256/2023. (VI. 26.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) módosította a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból (a továbbiakban: SZL) teljesített egyedi, rendszeres, csoportos, közvetlen (online) és statisztikai adatszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, amelynek következtében a törvényi rendelkezésekkel összhangba kell hozni a végrehajtási szabályokat is.

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) módosítása következtében pontosítani kellett az SZL-ből történő adatszolgáltatást. Az Arcképtörvény 9/A. § (1) bekezdése szerint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv igazoltatás során az általa rögzített arcképmás felhasználásával az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást veheti igénybe, amelynek során 1:N típusú összehasonlítás történik. Ennek során az igénybevételre jogosult szerv az SZL-ből a technikai kapcsolószámhoz tartozó természetes személyazonosító adatokat és arcképmást jogosult átvenni. Ilyenkor kizárólag technikai kapcsoló számot kell megadnia.

A többi automatizált elemzés során 1:1-es típusú összehasonlítás történik, amely esetben az igénybevételre jogosult szerv az ügyfél természetes személyazonosító adatai közlésével az SZL-ből technikai kapcsoló szám továbbítását kéri.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzése és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében, az Európai Bizottság kérésére létrehozásra került a Belső Ellenőrzési és Integritás Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság). Az Igazgatóság az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan – az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő nemzeti hatóságok tekintetében – az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat rendszeresen, mintavételes eljárással, valamint hatósági nyilvántartások és nyilvánosan elérhető információk, valamint megkeresés útján megismerhető adatok alapján ellenőrzi. Az Igazgatóság feladatellátásának biztosítása érdekében szükséges – a törvényi felhatalmazáson túl – biztosítani az SZL-ből való adatlekérdezés lehetőségét.

Az Nytv. módosítása – a rendszeres adatszolgáltatás és a csoportos (eseti) adatszolgáltatás intézményeit nem érintve – kivezette a csoportos (rendszeres) adatszolgáltatást, továbbá lehetővé vált a járási hivatalok illetékességi területét meghaladó komplex statisztikai adatszolgáltatások igénylésének rendezése is.

A büntetés-végrehajtási intézet személyazonosító igazolvány kiadásában közreműködő hatásköre megszűnt, így a módosítás az ezzel összefüggő végrehajtási szabályokat hatályon kívül helyezte.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a nyilvántartást kezelő szerv az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről az adatszolgáltatást emberi közbeavatkozás nélkül, automatikus döntéshozatal útján végezze el.

A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet] módosításával a közfoglalkoztatási támogatásból finanszírozott költségek tekintetében – az eddigi szabályozáshoz képest generálisabb módon – általános jelleggel rögzítésre kerül a kettős finanszírozás tilalma, továbbá jogszabályi szinten nevesítve lettek a járási startmunka minta-, illetve ráépülő programok, valamint az azok indítására jogosultak köre.

Ezt meghaladóan a 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása pontosító, jogtechnikai rendelkezéseket tartalmaz, amelynek oka, hogy a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény vonatkozásában 2023. január 1-jétől a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap helyett a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kifejezést vezette be. Ezen túl a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Startmunka-program előirányzatából kifizetett támogatásokat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti mérleg „Működési célú” támogatásnak és „Felhalmozási célú” támogatásnak nevezi. Ezek a támogatások adnak fedezetet a működési és felhalmozási célú költségekre, így az egységes fogalomhasználat miatt a kormányrendeleti szintű módosítás indokolt.

Az Nytv. módosítása nyomán lehetővé vált, hogy törvényben meghatározott keretek között a járási hivatal a szakrendszerekben rendelkezésére álló adatok alapján adatszolgáltatást végezzen a polgár személyazonosító igazolványának adattartalma, érvényessége és a lakcíme tekintetében a törvényben meghatározott feltételek és korlátok között, így szükséges a járási hivatal adatszolgáltatással kapcsolatos feladatit a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításával [a továbbiakban: 414/2015. (X. 23.) Korm. rendelet] rendeleti szinten is feltüntetni.

Továbbá az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi LX. törvény alapján 2023. január 1. napjától a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézetnél nincs lehetőség állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésére, így a 414/2015. (X. 23.) Korm. rendelet ezzel összefüggő szabályait hatályon kívül kell helyezni.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása a közúti közlekedési nyilvántartás vonatkozásában bevezette a rendszeres adatszolgáltatás intézményét, így annak eljárási szabályait a módosítás kormányrendeleti szinten rendezi.