2023. évi XXVI. törvény indokolás

A törvényjavaslat célja, hogy – a bírósági ítélkezési szünethez hasonlóan – az állami és az önkormányzati szerveket, hivatalokat érintő igazgatási szünet összehangolásával biztosítsa a téli és nyári iskolai szünet ideje alatt az ezeknél a szerveknél foglalkoztatottak számára a pihenés lehetőségét oly módon, hogy az a lehető legrövidebb ideig késleltesse a folyamatban lévő ügyek elintézését.

A hatályos jogállási törvények alapján elrendelhető igazgatási szünet során a szabadság csak úgy adható ki a foglalkoztatottaknak, hogy az igazgatási szünet ideje alatt is biztosítani kell a folyamatos ügymenetet, ami jelentősen megnehezíti a munkáltató számára a szabadságolás megszervezését. A 2022. év végi igazgatási szünet során szerzett tapasztalatok azt igazolták, hogy a szabadságnak az igazgatási szünet idejére eső összehangolt kiadása nagyobb hatásfokkal tud hozzájárulni a foglalkoztatottak rekreációjához, mint a munkáltató szerv folyamatos működésének figyelembevételével ütemezett szabadság.

Mindezek alapján a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a Kormány számára, hogy téli, illetve nyári igazgatási szünetet rendeljen el. Amennyiben erre sor kerül, az valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervre, továbbá a Nemzeti Földügyi Központra egységesen vonatkozik.

Az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak szabadságukat töltik, a kormányzati igazgatási szervek a feladataikat nem látják el, az ügyek szünetelnek és ügyfélfogadás sincs.

Mivel azonban vannak olyan igazgatási feladatok, amelyek elvégzése nem tűr halasztást, a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter dönthet úgy, hogy egyes szerveknek az igazgatási szünet alatt is működnie kell, ideértve az ügyfélfogadást is. Ebben az esetben elrendelhető az érintett szerv foglalkoztatottjai részére az igazgatási szünet alatti munkavégzés.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a különleges jogállású szervek (alkotmányos szervek, autonóm szervek, önálló szabályozó szervek), a polgármesteri hivatalok, közös önkormányzati hivatalok, a főpolgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatalok és a közterület-felügyeletek is csatlakozzanak a kormányzati igazgatási szervek igazgatási szünetéhez, amiről a szerv vezetője, illetve a törvényjavaslatban meghatározottak szerint a képviselőtestület vagy a vármegyei, fővárosi közgyűlés dönthet. Ha a törvényjavaslattal arra felhatalmazott személy vagy testület elrendeli az igazgatási szünetet, akkor az csak arra az időpontra eshet, amikorra a Kormány a kormányzati igazgatási szervek számára elrendelte igazgatási szünetet, és az igazgatási szünetre a törvényjavaslatban megállapított szabályokat kell alkalmazni.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat felhatalmazza a Kormányt arra, hogy nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendeljen el. Az erről szóló kormányrendeletet – a felkészüléshez szükséges elegendő idő biztosítása érdekében – már a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetni.

A Kormány által elrendelt igazgatási szünet a külképviseletek kivételével valamennyi, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § (1) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervre (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) és a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyre (a továbbiakban: foglalkoztatott) kiterjed.

Az igazgatási szünet munkanapjaira a foglalkoztatottaknak szabadságot kell kiadni, kivéve, ha a foglalkoztatott egyébként is mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól.

A törvényjavaslat megállapítja a szabadság kiadásával kapcsolatos speciális – a Kit.-ben foglaltaktól eltérő – szabályokat.

Az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik. A törvényjavaslat meghatározza azokat az ügyeket és eljárásokat, amelyek ügyintézési határidejébe az igazgatási szünet időtartama nem számít be.

Mivel vannak olyan ügyek, ügycsoportok, amelyek nem tűrnek halasztást, a törvényjavaslat feljogosítja a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő minisztert arra, hogy elrendelje az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti működését és meghatározhatja az ügyfélfogadás rendjét.

A törvényjavaslat megállapítja erre az esetre az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelésének rendjét és egyéb szabályait.

A törvényjavaslat a kormányzati igazgatási szervek épületeinek az igazgatási szünet alatti használatára vonatkozó szabályt állapít meg.

A törvényjavaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a kormányzati igazgatási szervek számára elrendelt igazgatási szünettel azonos időszakra igazgatási szünetet rendeljen el a különleges jogállású szerv vezetője.

A törvényjavaslat megállapítja az igazgatási szünet elrendelésének rendjét.

A fentiek szerint elrendelt igazgatási szünetre alapvetően a törvényjavaslatnak a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozó részét – a jelen szakaszban megállapított eltérésekkel – kell alkalmazni.

A törvényjavaslat fenntartja a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti igazgatási szünet elrendelésének lehetőségét is, azzal, hogy ez nem eshet ugyanazon időszakra, amikor a kormányzati igazgatási szervek igazgatási szünete van. A Küt. alapján elrendelésre kerülő igazgatási szünetre nem alkalmazhatóak a törvényjavaslatban megállapított szabályok.

A törvényjavaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a kormányzati igazgatási szervek számára elrendelt igazgatási szünettel azonos időszakra igazgatási szünetet rendeljen el

a) a települési önkormányzat képviselő-testülete a települési önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és a közterület-felügyelet tekintetében,

b) a fővárosi közgyűlés a főpolgármesteri hivatal tekintetében, és

c) a vármegyei közgyűlés a vármegyei önkormányzati hivatal tekintetében.

A törvényjavaslat megállapítja az igazgatási szünet elrendelésének rendjét.

A fentiek szerint elrendelt igazgatási szünetre alapvetően a törvényjavaslatnak a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozó részét kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel, amelyeket jelen szakasz megállapít.

A törvényjavaslat fenntartja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti igazgatási szünet elrendelésének lehetőségét is, azzal, hogy ez nem eshet ugyanazon időszakra, amikor a kormányzati igazgatási szervek igazgatási szünete van. A Kttv. alapján elrendelésre kerülő igazgatási szünetre nem alkalmazhatóak a törvényjavaslatban megállapított szabályok.

Ha elrendeli a Kormány az igazgatási szünetet, az kiterjed a Nemzeti Földügyi Központra is, és ez esetben is a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság előtt folyó eljárások szorosan összefüggenek a kormányzati igazgatási szervek működésével, a javaslat rögzíti, hogy az igazgatási szünet alatt a Közszolgálati Döntőbizottság sem látja el feladatait.

A törvényjavaslat felhatalmazza a Kormányt az igazgatási szünet elrendelésére és annak időpontjának meghatározására.

Hatályba léptető rendelkezés.

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a 2023. év vonatkozásában, amelyek megállapítják a 2023. évi téli igazgatási szünet elrendelésének a főszabálytól eltérő szabályait.

Sarkalatossági záradék.

A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében szükséges a Kit.-ből hatályon kívül helyezni az igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezéseket.