24/2023. (X. 12.) ORFK utasítás

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.

2. Az utasítás alkalmazásában

3. A nyilvánosság tájékoztatása a Rendőrség kommunikációs szolgálati ágának feladata. A Rendőrség valamennyi szolgálati ágának, szolgálatának és szakszolgálatának személyi állománya köteles elősegíteni és támogatni a kommunikációs szervek feladatellátását.

4. A kommunikációs szervekkel, valamint az általuk ellátott kommunikációs tevékenységgel szemben alapvető követelmény

5. A Szolgálat válságkommunikációs tervet készít, amelynek alapvető célja, hogy egy előre nem látható krízisesemény bekövetkezése esetén felkészítse a döntéshozókat, illetve a kommunikációs szervek munkatársait a tájékoztatási nehézségek hatékony kezelésére. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok válságkommunikációs tervet készítenek, és azt évente felülvizsgálják.

6. A Rendőrség kommunikációs felületei:

7. A 6. pont a)–h) alpontjában megjelölt felületek tartalomfelelőse a Szolgálat. A 6. pont i)–j) alpontjában megjelölt felületek tartalomfelelőse az Országos Rendőr-főkapitányság Személyügyi Főigazgatóság. A 6. pont k)–l) alpontjában megjelölt felületek tartalomfelelőse az ORFK-OBB. A 6. pont m)–n) alpontjában megjelölt felületek tartalomfelelőse az ORFK Hivatal.

8. A rendőr-főkapitányságoknak a Magyar Távirati Iroda Országos Sajtószolgálatával (a továbbiakban: MTI OS) szerződést kell kötniük az MTI OS által biztosított felületnek a közleményeik szöveghű, teljes terjedelemben történő közzététele lehetőségének biztosítása érdekében.

9. A Szolgálat ellátja a Rendőrség szervei kommunikációs tevékenységének szakmai irányítását, végrehajtja az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), valamint a Rendőrség egyes feladatok ellátására létrehozott szervei kommunikációs tevékenységét.

10. A rendőr-főkapitányságok kommunikációs szervei (a továbbiakban együtt: szakirányított kommunikációs szervek) szakmai tevékenységük során kötelesek a Szolgálat által szóban vagy írásban meghatározottaknak megfelelően eljárni.

11. A Szolgálat a szakmai irányítás keretében különösen

12. A Szolgálat a szakirányított kommunikációs szervek részére hozzáférhető nyilvántartást vezet a kommunikációra vonatkozó

13. A Szolgálat a szolgálati út mellőzésével biztosítja a szakirányított kommunikációs szervek számára a soron kívüli konzultáció lehetőségét.

14. Az ORFK-n a Szolgálat vezetője látja el a szóvivői feladatokat. A rendőr-főkapitányságokon önálló szóvivői munkakört kell kialakítani, amelyben hivatásos állományú személyt kell foglalkoztatni.

15. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: BRFK) és a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: Pest VMRFK) Kommunikációs Osztály működik.

16. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság esetében legalább egy, önálló munkakört betöltő sajtóreferenst kell foglalkoztatni.

17. A 15–16. pontban nem szerepeltetett vármegyei rendőr-főkapitányságokon legalább kettő, önálló munkakört betöltő sajtóreferenst kell foglalkoztatni.

18. A kommunikációs szervek a rendőri szervek első számú vezetőinek közvetlen alárendeltségébe tartoznak.

19. A kommunikációs tevékenység folyamatossága és a reagálóképesség érdekében

20. A sajtóügyelettel nem rendelkező vármegyei rendőr-főkapitányság vezetőjének a Szolgálat vezetőjéhez intézett előzetes igénybejelentése alapján a Szolgálat Sajtóügyelete – a Szolgálat vezetője által meghatározottak szerint – hivatali munkaidőn kívül biztosítja az érintett vármegyei rendőr-főkapitányság készenléti feladatainak ellátását, amennyiben arról az érintett vármegyei rendőr-főkapitányság saját állományának készenléti szolgálatával nem képes gondoskodni.

21. A Szolgálat a Rendőrség honlapján közzéteszi a szóvivők, a sajtóügyeletesek, valamint a sajtóreferensek nevét, rendfokozatát, fényképét, beosztási helyét és telefonos, valamint e-mail-elérhetőségét. Az adatváltozást a területi szervek haladéktalanul jelentik a Szolgálat felé.

22. A nyilvánosság tájékoztatása céljából a Rendőrség szervei a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kommunikációs szerv közreműködésével adhatnak felvilágosítást a médiatartalom-szolgáltatók, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatók számára.

23. A Rendőrség szervei a nyilvánosságot

24. A 23. pontban meghatározott rendőrségi tájékoztatás megszervezéséért és eredményes végrehajtásáért a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kommunikációs szerv felelős.

25. A Szolgálat vezetője elrendelheti események vagy programok kommunikációjának központi koordinációját.

26. A kommunikációs szervek törekszenek arra, hogy a rendőrségi szempontból releváns eseményekről az első tájékoztatás a Rendőrség 6. pontban felsorolt kommunikációs csatornáin, illetve a saját közösségimédia-felületein jelenjen meg. A tartalom közzététele párhuzamosan több csatornán is lehetséges, az adott felület stílusához igazodó formában és módon.

27. A tájékoztatás csatornájának kiválasztásakor az aktuális tartalomfogyasztási szokások mellett figyelembe kell venni az adott kommunikációs csatorna célközönségét. Kerülni kell ugyanakkor egy központilag kommunikált esemény vagy program ugyanazon csatornán történő többszöri ismétlését.

28. Az információ közreadása formájának és időpontjának meghatározása, valamint a kommunikációs szervek állományába nem tartozó nyilatkozó kommunikációs felkészítése a kommunikációs szervek kötelezettsége.

29. A kommunikációs szervek kommunikációjuk tartalmi elemeit illetően egyeztetnek az adott szerv érintett szakterületének vezetőjével.

30. A kommunikációs szervek közlései nem tartalmazhatnak a Rendőrség jogsértésekkel szembeni fellépésének, valamint bűnfelderítési módszereire vonatkozó, eljárásai eredményességét hátrányosan befolyásoló információt, valamint minősített adatot, illetve – az érintett jogszabályi előírásoknak megfelelő hozzájárulása vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvános személyes adatot.

31. A kommunikációs szervek kezdeményezhetik a Rendőrség bűnmegelőzési és baleset-megelőzési szerveinél a lakosság számára megelőzési ajánlások, felhívások elkészítését és kiadását.

32. A kommunikációs szervek díjkitűzésekkel kapcsolatos közleményeket tesznek közzé a Rendőrség weboldalán a szakmai szervek kérésére. Ezek visszavonásáról – kérésre – haladéktalanul gondoskodnak.

33. A rendőrségi felhívások és azok visszavonásának közzététele a kommunikációs szervek feladata. A visszavonás közzététele során a felhívással azonos módon kell eljárni, így biztosítva azt, hogy arról a felhívást átvevők megfelelő módon értesüljenek.

34. A nyilvánosságra hozott közleményt, felhívást a kommunikációs szervek a lehető legrövidebb időn belül megküldik az érintett ügyben eljáró szervnek.

35. A kommunikációs szervek kiemelt figyelemmel kísérik a Belügyminisztérium, valamint a Rendőrség más szerveinek kommunikációját, indokolt esetben soron kívül egyeztetést kezdeményeznek, és megteszik a szükséges intézkedéseket a nyilvánosság tájékoztatásában megjelenő esetleges ellentmondások feloldása érdekében.

36. A kommunikációs szervek médiamonitoring tevékenységük keretében figyelemmel kísérik a médiatartalom-szolgáltatók és az adott ügyekben meghatározó közösségimédia-felületek Rendőrséget érintő közléseit.

37. A kommunikációs szervek mérlegelés nélkül soron kívül jelentést tesznek az állományilletékes parancsnoknak, ha a Rendőrség érintett szervének tevékenységébe vetett közbizalom gyengítésére alkalmas közlést észlelnek.

38. Rendőrségi közlemény MTI OS felületén történő publikálására a Szolgálat vezetőjének döntése alapján, illetve a rendőr-főkapitányság vezetőjének hozzájárulásával kerülhet sor. A területi szerv kommunikációs munkatársa jelenti a Szolgálat ügyeletének a közlemény publikálását.

39. A Zsaru Magazin online felületén megjelenő tartalmak alapvető célja a rendőri tevékenység szakszerű, köznapi nyelven történő bemutatása.

40. A Rendőrség sajtótájékoztatóinak megszervezése és lebonyolítása a kommunikációs szervek kizárólagos feladata, a személyi, anyagi és technikai feltételek biztosításáról az érintett költségvetési szerv köteles gondoskodni. Amennyiben azt a körülmények indokolják, sajtótájékoztató online is tartható.

41. A szakirányított kommunikációs szervek a tervezett sajtótájékoztató időpontjáról és témájáról – a megrendezésről hozott döntést követően haladéktalanul – értesítik a Szolgálat vezetőjét, aki indokolás mellett megtilthatja annak megtartását.

42. A Rendőrség hatáskörébe tartozó ügyekben médiatartalom-szolgáltató megkeresésére

43. A 42. pont b) alpont ba) pontjában foglaltakra figyelemmel a vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkezők munkaköri leírásában szerepeltetni kell a feladatkörükkel összefüggő nyilatkozattételi kötelezettséget.

44. A polgári ruhás alapellátási normába sorolt állomány a közlés témájától függően – lehetőség szerint – társasági vagy gyakorló ruházatban nyilatkozik.

45. A kommunikációs szervek munkatársait szolgálati elöljárójuk kötelezheti arra, hogy megjelenjenek a rendőri szempontból releváns helyszínen, eseményen. A Szolgálat vezetője vagy a Szolgálat sajtóügyeletese az állományilletékes parancsnok útján javaslatot tehet a kommunikációs munkatársak számára, hogy a releváns helyszínen, eseményen megjelenjenek.

46. A Rendőrség személyügyi kérdéseiről, országos jelentőségű ügyről, rendkívüli vagy váratlan eseményekről történő – tények közlésén túlmenő – nyilatkozattételhez a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 99. § (3) bekezdésében meghatározott hozzájárulás iránti kérelmet a Szolgálat vezetője útján kell az országos rendőrfőkapitányhoz felterjeszteni.

47. A kommunikációs szerveknek a médiatartalom-szolgáltató részére adott nyilatkozat esetén – ha annak tartalma indokolja – a médiatartalom-szolgáltatótól a közreadást megelőzően kérni kell a közlés tervezetének megküldését, illetve a hangfelvétel meghallgatásának vagy a képfelvétel megtekintésének lehetővé tételét (előzetes revízió). Az előzetes revíziótól eltekinteni akkor lehet, ha annak végrehajtása a közlés tervezett időpontjára tekintettel már nyilvánvalóan nem lehetséges, vagy ha a Rendőrség sajtótájékoztató keretében, illetve írásban kiadott közlemény vagy médiatartalom-szolgáltatói megkeresésre írásos válasz formájában adott tájékoztatást.

48. A kommunikációs szervek a nyilvánosság tájékoztatása céljából a médiatartalom-szolgáltatóktól érkező megkeresésekre a megkeresés tudomásukra jutásától számított négy órán belül, dokumentálható formában kötelesek reagálni, érdemi válasz e határidőn belül történő megadhatósága lehetőségének hiányában jelezve, hogy a válaszadás előkészítése megkezdődött.

49. A médiatartalom-szolgáltatóktól érkező megkereséseket a kommunikációs szervek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 9. §-ában, valamint a 4. pont f) alpontjában foglaltakra figyelemmel, a szükséges szakmai egyeztetéseket is beleértve a lehető legrövidebb idő alatt válaszolják meg. A válaszadás időpontjának megválasztása során – az Smtv. által előírt tájékoztatási kötelezettség lehető legrövidebb idő alatt történő teljesítésének általános követelményét szem előtt tartva – mérlegelni szükséges a Rendőrség szakmai és szervezeti érdekeit, így különösen a tájékoztatáskéréssel érintett eljárás eredményes lefolytatásához, az eljárási cselekmények folyamatosságához és zavartalanságához fűződő szakmai érdekeket.

50. A kommunikációs szervek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személyek részére is tájékoztatást adnak, amennyiben a megkeresésből egyértelműen kitűnik, hogy annak célja a nyilvánosság tájékoztatása.

51. Nem adható tájékoztatás, ha a közösségimédia-felületeken belül nem nyilvánosan elérhető profil vagy csoport kér tájékoztatást, és a felület nem érhető el anélkül, hogy annak megtekintője is regisztrálna az adott közösségimédia-felületre vagy az adott csoportba.

52. A kommunikációs szervek kizárólag a Rendőrség érintett szervének hatáskörébe tartozó és illetékességi területét érintő ügyekben, eseményekről adhatnak tájékoztatást a nyilvánosság számára. Amennyiben a kérelemben megjelölt ügy nem tartozik a megkeresett szerv hatáskörébe vagy illetékességébe, e tény közlése mellett a megkeresőt tájékoztatni kell – amennyiben az ismert – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervről.

53. A médiatartalom-szolgáltatók egyszerűen megválaszolható, nyilvánvaló vagy közismert tényekre irányuló megkeresései a kommunikációs munkatárs által rövid úton, szóban is megválaszolhatók. A megkeresés tényét és teljesítésének módját ebben az esetben is dokumentálni kell.

54. A kommunikációs szervek statisztikai adatszolgáltatás esetén kötelesek a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság elemző-értékelő szakterületének bevonásával az ORFK szakmailag érintett főigazgatóságával vagy szolgálatával – a bűnügyi szolgálati ágat érintő adatok esetében az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-értékelő Főosztállyal, a rendészeti szakterülethez tartozó szolgálati ágakat érintő adatok esetében az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Rendészeti Elemző-Értékelő Osztállyal – egyeztetni. A szakirányított kommunikációs szervek az egyeztetést követően a megkereső részére kiadni tervezett tartalmat a Szolgálathoz terjesztik fel, amely azt jóváhagyja, vagy – országos jelentőségű, illetve kiemelt érdeklődésre számot tartó ügyben, valamint ilyen tartalmú előzetes utasítás esetén – a továbbítandó tartalmat jóváhagyásra az országos rendőrfőkapitány vagy a szakterület szerint érintett helyettese részére felterjeszti.

55. A nyilvánosság közérthető tájékoztatása érdekében a megkereső részére adott minden statisztikai adatszolgáltatáshoz – a helyes következtetések levonására alkalmas, indokolt mértékű – magyarázatot vagy értelmezést kell adni.

56. A büntetőeljárással összefüggő, a nyilvánosság tájékoztatása céljából érkezett megkeresés megválaszolása előtt vizsgálni kell, hogy a kérelem megfelel-e a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 107. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint azt, hogy nem áll-e fenn a Be. 109. § (1) bekezdésében foglalt, a tájékoztatást kizáró körülmény.

57. A folyamatban lévő ellenőrzésekre, valamint a lefolytatott ellenőrzés megállapításaira vonatkozó tájékoztatáshoz a kommunikációs szerv előzetesen beszerzi az ellenőrzést elrendelő vezető jóváhagyását.

58. A Rendőrség szervei a rendőri intézkedések képi rögzítése során törekszenek arra, hogy a médiatartalom-szolgáltatók részére ellenőrzött formában eljuttatható képanyagok készüljenek. A jelentős médiaérdeklődésre számot tartó, előre tervezett akciók előkészítése és végrehajtása során, valamint országos jelentőségű ügyekben figyelmet kell fordítani a médiatartalom-szolgáltatók részére a kommunikációs szervek által kiadható, a szakmai érdekek érvényesülését nem veszélyeztető, de a rendőri tevékenység bemutatására alkalmas, a személyiségi jogok figyelembevételével rögzített helyszíni képfelvételek elkészítésére.

59. Ha a közzétételre szánt tartalom részét képező kép- és hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések alapján az érintett hozzájárulása szükséges, azt az 1. melléklet szerinti írásos nyilatkozat formájában kell beszerezni, amelynek hiányában felvétel nem készíthető, az így készített felvételeket haladéktalanul törölni kell. A hozzájáruláshoz kötött felvétel alatt különösen az egyedi természetes személy vagy a másokkal együtt, de kiemeléssel bemutatott, egyértelműen azonosítható személy ábrázolása értendő.

60. Az 59. pontban meghatározott hozzájárulás visszavonása esetén a már közzétett kép- és hangfelvételt haladéktalanul törölni kell.

61. Amennyiben a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, a táj- és utcarészletekről készült felvételekre a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma azért nem vonatkozik, mert az ábrázolás módja nem egyéni, vagy a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket, a természetes személyek nem egyedi személyként, hanem mint sokaság, a tömeg részei láthatók, az érintett hozzájárulásának beszerzése nem szükséges.

62. A Rendőrség által a rendőri intézkedésről készített kép- vagy hangfelvételeknek, a Rendőrség által üzemeltetett térfigyelő rendszerek rögzített felvételeinek – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. § (5f) bekezdésében meghatározottak szerint törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából – a médiatartalom-szolgáltatónak a vonatkozó jogszabályi előírások maradéktalan betartásával történő kiadására a Szolgálat vezetőjének engedélyével kerülhet sor.

63. A kommunikációs szervek munkanapokon a székhelyükön működő valamennyi médiatartalom-szolgáltatónak a Rendőrséggel, a Rendőrség tevékenységével összefüggő közléseiből az elmúlt 24 órára vonatkozó lapszemlét készítenek, majd azt az állományilletékes parancsnok által előre meghatározott címzetti kör részére eljuttatják. A médiatartalom-szolgáltatók munkaszüneti és pihenőnapokon közzétett közléseit a munkaszüneti vagy a pihenőnapot követő első munkanapon készülő lapszemle tartalmazza.

64. A szakirányított kommunikációs szervek az általuk készített lapszemle elkészítését követő egy órán belül a reakciót igénylő, valamint a Rendőrség megítélését negatívan befolyásoló tartalmakat a Szolgálat Sajtóügyeletére elektronikus úton felterjesztik.

65. A rendőri szervek első számú vezetői a kommunikációs szerveken keresztül is fellépnek a vezetésük, irányításuk alatt álló szervet érintő megalapozatlan közléssel szemben.

66. Amennyiben a Rendőrséggel kapcsolatban médiatartalom-szolgáltató valótlan tényt állít, híresztel vagy valós tényeket hamis színben tüntet fel, az érintett szerv vezetőjének előzetes engedélyét követően a kommunikációs szerv haladéktalanul írásbeli megkeresésben kezdeményezi, hogy a közlés kiadója azt megfelelő módon javítsa ki.

67. A 66. pontban meghatározott megkeresés eredménytelensége esetén a kommunikációs szerv a feladatkörében érintett szakterülettel egyeztetett módon és tartalommal kezdeményezheti az Smtv. 12. § (1) bekezdése szerinti sajtó-helyreigazítási kérelem sajtószervhez történő benyújtását.

68. Sajtó-helyreigazítási eljárás kizárólag a Szolgálat vezetőjének előzetes tájékoztatását követően indítható. Az eljárás befejezéséről és annak eredményéről a Szolgálat vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.

69. Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató a sajtó-helyreigazítás iránti kérelmet határidőben nem teljesíti, és a sajtó-helyreigazítási igényt az érintett rendőri szerv polgári perben kívánja érvényesíteni, az érintett kommunikációs szerv a szerv vezetőjének erre irányuló döntését követően a kereset benyújtásához szükséges iratokat haladéktalanul továbbítja az illetékes rendőri szerv perképviselet ellátására jogosult szervezeti elemének.

70. A sajtó-helyreigazítási per megindításáról és annak befejezéséről, valamint eredményéről a Szolgálat vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.

71. Amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltató által megjelentetett tartalomban a Rendőrséggel kapcsolatban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy valós tényeket hamis színben tüntetnek fel, az érintett rendőri szerv vezetőjének erre irányuló döntését követően a kommunikációs szerv az Ekertv. 7. §-ára történő hivatkozással, írásbeli megkeresésben kezdeményezi a tartalomszolgáltatónál a közlés megfelelő kijavítását.

72. A 71. pontban meghatározott megkeresés eredménytelensége esetén a kifogásolt információ eltávolítása érdekében a felhívást a kommunikációs szerv – az Ekertv. 8–10. §-ában foglaltakra figyelemmel – a közvetítő szolgáltató felé is kezdeményezi.

73. Amennyiben a tartalomszolgáltató vagy a közvetítő szolgáltató haladéktalanul nem intézkedik a közlemény módosítása, illetve a kifogásolt információ eltávolítása iránt, a személyiségi jogi sérelemmel összefüggő polgári per megindításáról a kommunikációs szerv javaslata alapján az érintett rendőri szerv vezetője dönt. A szerv vezetőjének erre irányuló döntését követően a kommunikációs szerv a kereset benyújtásához szükséges iratokat haladéktalanul továbbítja az illetékes rendőri szerv perképviselet ellátására jogosult szervezeti elemének.

74. A közösségi média szabályozott rendőrségi használatának alapvető célja, hogy a Rendőrség a nyilvánosságot az internetes felületek felhasználóinak szélesebb körű elérésével, kötetlenebb hangvételben tájékoztassa; a Rendőrség tevékenységét népszerűsítse, annak munkájába vetett közbizalmat növelje, társadalmi elismertségét tovább erősítse.

75. Közösségi médiában profilt az ORFK, annak szervezeti egységei és szervezeti elemei, valamint a Rendőrség területi és helyi szervei (a továbbiakban együtt: létrehozó szerv) kizárólag a jogszabályban meghatározott feladatkörük ellátásával összefüggésben hozhatnak létre.

76. A 74. pontban meghatározott célból létrehozott profilt a létrehozó szerv üzemelteti.

77. A profil létrehozásához olyan, kizárólag erre a célra létrehozott rendőrségi funkcionális e-mail-cím használható, amelynek elnevezése összhangban van a létrehozó szerv elnevezésével vagy tevékenységével. A létrehozáshoz használt e-mail-cím más kapcsolattartásra nem használható.

78. A profil létrehozását az országos rendőrfőkapitány engedélyezi.

79. A létrehozó szerv vezetője a 2. melléklet szerinti kérelmet megküldi a Szolgálat vezetőjének. A Szolgálat vezetője a profil létrehozásáról szóló kérelmet a szakmai állásfoglalásával és javaslatával együtt terjeszti fel az országos rendőrfőkapitánynak. A Szolgálat a kérelmet, a 2. mellékletet, az országos rendőrfőkapitány jóváhagyását és a területi szerv részére küldött átiratot a Rendőrség ügyviteli rendszerében rögzíti, és 5 évig megőrzi.

80. Az egységes rendőrségi megjelenés érdekében a létrehozó területi és helyi szervek a profil nevét a központi közösségimédia-felületek elnevezéséhez igazítják.

81. A közösségi médiában a létrehozó szerv a profil jellemzőinek megadásakor feltünteti annak moderációs elveit, a telefonos és az egyéb elérhetőségeket. Ennek keretében feltünteti azt is, hogy a profil nem a lakosság és a Rendőrség közötti hatósági kapcsolattartás céljából jött létre, nem panaszfelvételre, feljelentés, illetve bejelentés megtételére szolgál, azonban a felületen fel kell tüntetni a felsoroltak megtételének lehetséges módjait is.

82. A létrehozó szerv kezdeményezi a profil hitelesítését, amennyiben arra a szolgáltató lehetőséget biztosít.

83. A létrehozott profil profilképeként a rendőri szervre utaló fénykép vagy logó használható.

84. A létrehozó szervek az előző hónap adatairól a Szolgálat vezetője által meghatározott formában és adattartalommal kötelesek minden hónap 10. napjáig a Szolgálat részére statisztikai adatszolgáltatást teljesíteni.

85. A közösségi médiában létrehozott tartalomért a profilt üzemeltető és a tartalmat feltöltő rendőri szerv, szervezeti egység vagy szervezeti elem felel. A tartalomszolgáltatásért való felelősséget az adott szerv, szervezeti egység, a szervezeti elem működési okmányában, valamint a feladatvégrehajtásért felelős személyek munkaköri leírásában szerepeltetni kell.

86. A közösségi médiában törekedni kell önálló tartalmak létrehozására, emellett a közzétett információk alapja lehet a rendőrségi honlapon már megjelentetett más tartalom is. Az ilyen célú másodközlés esetén ügyelni kell arra, hogy a tájékoztatás nyelvezete, hangvétele és szövege közvetlenebb, kötetlenebb megfogalmazású, a közösségi oldal arculatához, szellemiségéhez illeszkedő legyen.

87. Más rendőri szerv által létrehozott közösségi profil tartalmát, valamint a police.hu oldalon közzétett cikket az ORFK profilja bármikor átveheti és publikálhatja.

88. A profilon megjelentetni kívánt felvétel közzétételéhez a publikálásra javaslatot tevő rendőri szerv szerzi be a feladatkörében érintett szakmai vezető hozzájárulását, valamint az érintett 59. pontban meghatározott hozzájárulását.

89. Közösségi oldalon egy felhívás Rendőrség honlapján megjelentetett tartalmát akkor lehet közzétenni, ha az aktualitását vesztett felhívás a felhasználók által megosztott tartalomból is törlődik. Amennyiben ez nem kivitelezhető, a felhívások ilyen jellegű közzétételére nem kerülhet sor.

90. A profil üzemeltetésére kijelölt személy a szerkesztett tartalomhoz fűzött hozzászólást köteles moderálni.

91. A profil tárgyköréhez, arculatához nem illeszkedő, trágár, szexuális tartalmú, fenyegető, gyűlöletet keltő, rágalmazó, becsületsértő, politikai tartalmú, kereskedelmi jellegű hozzászólást és termékmegjelenítést, reklámot tartalmazó bejegyzést, illetve azokat, amelyek szerzői jogokat sérthetnek, vagy egyéb módon jogsértők, indokolatlan késedelem nélkül, a tudomásszerzést követően törölni kell. Az e pontban foglaltakat az adott profil moderációs elveiben rögzíteni kell.

92. A létrehozott profil törölhető

93. Amennyiben a létrehozó szerv a már létrehozott profilt saját elhatározásból meg kívánja szüntetni, az erre vonatkozó, indokolással ellátott javaslatát a Szolgálat vezetőjén keresztül terjeszti fel az országos rendőrfőkapitányhoz.

94. Szakmai irányítói jogkörében eljárva a Szolgálat vezetője a nem megfelelően üzemeltetett profil törlését írásban, indokolással ellátva kezdeményezheti az országos rendőrfőkapitánynál.

95. Az országos rendőrfőkapitány a profil megszüntetésére vonatkozó döntését a Szolgálat vezetőjén keresztül küldi meg a létrehozó szerv vezetőjének.

96. A profilt az erre vonatkozó utasítás kézhezvételét követő munkanapon a létrehozó szerv köteles törölni, és erről a Szolgálat vezetőjét legkésőbb a következő munkanapon írásban értesíteni.

97. Az e fejezetben foglalt szabályozás célja, hogy

98. Az állomány tagja az internetes felületen magánszemélyként történő megnyilvánulásakor vagy magánvéleménye kinyilvánításakor

99. Az utasítás alkalmazása szempontjából a 98. pontban meghatározott adatok internetes felületen történő nyilvánosságra hozatalának kell tekinteni azt is, ha azokat az állomány tagja az internetes felületen történő regisztrálásakor mások számára is hozzáférhető módon rögzíti.

100. Ha az állomány tagja a 98. pontban meghatározott adatokat internetes felületen már nyilvánosságra hozta, és az érintett internetes felületen magánszemélyként kíván megnyilvánulni, vagy a magánvéleményét kívánja kinyilvánítani, úgy ezt megelőzően köteles a 98. pontban meghatározott adatok internetes felületről történő törléséről gondoskodni, vagy azokat mások számára hozzáférhetetlenné tenni.

101. A 98. és a 100. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az állomány tagja magánszemélyként történő megnyilvánulására vagy a magánvéleménye kinyilvánítására

102. A 98. és a 100. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni az állomány tagja magánszemélyként történő megnyilvánulásakor, ha

103. A 102. pont d) alpontjában meghatározott esetekben az állományilletékes parancsnok az engedély megadása előtt a feladatkörében érintett kommunikációs szerv állásfoglalását kérheti.

104. A kommunikációs szerv indokolt esetben a Szolgálat állásfoglalását is kérheti, amely állásfoglalásban foglaltaktól az engedélyezés tekintetében eltérni nem lehet.

105. Az állomány tagja a 101–102. pontban foglalt esetekben is köteles magánszemélyként úgy megnyilvánulni, vagy a magánvéleményét úgy kinyilvánítani, hogy az összhangban álljon a 97. pont a)–b) alpontjában foglaltakkal.

106. Kommunikációs célra szánt film gyártását megelőzően a rendőri szerv szinopszist készít.

107. A kommunikációs szerv a szinopszist legkésőbb a gyártás megkezdésének tervezett időpontját 2 munkanappal megelőzően a Szolgálat vezetője által meghatározottak szerint felterjeszti a Szolgálatnak.

108. A Szolgálat vezetője vagy az általa kijelölt személy a felterjesztés napjától számított 2 munkanapon belül kreatív szempontból elbírálja a szinopszist, illetve a jóváhagyásról, a jóváhagyás megtagadásáról, a hiánypótlás kéréséről vagy a tartalmi átdolgozás szükségességéről tájékoztatja a felterjesztő rendőri szervet.

109. Hiánypótlást vagy tartalmi átdolgozást követően az ismételten felterjesztett szinopszist a Szolgálat vezetője a felterjesztést követő 2 napon belül elbírálja. A hiánypótlások és a tartalmi átdolgozások száma nem korlátozott.

110. A kommunikációs szerv az elkészült filmet legkésőbb a közzététel tervezett időpontját 2 munkanappal megelőzően a sajtougyelet@police.hu címre jóváhagyásra felterjeszti.

111. A Szolgálat vezetője a felterjesztés napjától számított 2 munkanapon belül az elkészült filmet elbírálja, illetve a jóváhagyásról, a jóváhagyás megtagadásáról vagy az átdolgozás szükségességéről tájékoztatja a felterjesztő rendőri szervet.

112. A Szolgálat vezetője a film újbóli felterjesztését követő 2 munkanapon belül elbírálja a filmet, és a jóváhagyásról, a jóváhagyás megtagadásáról vagy az átdolgozás szükségességéről tájékoztatja a felterjesztő rendőri szervet. Az átdolgozások száma nem korlátozott.

113. A rendőri szerv a jóváhagyott filmet kizárólag a korábban már jóváhagyott szinopszis általános leírásában megjelölt kommunikációs csatornákon teheti közzé.

114. A kommunikációs szervek együttműködnek a társszervek kommunikációs szerveivel.

115. A kommunikációs szervek munkatársai részt vesznek a Szolgálat által szervezett továbbképzéseken.

116. A kommunikációs szolgálati ág kiemelt jelentőségű helyszíni feladatainak támogatására a Szolgálat sajtóbuszt üzemeltet, amelynek kirendelését a Szolgálat vezetője engedélyezi.

117. A kommunikációs szervek a feladatkörüknek megfelelően a Rendőrség honlapján közzéteszik

118. A kommunikációs szervek a médiatartalom-szolgáltatókkal történő hatékony kapcsolattartás érdekében az illetékességi területükön működő, valamint a velük korábban már kapcsolatba került médiatartalom-szolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető, valamint a kapcsolattartás során az elérhetőségükre vonatkozó adatokat az általuk kezelt adatbankban rögzítik, és azokat folyamatosan naprakészen tartják.

119. A kommunikációs szervek gondoskodnak szakmai tevékenységük dokumentálásáról a SharePointban, amelyet a Szolgálat működtet. A SharePointban rögzített dokumentáció tartalmazza különösen

120. A feltöltött tartalmakat 1 évig meg kell őrizni a rendszerben.

121. A kommunikációs szervek munkatársai az elérhetőségükre és a rendelkezésre állásukra vonatkozó adatokat a Belügyminisztérium által kezelt BM RZS-NEO SAJTÓ rendszerben és a SharePointban rögzítik, és azokat folyamatosan naprakészen tartják.

122. A kommunikációs szervek havonta vagy a Szolgálat által meghatározott időpontban a Szolgálat vezetője által meghatározott formában és adattartalommal statisztikai adatot szolgáltatnak tevékenységükről.

123. Amennyiben a nyilvánosság tájékoztatására irányuló megkeresés nem a kommunikációs szervhez, hanem a Rendőrség más szervéhez vagy az érintett szerv más szervezeti eleméhez érkezik, a megkeresést fogadó azt haladéktalanul az illetékes kommunikációs szervhez továbbítja.

124. A rendőr-főkapitányságok vezetői intézkednek

125. A nyomozó hatóságok vezetői az eredményes nyomozási tevékenység megfelelő kommunikációja érdekében a közérdeklődésre számot tartó ügyekben

126. A humánigazgatási szakszolgálatok a szervezeti és személyi változásokról készülő személyügyi tájékoztatókat a kiadásukkal egyidejűleg eljuttatják az illetékes kommunikációs szervhez.

127. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó gyűlés vagy más jelentős rendezvény biztosítására készülő biztosítási terv megismerhetőségét biztosítani kell a kommunikációs szerv részére.

128. A Rendőrség bűnmegelőzési, balesetmegelőzési, valamint toborzási szakterületei a saját propagandatevékenységük végzéséhez szükséges mértékben – az illetékes kommunikációs szerv előzetes tájékoztatását követően – önállóan is tájékoztathatják a nyilvánosságot. A propagandatevékenység részei különösen az adott programmal kapcsolatos közérdekű figyelemfelhívás, tájékoztatás, különböző kiadványok, plakátok, szórólapok készítése és terjesztése, előadások, bemutatók vagy különböző rendezvények tartása. A program végrehajtásáért felelős szakterület az e pont szerinti tevékenységének megkezdése előtt beszerzi a kommunikációs szerv tevékenységgel kapcsolatos véleményét, amelyet köteles figyelembe venni.

129. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az egyes, kommunikációs munkakörbe pályázók alkalmasságának a rendőrségi kommunikáció hatékony módon történő tolmácsolásához elengedhetetlen – így különösen a beszéd- és íráskészséggel, a megjelenéssel, a reagálóképességgel, a problémamegoldó készséggel, konstruktivitással és kreativitással kapcsolatos – személyes kompetenciáit felmérni. Ennek érdekében a pályázatok elbírálásának rendjét olyan módon határozza meg, hogy sor kerülhessen valamennyi pályázó személyes, a kommunikációs szakterületet képviselő tagot is magába foglaló bizottság előtt történő meghallgatására.

130. Ez az utasítás a közzétételét követő hetedik napon lép hatályba.

131.¹

132.²

133.³