• Tartalom

3/2023. (X. 5.) AJB utasítás

3/2023. (X. 5.) AJB utasítás

a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátását segítő Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület létrehozásáról és ügyrendjéről

2023.10.06.

A 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményből fakadó jogok és kötelezettségek érvényesítése érdekében az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (3) bekezdésében és a 39/P. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésével összefüggő, a 39/O. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását segítő Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint határozom meg:

1. A Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Tanácsadó Testület) elnöke az alapvető jogok biztosa. A Tanácsadó Testület az alapvető jogok biztosa által meghívott, továbbá pályázat útján kiválasztott szervezetek delegáltjaiból áll. A Tanácsadó Testület tevékenységében részt vevő delegálttal szemben az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 39/P. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok nem állhat fenn.

2. Az alapvető jogok biztosa a Tanácsadó Testület meghívott tagjaként a fogyatékos személyek egyes csoportjainak országos érdekképviseleti szervezeteit, illetve a fogyatékossággal élőket képviselő szervezeteket, továbbá a fogyatékos személyek intézményi ellátásban kiemelkedő tapasztalattal rendelkező egyházak képviselőit, és a fogyatékosságtudomány elméleti ismereteit összpontosító, kiemelkedő egyetemi műhelyek képviselőit kéri fel.

3. A Tanácsadó Testület nyilvános pályázat alapján kiválasztott tagja olyan tudományos, egyházi, jogi, egészségügyi és egyéb területen elismert, a társadalom sokszínűségét képviselő és reprezentáló, Magyarországon nyilvántartásba vett és legalább 3 éve működő civil szervezet lehet, amely létesítő okirata vagy alapszabálya szerint a fogyatékos emberek jogainak érvényesítése érdekében tevékenykedik.

4. Az alapvető jogok biztosa a Tanácsadó Testület létrehozását megelőző legalább 90 nappal írja ki a pályázati felhívást. A pályázati felhívás az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján kerül közzétételre. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a Tanácsadó Testület első alkalommal kiválasztott tagjai megbízatásának megszűnését követően kiírásra kerülő pályázati eljárásokra is.

5. A nyertes pályázatokról az alapvető jogok biztosa dönt.

6. A tagság az alapvető jogok biztosa írásbeli felkérésének elfogadásával jön létre. A Tanácsadó Testület civil szervezeti tagja a képviseletére jogosult személyről a felkérés elfogadásával egyidejűleg írásban tájékoztatja az alapvető jogok biztosát.

7. A Tanácsadó Testület tagjai a felkérést követő 8 napon belül nyilatkozatot tesznek a felkérés elfogadásáról, egyúttal a delegált tag nyilatkozik az Ajbt. 39/P. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok hiányáról.

8. A Tanácsadó Testület tagjainak megbízatása 3 év időtartamra szól, amelyet az első, alakuló ülés időpontjától kell számítani.

9. A Tanácsadó Testületben való tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának leteltével;

b) a szervezet vagy delegáltja lemondásával, azzal, hogy a delegált lemondása esetén a szervezet új tagot delegálhat, akinek megbízatása az eredetileg delegált tag megbízatásának időtartamából még hátralévő időre szól;

c) a delegált személy halálával, azzal, hogy a szervezet új képviselőjének delegálására a b) pont szerinti eljárást kell alkalmazni;

d) a delegáló szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés napjával;

e) ha a szervezet felkérését a biztos visszavonja.

10. A Tanácsadó Testület ülései nem nyilvánosak, azokon csak az Ajbt. 39/P. § (5) bekezdésében rögzített személyek és az ülés lebonyolítását segítő hivatali köztisztviselők vehetnek részt.

11. A Tanácsadó Testület testületként működik. Szakértelmével és tapasztalataival támogatja az alapvető jogok biztosát és a független mechanizmus működését, ennek keretében

a) segíti az Ajbt. 39/O. § (5) és (6) bekezdésében foglalt feladatok ellátását;

b) az Ajbt. 39/Q. § (4) bekezdésére tekintettel javaslatot tehet az alapvető jogok biztosa számára speciális szakismeretekkel rendelkező állandó vagy eseti szakértők felkérésére;

c) a tagok az alapvető jogok biztosának felkérésére részt vesznek, illetve részt vállalnak a független mechanizmus által szervezett konferenciákon és műhelybeszélgetéseken, vagy más szakmai rendezvényen.

12. A Tanácsadó Testület nem jogi személy.

A Tanácsadó Testület székhelye:

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.)

13. A Tanácsadó Testület működésének feltételeiről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala gondoskodik.

14. A Tanácsadó Testület működését meghatározó ügyrendet az 1. melléklet tartalmazza.

15. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2023. október 3-ától kell alkalmazni.

1. melléklet a 3/2023. (X. 5.) AJB utasításhoz

A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI TANÁCSADÓ TESTÜLET ÜGYRENDJE
I. A Tanácsadó Testület üléseinek összehívása
1. A Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Tanácsadó Testület) üléseit szükség szerint, de legalább évente két alkalommal, a helyszín, az időpont és a napirend megjelölésével az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: elnök) hívja össze.
2. A testület ülése nem nyilvános.
3. Az elnök vagy bármely tag, legalább 5 munkanappal az ülést megelőzően, írásban a napirend kiegészítését kérheti a kiegészítés indokolásával.
4. A Tanácsadó Testület ülésére az egyes napirendi pontok tárgyalásához az elnök – a tagok javaslatára is – szakértőt hívhat meg. A szakértő meghívását a tag az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal, a szakértő nevének és elérhetőségének megjelölésével, a Tanácsadó Testület titkárságán keresztül kezdeményezheti az elnöknél. A szakértő az ülésen tanácskozási joggal vesz részt a napirendi pont tárgyalása során.
II. A Tanácsadó Testület ülése és a tanácskozás rendje
1. A tagot akadályoztatása esetén az általa helyettesítésre írásban felhatalmazott és nyilatkozattételre feljogosított tag helyettesítheti a Tanácsadó Testületben. A helyettesítésre felhatalmazott személy legkésőbb a Tanácsadó Testület ülésének megkezdéséig köteles írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben a törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
2. Az ülést az elnök vezeti a napirend sorrendjében.
3. Az ülés vezetése során az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót a résztvevőknek.
4. Az elhangzott javaslatokat, véleményeket az elnök összefoglalja és a Tanácsadó Testület döntésére bocsátja. A Tanácsadó Testület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Minden tagnak egy szavazata van, a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
5. A Tanácsadó Testület üléseiről összefoglaló jegyzőkönyv (a továbbiakban: emlékeztető) készül. Az emlékeztető tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a jelenlévők névsorát, az elhangzott megszólalások lényegét, a testület döntéseit, állásfoglalásai összefoglalóját, amennyiben szükséges, annak indokait is a napirendi pontok sorszámához igazodóan. Az emlékeztetőt az alapvető jogok biztosa és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
III. A Tanácsadó Testület működésének egyéb feltételei
A Tanácsadó Testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Fogyatékosságügyi Főigazgatósága látja el. A Tanácsadó Testület titkára a Fogyatékosságügyi Feladatok Ellátásáért Felelős Főigazgató (a továbbiakban: főigazgató). A főigazgatót – a tisztség betöltetlensége vagy akadályozottság esetén – az alapvető jogok biztosa által kijelölt vezető beosztású köztisztviselő helyettesíti. A titkár tanácskozási joggal vesz részt a Tanácsadó Testület ülésein.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére