2023. évi XXIV. törvény indokolás

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) a választójog gyakorlásának elősegítése és a jogorvoslati jog hatékony gyakorlása érdekében lehetővé teszi az elektronikus eszközök igénybevételével történő ügyintézést.

A Ve.-ben biztosított elektronikus ügyintézési lehetőségek körének kialakításakor a jogalkotónak egyrészt figyelemmel kellett lennie arra, hogy – az infokommunikációs eszközök elterjedtségének mértékére tekintettel – a választópolgárok és egyéb szereplők lehető legszélesebb köre tudjon élni az egyszerűbb ügyintézést lehetővé tevő megoldásokkal, ugyanakkor a biztonsági követelmények szem előtt tartásával az esetleges visszaélések kizárhatók – vagy legalább alacsony mértékűre korlátozhatók – legyenek. E megfontolások alapján a névjegyzéki kérelmek elektronikus benyújtására jelenleg kétféle ügyintézési mód is a választópolgárok rendelkezésére áll:

1. a kérelmek egyrészt benyújthatók biztonságos, ügyfélkapus azonosítási mód igénybevételével,

2. másrészt az ügyfélkapuval nem rendelkező választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy néhány személyes adat megadásával valószínűsítsék, hogy a saját nevükben adják be a kérelmet.

Ezek mellett lehetséges levélben, személyesen vagy meghatalmazott útján is benyújtani a kérelmet.

Az elektronikus ügyintézési megoldások széles körű elérhetősége érdekében a Ve. jelenleg lehetővé teszi a jogorvoslati kérelmek e-mailben történő benyújtását, továbbá a választási szerv döntésének telefaxon történő kézbesítését is.

Az Országgyűlés az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében 2015-ben elfogadta az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt (E-ügyintézési tv.).

Az E-ügyintézési tv. célja az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése, a technikai fejlesztések jogalapjának biztosítása és az ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása. Így a törvény például előírja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek milyen, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszert kell működtetnie, továbbá, hogy a szerv és az ügyfél milyen esetben köteles, illetve jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani egymással, és ennek során milyen követelményeket kell teljesíteniük.

Az E-ügyintézési tv. hatálya kiterjed a választási irodákra is, a választási bizottságokra azonban nem.

A Javaslat célja a névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmek tekintetében

• az E-ügyintézési tv. és a Ve. összhangjának megteremtése,

• az azonosítás nélküli ügyintézési módok (elektronikus út vagy levél) lehető legszűkebb körre korlátozása,

• az ügyfél-azonosítás kiterjesztése a Központi Azonosítási Ügynök által nyújtott valamennyi azonosítási módra,

• az automatikus döntéshozatal bevezetése, továbbá

• az ügyintézési megoldások és folyamatok optimalizálása.

A fenti intézkedésekkel sokkal egyszerűbbé, gyorsabbá válik a választópolgárok joggyakorlása, és a választási irodák adminisztratív terhei is jelentős mértékben csökkennek.

A Javaslat továbbá az önkormányzati és a nemzetiségi választások kapcsán nyolc napban határozza meg a választás eredménye elleni bírósági felülvizsgálatok elbírálására irányadó határidejét.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása napjának októberről az Európai Parlament tagjainak választása napjára történt előre hozása miatt szükséges módosítás.

A módosítás alapján kompenzációs lista (Budapesten fővárosi kompenzációs lista) állítására az a jelölő szervezet jogosult, mely település egyéni választókerületeinek (Budapesten a kerületek) legalább kétharmadában jelöltet állított.

A módosítás elősegíti, hogy az Országgyűlés és a képviselő-testületek működőképessége biztosított legyen abban az időszakban is, amikor időközi választás kitűzésére már nincs lehetőség. A választások előtti egy éves időszakban különösen fontos szempont, hogy a népképviseleti szervekben a választópolgárok akaratának megfelelő testületi összetétel a lehető legkisebb mértékben változzon, ezért szükséges annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a párt jelöltjeként indult egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnése esetén a mandátumot a párt által – az országos listán, illetve a kompenzációs listán szereplő jelöltek közül – megnevezett jelölt szerezhesse meg.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása napjának és a megválasztott képviselők megbízatása kezdő időpontjának elválasztása miatt szükséges rendelkezés.

A 2024. évi általános választást megelőzően választott képviselő mandátumának megszűnése esetén 2023. december 1-jét követően már nem lehet időközi választást tartani, de ha a listán vagy az egyéni listán van még jelölt, akkor a mandátumot 2024. október 1-jéig ki lehet adni a bejelentett, illetve soron következő jelölt számára.

A 2024. évi általános választáson megválasztott képviselő mandátumának megszűnése esetén azonban már 2024. október 1-jét megelőzően is lehet időközi választást kitűzni és tartani, annak érdekében, hogy 2024. október 1-jén vagy azt követően minél korábbi időpontban ki lehessen adni a mandátumot. A listán vagy az egyéni listán megüresedett mandátumot is ki lehet adni 2024. október 1-je előtt.

Az alakuló ülés megtartását a választás eredményének jogerőre emelkedéséhez szükséges kötni.

Szövegpontosító rendelkezés.

A módosítás összhangba hozza a képviselő-testület feloszlására vonatkozó időbeli tilalmat az időközi választás kitűzésére vonatkozó moratórium szabályaival.

A kézbesítési meghatalmazott intézményének bevezetésére tekintettel szükséges értelmező rendelkezés.

A Javaslat általános jelleggel megállapítja, hogy a választópolgárok milyen módon nyújthatják be a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmüket, valamint hogy milyen módon kézbesítik számukra a választási iroda döntését.

A kérelmek elsősorban elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően nyújthatók be, emellett megmarad a személyesen vagy meghatalmazott útján történő ügyintézés lehetősége is. Az azonosítás nélküli benyújtási módok (levélben, illetve elektronikus úton, azonosítás nélkül) szűk körre korlátozódnak (mozgóurna igénylése, névjegyzékbe vétel). A telefaxon történő ügyintézés lehetősége megszűnik.

A választási iroda döntését elsősorban tárhelyre küldéssel kell közölni, emellett a választópolgár meghatározhat más kézbesítési módot is (személyes átvétel, e-mail vagy postai út).

A Javaslat lehetővé teszi a névjegyzéki ügyekben (amelyek mérlegelést nem igényelnek és a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthetők) az automatikus döntéshozatalt. Ez a választási irodák munkaterhének jelentős részét váltja ki.

A választási bizottságok adminisztrációs terheit csökkentő rendelkezés, amely a bizottsági tagság megszűnésének azon eseteiben, ahol nincs szükség külön döntéshozatalra, megszünteti a jegyzőkönyvbe foglalt döntés meghozatalának kötelezettségét.

A bizottsági határozat esetében is megszűnik a telefaxos kézbesítési lehetőség, továbbá a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében – összhangban a névjegyzéki döntések kézbesítési módjával – lehetővé válik a központi névjegyzékben nyilvántartott értesítési címre kézbesítés.

A Nemzeti Választási Iroda feladatait – a Ve. új 13/F. §-ára is tekintettel – bővítő, emellett a választópolgárok, a jelölő szervezetek és a választási szervek tájékoztatását szolgáló rendelkezések.

Abban az esetben, ha a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a regisztrációjával kapcsolatban olyan külföldi lakóhelyet ad meg, amely eltér a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (SZL) nyilvántartott lakóhelyétől (vagy az SZL nem tartalmazza a külföldi lakóhely címét), akkor a választási szervvel közölt külföldi címet kell a lakóhelyének tekinteni.

Szövegpontosító és koherenciát biztosító rendelkezések.

A kérelembenyújtás, az automatikus döntéshozatal és a döntés közlésének szabályait megállapító, továbbá a központi névjegyzék vezetésére és az abból való törlésre vonatkozó szabályokat pontosító rendelkezések.

A központi névjegyzékhez hasonlóan a szavazóköri névjegyzék továbbvezetése is automatikus döntéshozatallal történik. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor az automatikus döntéshozatal feltételei nem állnak fent, ezeket a kérelmeket a helyi választási iroda bírálja el.

A Javaslat a mozgóurna igénylése tekintetében továbbra is fenntartja a kérelem postai úton, elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton vagy meghatalmazással nem rendelkező kézbesítő útján történő benyújtásának lehetőségét.

A Javaslat annak érdekében, hogy a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) tagjai hatékonyabban láthassák el feladatukat, és könnyebben megtalálják a mozgóurnát igénylő választópolgárt, lehetővé teszi, hogy a választópolgár további információkat adjon meg (például kapucsengő vagy kórházi épület, osztály, és kórterem) az SZSZB számára.

A Javaslat a külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelem esetén lehetővé teszi annak a külképviseleten történő személyes benyújtását is.

A mozgóurna iránti kérelem levélben, kézbesítési meghatalmazott útján vagy elektronikus azonosítás nélküli benyújtása esetén előfordulhat, hogy a választópolgár által megadott személyes adatok eltérnek a központi névjegyzékben nyilvántartott adatoktól. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az automatikus döntéshozatal feltételei nem teljesülnek, és a helyi választási irodának részdöntést kell hoznia az automatikus döntéshozatali eljárásban. Hasonló a helyzet, ha a mozgóurnát olyan címre kéri a választópolgár, amely nem szerepel a szavazókörök nyilvántartásában.

A jogorvoslati jog hatékony érvényesíthetősége érdekében a rendelkezés előírja, hogy átjelentkezés és külképviseleti névjegyzékbe vétel esetén a választópolgár részére ne csak egy új értesítőt kelljen megküldeni, hanem a – jogorvoslati kioktatást is tartalmazó – határozatot is.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása – az abban alkalmazott változások átvezetésre tekintettel – a Nemzeti Választási Iroda és a területi, az országgyűlési egyéni választókerületi és a helyi választási iroda által közösen vezetett nyilvántartás. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásának pontossága érdekében a Javaslat rögzíti továbbá, hogy a jelölő szervezetek és a jelöltek adatait a hiteles alapnyilvántartásokból kell átvenni.

A Javaslat rögzíti, hogy ha közös jelölt vagy lista állításában részt vevő valamely jelölő szervezetet a Nemzeti Választási Iroda a szavazás megkezdése előtt töröl a jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásából, a választópolgárok teljes körű és pontos tájékoztatása érdekében, a nyilvántartásból törölt szervezetet a szavazólapról is törölni kell.

A rendelkezés a közös jelöltek esetében egyértelművé teszi, hogy csak az okozza a jelölt kiesését, ha a jelöltet jelölő összes jelölő szervezetet törli a szavazás megkezdése előtt a Nemzeti Választási Iroda a jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásából.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy közös lista állítása esetén csak akkor esik ki a közös lista, ha a Nemzeti Választási Iroda a listát állító összes jelölő szervezetet törli a szavazás megkezdése előtt a jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásából.

A Javaslat a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezést állapít meg. Ezen túl a Javaslat megteremti az összhangot a Ve. 97. § (3) bekezdésével is, amely alapján a Magyarországi lakcím érvénytelenítése, vagy Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyása (a továbbiakban: magyarországi lakcím megszűnése) nem szünteti meg a képviselői megbízatást. Ebben az esetben tehát, bár a képviselő – mivel megszűnt a magyarországi lakcíme – a központi névjegyzékből törlésre kerül (és csak regisztráció útján vagy új magyarországi lakcím bejelentésével kerülhet vissza a névjegyzékbe), de ez a törlés nem érinti a megszerzett képviselői mandátumát. Ezen okból kifolyólag a magyarországi lakcím megszűnése miatti névjegyzéki törlésről nem kell értesíteni a megbízólevelet átadó választási bizottságot sem.

A Javaslat megteremi az összhangot a Ve. 138. §-ának szabályaival és rögzíti, hogy közös lista állítása esetén valamelyik szervezet kiesése nem szünteti meg a lista állításban részt vevő többi szervezet jogát arra, hogy mandátum-megüresedés esetén megjelölje a mandátumszerzőt a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül. A szervezetek lista fölötti rendelkezési joga akkor szűnik meg, ha a Nemzeti Választási Iroda a listaállításban részt vevő összes szervezetet törölte a jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásából. A lista azonban ebben az esetben sem kerül törlésre, és arról a jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szerezhetnek mandátumot.

A Javaslat mellőzi a kifogás és a fellebbezés benyújtása csatornáinak felsorolását. A kifogást és a fellebbezést minden esetben a benyújtónak kell írásba foglalnia, és azt gyakorlatilag bármilyen módon – e-mailben, e-Papíron, személyesen átadva a választási irodában, postai úton vagy kézbesítő által megküldve – eljuttathatja a választási szervekhez. Ezen túl a rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a lakcímtől vagy székhelytől eltérő postai értesítési cím opcionális adata a jogorvoslati kérelmeknek.

A Javaslat biztosítja a Nemzeti Választási Iroda számára a bírság megfizetésére való felszólítás lehetőségét, továbbá egyértelművé teszi, hogy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben foglalt szabályok szerint kell beszedni a meg nem fizetett bírság összegét.

A telefaxon történő ügyintézés lehetősége megszűnik.

A Javaslat továbbá a választási bizottságokhoz hasonlóan a Kúria számára is lehetővé teszi a választási időszakon kívüli felülvizsgálati kérelmek hosszabb határidővel történő elbírálását.

A Javaslat a választási bizottságokhoz és a Kúriához hasonlóan, az Alkotmánybíróság számára is lehetővé teszi a választási időszakon kívüli alkotmányjogi panaszok hosszabb határidővel történő elbírálását.

A Javaslat a jogszabályon belüli koherenciát teremti meg.

A Javaslat a nemzetiségi névjegyzékből való törlésre irányuló kérelem benyújtása és elbírálása tekintetében megteremti az összhangot a Ve. 13/D. és 13/H. §-ával.

A Javaslat az átjelentkezési kérelem benyújtása és elbírálása tekintetében megteremti az összhangot a Ve. 13/D. és 13/H. §-ával.

A Javaslat a Ve. általános részéből a különös részbe emeli át azokat a rendelkezéseket, amelyek kizárólag az országgyűlési választáson alkalmazandók.

A külképviseleti választási iroda a választások informatikai rendszerének elérésével önállóan végezheti a külképviseleti névjegyzék kinyomtatását és hitelesítését, a szavazási levélcsomag személyes átadásához szükséges jegyzék kinyomtatását, a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok tájékoztatását.

Abban az esetben, ha a választópolgár az azonosító nyilatkozaton a honosítási okiratának számát vagy a személyazonosító okmánya számát tünteti fel, a beazonosíthatósága érdekében szükséges a születési idejének megadása is.

A Javaslat garanciális rendelkezés annak érdekében, hogy ellenőrzése során érvényesnek minősüljön a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány, ha a szavazási levélcsomagok kiküldésének első napja és az azonosító nyilatkozat ellenőrzésének napja között bármely napon érvényes volt.

A Javaslat az átjelentkezési kérelem benyújtása tekintetében megteremti az összhangot a Ve. 13/D. §-ával.

A Javaslat a jelölt- és listaállításhoz szükséges ajánlások számának megállapítása tekintetében megteremti az összhangot a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvénnyel.

A módosítás egyértelműsíti, hogy ha a listaállítást követően a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot a jelölő szervezet egyéni választókerületi jelöltjeinek (polgármesterjelöltjeinek) száma a jelölt kiesése miatt nem éri el, a listát törölni kell.

Az Európai Parlament tagjainak és a helyi önkormányzati képviselők azonos napon tartott választásán az átjelentkezésre és az átjelentkezés visszavonására rendelkezésre álló határidőket egységesíti a javaslat.

A mellékletek módosítása az egyes nyilvántartások adattartalmának megváltoztatása miatt szükséges.

A Javaslat alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredménye elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Kúria legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított nyolcadik napon dönt.

A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg a folyamatban lévő időközi választásokra tekintettel.

Az 1., az 5.–16., a 19. és a 23. pontok kodifikációs és terminológiai pontosítást tartalmaznak.

A 2. és 3. pontba foglalat módosítás egységesíti az időközi választás kitűzésére vonatkozó moratóriumot.

A 4., a 17. és a 22. pontok a Nemzeti Választási iroda hatáskörét állapítják meg.

A 18. pont a külképviseleti névjegyzék frissítését a választópolgár választókerülete tekintetében a szavazást megelőző hetedik napig teszi lehetővé.

A 20.–21. pontok szerinti módosítás célja, hogy:

a) ha az azonosító nyilatkozat – és erre tekintettel az egész szavazási irat – érvénytelen, akkor a választópolgár által leadott, minden tekintetben érvényes másik szavazási irat ne minősüljön érvénytelennek dupla szavazás miatt (hiszen az elsőként ellenőrzött érvénytelen szavazási irat a nyilatkozat érvénytelensége miatt úgyis érvénytelen, másrészt az adateltérésre tekintettel az is lehetséges, hogy egy másik választópolgár szavazási irata volt),

b) a szavazási irat elkésettsége ne legyen kizáró ok a regisztráció 10 éves időtartamának újraindulása tekintetében, feltéve, hogy a választópolgár azonosító nyilatkozata érvényes.

A 24. ponthoz: A Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1993. december 6-i 93/109/EK irányelvének 13. cikkében foglalt rendelkezés alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy más tagállamban névjegyzékbe vett állampolgáraik ne szavazhassanak egynél többször az EP-választásokon. Tekintettel arra, hogy a harmadik államban élőként regisztrált magyar állampolgár esetében is előfordulhat, hogy valamely uniós tagállamban (is) rendelkezve lakóhellyel ott kéri névjegyzékbe vételét (pl. Németországban vendégmunkásként dolgozó kárpátaljai magyar állampolgár), biztosítani kell az érintett magyar állampolgárok törlését a levélben szavazók névjegyzékéből is.

A 25–26. pont a Javaslat 65. §-ával összhangban pontosítja a Ve. sarkalatossági záradékát.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Az Nsztv. 2022. július 26-tól hatályos módosítása által, amelyet az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIII. törvény iktatott be, szabályozásra került, hogy az országos népszavazás aláírásgyűjtő íveit és helyi népszavazás esetében a hitelesítési záradékkal ellátott ívet – amelynek másolatain folytatható az aláírásgyűjtés – csak azt követően adhatja ki a választási iroda a szervezőnek, ha bizonyossá vált, nincs rendkívüli jogorvoslat a bírósági döntéssel szemben, vagy annak eljárása a hitelesítő döntés szempontjából eredménytelenül zárult. Az esetleges alkotmánybírósági eljárás figyelembevétele azonban nemcsak az ívkiadás esetén indokolt, hanem országos népszavazás esetén az aláírásgyűjtés kezdő időpontjának meghatározásakor, valamint akkor is, amikor az NVB elnöke az Országgyűlés elnökét a Kormány vagy a köztársasági elnök, helyi népszavazás esetén a HVB elnöke a polgármestert tájékoztatja a képviselő-testület tagjai vagy bizottsága által kezdeményezett, hitelesített népszavazási kezdeményezésről.

A Javaslat megteremti az összhangot a helyi népszavazás aláírásgyűjtésre vonatkozó rendelkezései és az országos népszavazás aláírásgyűjtésre, valamint a Ve. ajánlásgyűjtésre vonatkozó rendelkezései között.

A Javaslat megteremti az összhangot az országos és a helyi népszavazás esetében az aláírásellenőrzés kapcsán.

A Javaslat megteremti az összhangot a névjegyzéki adatszolgáltatás választásokra és népszavazásokra irányadó szabályai között. Így az országos népszavazáson is választópolgáronként 3 forintban állapítja meg az adatszolgáltatási díj összegét.

Az értesítők megküldésének módjára vonatkozó, a Ve.-ben foglalt általános szabállyal való összhangot teremti meg a rendelkezés.

A Javaslat megteremti az összhangot az országos és a helyi népszavazás esetében az aláírásellenőrzés kapcsán.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Az Európai Unió jogának való megfelelésre vonatkozó rendelkezés.