PÜ BH 2023/299

[1] A Fővárosi Törvényszéken mint európai uniós védjegybíróságon a […] európai uniós szóvédjegy bitorlásának megállapítása és egyéb jogkövetkezmények alkalmazása iránt indított perben az elsőfokú bíróság részítéletében megállapította a védjegy bitorlását, alkalmazta az ezzel összefüggő egyéb jogkövetkezményeket, és a viszontkeresetet elutasította. A részítélet ellen előterjesztett fellebbezés alapján eljáró Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú európai uniós védjegybíróság végzésével – az alperes kérelmének helyt adva – a másodfokú eljárást felfüggesztette az Európai Unió Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: EUIPO) előtt – közösségi szóvédjegy megsemmisítése iránt – indult eljárás jogerős befejezéséig. A felperes fellebbezése alapján eljárt Kúria végzésével a Fővárosi Ítélőtábla végzését helybenhagyta és a felperes által a fellebbezésben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasította.

[2] A felperes ezt követően a Fővárosi Ítélőtáblán a felfüggesztett eljárásban ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperest a … megjelölés gyógyászati eszközökön való elhelyezésének, az e megjelöléssel ellátott gyógyászati eszközök forgalomba hozatalának, eladásra felkínálásának, reklámozásának és az e megjelöléssel ellátott gyógyászati eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatás weboldalán és közösségi oldalán történő felajánlásának és reklámozásának abbahagyására és attól való eltiltásra kérte kötelezni. Kérte továbbá a … megjelöléssel ellátott gyógyászati eszközök lefoglalásának elrendelését az alperes székhelyén. A kérelmet az Európai Parlament és a Tanács 2017/1001 európai uniós védjegyről szóló rendelete (a továbbiakban: Euvr.) 132. cikk (3) bekezdésére és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103. § (1) bekezdés c) és d) pontjára alapította. Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte.

[3] A Fővárosi Ítélőtábla a felperesnek az ügyviteli szempontból befejezett peres eljárásban érkezett ideiglenes intézkedés iránti kérelmét a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (a továbbiakban: Beisz.) 84. § (2) bekezdés e) pontjára hivatkozással kezdőiratként kezelte és nemperes eljárásban intézte el.

[4] Az így meghozott végzésével a Fővárosi Ítélőtábla a kérelmező (felperes) ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét elutasította. A végzés indokolása szerint a Kúria Pf.IV.24.504/2023/2. számú végzése [27] bekezdésének elírást tartalmazó mondata helyesen akként értelmezendő, hogy az ideiglenes intézkedésről a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokon eljáró európai uniós védjegybíróság „rendelkezhet”. E mondatból a Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácsa arra következtetett, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemről az eljárás felfüggesztése ellenére is dönteni kell. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet érdemben elbírálva – a jogszabályi feltételek meglétének hiánya miatt – alaptalannak tartotta.

[5] A Fővárosi Ítélőtábla végzésével szemben a kérelmező terjesztett elő fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla végzésének megváltoztatása és az ideiglenes intézkedés elrendelése érdekében. A gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. § (3) bekezdés c) pontjában jelölte meg azzal, hogy a végzés az Euvr. 132. cikk (3) bekezdését, valamint a Pp. 103. § (1) bekezdés c) és d) pontját sérti. A fellebbezés indokolása szerint az Euvr. 132. cikk (3) bekezdésének funkciója speciális, kifejezetten a felfüggesztésre tekintettel teszi lehetővé az ideiglenes intézkedés elrendelését. Ezért e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltétele – a Pp. 103. § (1) bekezdésében foglalt eljárásjogi előfeltételek helyett – kizárólag a védjegybitorlás iránti per felfüggesztése. Emellett csupán az vizsgálandó, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése nem okoz-e súlyosabb hátrányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek. Mivel a jogszabályi feltételek fennállnak, az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasító végzés jogszabálysértő.

[6] A kérelmezett (alperes) az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Sérelmezte ugyanakkor, hogy a kérelmező perben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmét a Fővárosi Ítélőtábla nemperes eljárásban intézte el, ami sérti a Pp. 2. § (2) bekezdésében foglalt kérelemhez kötöttség elvét. Hangsúlyozta, hogy nemperes eljárásban a Vt. 95. § (4) bekezdése, illetve a Pp. 108. §-a alapján csak a perindítást megelőzően van helye ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztésének, amely eljárás azonban a törvényszék hatáskörébe tartozik, ezért a Pp. 176. § (1) bekezdés d) pontja, illetve a 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye.

[7] A fellebbezés a következő okok miatt hatálytalan.

[8] A Fővárosi Ítélőtábla a Kúria végzésében foglaltak téves értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a peres eljárásban az eljárás felfüggesztését követően benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelemről dönteni szükséges, amelyet a hatálytalanság jogkövetkezményére tekintettel, azt megkerülve nemperes eljárásban kell elbírálni.

[9] Az Euvr. 132. cikk (3) bekezdésének rendelkezéséből, miszerint, ha az európai uniós védjegybíróság az eljárást felfüggeszti, a felfüggesztés időtartamára ideiglenes intézkedést hozhat, nem következik, hogy az eljárás felfüggesztését követően benyújtott – az Euvr. 129. cikk (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 128. § (4) bekezdése alapján hatálytalan – ideiglenes intézkedés iránti kérelemről dönteni szükséges. Az idézett jogszabályi rendelkezés helyes értelmezése szerint az európai uniós védjegybíróság az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés időtartamára nyilvánvalóan a felfüggesztés lehetőségére tekintettel előterjesztett kérelem alapján hozhat ideiglenes intézkedést, ha annak feltételei fennállnak. A Kúria a hivatkozott végzésének [27] bekezdésében tartalmilag mindössze azt állapította meg, hogy az Euvr. 123. (helyesen: 132.) cikk (3) bekezdése alapján nincs hatásköre az előtte folyamatban lévő eljárásban előterjesztett kérelem alapján az ideiglenes intézkedés elrendelésére, mivel – a [26] bekezdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel – a Kúria nem jár el európai uniós védjegybíróságként, az adott esetben ilyen rendelkezést az európai uniós védjegybíróságként másodfokon eljáró és az eljárás felfüggesztéséről rendelkező Fővárosi Ítélőtábla hozhat. Önmagában azonban a hivatkozott jogszabályi rendelkezésből és a Kúria szóban forgó végzésének indokolásból még nem következik, hogy a felfüggesztett másodfokú peres eljárásban – a felfüggesztés tárgyában fellebbezés folytán eljárt Kúria végzésének meghozatalát követően – előterjesztett kérelemről a felfüggesztés jogkövetkezményeinek figyelmen kívül hagyásával határozni kell. Erre az ügyviteli szabályok nem adnak lehetőséget, a Fővárosi Ítélőtábla által alkalmazott iratkezelés és eljárás pedig súlyosan sérti a Pp. 128. § (4) bekezdését.

[10] Rögzíti a Kúria, hogy az adott esetben az alperes az elsőfokú részítélet ellen benyújtott fellebbezés folytán folyamatban lévő másodfokú eljárásban a 2022. október 18-án érkezett, Pf/11. sorszámú beadványában a perbeli védjegy törlése iránt az EUIPO előtt megindított eljárásra tekintettel az Euvr. 132. cikk (1) bekezdésére hivatkozással kérte az eljárás felfüggesztését. A beadvány a felperes részére kézbesítésre került, ezt követően, 2022. október 25-én hozta meg a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárást felfüggesztő végzését. A felperes tehát nem volt elzárva attól, hogy az eljárás felfüggesztésének lehetőségére tekintettel ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesszen elő, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokon eljáró európai uniós védjegybíróság az Euvr. 132. cikk (3) bekezdése szerint eljárva – az eljárás felfüggesztését megelőzően – elbírálhatott volna.

[11] Az európai uniós védjegy bitorlása iránti per megindulását követően felfüggesztett eljárásban előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem önálló, nemperes eljárásban történő elbírálására sem az ügyviteli, sem az eljárási szabályok nem adtak alapot.

[12] A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 2. § 12. pontja szerint kezdőirat az olyan irat, amelynek a bíróságon nincs előzménye; továbbá amely törvény értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli. A Büsz. 2. § 17. pontja szerint utóirat az olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik, ha egyébként nem tekinthető kezdőiratnak. A Beisz. 84. § (1) bekezdése értelmében nem minősül kezdő iratnak az utóiratként kezelendő beadvány. A Beisz. 84. § (2) bekezdés e) pontjának – a jelen ügy szempontjából releváns – rendelkezése szerint a Büsz. 2. § 12. pont második fordulata alapján kezdőiratként kezelendő irat az eljárás felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat. Az Euvr. 129. cikk (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 128. § (2) bekezdés a) pontja alapján a peres eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság az előkérdés jogerős elbírálásának részére történő bejelentésétől, vagy – ha arról hivatalos tudomást szerez – a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül meghozott végzéssel határoz.

[13] E rendelkezésekre figyelemmel a peres eljárásban, annak felfüggesztését követően előterjesztett beadvány nem tekinthető kezdőiratnak, miután annak van a bíróságon előzménye, másrészről nem minősül az ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igénylő kérelemnek sem. A felfüggesztett eljárást újból megindító irat, azaz a kezdőirat az eljárás folytatását elrendelő végzés, amelynek meghozatalát követően a bíróság a peres eljárást folytatja. Ebből következően a jelen esetben az európai uniós védjegy bitorlása iránt indított perben a kérelmező ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmének kezdőiratként való kezelésére és annak egy új, nemperes eljárásban történő elbírálására az idézett rendelkezések alapján nincs lehetőség. A kérelmező ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét mint a perben előterjesztett kérelmet az ügyiratkezelés szabályai szerint utóiratként kell kezelni [Beisz. 84. § (1) bekezdés, Büsz. 2. § 17. pont].

[14] Az Euvr. 129. cikk (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 128. § (4) bekezdése értelmében a felfüggesztés tartama alatt tett minden – a per érdemére vonatkozó – bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetve az eljárás folytatásával kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket. E rendelkezés alapján a felperes által a felfüggesztett másodfokú eljárásban előterjesztett, az eljárás folytatásával össze nem függő kérelem hatálytalan. Az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában meghozott végzés sem vonható a per érdemére nem vonatkozó rendelkezések, adminisztratív iratkezelési kötelezettségek körébe – amelyekre a hatálytalanság értelemszerűen nem vonatkozik –, és nem tekinthető a felfüggesztéssel kapcsolatos bírói rendelkezésnek sem. Mindebből következően a Fővárosi Ítélőtábla ideiglenes intézkedést elutasító végzése is hatálytalan, a hatálytalan végzéssel szemben pedig hatályos fellebbezés sem terjeszthető elő.

[15] Mivel hatálytalan fellebbezés alapján másodfokú eljárás sem indulhat meg, az iratokat az elsőfokon eljárt Fővárosi Ítélőtáblának vissza kellett küldeni (Kpkf.VII.40.606/2021/2.).