KÜ BH 2023/25

[1] A felperes 2022. március 29. napján keresetlevelet terjesztett elő a járásbíróságon, melyben azt sérelmezte, hogy a jegyző a birtokvédelmi ügyében nem intézkedett. Előadta, hogy a Kft. kávéházat működtet konyhai szolgáltatással a felperes lakása alatt, melynek következtében konyhai szagok (zsír, olaj, étel és néha füstszag) terjengenek, amely zavarja, mivel a szagok elvezetése nem megoldott. Lakásában sem szellőztetni, sem nyugodtan pihenni nem lehet. Problémája többszöri erőfeszítése ellenére nem oldódott meg, mivel a birtokvédelmi ügyében a jegyző a szükséges intézkedést nem tette meg.

[2] A járásbíróság a 2022. április 22. napján jogerőre emelkedett 16.P.20.164/2022/2. számú végzésével megállapította hatáskörének és illetékességének hiányát és a keresetlevelet áttette a törvényszékhez mint közigazgatási bírósághoz. A járásbíróság arra alapozta döntését, hogy a felperes a jegyző eljárásának hiányára, azaz mulasztására hivatkozott, amely a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) mulasztási perre vonatkozó külön szabályai szerint elbírálandó közigazgatási jogvitának minősül, és arra az alperes (mulasztó közigazgatási szerv) székhelye szerinti törvényszék rendelkezik illetékességgel.

[3] A törvényszék 2022. július 14. napján kelt 7.K.700.599/2022/5. számú végzésével szintén hatásköre hiányát állapította meg és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Kúriára.

[4] A kijelölést kérő bíróság mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a Kp. 127. §-a szerinti feltételek nem állnak fenn, a felperes keresetében nem a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó jogszabályban rögzített kötelezettségét mulasztotta el. A jegyző birtokvédelemmel kapcsolatos eljárása során nem a Kp. szabályai szerint jár el, cselekménye elmulasztása nem közigazgatási tevékenységnek minősül, a felperes kereseti kérelme birtokvédelem iránti polgári per megindítására irányul. A birtokvédelmi eljárás megindítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:5. §-a alapján van lehetőség, amely polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

[5] A hatásköri összeütközés feloldásához a Kúriának mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy a Kp. 4. §-ára tekintettel a jegyző birtokvédelmi hatáskörének gyakorlásával, mulasztásával kapcsolatban indítható-e közigazgatási per, s ekként közigazgatási bíróság rendelkezik-e hatáskörrel a kereseti kérelem elbírálására.

[6] A Kp. 4. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdés szerinti cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. Ez alapján a Kúria következetes gyakorlata szerint a közigazgatási tevékenységnek három (konjunktív) fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi (Kúria Kpkf.VI.39.649/2020/2. számú döntése).

[7] A jogvita tárgyát tekintve a Kúria jelen eljáró tanácsa – figyelemmel a Kkk.41.203/2021/3. és Kkk.39.441/2022/3.számú döntéseire is – szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a jegyző birtokvédelmi eljárása a magánjogi jogvédelem biztosítására szolgáló speciális eljárás. A birtokháborítást a Ptk. rendezi, az polgári jogi jogviszony. Ebből adódóan a birtokháborítási ügyben nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárásnak a jogorvoslatra vonatkozó szabályai sem, így tehát hiányzik a közigazgatási jogvita fogalmi elemei közül hiányzik a közigazgatási jog általi szabályozottság.

[8] Jelen ügy tényállása annyiban eltérő az idézett esetektől, hogy a felperes a jegyző határozathozatalának mulasztását állítja. Bár a Kp. 4. § (1) bekezdése a közigazgatási jogvita tárgya körében szabályozza a közigazgatási szerv cselekménye elmulasztásának jogszerűségét is, a fentieknek megfelelően nem csak a jegyző magánjogi jogvédelem biztosítására szolgáló speciális eljárásban hozott döntése, hanem annak elmaradása is polgári perben vitatható, azaz a Kp. szabályai nem alkalmazandók rá. Tehát mivel a jegyző a birtokvédelem tárgyában nem közigazgatási hatósági eljárásban jár el, így az nem a Kp. 4. § (3) bekezdése szerinti közigazgatási cselekmény (illetve annak mulasztása) és nem támadható közigazgatási perben.

[9] A jegyző előtti possessorius birtokvédelemi eljárás szabályozása polgári jogi alapokon nyugszik. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. §-a szerint ha a jegyző a birtokvédelmi eljárást az eljárási határidőn belül nem folytatja le, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal – az arról történő tudomásszerzést követő nyolc napon belül – határozatával másik jegyzőt jelöl ki a birtokvédelmi eljárás lefolytatására, és ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó jegyző ellen a polgármesternél. A Korm. rendelet 12. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal határozata a jegyző birtokvédelmi határozata elleni jogorvoslatban támadható meg, azaz a polgári per keretei között. Így tehát a jegyző birtokvédelmi eljárásának elmulasztása esetén speciális jogorvoslati rend érvényesül a polgári peres eljárás előtt, mely igénybevétele a felperes előtt is nyitott.

[10] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai is egyértelműek: 562. §-a szerint „E törvény rendelkezéseit a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” Az 565. § pedig kimondja, hogy „[a] perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.”

[11] Erre tekintettel a Kúria a Pp. 31. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 15. § (3) bekezdése alapján eljáró bíróságnak a járásbíróságot jelölte ki és utasította az eljárás lefolytatására.