2023. évi XXXIII. törvény indokolás
2023. évi XXXIII. törvény indokolás
a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvényhez
2023.07.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A „Szakképzés 4.0” középtávú szakmapolitikai fejlesztési stratégia elfogadásával és az alapján a szakképzés szabályozásának új alapokra állításával kialakításra került a köznevelés rendszerétől elkülönülten, önállóan működő, a gazdasági változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszer. Mint minden rendszer, a szakképzés és az azt szabályozó jogszabályok is igénylik a hatályosulás utólagos vizsgálatát.
Magyarország Kormánya ezt a szakképzés együttműködési rendszere keretében az állam és a gazdaság szereplőivel közösen elvégezte és ez alapján tesz javaslatot olyan finomhangolási változtatások elfogadására az Országgyűlés számára, amelyek a rendszer működésének hatékonyságát tovább erősítik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A módosítás a képzőközpontok szabályozásához kapcsolódóan egyértelműsíti a nagyvállalkozás fogalmát. Annak meghatározása továbbra is a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényből eredeztetett olyan fogalom, amely figyelembe veszi a partnervállalkozásokat is.
2. §
A módosítás a szakképzés alapdokumentumai közül elhagyja az eddig is csak ajánlás szinten alkalmazott programtantervet. Az elhagyással a szakképző intézmény és az oktató számára nagyobb lehetőség nyílik a szakképzés helyi körülményekhez igazított megszervezésére és egyediesítésére. Az elhagyással párhuzamosan a képzés „összóraszáma” bekerül a képzési és kimeneti követelményekbe. Ez az a „képzési idő”, ami a szakmai oktatás megszervezésének időbeli korlátja.
3. §
A módosítás célja, hogy a szakmai vizsga és a képesítő vizsga megszervezésére jogosult személyek körét a törvény egy helyen határozza meg.
4. §
A módosítás biztosítja a javított bizonyítvány, oklevél, illetve szakmai bizonyítvány, a bizonyítványmásodlat, a pótbizonyítvány, az oklevélmásodlat, illetve a szakmai bizonyítványmásodlat és az Europasskiegészítő-másodlat kiállításának pénzügyi fedezetét. Ez olyan többletszolgáltatás az akkreditált vizsgaközpont, illetve annak jogutód nélküli megszűnése vagy egyébként való fellelhetősége hiányában a szakképzési államigazgatási szerv (a 2010. január 29-ét megelőzően kiadott bizonyítványok esetében a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes főjegyző) részéről, amely nem adó vagy más hasonló fizetési kötelezettség és nem is állami közhatalom birtokában nyújtott szolgáltatásként jelenik meg annak nyújtója oldalán, ugyanakkor számosságát tekintve jelentős költséget eredményez, amelynek pénzügyi fedezetét biztosítani kell.
5–6. §
A módosítás pontosítja a technikum és a szakképző iskola oktatási tevékenységét. A hatályos szabályozáshoz képest ugyanakkor érdemi eltérést nem eredményez.
7. §
Kodifikációs és jogtechnikai pontosítás.
8. §
A rendelkezés – a szakképzés színvonalának emelése céljából – módosítja a nem állami szakképző intézmények működési engedélye kiadásának feltételeit.
A fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, mint eljáró szakképzési államigazgatási szervnek, a működési engedély kiadásakor mind a fenntartó, mind az általa fenntartott nem állami szakképző intézmény tekintetében vizsgálnia kell azokat a feltételeket, amelyek a szakképzés jogszerű és hatékony megszervezését biztosítják.
Új elem a működési engedélyek tekintetében annak hatálya. A jövőben a működési engedély határozott időre szól, öt évre jogosítja a nem állami szakképző intézményt szakképzés folytatására. Ez az előírás nem vonatkozik – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 9. §-ában és 9/G. §-ában, valamint az 1999. évi LXX. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék Állam között létrejött Vatikáni Megállapodás I.2. cikkében foglaltak érvényesülésének biztosítása érdekében – az egyházi, illetve – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 21. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által alapított, illetve fenntartott szakképző intézményekre, a számukra kiadható működési engedély – tekintettel a szakképzési alapfeladatellátásban betöltött, az állam által elismert kiemelkedő szerepükre – továbbra is határozatlan időre szól. Ezzel párhuzamosan megszűnik a szakképzésért felelős miniszter nem állami szakképző intézmények nyilvántartásba vételéhez kapcsolódóan a szakképzés megszervezésére való alkalmasságra vonatkozóan korábban meglévő szakvéleményének intézménye.
A módosításhoz kapcsolódó szabályozási átmenet előírja, hogy a törvény erejénél fogva 2025. június 30-ával megszűnik a későbbiekben csak határozott időre kiadható működési engedélyek hatálya, ha a fenntartó annak meghosszabbítása iránti kérelmet nem terjeszt elő.
9. §
A javaslat a tanév, illetve a tanítási év rendjének önálló meghatározására ad lehetőséget a szakképzésben, a szakképzési tevékenység rugalmasabb megszervezhetősége érdekében.
10. §
A rendelkezés a felnőttek szakképzésbe történő bevonását támogatja. Egyrészt egyértelműbbé teszi a szakképzés két része közötti különbséget és alkalmazandó szabályokat az azokhoz kapcsolódóan létrejövő jogviszonyok tekintetében, másrészt a felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakmai oktatás megszervezését még könnyebbé teszi azáltal, hogy – a szakirányú oktatás kivételével – lehetővé teszi a távoktatási forma alkalmazását.
11–14. §
Módosulnak a szakirányú oktatás megszervezésének keretei.
A rendelkezés egyrészt a szakirányú oktatásra vonatkozóan rendezi annak kezdő időpontját. Ez alapján szakirányú oktatás tanulói jogviszonyban csak tanévhez kötötten szervezhető meg. Annak kezdő időpontja pedig a tanítási év első napja lehet. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 34. §-a alapján ez nem vonatkozik a felnőttképzési jogviszonyra. Felnőttképzési jogviszonyban a szakirányú oktatás a tanév, illetve a tanítási év rendjére tekintet nélkül is megszervezhető.
A rendelkezés másrészt módosítja a duális képzőhelyként nyilvántartásba vehető szervezetek körét. Az agráriumi ágazatokba tartozó szakmákhoz kapcsolódó szakirányú oktatás duális képzőhelyen való szélesebb körű megszervezhetősége érdekében ugyanis lehetővé teszi a mezőgazdasági őstermelő ilyen minőségének megállapítását függetlenül attól, hogy ő nem minősül gazdálkodó szervezetnek.
A rendelkezés harmadrészt lehetővé teszi a szakképzési munkaszerződés idényjelleggel történő megkötését. A korábbi, éves szinten 4–12 egybefüggő időszak helyett a jövőben évente legfeljebb két alkalommal lehet ilyen szakképzési munkaszerződést kötni 2–12 hét, de éves szinten legfeljebb 12 hét időtartamra. Így például lehetővé válik egy (naptári) évben két alkalommal 6-6 hetes határozott idejű szakképzési munkaszerződés megkötése. Ez a mezőgazdaság, a turizmus és az élelmiszeripar ágazataihoz kapcsolódó szakmák tekintetében jelent hatékony segítséget az idényjelleghez igazodó szakirányú oktatás megszervezésére.
A rendelkezés negyedrészt segíti a duális képzőhelyeket a szakirányú oktatás hatékony megszervezésében olyan irányból is, hogy minél szélesebb körben és időre legyen lehetőség közreműködő szakirányú oktatásba történő bevonására. Az Szkt. jelenleg erre a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait rendeli alkalmazni, ami a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján éves szinten legfeljebb 44 napig terjedhet. Ezt a korlátot oldja fel a módosítás azáltal, hogy a közreműködő bevonását a szakirányú oktatás időtartamának 49%-áig teszi lehetővé, továbbá egyértelművé teszi, hogy a közreműködőnek nem kell duális képzőhelynek lennie, de a bevont közreműködő tevékenységéért a duális képzőhely felel úgy, mintha maga járt volna el. Ehhez kapcsolódóan a módosítás a gazdasági kamara számára a szakirányú oktatás nemcsak duális képzőhelynél, hanem a duális képzőhely által bevont közreműködőnél való ellenőrzését is biztosítja.
A rendelkezés ötödrészt az Mt. fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó munkaidő megváltozott szabályaihoz kapcsolódó módosítást is tartalmaz. A tanuló, illetve képzésben részt vevő személy napi munkaideje továbbra is 8 óra, illetve fiatalkorú munkavállaló esetében 7 óra, de a napi munkaidőbe a munkaközi szünet időtartamát be kell számítani. A szakirányú oktatás hatékonyabb megszervezése érdekében pedig a korábbi kéthetes munkaidőkeret négyhetessé válik. A munkaidőbeosztásra a továbbiakban kizárólag az Mt. szabályai lesznek irányadóak.
A rendelkezés hatodrészt a szakirányú oktatásban duális képzésben részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy terhelését a szakirányú oktatásban szakképző intézményben részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személyhez igazítja. Emellett megszűnik a kötelező iskolai egybefüggő 15 napos szakmai vizsgára való felkészülési idő központi előírása, ennek kereteit a továbbiakban a szakképző intézmény szakmai programja fogja tartalmazni.
15. §
A módosítás megváltoztatja a szakképzési munkaszerződés megszűnésének azon esetkörét, amelyik a szakmai oktatás befejezésével függ össze.
A módosítás alapján – a korábbi szabályozástól eltérően, amely a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó napján szüntette meg a szakképzési munkaszerződést – a szakképzési munkaszerződés – tanuló esetében – annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján szűnik meg, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi, illetve – képzésben részt vevő személy esetében – annak a szakmai vizsgaidőszaknak a kezdetét megelőző hónap utolsó napján, amelyben a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgát megkezdi.
Ez egyaránt szolgálja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, valamint a duális képzőhely érdekeit. Egyértelmű és tiszta kereteket teremt a szakmai vizsgára való felkészítésre és annak teljesítésére figyelemmel, nem kényszerítve egyik felet sem a munkaviszony érdemi tevékenység nélküli fenntartására.
Biztosítja ugyanakkor annak lehetőségét is, hogy a felek ettől eltérően – ha a körülmények azt lehetővé teszik – megállapodjanak a munkaviszony fenntartásáról. Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára kötött határozott idejű munkaviszony kvázi határozatlan idejűvé alakul azáltal, hogy a szakképzési munkaszerződés alapján fennálló munkaviszony és a duális képzőhely – vagy a duális képzőhelyként tevékenykedő ágazati képzőközpont egyik alapítója – által felajánlott határozatlan idejű munkaszerződés alapján fennálló munkaviszony között nincs kieső idő. Így a munkaviszonyt kvázi jogfolytonosnak kell tekinteni annak létesítésétől kezdődően. Az eltérés ilyen lehetősége terepet enged a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy továbbfoglalkoztatására is, elérve azt a célt, hogy a duális képzőhelyek elsősorban maguk számára képezzék a munkaerőt és ezáltal nemcsak tudást, de hosszútávú munkalehetőséget is biztosítsanak a tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek számára.
16. §
A szabályozás célja a felnőttek szakirányú oktatásban való részvételének elősegítése.
Ennek elérése érdekében törvényi szinten megjelennek a szakirányú oktatás sajátos esetei és az abban – a korábbiaktól kedvezőbb szabályok mentén – való részvételt mind a tanuló, illetve a képzésben részt vevő, mind pedig a szakirányú oktatást folytató szervezet számára lehetővé tevő szabályozás.
A módosítással a Kormány ösztönözni akarja a felnőttek és azon belül is különösen a saját foglalkoztatottak képzését, ugyanakkor annak olyan feltételeit kell megteremteni, amelyek az ilyen tevékenység szándékolt célnak való megvalósulását egyben garantálják is. Mind a szakmára való felkészítés, mind az ahhoz – adómentesség, illetve adókedvezmény formájában – nyújtott támogatás csak így tudja elérni a célját.
A módosítás a szakirányú oktatás két sajátos esetét határozza meg a korábbi azonos szabályozási tárgykör törvényi szintre emelésével.
Ez alapján a szakirányú oktatásra sor kerülhet
– a saját foglalkoztatónál, ha annak tevékenysége az adott szakma ágazatához kapcsolódik, vagyis az ilyen foglalkoztató rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek átadására az adott szakma oktatásában a duális képzőhely részéről szükség van,
– duális képzőhelynél a szakképzési munkaszerződés megkötésének időpontjában fennálló más jogviszony mellett.
A szakirányú oktatást a saját foglalkoztató két módon szervezheti meg. Arra vagy szakképzési munkaszerződést köt az általa foglalkoztatott személlyel vagy annak már (az alapjogviszony tekintetében) meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítja. Az előbbi esetében a módosítás kiemeli, hogy arra csak akkor kerülhet sor, ha annak feltételei egyébként fennállnak. Szakképzési munkaszerződést ugyanis kizárólag duális képzőhely köthet, vagyis az ilyen foglalkoztatónak egyben duális képzőhelynek is kell lennie. Ez alól a módosításhoz kapcsolódó szabályozási átmenet 2023. augusztus 31-éig eltérést enged. A másik esetében az alapjogviszony módosítására kerül sor. Itt a munkaszerződés, illetve a kinevezés módosítása teremti meg a szakmára való felkészítéshez szükséges garanciákat. A módosítás ezért várja el annak tartalmaként a szakképzési munkaszerződés elemeinek és a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeknek a munkaszerződésbe való építését. Ezekben – és a munkaszerződés, illetve kinevezés egyéb tartalmában – ha azt jogszabály nem zárja ki, a felek szabadon állapodhatnak meg. Emiatt az így módosított munkaszerződés, illetve kinevezés nem minősül szakképzési munkaszerződésnek és arra az Szkt. és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályait sem kell alkalmazni.
A módosítás által egy rugalmas keret teremtődik a saját foglalkoztató szakképzésbe bekapcsolódására, elősegítve a gazdálkodó szervezetek képzési tevékenységét és munkaerő-utánpótlás céljából a saját munkaerő kinevelését.
17. §
A rendelkezés az együttműködési megállapodások hatályát érintő szabályként vezeti be annak ex lege megszűnési esetkörét arra vonatkozóan, ha az együttműködési megállapodásban meghatározott beiskolázási keretszám 50%-át a fenntartó három tanév átlagában sem töltötte be. A rendelkezés nem alkalmazandó – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 9. §-ában és 9/G. §-ában, valamint az 1999. évi LXX. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék Állam között létrejött Vatikáni Megállapodás I.2. cikkében foglaltak érvényesülésének biztosítása érdekében – az egyházi, illetve – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 21. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által alapított, illetve fenntartott szakképző intézményekre.
Mivel az együttműködés célja a szakképzési alapfeladat, illetve szakmai képzés megosztott ellátása és ahhoz állami forrásból történő támogatás igénybevétele, annak fenntartása is csak akkor lehet észszerű, ha az együttműködés eredeti célját szolgálja.
18. §
A rendelkezés biztosítja a szakképző intézmény adatkezelésének jogalapját a sajátos nevelési igényre, a fogyatékosságra, a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségre, a hátrányos helyzetre és a halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok tekintetében.
19. §
A módosítás az országos központi akkreditált vizsgaközpont kijelölésére, a szakképzésben alkalmazható oklevél- és bizonyítványnyomtatványokkal összefüggésben fizetendő térítési díj mértékének meghatározására, valamint a tanév és a tanítási év szakképzésben alkalmazandó rendjének meghatározásához szükséges felhatalmazást teremti meg.
20. §
A módosítás biztosítja a szakmai vizsga megszervezésének lehetőségét a szakképzési alapfeladatot is ellátó többcélú köznevelési intézmények számára, továbbá egyértelművé teszi, hogy szakképzési alapfeladatot ellátó iskola (így a szakképző intézmény, illetve a többcélú köznevelési intézmény) a 2025-ig tartó átmeneti időszakban csak azon ágazatba tartozó szakmákban szervezhet szakmai vizsgát, amely ágazatra az együttműködési megállapodása vonatkozik.
21. §
A rendelkezés – az oktatási tevékenység megszervezésének sajátos szabályaira és annak a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben való nyilvántartására tekintettel – lehetővé teszi a Kormány számára, hogy a munkaidő-nyilvántartás tartalmát és módját az Mt.-től eltérően szabályozza.
22. §
A rendelkezés a törvényjavaslat hatálybalépésével összefüggő szabályozási átmenetet rendezi.
23–24. §
Kodifikációs és jogtechnikai pontosítások.
25. §, 30. §
A módosítás – elsősorban az egészségügy és a szociális ágazatba tartozó szakmák tekintetében – biztosítja a munkaviszonytól eltérő foglalkoztatási formák tekintetében is a szakképzési szerződés jogszerű megkötését.
26–27. §
A szabályozás a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosítását, kiegészítését tartalmazza az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel elfogadott, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény és az Szkt. módosításaira tekintettel.
Az egyéni tanulási számlákról szóló, 2022. június 16-i 2022/C 243/03 tanácsi ajánlás, valamint az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről szóló tanácsi ajánlás [SWD(2021) 367 final] alapján egyre nagyobb szerepet kapnak a meglévő képességek, kompetenciák, tudásszint megerősítését, kiegészítését szolgáló képzések, illetve egyre inkább jellemző azok hazai oktatási rendszerben való megerősödése, elterjedése. Az Fktv. rendelkezéseinek módosítása – a mikrotanúsítványok felnőttképzésben való elterjedésének alapját teremti meg.
28. §
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 2022 novemberében hatályba lépett módosítása szerint a felnőttképzésért való felelősség a kultúráért és innovációért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe került át. Az érintett módosítás alapján az Fktv.-ben szabályozott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéssel kapcsolatos feladatok ellátása a felnőttképzésért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozik, aki az ezzel kapcsolatos feladatait a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendeletben meghatározott céloknak, valamint eljárásrendnek megfelelően, a Kormány adott ágazatért felelős tagjának véleménye figyelembe vételével végzi.
A felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettségére irányuló rendelkezés módosítása az Fktv. egyéb rendelkezéseivel történő koherencia biztosítása érdekében pontosítja a képzés ütemezését érintő adatszolgáltatási kötelezettség hatályát.
29. §
A módosítás biztosítja az oktató továbbképzési kötelezettsége teljesítésével összefüggésben szükséges adatoknak a továbbképzés szervezője számára történő átadásának lehetőségét.
31. §
A rendelkezés a törvényjavaslat és annak rendelkezései hatálybalépéséhez szükséges szabályokat állapítja meg.
32. §
A rendelkezés a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményeknek való megfelelésre utaló rendelkezést tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás