KÜ BH 2023/260

[1] A perben nem álló eladók és a felperes vevőként 2022. május 9-én adásvételi szerződést kötöttek több szántó 1/1 arányú tulajdoni hányadára vonatkozóan, egybefoglalt vételár kikötése mellett. A felperes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdés d) pontjában, azaz a felperes helyben lakó földművesi minőségében és e jogosulti csoporton belül a 18. § (4) bekezdés a) pontjában (őstermelők családi gazdaságának tagja minőségében) jelölte meg az elővásárlási jogát a szerződésben.

Az alperesi érdekelt az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közzététele alatt, 2022. augusztus 15-én elfogadó nyilatkozatot nyújtott be. Ennek 2. pontjában azt fogalmazta meg, hogy Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján kívánja gyakorolni az elővásárlási jogát mint olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van és e jogosulti csoporton belül a 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása, valamint a 18. § (4) bekezdés a) pontja alapján őstermelők családi gazdaságának tagja.

[2] Az alperesi érdekelt az elfogadó jognyilatkozatának 3. pontjában kijelentette, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) e), (2) b) és (4) bekezdés a) pontja alapján illeti meg az elővásárlási jog, mint olyan földműves őstermelők családi gazdaságának tagja gazdálkodót, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van és aki számára a tulajdonszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása. Arról is nyilatkozott e pontban, hogy 2016 óta folytat ökológiai gazdálkodást és földvásárlásának célja a BIO állattartás folytatásához a takarmányszükséglet biztosítása.

[3] Az okirat ezt követően tartalmazta azon nyilatkozatot, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlása során a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget vállal arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított 3 éven belül birtokba veszi. A birtokba lépéstől számított tíz évig – ideértve az átállási időszakot is – az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti ökológiai gazdálkodást fog folytatni.

[4] Az alperesi érdekelt mellékelte jognyilatkozatához az ökológiai gazdálkodásról szóló, tanúsító szervezet által kiállított okiratot is.

[5] Az alperes – miután a helyi földbizottság mind a felperes, mind az alperesi érdekelt vonatkozásában támogatta az ügyletet – a per tárgyát képező, 2022. október 5. napján meghozott 573.164/8/2022. ügyiratszámú határozatával az adásvételi szerződést az alperesi érdekelt javára jóváhagyta, míg a felperes vonatkozásában a jóváhagyást elutasította. Határozatának lényegi indoka szerint az alperesi érdekelt arról nyilatkozott, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja, a (2) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés a) pontja alapján rendelkezik elővásárlási jogosultsággal. Ezek közül az alperes a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogcímet már nem vizsgálta, mivel megállapította, hogy az alperesi érdekeltnek a rangsorban előrébb álló, a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontján, valamint e jogosulti csoporton belül a Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdés a) pontján alapuló elővásárlási joga fennálló. Mivel az alperesi érdekelt a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontjára alapított elővásárlási joga alapján a rangsorban megelőzte a 18. § (1) bekezdés d) pontjára alapított elővásárlási joggal rendelkező felperest, a szerződést az alperesi érdekelttel kellett jóváhagyni a döntés szerint.

[6] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára kötelezését kérte – azzal az iránymutatással, hogy az alperes az új eljárásban az alperesi érdekelttel szemben a jóváhagyást tagadja meg, míg a felperes vonatkozásában az ügyletet hagyja jóvá.

[7] Hivatkozása szerint az alperesi érdekelt az elfogadó nyilatkozatában pontatlanul és hiányosan jelölte meg az elővásárlási jogát, az abban leírtak nem megfelelőek, értelmezhetetlenek, mivel azt tartalmazza, hogy az alperesi érdekelt az elővásárlási jogát a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján kívánja gyakorolni és idézi is annak szövegét, majd leírja, hogy a 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogosulti csoporton belül a 18. § (2) bekezdés b) pontjára is hivatkozik, holott nincs a 18. § (1) bekezdés e) pontján belül további pont. A felperes kiemelte: a saját elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontjánál erősebb volt, csak a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontjánál nem volt erősebb.

[8] A felperes szerint a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdés c) pontja egyértelműen kéri annak megjelölését, hogy a jogosult az elővásárlási jogát mely jogszabályhely alapján kívánja gyakorolni, az alperesnek ezért úgy kellett volna tekintenie, hogy az alperesi érdekelt az elővásárlási jogát nem gyakorolta, mivel nem volt megállapítható az elfogadó nyilatkozatból az elővásárlási jogosultság jogalapja. Így az alperesnek az alperesi érdekelttel szemben az adásvételi szerződés jóváhagyását meg kellett volna tagadnia, míg felperessel az ügyletet jóvá kellett volna hagynia.

[9] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, hivatkozással a Földforgalmi tv. rendelkezéseire. Az alperesi érdekelt őstermelők családi gazdaságának tagjaként szerepel a nyilvántartásban, emellett az ökogazdálkodói tanúsítványt is csatolta jognyilatkozatához, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 18/A. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot is megtette. Az alperes szerint nem elírásról volt szó, hanem több jogcím megjelöléséről. Az egyik jogcím téves megjelölése nem eredményezi a teljes elfogadó jognyilatkozat érvénytelenségét, hanem a gyakorlat szerint a hibásan megjelölt jogcímet nem kell a hatóságnak vizsgálnia, hanem csak a további, megfelelően megjelölt jogcímet.

[10] Az alperesi érdekelt az írásbeli nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy egyértelműen több jogcímet jelölt meg a nyilatkozatában. Kiemelte: a nyilatkozatban helyes volt a paragrafus, a bekezdés- és a pont megjelölés, és a felperes is meg tudta állapítani, hogy mely elővásárlási jogosultságok konkurálnak az adásvételi szerződésben megjelölt elővásárlási jogosultságával, ezért az elfogadó jognyilatkozat szerinte pontos és értelmezhető volt.

[11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete szerint a kereset megalapozott, ezért a támadott határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

[12] Indokolása szerint az alperesi érdekelti elfogadó jognyilatkozat 2. pontjának azon kitétele, miszerint a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogosulti csoporton belül helyezkedne el a (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogosultság, a jogszabály szövegétől eltért, az abban lévő megfogalmazással nem egyezett meg, tehát nem felelt meg a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésének.

[13] Az alperesi érdekelt a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogosultsági csoportba tartozóként kívánta gyakorolni az elővásárlási jogát, előadva azt is, hogy egyébként ökológiai gazdálkodás folytatásának céljával vásárolna földet. Azt viszont nem tartalmazta a nyilatkozata egyértelműen, hogy elővásárlási jogát a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján vagy az alapján is kívánja gyakorolni.

[14] A bíróság a felperessel egyetértve állapította meg, hogy amennyiben felvetődik egy nyilatkozat elővásárlási jogra vonatkozó részével kapcsolatban, miszerint elírás történhetett, az a nyilatkozat nem lehet egyértelmű. Az alperesi érdekelt nem a törvénynek megfelelően, nem a nyilatkozó szándékát egyértelműen kifejezésre juttatva jelölte meg, hogy az elővásárlási jogot mely törvény és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén kívánja gyakorolni. Mindez a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésének sérelmével nem megfelelő nyilatkozat adásához vezetett. A meg nem felelő jognyilatkozat jogkövetkezménye a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazása, miszerint a mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul.

[15] Az alperesnek eszerint az alperesi érdekelttel szemben megtagadó döntést kellett volna hoznia, míg a felperes vonatkozásában ügyletet jóváhagyó határozatot, ezért a bíróság az alperes döntését megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Azt az iránymutatást adta a megismételt eljárásra, hogy az alperesnek az alperesi érdekelt tekintetében megtagadó, míg a felperes jognyilatkozatának megfelelősége okán a felperes vonatkozásában hatósági jóváhagyást adó döntést kell hoznia.

[16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.

[17] Álláspontja szerint jelen per központi kérdését – a bíróság ítéletében kifejtettekkel szemben – az adta, hogy az alperesi érdekelt megjelölhetett-e több elővásárlási jogcímet elfogadó nyilatkozatában, továbbá az alperesi érdekelt rendelkezik-e ténylegesen a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontja és az (1) bekezdés e) pontja szerinti elővásárlási joggal, figyelemmel a (4) bekezdés a) pontjában foglaltakra is.

[18] Az ítéletben foglaltakkal ellentétben sem a megelőző eljárásban, sem a közigazgatási perben nem volt vitatott, hogy az alperesi érdekelt a 2022. augusztus 16. napján az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez előterjesztett elfogadó jognyilatkozatában több jogcímet jelölt meg, így a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontját, (2) bekezdés b) pontját és a (4) bekezdés a) pontját. Ezek mindegyikére alappal hivatkozhatott. Utalva a Kúria Kfv.II.38.200/2021/10. számú ítéletére kijelentette, hogy amennyiben az egyik ranghely téves (vagy akár nem valós) is lett volna, annak sem a szerződés mezőgazdasági igazgatási szerv részéről történő megtagadása lett volna a jogkövetkezménye, hanem az, hogy azon a ranghelyen az alperesi érdekelt elővásárlási jogát nem gyakorolhatta volna.

[19] Álláspontja szerint mivel az elfogadó nyilatkozat kifejezetten tartalmazta a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontjára történő hivatkozást. Így a bíróság azon megállapítása, miszerint az elfogadó nyilatkozat nem tartalmazta, hogy „az alperesi érdekelt az elővásárlási jogát a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján vagy az alapján is kívánta gyakorolni” állítás nem helytálló.

[20] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy elfogadó nyilatkozatában a „Földforgalmi törvény” megnevezés nem kifogásolható. Az okirat 3. pont második bekezdésében a következő szöveg szerepel: „A Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlása során.” Az alperesi érdekelt állítja, hogy két jogcímen tett elfogadó nyilatkozatot, amelyet mind a nyilatkozatban és a mellékletek vonatkozásában is folyamatosan külön kezelt.

[21] Az alperesi érdekelt beadványában egyetértett az alperes felülvizsgálati kérelmével is.

[22] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.

[23] A felülvizsgálati kérelmek nem alaposak.

[24] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdés, valamint 100. § (2) bekezdés b) pont alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelmek keretei között, a felülvizsgálati kérelmekben megjelölt jogsértések körében vizsgálta felül.

[25] A Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdése szerint az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá, ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13–15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz.

[26] Az elfogadó jognyilatkozatban tehát az elővásárlási jogosultság jogalapján kívül azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult a törvényben meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát.

[27] A Kúria 2/2021. számú KJE határozatában [26] leszögezte, hogy ha a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdése szerint az elővásárlási jogosult az elfogadó nyilatkozatban az elővásárlásra jogosultság jogalapjáról nyilatkozik, ez a nyilatkozata a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti, a jogalkotó által felállított birtokpolitikai preferenciákat tükröző rangsor kialakításánál bír jelentőséggel. Ha az elővásárlásra jogosult nyilatkozatában a jogszabályhely pontatlanul, tévesen kerül megjelölése, vagy a jogszabályi és szöveges megjelölés között eltérés van, a nyilatkozat nem tekinthető egyértelműnek, nem alkalmas arra, hogy abból az elővásárlásra jogosultság jogalapja az alkalmazandó szabályok szerint legyen megállapítható. Ezeket az eseteket úgy kell tekinteni, mint amelyek nem felelnek meg a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésében foglaltaknak

[28] A Földforgalmi tv. 18. §-ának (1) bekezdése szerint a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;

b) a földet használó olyan földművest,

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

bb) aki helyben lakónak minősül, vagy

bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

[29] Ugyanezen § (2) bekezdése rögzíti: az (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott földművest az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi

a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel

aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,

ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;

b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;

c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;

d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása.

[30] A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése kimondja: a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés c–e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,

b) fiatal földműves,

c) pályakezdő gazdálkodó.

[31] A Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdésének akkor van az elővásárlásra jogosultak sorrendjét érintő jelentősége, ha az egyes csoportokon belül kettő vagy több jogosult is meg szeretné vásárolni a földet. Ekkor, ám kizárólag az adott jogosulti csoporton belül a családi mezőgazdasági társaság tagjának/őstermelők családi gazdasága tagjának erősebb a joga az adott csoporton belüli, másik jogosultnál, nála gyengébb a joga a fiatal földművesnek, őt követi a pályakezdő gazdálkodó, végül az, aki a jogosulti csoportban ezen ismérvek egyikével sem rendelkezik.

[32] A Kúria az elsőfokú bírósággal egybehangzóan állapítja meg, hogy a felperes helyesen hivatkozott arra, hogy a 18. § (1)–(3) bekezdéseiben soroltak önálló jogosulti csoportokat, azaz önállóan is sorrendet befolyásoló ranghelyeket jelölnek. Csak a (4) bekezdés az, amelyik az egyes csoportokon valóban belüli preferenciákat állapít meg. A Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdése e) pontjának nincs további alpontja, mely ökogazdálkodásra utal. A Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdésének e) pontja és a (2) bekezdése külön jogosulti csoportot, sorrendbeli ranghelyet jelent, azokat nem lehet egy jogcímmé egyesíteni.

[33] A felülvizsgálati kérelmek elbírálása során a továbbiakban a kérdés az, mi ennek a pontatlanságnak a jelentősége. Az alperes érvelése arra alapult, hogy az alperesi érdekelt a megjelölt szempontoknak egyenként megfelel, és ez alapján meg lehet határozni az elővásárlási sorrend szerinti ranghelyét. A Kúria szerint azonban a földforgalmi szabályozás rendszerében a jogosulti nyilatkozatok pontosságának kiemelt a jelentősége, és ehhez képest van meghatározva az alperesi hatáskör tartalma is.

[34] Amennyiben a jogosult nyilatkozata nem kellően egyértelmű ahhoz, hogy abból megállapítható legyen, mi az elővásárlási jog alapja, továbbá mivel törvényen alapuló elővásárlási jogról van szó, az a törvényben meghatározott sorrend melyik ranghelyén alapul, az sérti a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésében meghatározott, az elfogadó jognyilatkozattal szemben támasztott követelményeket.

[35] A Fétv. 13. § (3) bekezdése szerint, ha a vevő maga is elővásárlási joggal rendelkezik és az adásvételi szerződésben nem nyilatkozik a részére szerződésben meghatározott elővásárlási jogról vagy törvényen fennálló elővásárlási joga esetében arról, hogy az mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén illeti meg, akkor a sorrendben mögötte álló elővásárlásra jogosulttal szemben később e jogára nem hivatkozhat.

[36] A Kúria 2/2021. számú KJE jogegységi határozata az elővásárlási nyilatkozat hibája miatti jogkövetkezmény alkalmazásának feltételeit értelmezte a 2020. július 1-je előtt hatályos szabályozás alapján. A joganyag módosulását követően is alkalmazható a döntés indokolásának [26] bekezdése. Eszerint amennyiben a jogosult nyilatkozata nem kellően egyértelmű ahhoz, hogy abból és csak abból megállapítható legyen, mi az elővásárlási jog alapja, illetve az a törvényben meghatározott sorrend melyik ranghelyén alapul, az sérti a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdését.

[37] Megállapítható, hogy az alperesi érdekelt jognyilatkozata a Földforgalmi tv. és a Fétv. értelmezése szerint nem volt kellően egyértelmű, amit az idézett jogszabályhelyek azzal az értékeléssel tesznek egyenlővé, hogy nem megállapítható, mi az elővásárlási jog alapja, továbbá mivel törvényen alapuló elővásárlási jogról van szó, az a törvényben meghatározott sorrend melyik ranghelyén alapul.

[38] A Földforgalmi tv. 28. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 25. § (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági szakigazgatási szerv a szóban forgó 24. § (2) bekezdése szerinti értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adásvételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni.

[39] Mindebből következik, hogy az alperes a törvény alapján kifejezetten nem volt följogosítva arra, hogy az elővásárlási nyilatkozatot értelmezze, csakis a jogosultság megjelölésének pontosságát ellenőrizhette volna, éspedig azt szigorúan azonos szempontok szerint a szóba jövő jogosultak tekintetében.

[40] A Kúria olyanképpen értelmezi a jogszabályból eredő pontossági követelményt, hogy az az alperesi mérlegelés terjedelmét korlátozza olyan érdekből, miszerint a felek nyilatkozatait szigorúan azonos tartalmi mértékig és szempontok szerint kell értékelnie. Az értelmezés ennél tágabb körének megnyitása felvetné a részletes jogalkotói szempontokhoz képest való eltérés kockázatát, ami rendszertani értelmezés alapján, az adott szabályozás struktúrájával nem tekinthető összeegyeztethetőnek.

[41] A Földforgalmi törvény ugyanis a 18. §-ában kimerítően meghatározza az elővásárlásra jogosultak közötti sorrendet, és azt is, hogy ezt milyen jogosulti nyilatkozatoknak kell alátámasztaniuk. A feltételek részletes megszabásából formálisan is következtethető, hogy azok kellő jogalap nélkül tovább nem bővíthetők, vagyis az alaperes maga további értelmező tevékenységet vagy vizsgálatokat, kifejezett jogszabályi felhatalmazás nélkül nem folytathat. A földforgalmi szabályozás rendszerében, a feleknek a tételesen előírtak szerint megtett nyilatkozatai ezáltal behatárolják a mezőgazdasági igazgatási szerv hatásköre jogszerű gyakorlásának kereteit.

[42] Mindennek alapján az alperesi érdekelti nem egyértelmű fogalmazás a jogosultság alapjára vonatkozóan, miszerint a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdésének e) pontja és a (2) bekezdése egy jogcímbe olvasztva, azaz az utóbbi az előzőn „belül” jelenik meg, holott megelőző ranghelyről van szó, olyan hibának minősül, ami a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésébe ütközik, ezért a 21. § (9) bekezdése szerint, a törvény rendelkezése folytán közvetlenül vezet annak megállapítására, mintha elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.

[43] A Kúria ezek után vizsgálta e megállapítása összeegyeztethetőségét az alperes által hivatkozott Kfv.II.38.200/2021/10. számú ítéletével. Megállapította, hogy abban az esetben az elővásárlási ranghelyre való hivatkozások kompletten megvoltak, azonban az egyik közülük hibás volt. Jelen esetben azonban a ranghelyek közötti kapcsolat téves felhívása valójában nem tette volna jogszerűen lehetségessé egyik ranghelyre való hibátlan hivatkozás elfogadását sem, az előbbiekben hivatkozott jogszabály-értelmezésnek megfelelően. A hivatkozott ítélet tehát analógiaként jelen esetben nem alkalmazható, mivel az alapul szolgáló tények nem azonosak, így a jogi következmény is alappal eltérő lehetett.

[44] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy az alperes vitatott határozata nem jogszerű, a keresetnek helyt adó ítélet így megalapozott.

[45] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.