2023. évi XXX. törvény indokolás

Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény IX. cikke külön alkotmányos értékként nevesíti a demokratikus közvélemény kialakításának szükségességét, a módosítás a közügyek szabad megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetés vonatkozásában dekriminalizációt hajt végre. Ez nem azt jelenti, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, hanem azt, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankcionálás fenntartása.

A sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetés – az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában meghatározott követelményekkel összhangban [lásd: 7/2014. (III. 7.) AB határozat, 3328/2017. (XII. 8.) AB határozat, 3465/2020. (XII. 22.) AB határozat, 3263/2018. (VII. 20.) AB határozat] – sem sértheti az emberi méltóság korlátozhatatlan magját. Az ilyen cselekmények elbírálásakor figyelembe szükséges venni az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelményeket is, amelyek szerint a pusztán sértegető gyalázkodásra az Alaptörvény IX. cikke szerinti véleménynyilvánítási jog nem ad szabadságot. Ennek értelmében a „csak és kizárólag az érintett személy lejáratására irányuló, egyfajta szitokszóként megjelenő forma nem tartozik a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának alkotmányosan védett körébe” {1/2015. (I. 16.) AB határozat, Indokolás [35]; 3093/2019. (V. 7.) AB végzés, Indokolás [17]; 3465/2020. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [35]}.

Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága egybehangzó és következetes álláspontot képvisel azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus közvélemény kialakuláshoz szükséges szabad tájékoztatás jogának gyakorlása során keletkezett közlések miatt a felelősségre vonás lehetősége korlátozott. A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehet a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. Általános jogelv, hogy a büntetőjog nem tartalmazhat olyan tilalmakat, amelyek hatása nagyobb hátrányt okoz, mint amelytől vissza kíván tartani, és nem használható fel olyan célok elérésére, amelyek más alkalmas eszközzel is elérhetőek, kiválthatóak.

Bár az európai országok nem egységesek a rágalmazás és a becsületsértés szabályozása tekintetében, a büntethetőséget kizáró okok meghatározása során a fenti elv érvényesül, illetve egyes országokban nem bűncselekmény a rágalmazás, becsületsértés, és kizárólag polgári jogi kereset nyújtható be ilyen jellegű sérelmek orvoslása érdekében.

Hatályba léptető rendelkezés.