2023. évi XXVIII. törvény indokolás

A Kormány 2010 óta kiemelt célja a családok megerősítése, ennek érdekében széleskörű és stabil családtámogatási rendszert hozott létre és működtet. Időről-időre megtörténik ugyanakkor a családtámogatási rendszer adminisztratív szempontú felülvizsgálata, hogy a magyar családok a családtámogatásokat minél kevesebb adminisztrációval, egyszerűen és gyorsan tudják igénybe venni.

A családokat érintő szabályozások egyszerűsítéseként főszabályként megszűnik a tanulói, hallgatói jogviszony kötelező igazolás az egyes eljárásokban. A tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a szülőtől, törvényes képviselőtől, tanulótól nem kérhető. A tankötelezettség lejártát követően a tanuló, hallgató a jogviszonyát érvényes diákigazolvánnyal igazolhatja.

Ha a tanulói, hallgatói jogviszony időtartama alatt a jogviszony igazolása bíróság, vagy közigazgatási hatóság eljárásában mégis szükséges – mert kétség merült fel a jogviszony fennállása tekintetében – a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói, hallgatói jogviszony igazolása céljából az Oktatási Hivatalt vagy a szakképzési államigazgatási szervet.

2024. július 1-jétől a gyermekgondozási díjra való jogosultság megszűnését követően a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása hivatalból történik azon szülő esetében, aki gyermeke után gyermekgondozási díjra volt jogosult. Ezzel éves szinten százezernél is több biztosított szülő, édesanya mentesül a kérelem-benyújtási kötelezettségtől.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény emellett a hozzátartozók közötti erőszakkal szembeni hatékony fellépés fokozása érdekében külön módszertani szervezet kijelölésére ad felhatalmazást.

Ezen indokolás az Indokolások Tárában – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján – közzétételre kerül.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

Jogtechnikai módosítás a jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében.

A módosítás felhatalmazást ad arra, hogy a hozzátartozók közötti erőszak elleni hatékony fellépés további erősítése érdekében a kapcsolódó módszertani feladatok összehangolt ellátásával a kultúráért és innovációért felelős miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében külön szervezetet bízzon meg. Továbbá meghatározásra kerülnek a hozzátartozók közötti erőszak elleni fellépéssel összefüggésben kijelölt módszertani szervezet feladatai.

Miközben az életvitelszerűen külföldön tartózkodó ügyfél esetén személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton megtett jognyilatkozatot, ez a belföldön élő ügyfelekre jelenleg nem adott, ennek kiterjesztése szükséges, kivétel ez alól az örökbefogadással és származás megállapításával összefüggő ügyek, ahol továbbra is indokolt a személyes meghallgatás.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) esetében a szövegcserés módosító rendelkezéssel minden – akár az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdés a), akár b) pontja alapján megállapított – diplomás GYED folyósítása alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül született gyermek után lehetővé válik a diplomás GYED megállapítása.

Az eddigi kérelemre induló eljárás helyett a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása hivatalból induló eljárás keretében fog történni azon szülő esetében, aki gyermeke után gyermekgondozási díjra volt jogosult és a gyermekgondozási díjra való jogosultság a gyermek 2. életévének, ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseinek változására tekintettel a javaslat módosítja a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény. családi pótlék 50-50%-os megosztásáról szóló szabályozását annak érdekében, hogy a családi pótlék megosztása iránti kérelmet a különélő szülők egyike is benyújthassa.

A módosítással a vér szerinti apa is jogosulttá válhat az anyasági támogatásra, ezáltal megigényelheti az anyasági támogatást abban az esetben, ha az anya az igénylést megelőzően meghal, és az apa gondoskodik a gyermekről.

A Magyar Államkincstárnál megvalósult az a fejlesztés, amely biztosítja, hogy amennyiben az ügyfélnek van ügyfélkapus elérhetősége, akkor függetlenül attól, hogy az ügyfél nem elektronikusan nyújtotta be a kérelmét, az eljárás során keletkező hivatalos iratot az ügyfélkapus tárhelyre lehet kiküldeni, amennyiben a rendelkezési nyilvántartásban nem zárják ki ezt a kapcsolattartási módot. A kimenő dokumentumok (igazolás, határozat, stb.) kiküldésének elektronikus útra terelése az érintett ügyfélkör számára kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést biztosít, a hatóságok számára pedig jelentősen csökkenti a postaköltséget. A szabály rögzítését az Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezésére tekintettel szükséges törvényi szinten rendezni.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 40. § (3) bekezdése rendelkezett a Cst. 49/C. § (2) bekezdésének kiegészítéséről, amelynek hatálybalépését a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény 60. § (2) bekezdése 2025. január 1-jei időpontra halasztotta. Az állami foglalkoztatási szervek egységes szociális nyilvántartáshoz való hozzáférése azonban korábban is megvalósítható.

A nevelésbe vett gyermekekről, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkről a Magyar Államkincstár által vezetett Igénybevevői Nyilvántartás (KENYSZI), illetve Pénzbeli és Természetbeni Ellátások Rendszere (PTR) tartalmazza az adatokat. Ebből következően nem indokolt tovább ezzel kapcsolatos információkat a számlavezetőktől várni. A módosítással a szülőknek sem kell igazolásokat benyújtani, illetve csökken a számlavezetők adatszolgáltatási kötelezettsége is.

A nevelésbe vett gyermekekről, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkről a Magyar Államkincstárban vezetett nyilvántartás tartalmaz adatokat, így nem szükséges a jegyzőktől, a járási hivataloktól, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálatoktól, illetve a szülőtől az adatszolgáltatást papíron vagy excel fájl formátumban elvárni, ezek az adatszolgáltatások kiválthatók a nyilvántartásból elektronikusan átadásra és feldolgozásra kerülő országos adatszolgáltatással.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény módosításával a bíróság és a rendőrség közötti kapcsolattartás – a XXI. század követelményeinek megfelelően – kizárólag elektronikus úton lesz biztosított.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával általános szabályként kerül kimondásra, hogy a tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a tanulótól nem kérhető. A tankötelezettség lejártát követő tanévtől a tanuló a tanulói jogviszonyát érvényes diákigazolvánnyal igazolhatja.

Ha a tankötelezettség időtartama alatt a tanulói jogviszony igazolása bíróság, vagy közigazgatási hatósági eljárásban szükséges, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói jogviszony igazolása céljából az oktatási hivatalt.

Az érettségi vizsgajelentkezésre vonatkozóan meghozott döntés ellen, valamint a középfokú felvételi eljárás keretében tett központi írásbeli felvételi vizsga vizsgadolgozatának értékelésére vonatkozó döntés ellen fellebbezésnek van helye. Jelenleg a másodfokú hatóság a döntését elektronikus úton és postai úton is közli a köznevelési feladatot ellátó hatósággal, az iskolával. A módosítás biztosítja, hogy a másodfokú hatóság a döntését az elektronikusan benyújtott fellebbezés esetén elektronikus úton közölje a köznevelési feladatot ellátó hatósággal és – az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módnak megfelelően, ennek hiányában elektronikusan – a fellebbezővel, a papír alapon benyújtott fellebbezés esetén elektronikus úton közölje a köznevelési feladatot ellátó hatósággal, valamint – az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módon, ennek hiányában – postai úton küldje meg a fellebbezőnek.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Kormány gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős tagja. Ebben a feladatkörében felel egyebek mellett a Nemzeti Tehetség Programmal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért. Ezért a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása indokolt a feladatkör-változás törvényben történő átvezetésére tekintettel.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben is rögzítésre kerül, hogy a hallgatói jogviszony – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – érvényes diákigazolvánnyal igazolható. Ha a hallgató jogviszonyának igazolása a bíróság vagy közigazgatási hatósági eljárásában szükséges, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a jogviszony igazolása céljából az oktatási hivatalt.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rendelkezései módosításra kerülnek a köznevelési törvény rendelkezéseivel összhangban a tanulói, hallgatói jogviszony igazolása tekintetében. A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát diákigazolvánnyal igazolja.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A szakképzésről szóló törvényben is rögzítésre kerül, hogy a tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a tanulótól nem kérhető. A tankötelezettség lejártát követő tanévtől a tanuló a tanulói jogviszonyát érvényes diákigazolvánnyal igazolhatja.

Ha a tankötelezettség időtartama alatt a tanulói jogviszony igazolása bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásában szükséges, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói jogviszony igazolása céljából a szakképzési államigazgatási szervet.

Jogtechnikai módosítás. A 4. §-ra tekintettel nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 40. § (3) bekezdése.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről a köznevelési törvény rendelkezéseivel összhangban a tanulói, hallgatói jogviszony igazolása tekintetében. A tanuló, hallgató e minőségét diákigazolvánnyal igazolja.

Hatályba léptető rendelkezések.