350/2023. (VII. 27.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézete beolvadt a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetbe, a létrejött szervezeti egység új elnevezése Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének beolvadása és névváltozása miatt a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2007. Korm. rendelet) 2. számú mellékletét az átláthatósága, megfelelő követhetősége érdekében szükséges módosítani. Figyelemmel arra, hogy a létrehozott Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet az igazságügyi szakértői tevékenységet továbbra is a jogszabályi előírások szerint végzi, a beolvadás és a névváltozás az igazságügyi szakértői intézet tevékenységét nem érintette.

A módosítás egyértelműsíti a jogalkalmazók számára, hogy a halottakkal kapcsolatos vizsgálatok során végzett a) igazságügyi boncolás, b) hatósági boncolás, c) ismeretlen személyazonosságú halottak boncolása szakkérdésekben Budapest, valamint Pest és Nógrád vármegye területén a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet a szakvélemény adására kizárólagosan feljogosított szerv.

A 282/2007. Korm. rendelet 2. számú melléklet 4. pontjában, 3. számú mellékletében foglalt táblázat 16. sorában, valamint 4. számú mellékletében foglalt táblázat 1. sorában, továbbá 10–12. sorában új szakkérdések kerültek meghatározásra. Az új szakkérdésben szakvélemény adására azon szervek kerültek felhatalmazásra (a 2. számú melléklet tekintetében kizárólagosan), amelyeknél a megfelelő szaktudás rendelkezésre áll.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 350/2016. Korm. rendelet) módosítása megteremti a lehetőséget a szakértők részére, hogy a szakértői feladatokhoz kapcsolódóan, a szükséges saját kezű aláírásminták, egyéb adatok beszerzése céljából az aláírást tartalmazó kérelem adatlap érdekében jogszerűen, közvetlenül megkeressék a közlekedési nyilvántartást. A módosítás nem csak a szakértői munka zavartalanná tételét segíti elő, de az egész igazságszolgáltatás működésének hatékonyabbá tételéhez járul hozzá. A módosítással a 350/2016. Korm. rendeletben alkalmazott kifejezés – amely a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban (a továbbiakban: NSZKK) működő valamennyi igazságügyi szakértői szakterület igazságügyi szakértői tevékenységének összességét jelenti – összhangba kerül az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szóhasználatával, elősegítve ezáltal a jogértelmezés és jogalkalmazás egységességét. Az NSZKK önálló belügyi szervek esetében szakirányító tevékenységet nem lát el, így az NSZKK mindennapi gyakorlata, működése nem indokolja az erre vonatkozó rendelkezések fenntartását, továbbá a műszeres vallomásellenőrző tevékenység (poligráfos vizsgálat) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény által szabályozott, nyomozás során alkalmazott speciális szakmai technika, bizonyítási cselekmény, melynek külön nevesítése az NSZKK vonatkozásában nem indokolt, így a rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerültek. Hatályon kívül helyezésre kerültek továbbá az NSZKK-ban dolgozó felsőfokú végzettségű tisztségviselők bérpótlékáról, valamint az NSZKK főigazgatójának és helyettesének alapilletménye összegének meghatározásáról szóló rendelkezések, figyelemmel arra, hogy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 104. § (1) bekezdése és 7. melléklet 2. sora már részletesen szabályozza az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének és helyettesének illetményét, továbbá az Iasz. 105. §-a és 3–5. melléklete részletesen szabályozza az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó tisztviselő beosztási pótlékát.

Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás részletes szabályairól szóló 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 418/2017. Korm. rendelet) hatályos szövege szerint a hatósági bizonyítványt a jogszabályban előírt képesítés megszerzését követően eltöltött szakmai gyakorlatról lehet kiállítani. Tekintettel arra, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételhez nem csupán a vonatkozó IM rendeletben meghatározott szakképesítések alapján, hanem az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján az azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező kérelmezőt is fel kell venni, szükséges a kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása, mivel szakmai gyakorlat szakirányú jellegéről szóló hatósági bizonyítványt a kérelmező részére az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi kérelmét megelőzően állítják ki, a képesítésének egyenértékűsítésére viszont magában a névjegyzékbe vételi eljárásban kerül sor. Ennek megfelelően a hatósági bizonyítvány kiállítása során nem az adott szakterület esetében az IM rendeletben előírt, hanem a kérelmező által megszerzett képesítés szempontjából kell vizsgálni az általa szerzett szakmai gyakorlati idő relevanciáját.

Az IM rendelet 12. számú mellékletének módosítása új forenzikus szakterületeket nevesít. Az ezek körébe tartozó nem szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlat szakirányú igazolása a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet szerint nem vagy csak áttételesen érinti az erre a 418/2017. Korm. rendelet 1. melléklet 20. sorában kijelölt rendészetért felelős miniszter hatáskörét. Ez alapján a 418/2017. Korm. rendelet 1. melléklet 20. sora szerinti igazolást kiadó szerv kijelölésének módosítása szükséges, amelyre a megfelelő szaktudással rendelkező szerv került kijelölésre. Olyan szervnek érdemes a bizonyítvány kiadására hatáskört biztosítani, amelynek tevékenysége valamennyi új szakterületet érinti.

Mivel az NSZKK tevékenységi körébe nemcsak az igazságügyi szakértői tevékenység, hanem az azzal kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási feladatok is tartoznak, illetőleg alapító okirata szerint más forenzikus tevékenységet is ellát, az új forenzikus szakterületeken szükséges igazolás is indokoltan tartozik az intézmény hatáskörébe.

Mivel a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 1. melléklete és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 6/2021. (IV. 30.) IM utasítás (a továbbiakban: IM utasítás) 1. melléklete alapján a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése célelőirányzat megnevezése az igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek elnevezésre módosult, az új jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XXXI. törvény) módosította a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 15. § (3) bekezdését, rugalmas megjelöléssel hivatkozva az előirányzatra. A módosítás a bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatások engedélyezése iránti eljárás, valamint a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 420/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben az előirányzat megjelölését összhangba hozza az Ást. módosításával.

Az IM utasítás 1. melléklete alapján a jogi segítségnyújtás célelőirányzat megnevezése az igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek elnevezésre módosult, erre figyelemmel a 2023. évi XXXI. törvény a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) módosította az előirányzattal kapcsolatos rendelkezéseket. A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 421/2017. Korm. rendelet) módosítása összhangba hozza a Jst. módosításával, módosítva az előirányzat megnevezését. A 421/2017. Korm. rendelet 45. § (3) bekezdése jelenleg csak a területi hivatalnak biztosít lehetőséget arra, hogy a pártfogó ügyvéd díjának és eljárási előlegének megállapítása során a díj, illetve az eljárási előleg összegét indokolt esetben mérsékelhesse, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A módosítással a felügyeleti szerv is jogosulttá válna a pártfogó ügyvéd díjának és eljárási előlegének megállapítására, illetve indokolt esetben annak mérséklésére.