271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet
271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet
a pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól1
A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladéklerakót üzemeltetőre,
b) a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezetre,
c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésére jogosult koncessziós társaságra,
d) az e rendelet szerinti hulladéktermelőkre,
e) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő környezeti teher okozójára.
2. Pénzügyi biztosíték
2. § (1) A pénzügyi biztosíték formái:
a) biztosítási szerződés,
b) biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény,
c) a hitelintézet által nyújtott bankgarancia,
d) hitelintézetnél letétként elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban együtt: pénzügyi letét) vagy
e) biztosító által nyújtott kezesség, garancia.
(2) A pénzügyi biztosíték képzésére kötelezett a pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában pénzügyi biztosítékként olyan pénzügyi letét fogadható el, amelyet a pénzügyi letétet kezelő hitelintézet elkülönített és zárolt számlán vezet, valamint tart nyilván.
(4) Az (5) bekezdés kivételével pénzügyi biztosíték olyan hitelintézettől vagy biztosítótól fogadható el, amelynek a székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely államában vagy az Egyesült Királyságban van, és a hitelintézet vagy biztosító székhelye szerinti állam pénzügyi közvetítő rendszerek felügyeletét ellátó hatósága a hitelintézetnek vagy a biztosítónak e tevékenység végzését engedélyezte.
(5) Olyan hitelintézet vagy biztosító által nyújtott pénzügyi biztosíték, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely államában vagy az Egyesült Királyságban van, kizárólag akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező hitelintézet vagy biztosító viszontgarantálja.
(6) Ha a pénzügyi biztosíték nem kerül felhasználásra, és felmerül a biztosítékadásra kötelezett részéről a pénzügyi biztosíték szolgáltatására kötött szerződés megszüntetése, ehhez a hulladékgazdálkodási hatóság hozzájárulása szükséges.
(7) A pénzügyi biztosíték szolgáltatására kötött szerződés megszüntetése esetén – a biztosíték képzési kötelezettség megszűnése kivételével – gondoskodni kell a pénzügyi biztosítékot nyújtó új szerződés megkötéséről.
(8) A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a pénzügyi biztosíték képzésére kötelezettekről, a képzett pénzügyi biztosíték formájáról és mértékéről.
3. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 70. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet a pénzügyi biztosíték mértékét az 1. melléklet szerinti képlet alapján állapítja meg, és ezen összegnek megfelelő pénzügyi biztosítékot képez.
(2) A hulladékgazdálkodási engedély módosítása iránti kérelem esetén a hulladékgazdálkodási hatóság állapítja meg az 1. melléklet szerint a pénzügyi biztosíték mértékét, ha
a) az engedélymódosítási kérelem alapján a pénzügyi biztosíték mértékében történő változást eredményező módosítás történik, és
b) nem az e rendelet szerinti pénzügyi biztosíték került megadásra.
(3) Ha a biztosíték képzésére kötelezett több tevékenységet végez, vagy több létesítményt üzemeltet, akkor a biztosíték képzése kötelezettség engedélyenként külön-külön terheli.
4. § (1) A pénzügyi biztosítékból kizárólag a hulladékgazdálkodási hatóság hozzájárulásával és a teljesítési igazolás kiállítását követően történhet kifizetés.
(2) A hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja
a) a pénzügyi biztosíték felhasználásra jogosult személyét,
b) a pénzügyi biztosíték felhasználás módját, ütemezését,
c) a pénzügyi biztosíték felhasználásának indokát.
(3) A pénzügyi biztosítéknak a biztosíték képzésére kötelezett által történő felhasználása során a biztosíték terhére kifizetés az előírt tevékenység elvégzését követően, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek megfelelően kiállított számla vagy egyéb számviteli bizonylat alapján, közvetlenül a számla vagy a bizonylat kiállítójának történhet.
3. Céltartalék
5. § (1) A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott előzetes rekultivációs terv szerint becsült környezetvédelmi költségekkel legalább azonos összegű céltartalék képzésére köteles.
(2) A hulladéklerakó üzemeltetőjének a céltartalék összegét évente a Központi Statisztikai Hivatal szerinti inflációs rátával emelt összegben kell újra képeznie.
(3) A hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására képzett céltartalékot a hulladéklerakó üzemeltetője az előzetes rekultivációs terv maradéktalan megvalósítására használhatja fel a tervezett tevékenységeknek a hulladékgazdálkodási hatóság általi jóváhagyását követően.
(4) A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a céltartalék képzésére kötelezettekről és a képzett céltartalék mértékéről.
(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésére jogosult koncessziós társaság a Ht. 41. § (4) bekezdése szerinti választása alapján 10 millió forint éves aggregált összegű céltartalékot képez.
4. Környezetvédelmi biztosítás
6. § A Ht. 71. § a) pontja szerinti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet legalább 10 millió forint összegben köteles környezetvédelmi biztosítást kötni, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége
a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot vagy
c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot
meghaladja.
7. § A Ht. 71. § b) pontja szerinti gazdálkodó szervezet a környezetvédelmi biztosítás összegét a 2. mellékletben szereplő képlet alapján állapítja meg.
8. § (1) A környezetvédelmi biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az a szerződő fél tevékenységével okozott, előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozására szolgál.
(2) A (3) bekezdés kivételével olyan környezetvédelmi biztosítás fogadható el, amelynek a székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely államában vagy az Egyesült Királyságban van, és a biztosító székhelye szerinti állam pénzügyi közvetítő rendszerek felügyeletét ellátó hatósága a biztosítónak e tevékenység végzését engedélyezte.
(3) Olyan biztosító által nyújtott környezetvédelmi biztosítás, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely államában vagy az Egyesült Királyságban van, kizárólag akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező biztosító viszontgarantálja.
(4) A környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett a biztosítást úgy köteles megkötni, hogy a kockázatviselés a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdésének időpontjára megkezdődjön.
(5) Ha a környezetvédelmi biztosításra kötelezett több engedély alapján több hulladékgazdálkodási tevékenységet is végez, akkor a környezetvédelmi biztosítási kötelezettség engedélyenként külön-külön terheli.
(6) A környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett a káresemény bekövetkeztéről haladéktalanul tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.
(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül állapítja meg, hogy az okozott kár felszámolására a környezetvédelmi biztosítás terhére kifizetés teljesíthető.
(8) A környezetvédelmi biztosításra kötelezett a környezetvédelmi biztosítás felhasználása esetén – a kárelhárítás befejezését követő 8 napon belül – tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot a kárelhárítás módjáról és a felhasznált környezetvédelmi biztosítás mértékéről.
(9) A környezetvédelmi biztosítási kötelezettség megszűnik, ha
a) a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység megszüntetésére sor került, és a hulladékgazdálkodási hatóság megállapításai alapján környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kötelezettség nem maradt fenn, vagy
b) a környezetvédelmi biztosításra kötelezett szervezet igazolja a jogutódja környezetvédelmi biztosításának meglétét.
(10) A környezetvédelmi biztosításkötési kötelezettség megszűnését a hulladékgazdálkodási hatóság állapítja meg.
(11) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésére jogosult koncessziós társaság a Ht. 41. § (4) bekezdése szerinti választása alapján 10 millió forint éves aggregált limittel rendelkező környezetvédelmi biztosítást köt.
9. § (1) A Ht. 71. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek a környezetvédelmi biztosítással egyenértékű pénzügyi garanciával kell rendelkeznie.
(2) A Ht. 71. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tevékenysége során felmerülő környezeti kár bekövetkezése esetén az országos hulladékgazdálkodási hatóság jár el a biztosítási összeg kifizetésével kapcsolatban.
5. Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
11. § Az e rendeletben foglaltakat a rendelet hatálybalépését követően induló hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárásokban és 3. § (2) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási engedélymódosítási eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet a 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelethez
1. A pénzügyi biztosíték kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:
1.1. B: a pénzügyi biztosíték mértéke,
1.2. A: az alap pénzügyi biztosíték összege, amelynek összege 1 000 000 Ft,
1.3. K: a kockázati tényező.
2. A kockázati tényező kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:
2.1. K: a kockázati tényező,
2.2. V: a veszélyességi tényező,
2.3. T: az egyidejűleg a telephelyen tárolható hulladékok összmennyisége.
3. A V veszélyességi tényező meghatározásának módja a tevékenységbe bevonni kívánt hulladék jellege alapján:
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
A tevékenységbe bevonni kívánt hulladék jellege |
Veszélyességi tényező (V) |
2. |
nem veszélyes hulladék |
V=V1 értéke: 1 |
3. |
veszélyes hulladék |
V=V2 értéke: 10 |
4. A T szorzó meghatározásának módja, a telephelyen egyidejűleg tárolható hulladékok mennyisége alapján:
4.1. Nem veszélyes hulladék esetén
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
A telephelyen egyidejűleg tárolható nem veszélyes hulladékok |
T szorzó (T= T1) |
2. |
0–0,9 |
1 |
3. |
1–9,9 |
1,5 |
4. |
10–99,9 |
2 |
5. |
100–999 |
2,5 |
6. |
1000 tonna vagy felette |
3 |
4.2. Veszélyes hulladék esetén
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
A telephelyen egyidejűleg tárolható veszélyes hulladékok |
T szorzó (T= T2) |
2. |
0–0,9 |
1 |
3. |
1–9,9 |
1,5 |
4. |
10–99,9 |
2 |
5. |
100–999 |
2,5 |
6. |
1000 tonna vagy felette |
3 |
4.3. Abban az esetben, amennyiben adott jellegű hulladék nem kerül tárolásra a telephely területén a T1 vagy T2értéke = 0
4.4. Ha a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése során saját telephelyre adott hulladékgazdálkodási engedély alapján hulladékbeszállítás nem történik, azokban az esetekben a pénzügyi biztosíték mértéke megegyezik:
4.4.1. nem veszélyes hulladékok esetében a pénzügyi biztosíték alapösszegével,
4.4.2. veszélyes hulladékok esetében a pénzügyi biztosíték alapösszegének 200%-ával.
2. melléklet a 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelethez
1. A környezetvédelmi biztosítás összegét az alábbi képlet szerint kell meghatározni:
1.1. B: a környezetvédelmi biztosítás minimális összege,
1.2. A: alapérték, amelynek összege: tízmillió forint,
1.3. V: veszélyességi szorzó,
1.4. T: területi szorzó.
2. A V veszélyességi szorzó meghatározásának módja a tevékenységek veszélyességi besorolása alapján:
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
Hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek |
Veszélyességi szorzó |
2. |
Nem veszélyes hulladék, gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése |
1 |
3. |
Nem veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése |
1,5 |
4. |
Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével) |
2 |
5. |
Veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése |
3 |
6. |
Veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése |
3,5 |
7. |
Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével) |
5 |
3. A T területi szorzó meghatározásának módja
3.1. T=2; ha a létesítmény üzemeltetésére védett természeti területen, védett természeti területnek nem minősülő, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 területen) vagy vízbázis védelmi területen kerül sor.
3.2. T=1,5; ha a létesítmény üzemeltetésére a 3.1. alpontban nem meghatározott országos ökológiai hálózat magterületén vagy az ökológiai folyosók területén kerül sor.
3.3. T=1; minden más esetben.
4. Ha az engedélykérelmet benyújtó az adott engedélykérelem alapján több, a 2. pontban foglalt táblázatban szereplő tevékenységet kíván végezni, akkor az 1. pontban szereplő képlet által kiszámított legmagasabb biztosítási összegre köteles környezetvédelmi biztosítást kötni.
A rendelet a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. §-a alapján nem lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás