megjelölésével.

3.2.2.7. Fahasználati munkálatok a szeptember–február közötti időszakban végezhetők, kivéve a 3.1.1.3., 3.2.1.2. és a 3.2.2.5. alpont szerinti fahasználatokat vagy haváriahelyzetben az embereket vagy a faállományt fenyegető veszély sürgős elhárítását.

3.2.2.8. A nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell végezni. A nevelővágások során biztosítani kell az őshonos cserjék és az elegyedő őshonos erdőalkotó fafajok állományainak védelmét.