BÜ BH 2023/32

[1] Az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a járási ügyészségen felvett 46. sorszámú jegyzőkönyv szerint a járási ügyészség és a terhelt 2021. július 27. napján egyezséget kötött. Eszerint az ügyészség által megállapított tényállás alapján a terhelt terhére rótt cselekmény embercsempészés bűntettének minősül [Btk. 353. § (1) bek., (3) bek. e) pont], amelynek elkövetését a terhelt beismerte. Az egyezség kitér arra is, hogy az ügyészség és a terhelt tudomásul veszi, ha e bűncselekmény miatt a terhelttel szemben a bíróság 4 év börtönbüntetést, 4 év Magyarország területéről történő kiutasítást, 4 év járművezetéstől eltiltást szab ki azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetés fele részének kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható.

[2] A járási ügyészség 2021. augusztus 13. napján a jegyzőkönyvbe foglalt egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emelt vádat.

[3] A járásbíróság a 2021. szeptember 2-án megtartott előkészítő ülésen meghozott, jegyzőkönyvbe foglalt végzésével az egyezséget jóváhagyta.

[4] Ennek alapján a 2021. szeptember 2. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bek., (3) bek. e) pont]. Ezért őt 4 év szabadságvesztésre, 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 4 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a szabadságvesztés-büntetés fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

[5] Az elsőfokú ítélet a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan – a megtámadott határozat megváltoztatása, és a kiutasítás büntetés tartamának súlyosítása érdekében.

[7] Indokai szerint a bíróság a Btk. szabályainak megszegésével törvénysértő büntetést szabott ki azzal, hogy a terheltet 4 év szabadságvesztés-büntetés mellett 4 év kiutasításra ítélte, ugyanis a Btk. 60. § (2a) bekezdése értelmében embercsempészés esetén a kiutasítás tartama a kiszabott szabadságvesztés kétszerese, ez pedig kógens szabály.

[8] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás büntetés mértékét 8 évre emelje fel.

[9] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt – annak indokait kiegészítve – fenntartotta.

[10] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az elfogadott egyezségre tekintettel az azzal egyező vádiratban a büntetés kiszabására, illetve intézkedés alkalmazására tett indítványoktól nem térhetett el. Az így kiszabott törvénysértő büntetés azonban felülvizsgálati eljárásban orvosolható, ezért indítványozta a kiutasítás tartamának 8 évre történő súlyosítását.

[11] A Be. 660. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül az ügy nyilvános ülésen való elbírálását indítványozza [Be. 660. § (2) bek. a) pont]. Ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 212. § (1) és (2) bekezdése abban az esetben is lehetővé teszi a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen való elbírálását, ha az indítványt nyilvános ülésen kell elbírálni, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálati indítvánnyal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, és a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya.

[12] A fentiekre történő figyelmeztetés után a felülvizsgálati indítvánnyal érintettek nyilvános ülés kitűzését nem indítványozták, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el.

[13] A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa a következők szerint alapos.

[14] A járásbíróság az ügydöntő határozatot a 2021. szeptember 2. napján tartott előkészítő ülésen szóban közölte az ügyészséggel, majd 2021. szeptember 15-én az írásba foglalt, indokolással ellátott írásbeli ítéletet is megküldte. A megyei főügyészség 2021. december 3-án terjesztette elő a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítványt, így az a Be. 652. § (3) bekezdése szerint joghatályos.

[15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja.

[16] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)–d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[17] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak a megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.

[18] A Btk. 60. § (2a) bekezdése szerint az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év.

[19] Ehhez képest az eljárt bíróság az egyezségben foglaltakkal egyező vádirati indítványnak megfelelően a 4 év szabadságvesztés mellett 4 év kiutasítást szabott ki a terhelttel szemben.

[20] Ez kétségtelenül törvénysértő, a Btk. 60. § (2a) bekezdésébe ütköző.

[21] Törvénysértő büntetést a bíróság bűnösség beismerése esetén sem szabhat ki, a törvénysértő büntetés korrekciója pedig – erre irányuló, joghatályos indítvány esetén – a Kúria törvényi kötelezettsége.

[22] Jelen ügyben azonban nem pusztán a bűnösség beismeréséről van szó, hanem az attól több szempontból is különböző jogintézményről, az egyezségről.

[23] Az egyezség nem csupán egy eljárás gyorsítását és egyszerűsítését szolgáló jogintézmény, hanem a terhelt és az állami büntetőigény érvényesítője között kötött sajátos kompromisszum, egyfajta konszenzus, amelyben mindkét fél lényeges jogokról mond le, más-más indokok alapján. Lényegi elemei közé tartozik, hogy megfosztja a jogorvoslati jogától a terheltet a bűnösség megállapítása és a váddal egyező tényállás és minősítés, illetve az ügyész és a terhelt által megkötött egyezség keretei között kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés miatt.

[24] A Be. 736. § (3) bekezdése alapján a bíróság az ítéletben a vád szerinti tényállástól, minősítéstől, valamint a vádiratban az egyezséggel egyező tartalommal indítványozott büntetés nemétől, mértékétől és egyéb indítványoktól – az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozókon kívül – nem térhet el.

[25] A Be. 734. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, ha az egyezség jóváhagyásának feltételei nem állnak fenn.

[26] Az egyezség jóváhagyásának feltételeit a Be. 733. §-a tartalmazza, annak b) pontja szerint az egyezség tartalmának meg kell felelnie a Be. 410–411. §-ában foglaltaknak, amely rendelkezések az egyezség tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

[27] A Be. 410. § (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.

[28] A bíróság a vádiratban – az egyezség tartalmával egyezően – indítványozott büntetés nemétől és mértékétől nem térhet el, ebből azonban nem következik az, hogy a vádiratban írt törvénysértő büntetést ki kell szabnia, mert az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén e külön eljárás szabályainak további alkalmazása kizárt, és az eljárást az előkészítő ülésre vonatkozó általános szabályok szerint folytatja.

[29] A Be. 736. § (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint a vád szerinti indítványtól az alkalmazandó jogkövetkezmény tekintetében a bíróság nem térhet el, de a törvénysértő büntetés kiszabására irányuló egyezség jóváhagyását meg kell tagadni (BH 2021.5.).

[30] A Be. részletesen tartalmazza az egyezség megkötésére és tartalmára vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor az egyezség tartalmi elemei tekintetében a Btk. szabályainak alkalmazása nem kerülhető meg, és betartásuk az egyezség törvényességének részét képezi.

[31] Az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott bírósági döntés garanciális elem e külön eljárásban, amely biztosítja, hogy az egyértelműen törvénysértő egyezség ne eredményezzen automatikusan az ítélőbíró számára kötelezően követendő indítványokat.

[32] A következetes jogi szabályozás érdekében a Be. 738. § (1) bekezdés c) pontja a fellebbezés lehetőségét kizárja a vádirattal és az egyezség tartalmával egyezően kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés neme, valamint mértéke vagy tartama vonatkozásában.

[33] Ugyanakkor az eljárás egyezség alapján külön eljárás a felülvizsgálat lehetőségét korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, így a kifejtettek szerint a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján – ha a bíróság a Btk. más (kógens) szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki – felülvizsgálatnak helye van.

[34] A törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. § (2) bek. b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. § (2) bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges.

[35] Jelen ügyben a jogerős ítélet terhelt terhére történő megváltoztatásának az alábbiak miatt nincs helye.

[36] A törvényi szabályozás egyértelmű a tekintetben, hogy ha az egyezség a Be.-ben foglalt szigorú feltételrendszernek nem felel meg, annak jóváhagyását a bíróság köteles megtagadni, ennek elmaradása pedig a határozat hatályon kívül helyezését és megismételt eljárást von maga után.

[37] Így a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az elsőfokú bíróság annak ellenére hagyta jóvá az egyezséget, hogy valamely megtagadási ok fennállt [Be. 738. § (5) bek. a) pont].

[38] A Be. 738. § (5) bekezdése tehát gyakorlatilag minden, a külön eljárás jellegét adó eljárási szabály megsértését hatályon kívül helyezési okként kezeli.

[39] Megjegyzi a Kúria, hogy a Be. 738. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárásban is csak kivételes esetben kerülhet sor az elsőfokú határozat bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésének megváltoztatására, méghozzá csak akkor, ha tárgyalás tartása nélkül megállapítható, hogy a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye; vagyis a terhelt javára szólóan.

[40] Az elfogadott egyezség szerinti vádirattal egyezően kiszabott, a Btk. egy mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütköző szankció terhelt terhére történő megváltoztatására – ellentétben a büntetővégzésre, illetve a beismerés elfogadására vonatkozó szabályokkal – felülvizsgálati eljárásban valójában ezért nincs törvényi lehetőség, annak korrekciója csupán hatályon kívül helyezés, és új eljárásra utasítás révén lehetséges. Ez a Be. 634. § (3) bekezdés e) pontjával is összhangban álló.

[41] Ekként a Kúria a megyei főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a járásbíróság ítéletét a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[42] Tekintettel arra, hogy a büntetlen előéletű, német (egyben európai uniós) állampolgár terhelt ez ügyben 2021. január 7. napja óta folyamatosan – előbb a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések, majd a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása miatt – fogvatartásban van, valamint arra, hogy az eljárás során a hatóságokkal együttműködött, vele szemben kényszerintézkedés elrendelésére jelenleg nincs törvényes ok.